Dunántúli napló, 1975. július (32. évfolyam, 178-208. szám)
1975-07-05 / 182. szám
Hogyan történik a lakosság riasztása? A nukleáris fegyverekkel vívott háborúban nagy jelentősége van — a veszteségek megelőzése és csökkentése érdekében — a lakosság időben történő értesítésének, riasztásának. A várható veszély gyors jelzését a korszerű fegyverek hatalmas pusztító ereje mellett ezeknek egyre rövidebb idő alatt történő cél- baérése teszi feltétlenül szükségessé. Az értesítési, riasztási feladatok végrehajtása csak a ma- gasszi.ntű állami intézkedések alapján feszesen megszervezett és pontosan működő rendszer megvalósításával érhető el. A rendszer működtetése, a lakosság értesítése, riasztása a központi, helyi és szükségriasztó eszközökkel történik. Központi riasztás A központi eszközökön a Magyar Népköztársaság hírközlő hálózatában a legfontosabb alkalmazásra kerülő eszköz a Magyar Rádió és Televízió adóberendezése. A lakosság központi riasztásának elsődleges, indító eszköze a Kossuth- adó (műsoridőben a televízió is), s természetesen az e műsort vevő készülékek. Műsoridőben a műsor megszakítása után, éjszaka, műsoridőn kívül pedig a riasztásra előkészített és üzemkész állapotban levő, a Kossuth hullámhosszán hangolt adón keresztül történik a riadó elrendelése. Az ország területe a légiriasztás elrendelése szempontjából két zónára van osztva. Az I. zóna: Dunántúl és Budapest egész területe, a II. zóna: a Dunától keletre eső terület. A légiriadót külön az I. vagy II. zónára, vagy egyszerre az egész ország területére lehet elrendelni. A riadót háromszor ismételve rendelik el a következő szöveggel: „Adásunkat megszakítjuk! Figyelem! Figyelem! — Adásunkat megszakítjuk! Figyelem! Figyelem! — Dunántúl! Dunántúl! Légiriadó! Légiriadó!" A II. zóna riasztása esetén a szöveg „Duna—Tisza köze, Tiszántúl"-ra, az egész ország riasztása esetén pedig „Az ország egész területére" módosul. A rádióban'elhangzó légiriadó adásakor a riasztó szak- szolgálat elektromos és kézi szirénákkal jelzi a riadót. Ennek hangjelzése: háromszor fél percig tartó, változó hangmagasságú üvöltő hang. A riadót az elrendeléséhez 'hasonlóan a Kossuth adón nyílt szöveg háromszori bemondásával oldják fel: „Adásunkat megszakítjuk! Figyelem! Figyelem! — Adásunkat megszakítjuk! Figyelem! Figyelem! — Dunántúl! Dunántúl! Légiriadó elmúlt! Légiriadó elmúlt!" A rádióközlés alapján a riadót a szirénák háromszor félperces, egyenletes 'hangjával oldják fel. adón megyére is elrendelhetik, vagy feloldhatják: „Baranya megye! Baranya megye! Sugárveszély! — vagy — Sugárveszély elmúlt!" szöveggel. A Kossuth adón történő riasztás és feloldása a légiriadóhoz hasonlóan, de „Sugárveszély!" vagy „Sugárveszély elmúlt!" szövegre való módosítással. A sziréna hangjelzések megegyeznek a légiriadó elrendelését, vagy lefújását jelentő hanggal. Helyi riasztás Azokon a helyeken, ahol sziréna nem áll rendelkezésre, községi hangosbemondóval és helyi, vagy szükség riasztóeszközökkel lehet riasztani. Vezetékes rádión, hangosbemondón háromszor egymásután a következő szöveget mondják be: „Figyelem! Figyelem! Sugárveszély! Sugárveszély!" Ugyancsak helyi riasztóeszközökkel rendelik el a biológiai riadót az alábbi sÄveg háromszor egymásutáni ismétlésével: „Figyelem! Figyelem! Fertőzés veszély! Fertőzés