Dunántúli napló, 1975. július (32. évfolyam, 178-208. szám)
1975-07-01 / 178. szám
e Dunántúlt flaplö 1975. júliusi., kedd Elérni az országos átlagot Szennyvíztelepek Baranyában • Biológiai tisztítás • Költséges feladatok Szennyvíztelepek Baranyában. Hol, mikor, mennyiért épül tisztítómű, csatornarendszer? Mit hozott a IV. és mi várható az V. ötéves tervidőszakban? Minderről Vass Béla főmérnök, a Megyei Tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának csoportvezetője adott tájékoztatást. Százmillió forintot költöttek szennyvízközmű építésére Baranyában a jelen tervidőszakban, mégis: amíg több mint 70 községnek megoldott az ivó- vízellátása, addig szennyvízteleppel, illetve szennyvíz vezetékkel rendelkező települések száma a húszat sem éri el. A szennyvizes építkezések nem tartoznak a látványos beruházások közé. A falvak nagy része is inkább akkor nyújtja csak be az igényét ilyesmire, ha már nagyon komoly és sürgető okuk van a megvalósításra. A szennyvízközművek ráadásul nem tartoznak az olcsón megépíthető közművek közé. Persze minden gátló tényező ellenére egyszer és valahol meg kell húzni azt a határt, ahonnét szennyvízközmű nélkül nem mozdulhat a település. Való, hogy ez a határ létezik, de hogy adott településnél milyen tényezők figyelembevételével húzzák meg, az meglehetősen változó. Tagadhatatlan, hogy az elsőrendű szempont a távlati településfejlesztési koncepciók figyelembevétele, hiszen mint minden közmű, a szennyvízcsatornarendszer és a telep megépítése is ezt a célt szolgálja. Mérvadó az is, hogy hol létesítettek ivóvízközművet, mivel a vizet fel- használás után el kell vezetni, mégpedig úgy és olyan helyre, ahol a szennyezettségével nem okozhat kárt. Ez egyben környezetvédelem, ami ugyancsak súllyal esik latba a szennyvízközművek kialakításának mérlegelésekor. Egy adott falu — melynek tervek szerint úgy nem szánnak jelentős szerepet a jövőben — sorsát nem lehet figyelmen kívül hagyni, ha a szennyvizével netán önmagát fertőzi. Érvényes ez akkor is, ha egy nagyon kis létszámú településről van szó. Baranya megye közművesítés szempontjából rendkívül rossz településszerkezetű. Képtelenség minden kicsi községnek belátható időn belül korszerű szennyvíztelepet és vezetékhálózatot adni, annál is inkább, mivel kialakítása négyszer, ötször drágább, mint az ivóvízközműé. A rendelkezésre álló korlátozott anyagiakat mindenképp megpróbálják ésszerűen felhasználni. Bizonyítja ezt, hogy a megyében csak biológiai tisztítókat építenek, melyek ugyan drágábbak a mechanikai tisztítóknál, de a tisztítási hatásfokuk jóval nagyobb. Az, hogy Baranya biológiai tisztítókat épít, egyben a korszerű telepek megvalósítását is jelenti, ám ez a korszerűség nem lehet hosszúéletű. Azokat a telepeket ugyanis, melyeket 10—15 évvel még a legkorszerűbbnek mondtak, ma már alig merik alkalmazni, A változás, a fejlődés rohamossága e példán is jól mérhető, s ezt az ütemet bizony nem könnyű követni. Baranya a jelen tervidőszak végére az országos átlagnak megfelelő szennyvízközmű ellátottságot éri el. A IV. ötéves tervben épült és kezdett üzemelni a bó- lyi, a pécsváradi, a szentlőrinci, a beremendi, a sásdi és a siklósi telep, a harkányit pedig bővítették. Építik a villányi és a sellyei szennyvíztisztító telepet, az orfűi létesítmény kialakításának