Dunántúli napló, 1975. július (32. évfolyam, 178-208. szám)

1975-07-06 / 183. szám

2 Dunantmt napló 1975. július 6., vasárnap íiri A szombati vásárnyitó ünnepség után a testvér­megyék küldöttei megyénk­kel ismerkedtek. Az Anatolij Zaharovics Padalka, Lvov Területi Pártbizottság titká­ra vezette szovjet küldött­ség, Bocz József megyei tit­kár társaságában megte­kintette a Zsolnay múzeu­mot, a Csontváry kiállítást, majd Szigetvárra utazott, ahol a Konzervgyár munká­jával ismerkedett. A Sztojko Andonov Sztoj- kov, Szliven megye tanács­elnök-helyettese vezette bolgár vendégek Komlóval ismerkedtek. Elkísérte őket dr. Földvári János, a Bara­nya megyei Tanács elnök- helyettese. A bányaváros­ban Gallusz József, a városi pártbizottság első titkára adott áttekintést Komló fej­lődéséről, megtekintették a Carbon Vállalatot, majd el­látogattak Sikondára. Drago Kovacsevics, a Horvát Kommunisták Szövet­sége Szlavónia—Baranya Te­rületi Konferenciájának el­nöke vezette küldöttség teg­nap, a vásár megtekintése után hazautazott. A hatá­rig elkísérte dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Ba­ranya megyei Pártbizottság első titkára. ÖTSZÁZ HEKTÁR KERÜL VÍZ ALÁ w Arad a Duna és a Dráva Harmadfokú árvízvédelmi ké­szültség lépett érvénybe csü­törtökön este a Dráva baranyai szakaszán. Amint arról tegna­pi számunkban hírt adtunk, pénteken a Területi Árvízvé­delmi Bizottság tárgyalta meg a legsürgősebb teendőket. A legfontosabb védvonalat tegnap a majláth-pusztai nyári gáton alakították ki. A Sellyéi Vízgazdálkodási és Talajvédel­mi Társulat dolgozói és a kör­nyékbeli mozgósított lakosság mintegy 300 fővel védte a gá- . tat. A Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság anyaggal és mű­szaki tanácsadással járult hoz­zá a védelemhez, ugyanakkor saját munkaerő-készlete mel- I lett az Országos Vízügyi Hiva­tal ügyeletének segítségével egyéb igazgatóságoktól és tár­sulatoktól is kért támogatást. A Tótújfalu—Majláth-puszta— Drávasztára melletti II. számú nyári gát mintegy 4000 hektár értékes, betakarítás előtt álló termőterületet véd. A legfonto­sabb cél jelenleg a nyári gát és az állami védvonal közti te­rület megóvása az árvíztől. A veszélyeztetett termőföldek ma­gasabb fekvésű területein a gazdaságok megkísérelték a gabona betakarítását, de az igen nedves talaj miatt az ara­tás nehézségekbe ütközik. A felsőszentmártoni nyári gáton a helyi tanács szervezi a véde­kezést. A Drávakeresztúr—Drá- vasztá ra—Révfa lu—Felsőszen t- márton I. számú nyári gátat tegnap „meghágta" a víz. Az itt veszélyeztetett 500 hektár­nyi terület sajnos valószínűleg fokozatosan víz alá kerül. A Duna mohácsi szakaszán ma reggeltől előreláthatólag elrendelik a másodfokú árvíz- védelmi készültséget. A folyó vízállása Mohácsnál a tegnap 14 órakor mért adatok szerint meghaladta a 700 centimétert. Az előrejelzések szerint ez a magasság 4—6 óránként 10— 10 centimétert emelkedik. Megnyílt az Iff. Pécsi Ipari lffäsär választékuk révén belső piacra lelnek, vagy mód nyílik arra, hogy bevonják őket a szomszé­dos Jugoszláviával lebonyolódó határforgalomba. — A vásár fontos célja a la­kosság ellátását szolgáló köz­szükségleti cikkek bemutatása. Ez összefügg azzal, hogy az V. ötéves tervünk az életkörülmé­nyek további fokozatos emelé­sét tűzi ki feladatul, s ezzel együtt a lakosságot egyre több és jobb minőségű közszükségle­ti cikkel kell ellátni. A kultúra kibontakoztatása — Az életszínvonal emelését aoznban nem csak az anyagi javak bősége, hanem a kultú­ra kibontakoztatása is szolgál­ja. Pécs városa ebben az élen­járók között halad, gazdag, sokszínű és színvonalas kultu­rális életével, egyetemeivel, fő­iskoláival. Olyannyira — hogy még az ipari vásárnak is az is­kolák adnak otthont. E kitérő után visszatérve a vásár gya­korlatára: ha csak