veszély!" A hangjelzés szükségriasztóeszközökkel, vagy kéziszirénákkal történik a légiriadóhoz hasonlóan azzal az eltéréssel, hogy a jelzést 1—2 percen keresztül többször is meg kell is- .mételni. A vegyi harcanyagokat általában elszórtan alkalmazzák, ezért a riasztás is helyileg történik. Vezetékes rádión, hangosbemondón keresztül háromszor egymásután közük: „Figyelem! Figyelem! Vegyiveszély! Vegyiveszély!" A hangjelzés a biológiai riadónál alkalmazott módon történik. A helyileg elrendelt radiológiai, biológiai és vegyi riadót vezetékes rádión, ihangosbe- mondón háromszor megismételt szöveggel oldják fel: „Figyelem! Figyelem! Sugárveszély elmúlt! — vagy — Fertőzésveszély elmúlt! — vagy — Vegyiveszély elmúlt!" A lefújás kéziszirénával a légiriadó elmúlt jelzéssel egyező hanggal vagy szükségriasztóeszközökkel történik. ' A LAKOSSÁG védelmének megszervezése a II. világháború légoltalmi gyakorlatához képest ma lényegesen nagyobb és bonyolultabb feladatot jelent. A támadófegyverek fejlődésével minőségileg megváltozott az ország és a lakosság veszélyeztetettsége, s ezzel együtt a védelem és a védekezés jellege is. A rakéta- nukleáris fegyeverekkel vívott háborúban a támadás lehetőségei függetlenek az ország földrajzi helyzetétől, területi kiterjedésétől, ezért a támadás az ország egész területét veszélyezteti. így a védelmet is országosan kell megszervezni. A légiriadó elrendelésekor előre nem tudható, hogy az ellenség milyen támadó fegyvert alkalmaz, ezért a légiriadó elrendelése egyben RBV-riadót is jelent. Az ellenség esetleges váratlan csapásának bekövetkezte úgyszintén RBV riadót is jelent. Ezek közül a radiológiai riadót a Kossuth adón, vagy helyi eszközökkel, a biológiai és vegyi riadót pedig helyi eszközökkel rendelik el. A radiológiai riadót a Kossuth |iö HÉTVÉGE Távolságvédelem A veszélyeztetett területek áltáléban az ország legfontosabb közigazgatási, gazdasági központjai, ahol a termelőerők is koncentrálódnak. E területeken ma már egyetlen országban sem lehet a lakosság védelmét egyedül az atomfegyverek közvetlen hatásai ellen védő óvóhelyek építésével megoldani. Ennek elsősorban gazdasági okai vannak. Szükségszerű tehát a távolságvédelem, ami alatt az érintett lakosságnak a csapások előtti kivonását, kitelepítését értjük. Polgári védelmi jubileumi verseny ILYEN LESZ A DN május 31-i polgári védelmi mellékletében ismertettük a Polgári Védelem Baranya megyei Parancsnokságának jubileumi versenyfelhívását. Az alábbiakban a verseny lefolytatásának, valamint követelményeinek ismertetésével nyújtunk segítséget a benevezett szakaszoknak a felkészüléséhez. A jubileumi verseny előre kiépített és berendezett pályán kerül megrendezésre, Egy-egy versenypályán egyidőben három, különböző szakfeladatot ellátó szakasz versenyezhet. A verseny követelményei vegyivédelmi szakaszoknak: Szennyezett terepszakasz leküzdése védőeszközben (össz- fegyvernemi védőruha köpenykénk alkalmazása); átjáró létesítése sugárszennyezett terep- szakaszon, földfelület eltávolításával (12 négyzetméteren 5 cm mélységben): sugárszeny- nyezett terület felderítése, kitűzése és leküzdése; védőeszközök normaidőn belüli levétele; személyi és anyagmentesítő állomás részleges telepítése; mentesítő állomás berendezése és a mentesítés megszervezése. műszaki