első ütemét pedig még ez évben elkezdik. A következő tervidőszakban ismét nagy, pontosabban költséges feladatok várnak a megyére és a helyi tanácsokra. Korszerűsíteni kell Komló, Szigetvár szennyvíztelepeit és jóformán minden nagyobb település szennyvízcsatornahálóza- tát, Ezenkívül új szennyvízközművet kívánnak kialakítani Mázaszászvár, Vajszló, Duna- szekcső, Mecseknádasd és Hird településeken. T. É. Ma fép életbe az egységes társadalom* biztosítási törvény Múlt számunkban ismertetésünket a terhességigyermekágyi segéllyel fejeztük be. Ma az anyasági segéllyel folytatjuk, kitérve a családi pótlékkal kapcsolatos kérdésekre is. A törvény értelmében anyasági segély annak jár, aki terhessége folyamán legalább egyszer terhességi-orvosi vizsgálaton részt vett, és a) a biztosítás tartama, illetőleg a biztosítás megszűnését követő 180 napon belül vagy b) a biztosítás megszűnését követő 180 napon túl táppénz, illetőleg baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély vagy gyermekgondozási segély folyósításának az ideje alatt szül. Az anyasági segély összegét a jogszabláy az orvosi vizsgálaton való megjelenéstől függően állapítja meg. 2500 forint az anyasági segély összege, ha a szülő nő terhességi-orvosi vizsgálaton négyszer, koraszülés esetén egyszer részt vett és az első, illetőleg koraszülés esetén az egyszeri terhességi-orvosi vizsgálat a terhesség kezdetétől számított 140 napon belül történt. 1000 forint az anyasági se- gély összege, ha a szülő nő kevesebb orvosi vizsgálaton jelent meg, vagy az első orvosi vizsgálat ideje a jogszabályban meghatározott 140 napon túl történt meg. A 17/1975. (VI. 14.) MT. sz. rendelet 43 §-a értelmében lehetőség van arra is, hogy az anyasági seqélyre nem jogosult szülő nőnek, ha terhesséqi- orvosi vizsgálaton részt vett. a lakhelye szerint illetékes tanács szakigazgatási szervének javaslatára a társadalombiztosítási iqazqatósáq a fentebb ismertetett összegű anyasági segélyt kifizesse. Erre akkor kerülhet sor, ha a szülő nő a fenti segély kifizetését kéri. Az anyasági segély a most ismertetetteknek megfelelően jár a hozzátartozó szülése esetében is. Ugyancsak megilleti az anyasági segély a szülő nőt a halva született gyermek után CSALÁDI PÓTLÉK A családi pótlék vonatkozásában is több jelentős változás következik be július 1. napjával. Ezek közül a legjelentősebb, hogy a termelőszövetkezeti tagok is az ipari biztosítottakkal azonos összegű családi pótlékra lesznek jogosultak. Ezzel az eddig fennállott különbség megszűnt. Anyasági segély Az életbelépő új jogszabályi rendelkezések értelmében családi pótlékra az a biztosított jogosult, akinek a háztartásában két vagy több gyermek van. Ugyancsak jogosult családi pótlékra az a biztosított is, akinek a háztartásában egy gyermek van, ha a) a biztosított egyedülálló, vagy b) a gyermek tartósan beteg, illetve testi vagy szellemi fogyatékos. A mindennapi élet természetes velejárója, hogy a gyermekek felnőnek. így bizony minden csalód életében előfordul, hogy az egyik gyermek már felnőtt, s utána már nem jár családi pótlék, de a visszamaradt kisebb gyermek még a családban van. A jogszabályi rendelkezések értelmében a szülők ez esetben az egy gyermek után továbbra is jogosultak a családi pótlékra. Itt a törvénynek csak az a kikötése, hogy a két gyermek