közgazdá­szok számára rendeznék a ki­állításokat, akkor bizonyára fel­tüntetnék a bemutatott termé­kek mellett azok előállítási költ­ségét és árát, meg azt is, hogy hol és mikor lehet kapni. Ez meggyőzne a kiállított áruk korszerűségén, használhatósá­gán túl azok gazdaságosságá­ról is, ami azért fontos, mert a gazdasági haladásunkat csak az ilyen termelés szolgálja. A módszert, amelyet egy kis tré­fával említettem, nem kell min­den körülmények között követ­ni, de azért elfelejtkezni sem szabad róla. Nemzeti jövedelem és kereskedelem A fovábbiakban Faluvégi La­jos a nemzeti jövedelem és a külkereskedelem kapcsolatáról beszélt. Elmondotta, hogy gaz­dasági fejlettségünk jelenlegi fokán a nemzeti jövedelmünk egy százalékos növekedése kül­kereskedelmi forgalmunk más­fél-két százalékos növelését te­szi szükségessé. Az ilyen szoros kapcsolat a külső gazdasági környezettel világossá teszi, hogy a gazdasági építőmun­kánkban rendkívüli figyelmet kell fordítanunk a nemzetközi gazdasági életben végbemenő eseményekre, érzékenyen kell reagálnunk minden változásra, s időben fel kell ismernünk a megváltozott követelményeket, hogy azokhoz késedelem nélkül alkalmazkodni tudjunk. Bár az ötödik Pécsi Ipari Vá­sár nem nemzetközi vásár, szá­mos olyan vállalat vesz részt, amelyik komoly külföldi kap­csolatokkal rendelkezik. Emel­lett örülhetünk annak, hogy a vásáron is jelen vannak a szovjetunióbeli Lvov és a bul­gáriai Szliven — két szocialis­ta ország Pécshez testvéri szá­lakkal kötődő — városának termelő üzemei, jelképezve azt, hogy gazdaságunk sok szállal fűződik a nemzetközi munka­megosztáshoz — A testvéri szocialista or­szágokkal kiépített és mind szorosabbá váló gazdasági kapcsolatainknak egyre na­gyobb jelentősége van orszá­gunk fejlődése szempontjából — folytatta a pénzügyminisz­ter. — A KGST tagországokkal és azon belül is a Szovjetunió­val folytatott gazdasági, terme­lési és kereskedelmi együttmű­ködésünk távlatai biztos alapul szolgálnak gazdasági életünk kiegyensúlyozott fejlődéséhez. Természetesen az együttműkö­dés kínálta kölcsönös előnyök legjobb kihasználása csak ab­ban az esetben valósítható meg, ha nem tévesztjük szem elől, hogy szocialista partnere­ink igényei és lehetőségei sem változatlanok, s mindent meg­teszünk annak érdekében, hogy a baráti együttműködés műsza­ki-gazdasági előnyei országa­ink számára gyümölcsözőbbé váljanak. A kiállítás jó ügyet szolgál A továbbiakban arról szólt Faluvégi Lajos, hogy Baranya és Pécs város politikai és gaz­dasági vezetése a kiállítással és a vásárral jó ügyet szolgál. Dél-Dunántúl — amellett, hogy szerves része a magyar gazda­ságnak — saját, önálló arcu­lata is felismerhető, s érdemes arra, hogy eredményeit bemu­tassa. A vásár megrendezésé­vel Pécs megyei város. Tanácsa igazolta pártunk XI. kongresz- szusa azon megállapítását, hogy a tanácsok mindinkább területük felelős gazdái, sőt össztársadalmi országos fel­adataink megoldásában egyre hatékonyabban, alkotó módon részt vesznek. — Éppen ezért nagy öröm­mel teszek eleget az újonnan megválasztott kormánytól ka­pott első hivatalos megbízatá­somnak — mondotta befejezé­sül Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter —, elismerésemet és köszönetemet fejezem ki azok­nak, akik a vásár előkészítésé­hez és megrendezéséhez hoz­zájárultak. Bízom abban, hogy a kiállítás résztvevőinek és lá­togatóinak kölcsönös elégedett­sége igazolja szándékukat és munkájukat. Az ötödik Pécsi Ipari Vásárt ezennel megnyi­tom. A megnyitót követően az ün­nepségen résztvevő párt-, álla­mi és társadalmi vezetők, a szovjet, a bolgár és a jugo­Uj Csontváry^kép a múzeumban Magyar képek külföldön Magángyűjtő felajánlása Több mint félszáz képet visznek külföldre Pécsről, ar­ra a kiállításra, melyet a „Magyar festészet 1900-1950- ig" - címmel