utáni családi pótlék jogosultságnak 1971 november hónapban vagy azt követően még fenn kellett állni. A családi pótlékra jogosultság szempontjából azt a gyermeket kell figyelembe venni, aki a) tizenhat évesnél fiatalabb, vagy b) tizenhat évesnél idősebb, de tizenkilenc évesnél fiatalabb és alsó- vagy középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, vagy c) tartósan beteg, illetve testileg vagy szellemileg fogyatékos. A családi pótlék összege 1975. július 1. napjától: — egy gyermek után havi 300 forint, — két gyermek után havi 600 forint, egyedülállónak havi 640 forint, — három és több gyermek után gyermekenként havi 320 forint. Abban az esetben, ha a gyermek tartósan beteg, vagy testileg, szellemileg fogyatékos, a családi pótlék összege havi 320 forint egy gyermek esetében. Ha a két gyermek közül az egyik tartósan beteg, illetve testileg vagy szellemileg fogyatékos, akkor a két gyermek után a családi pótlék havi 640 forint. Eddig a jogosultsági feltételek egyik részét ismertettük. Mégpedig a gyermekek száma, illetve életkora szerinti feltételeket. A másik feltétele a családi pótlékra jogosultságnak, hogy a biztosított mennyi időt töltött biztosításban. A társadalombiztosítási törvény értelmében a családi pótlék arra a naptári hónapra jár, amelyben a biztosított huszonegy napot biztosításban töltött. Ugyancsak itt kell ismertetni a törvénynek azon rendelkezését is, hogy a munkaviszony vagy ipari szövetkezeti tagság alapján huszonegy napi biztosításban töltött idő esetén is csak arra a naptári hónapra jár a családi pótlék, amelyben a biztosított tényleges, vagy megállapodás szerinti munkaideje a munkakörére jogszabályban meghatározott teljes munkaidő felét eléri. A jogszabályi rendelkezséek értelmében nem jár családi pótlék a) az árvaellátásban részesülő, b) a harmadéves szakmunkástanuló és c) a szakmunkástanuló-otthonban, továbbá a térítés nélkül intézetben, nevelőotthonban, csecsemő- vagy gyermek- otthonban elhelyezett gyermek után. Ugyancsak nem jár családi pótlék a) térítés nélkül a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetben, szociális intézetben, továbbá javítóintézetben vagy büntetésvégrehajtási intézetben lévő gyermek után, b) a gyermek eltartására kötelezettnek az utón a gyermek után, akit állami gondozásba vettek. A most ismertetettektől eltérően az egyedülálló biztosítottnak az árvaellátásban részesülő gyermeke után is jár a családi pótlék. Az életbelépő rendelet 48 §-a értelmében a családi pótlékra jogosító gyermekek számának megállapításánál figyelembe kell venni a biztosított a) háztartásában lévő gyermeket, ideértve az árvaellátásban részesülő, valamint a harmadéves szakmunkástanuló gyermekét is, b) háztartásán kívül elhelyezett vérszerinti és örökbefogadott gyermekét, c) mostohagyermekét, testvérét és unokáját, ha háztartásából helyezték el szakmunkás- tanuló otthonba, vagy térítés- nélküli intézetbe, nevelőotthonba, csecsemő-, vagy gyermek- otthonba. A most ismertetettek alól Kivétel az a vérszerinti gyermek, akit örökbefogadtak. Ez azonban nem alkalmazható akkor, ha a biztosított házastársa az örökbefogadó. Gyakorlatilaq és jogilag a gyermek ugyanabban a családban marad. ŐSZ FEREIUC r|§|ZS I 13. — Hát én? — sipította dühösen a nő. Rózsi megbuktatta a bögrét. — Skandalum. Állattá válik az ember — morogta Melanie, és sáros kezével törölgetlni kezdte a csésze szélét. Rózsi nem csak a ház lakóinak, a szomszéd házbelieknek is osztott teát. — Ezek már nem a mieink! — figyelmeztette Eötvös. — Hanem? Ezek már oroszok? Vagy japánok? Eötvös elhallgatott. — Jöjjön csak, vitéz úr — kiáltotta Rózsi egy távol álló őrnek. — Nehogy kimaradjon. A nyilas odabaktatott. Kissé csodálkozott, hiszen már régen érezte, hogy a civilek megvetik, sőt gyűlölik. Talán ez is tette annyira vaddá és dühössé. — Köszönöm — mondta a pártszolgálatos és leszólt az árokba: — Az a két öreg néni hagyja abba a hajlongást, úgyis készen leszünk . . . — Olyan ez a nő, mint egy angyal. Megmelegszik körülötte a levegő — mondta Rozgonyi és hosszan bámult Rózsi után. — Verset fogok írni róla — határozta el. Vili. Hajnalra készen lett azárok és a németek is megérkeztek. A lakók éppen le akartak feküdni — Rózsi meleg kézmosó vízzel várta őket —, amikor a németek parancsnoka lekiabált a pincébe: — Mindenki jössz fel! Schnell, schnell!... Gyorsan! Az éhezéstől elgyengült, törődött emberek, fásultan, mint az összeterelt juhnyáj, egymáshoz bújva álltak a fagyos téli hajnalban. — Ki megvan nektek parancsnok? — kérdezte a svábok jellegzetes éneklő hangján. — Itt nincs olyan, mi civilek vagyunk — mondta Simó. —1 Háborúban nem van ember parancsnok nélkül. — Rózsi a parancsnok! — kiabált Weivoda. — Rózsi, lépsz elő! Rózsi nem mozdult. A sváb a hátáról a hasára rántotta a géppisztolyt: —• Rózsi, lépsz elő! Vagy lövök belétek ... — Könyörgök. menjen Ró- zsika! — könyörögtek a pince lakói. Rózsi előrelépett: — Te vagy parancsnok? Ti vicceltek nekem? — ordította és felhúzta a géppisztoly súlyzárát. Rózsi, mintha már a lövéseket kellene túlkiabálnia, azt ordította: — Nem viccelünk. Én vagyok a parancsnok! A sváb leengedte a géppisztolyát. — Nekem mindegy. Te vagy a felelős, hogy betartsa mindenki a parancs. A házat megszálljuk. A katonák lesznek laktatva a földszinti lakások. Onnét mindenki takarodik ki. A házat nem elhagyja senki. Aki kimegy, le lesz lőve. Mint egy hund, egy kutya! Most pedig, ami megvan nektek dunna, paplan, pokróc, mind idehozni ... Ha valakinek találok nála, azt is lelövöm. Futás! Van nektek egy perc rája! Nem telt bele a perc és a megrettent emberek újra ott álltak. Kezükben fehér dunnák, paplanok. — Ide teszitek le nekem . .. — mutatott a sáros kőre a német. — Mi lesz? — ordított a sváb és újra kattant a géppisztoly zárja. Erre aztán szinte egyszerre dobták le a fehér ágyneműt. — Most mehettek le. Ha parancsot megszegtek, elsőnek a frau parancsnok lövöm le, mint egy kutya . .. Rózsi a pincelejáratból nézte, hogy a németek a dunnákat és a paplanokat magukkal viszik az árokba és mielőtt belelépnek, az árok alját és oldalait kibélelik. Akik nem mentek ki az árokba, betódultak a kinyitott földszinti lakásokba és ruhástól, csizmástól dőltek le az ágyakra. Előzőleg azonban összetört székekkel, asztalokkal, könyvekkel tömték meg a kályhákat. Rózsiban forrt a düh. Elhatározta, hogy beszél Simával. Valamit tenni kellene. Amikor elhaladtak Eötvösék pincéje mellett, Krisztina lépett elé. — Mondja, Rózsi, miért kerül maga engem? — kérdezte szomorúan. — Nézd már! Hát most egyszerre miért magáz a kisasz- szony? Tegezzen csak nyugodtan mint eddig — mondta, de nem