rendeznek meg Luzernben. A Kulturális Kap­csolatok Intézete szervezésé­ben a magyar képzőművé­szeti kiállítás anyagát a Pé­csi Modern Magyar Képtár, a Nemzeti Galéria és ma­gángyűjtők képeiből állítják össze. A kiállításra, - me­lyet július 12-szeptember 7- ig tartanak - Pécsről Rom- váry Ferenc, a Janus Panno­nius Múzeum művészettörté­neti osztályvezetője utazik. Több mint félszáz kép közül két Csontváry-képet is kiál­lítanak. Erre az időre egy magángyűjtő — Hidas Lász­ló — Csontváry Kosztka Tiva­dar Hajótörés című képét adja át a múzeumnak. így a múzeumlátogatók új képet láthatnak a két régi helyett, három hónapig. Luzern évek óta rendez kiállításokat ze­nei fesztiválokkal egybeköt­ve, idén jelentős helyet fog­lal majd el Bartók Béla és művei, több kiemelkedő művé­szünk utazik el Luzernbe a kiállításra és a zenei feszti­válra. szláv delegáció tagjai megte­kintették a vásárt. A háromórás vásárlátogatást követően pedig a rendezők állófogadást tartot­tak a vendégek tiszteletére. A fogadáson — amelyet az 500- as Szakmunkásképző Intézet dísztermében tartottak —, Asz- talos Ferenc, a Pécs városi Idegenforgalmi Hivatal vezetője köszöntötte — mint házigazda — a megjelent vendégeket, majd Petőházi Szilveszter, az MSZMP Pécs városi Bizottságá­nak titkára mondott pohárkö­szöntőt. Kozma Ferenc Római erődítmény Kölkeden Gepida ásatások a Fekete-kapunál Milyen volt az avar kori életforma? Tovább folytatják Fekete-ka­pu térségében az 5 évvel ez­előtt megkezdett avar kori ge­pida település és temetkezési hely feltárásának munkálatait. Annak idején a Bólyi Állami Gazdaság sertéstelepének ala- | pozásakor bukkantak rá a föld Korszerűsítik Vasas-bányát Épül 02 ui aknatorony Láttunk már fekete, szürke, sőt kék színű aknatornyokat is a Mecseken. Az új vasasi to­rony piros lesz. Természetesen ez nem alapvető szempont. De kell-e mondanunk, hogy ez a szín kellemesebb, hangulato­sabb a feketénél? És az már csak természetes, hogy a hónapról-hónapra „fia­talodó" százéves bányaüzem területén itt-ott már feltűnnek a dísz bokrok, fák is, rövidesen pázsit is kerül a szabad terü­letekre. Néhány év^jjpúlva kul­turált, megnyerő környezet fo­gadja itt a látogatót. Persze, csak a mintegy 170 milliós re­konstrukció befejeztével, amely­nek jelenlegi stádiumáról Cseíe Andrástól és Lauferton Győző­iéi, Vasasbánya gépészmérnö­keitől kértünk felvilágosítást.- A rekonstrukció első üte­mében a bányaüzem meglevő aknaszállítási, szellőztetési, va­lamint külső szállítási kapacitá­sát korszerűsítjük — mondja Csete András. — Az akna mélyí­tése megtörtént, az V/a szinten az aknatorony üzembeállításá­val a termelés megkezdődhet. A bányaudvaron, a „jó öreg”, fekete szénporos aknatorony szomszédságában már ott ma­gasodik a jóval korszerűbb, nagyobb teljesítményre képes torony szerkezete is. A szerelők fokról fokra haladnak felfelé, ha elkészül, magassága megha­ladja a negyven métert Előtte a hatalmas gépház, amelyet már a megnövekedett és egy­re növekvő termelés ellátására méreteztek. Az udvar déli ré­szén épülő vasbeton kolosszus. Itt lesz a szénbuktató, mögötte a szállítószalag. A szalaghidak is részben készen vannak. A bányaudvar keleti szélén már kész az új külszíni kábelkötő épülete. — Ezen a részen az egész udvar képe megváltozik — mu­tat a tisztes kort megért öreg épületekre Lauferton Győző. Korszerűtlenek, elavultak már a műhelyek és raktárak. A re­konstrukció második ütemében ezen a területen modern raktár­bázist építünk. Egyébként a kül­színi rendezés teljes tervtanul­mánya elkészült mór. Nem elég, hogy egy üzem a látogatóknak nyújtson ba­rátságos „arcot". Élső sorban az itt dolgozóknak kell hogy egészségesebb, kényelmesebb környezetet biztosítson. Amint megtudtuk, a szociális ellátott­ság terén is jelentős változá­sok várhatók. A