haragosan. Krisztina is megérezte ezt. — Ahogy akarja a kisasz- szony... — mondta Rózsi. — Akkor szervusz!... Na, mondd, hogy szervusz! — Szervusz! — Behívnálak, de négy- szemközt szeretnék veled beszélni. —■ Hát akkor csak itt lehet a folyosón ... — Te most biztosan azt hiszed, hogy a megváltozott körülmények miatt beszélek veled így . . . Tulajdonképpen ennek sincs jelentősége... Nekem már minden mindegy. Én tudom, hogy meghalok és nem is akarok élni. (Folytatása következik.) :■ -; 'I i in I íHnTii Ti A Szalai utcai üzletsor Pár nappal ezelőtt olvashattuk, hogy műszakilag rövidesen átadják a Szalai András utcai üzletsort. Az új boltok minden bizonnyal kielégítik majd az arra lakók igényét, s kiegészítik a már meglevő üzlethálózatot. Érdeklődéssel néztünk szét a régebbi és a mintegy két hónap múlva nyitó üzletek között. Mivel, a boltok feliratai már helyükön vannak, elsősorban azokkal foglalkozunk. Meglepett bennünket, hogy itt is divatozik a szalon szó használata. Az 1972- ben megjelent Magyar Értelmező Kéziszótár még csak a divatcikkek készítésével és eladásával, illetőleg a szépségápolással foglalkozó üzleteket, műhelye- , két ismeri és vallja szalonoknak, de a Szalai utcában már két szalon is működik, bár egyikre sem illenek rá az előbbi ismérvek. Az egyik az ÓRA és MŰSZERJAVÍTÓ SZALON, a másik a Szabadság út sarkán levő GYORSTISZTITÓ- SZALON. A divatjamúlt szalon szó használatán kívül más hiba is akad a két cégtáblán. Az elsőben mindenképpen ki kell tenni az óra szó után a kötőjelet, akkor is, ha az óra a szalon előtagja, akkor is, ha a javító szóhoz tartozik. De más hiba is akad! Az órajavítás szót bizony egybe kellett volna írni, mert összetett szót képez, s szabály szerint a két egyszerű szóból álló összetételt mindig egybeírjuk. A harisnya-szemfelsze- dés szót viszont kötőjellel két részre tagoljuk, mert egy egyszerű és egy összetett szóból áll, és hat szótagnál hosszabb. Ezzel szemben viszont az előkelősködően hangzó GYORSTISZTITÓ- SZALON cégtábláján, akárcsak az IFJÚSÁGI-HÁZ feliratában felesleges a két szó közötti kötőjel. Ezt azonban mór mások is észrevették, csak azt nem, hogy az IFJÚSÁGI szót hosszú u- val kell írni, nem pedig röviddel. Sajnálatos, hogy sokak helyesírása az Írógép fajtájához igazodik. Mivel a legtöbbről hiányzik a hosz- szú í, ú, és ű, egyszerűen nem vesznek tudomást e betűk hosszúságáról. Ezért írják városunkban a húsboltok nevét rövid u-val hus- boltnak, a tisztító üzemek nevét pedig rövid i-vel. A nagybetűs hosszú I pedig mintha nem is volna! Visszatérve a Szalai utcai üzletsorra, kifogásolnunk kell az EZERMESTER ÉS ÚTTÖRŐ BOLT feliratot is, mert az úttörő szót hosszú ú-vai kell írni, az úttörőbolt pedig egy szó, mert bár három szóból tevődik össze, de mivel csak négy szótagú, egybe kell írni. Helyesen tehát így kellett volna kitenni a cégjelzést: EZERMESTER- ÉS ÜTTÖRŐBOLT. Fennakadt a szemünk egy tejüvegen kéklő feliraton, mert nem tudtuk semmiféleképpen sem megfejteni, hogy mi is az a MERT. A kirakatszegélyen elhelyezett tábla útba igazít mindenkit, hogy itt a Minőségi Ellenőrző R. T. Pécsi Kirendeltsége székel. Ha az R. T. részvénytársaságot jelent, akkor Rt-t kellett volna írni. Hogy a MERT miért mert az üzletek közé kerülni, nem tudjuk. Talán mert nem volt másutt helye. Dr. Tóth István