tisztálkodás lehetősége erősen megromlott az évek folyamán, de az öreg fürdőépület rekonstrukciója már részben elkészült. Az emeleten már rendezettek a körülmények, a földszinten új bojlertér kiala­kítása folyik, szeptemberre a fürdés nem jelenthet problémát az üzemben. A „megfiatalodásnak” persze ára van, a beruházási költsé­geken felül is. Nap mint nap meg kell küzdeniük az itt dol­gozóknak a rekonstrukcióval járó nehézségekkel. Csak a leg­nagyobb, leggondosabb szerve­zettség indokolhatja, hogy a termelésben mindeddig nem okozott kiesést a gyors ütemben végzett felújítás. Átmeneti hely­zeteket, váratlan, vagy várt vál­tozásokat kell megszokni rövid idő alatt. Az aknamélyítő, a gépészeti, az építési üzem dol­gozik itt, nem egyszer szorosan egymás mellett. A jó munka- szervezés, a tevékenységek ko­ordinációja elengedhetetlen fel­adat. Vasas bányaüzemben ezt a feladatot mindeddig példásan oldották meg. Zsalakó István felszíne alatt szunnyadó ősi maradványokra. Az ásatások dr. Kiss Attila és felesége K. Zoffmann Zsu­zsanna régészek közreműködé­sével kezdődtek el, most ismét ők folytatják tovább az idő­számításunk után 568—800-as évek között létezett település titkainak felderítését. Elsősor­ban arra keresnek választ — a kutatást segítő tudományos módszerek felhasználásával, — hogy az akkori korhoz képest milyen is lehetett a gepidák életének színvonala, hogyan zajlott a település mindennapi élete, milyen volt az életforma, milyenek voltak a szokások, hogyan alakították ki a falu szerkezetét a barbár néptör­zsek. A fekete-kapui ásatások so­rán eddig több mint 700 sírt tártak fel, egy tucat földbevájt házat, több, gabona tárolására használt vermet. A sírokból előkerültek ruhamaradványok, fegyverzetek, csatok és edé­nyek. A település házai között sok cserépedény töredék és több mázsa állatcsont került elő. Lényegében ezek az ak­kori szemét és hulladéktelepek anyagát alkották. Érdekes mó­don ezek egyáltalán nem ha­szontalan dolgok, hiszen sok támpontot adhatnak a régé­szeknek arra, hogy milyen fej­lettségi fokon lehetett a gepi­dák életformája, avagy az ál­lattartási tevékenysége. Tegnap tehát megkezdték a feltárások továbbfolytatását. Földgyalu segítségével több mint 1200 köbméter földet mozgatnak meg, ami jól jelzi a munkák nagyságát. A jövő hét elején pedig ugyancsak Mo­hács közelében, a kölkedi sző­lőhegyen dr. Fülep Ferenc, a Nemzeti Múzeum főigazgatója irányításával megkezdik egy római erődítmény, illetve kato­nai tábor feltárását, ami lé­nyegében a dunai hadi utat biztosító erődítmény-rendszer egyik láncszeme volt. Miklósvári Tibor 440 táncos a Széchenyi téren Nemzetközi Néptánctalálkozó kezdődött tegnap Pécsett. A Nemzetközi Szövetkezeti Nap alkalmából ezúttal az Ipari Szö­vetkezetek Országos Tanácsa és a Baranya megyei Ipari Szö­vetkezetek Szövetsége tizen­egyedik alkalommal rendezi meg Pécsett és Baranyában a táncosok színes fesztiválját. Ez­úttal a találkozó résztvevője volt a Várnai népiegyüttes, a Karl-Marx-Stadt-i Ének- és Ze­nekar, a Lublini népiegyüttes, az OKISZ Erkel Művészegyüt­tes, a Mezőkövesdi Matyó Együttes, a Nagykállói Kállai Kettős Együttes, Sobri Szövet­kezeti Együttes, a Jászság Együttes, a Szanyi Népiegyüttes és a vendéglátó Pécsi KISZÖV Néptáncegyüttes. Bárdosi László, az Ipari .Szö­vetkezetek Baranya megyei Szövetkezeti Bizottsága elnöke köszöntötte a térre menettánc­ban érkező csoportokat Este a több mint 440 táncos részvételével díszelőadást tar­tottak a Pécsi Nemzeti Színház­ban. Vasárnap Mohácson 10 óra­kor tartják a szövetkezeti na­pok megyei ünnepségét, ami­kor a Bartók Béla Művelődési Házban a külföldi együttesek adnak műsort. Pécsett 10,30- kor a Vidámpark szabadtéri színpadán a hazai együttesek programjában gyönyörködhet­nek az érdeklődők.

Next

/
Thumbnails
Contents