szakaszoknak: Átjáró-nyitás romos területen (3 köbméter törmelék átrakása); hídépítés árok felett (3x 0,8 m fektetett pallóhíd, rögtönzött korlátokkal); ferde feljáró építése (3x1,5 m fektetett pallófeljáró előkészített elemekből, rögtönzött Korlátokkal); faláttörés (1,2 négyzet- méter rés 24 cm vastag téglafalon); árokóvóhely feltárása (1 köbméter föld eltávolítása az óvóhely bejáratáról); megrongálódott csatorna helyreállítása (0,8x0,8x0,8 méteres munkaakna létesítése és a csatorna megtisztítása); épület áram- talanítósa (2 méter magas oszlopon lévő áramelosztónál az áramkör megszakítása a vezeték elvágásával); sérültek mentése emeletről (kötélen, falétrán); függőleges faltámasztás; födémerősítés, lépcső megerősítése. egészségügyi szakaszoknak: Sérültek mentésének megszervezése; gázálarc felvétele, szennyezett terepszakasz leküzdése; sérültek felderítése és elsősegélynyújtás a kárterületen; sérültek összegyűjtése és osztályozása a sebesült-gyűjtőhelyen; gázálarc levétele. A verseny lefolyása ■ A szakaszok először elméleti vizsgát tesznek: teszt-lapokat kell 15 perc alatt kitölteniök. A teszt-lapok öt általános polgári védelmi és 10 szakkiképzési kérdést tartalmaznak. Az elméleti vizsgát követően tesznek gyakorlati vizsgát a szakaszok. Ez két részből áll. Először azonos egyéni gyakorlati feladatokat hajtanak végre a szakaszparancsnokok vezetésével, majd az alegységek a szakfeladatuknak megfelelő szakaszkötelékű komplex gyakorlatot1 hajtanak végre. A versenyfeladatok végrehajtásának értékelését bizottság ejti meg. Az elméleti vizsgánál a versenyzők minden jó válaszért 1—1 pontot kapnak. Egy versenyző így a jól kitöltött teszt-lapért maximum 15 pontot kaphat. A szakasz pontszámát az egyénenként kapott pontok számának összege adja. A gyakorlati vizsgáknál mind az egyéni, mind a komplex feladatoknál kiváló eredményt elértek 30, a jó eredményt elértek 20, a megfelelő eredményt elértek 10 pontot kapnak. A szakaszok összesített pont- számát a feladatok végrehajtásának, illetve a minőségi követelmények időnormái határozzák meg. Az egészségügyi szakaszok minőségi pontszámát a Magyar Vöröskereszt által kiadott vizsgakövetelmények tartalmazzák. Az egyéni és komplex gyakorlati vizsgák értékelése szakaszkötelékben történik. Az elérhető maximális pontszám az egyéni gyakorlati vizsgánál valamennyi szakasznál 150 pont, a komplex gyakorlati vizsgánál műszaki szakaszoknál 330, vegyivédelmi szakaszoknál 160, egészségügyi szakaszoknál 180 pont. 3. szám Hz ifjúság polgári védelmi felkészítése A közelmúltban ülésezett a Magyar Szocialista Munkáspárt Polgári Védelmi Bizottsága. Az ifjúság honvédelmi nevelése keretében végzendő polgári védelmi munka tapasztalatait tárgyalta meg és alapos, elemző vita után határozatban ösz- szegezte a jelenlegi helyzetet és a jövő feladatait. A határozat egyebek között célul tűzi ki, hogy a KISZ és az Úttörő Szövetség körében végzendő polgári védelmi nevelőmunka mindenkor segítse az ifjúsági mozgalomban folyó eszmei, politikai nevelőmunkát, s a feladatok között szerepel az is, hogy a jövőben az Ifjú Gárdát és a honvédelmi úttörő-alegységeket is be kell vonni a polgári védelmi gyakorlatokba, így a jubileumi versenyekbe is. Hírek A Polgári Védelem Baranya megyei törzsparancsnoka a megyei, városi, járási vöröskeresztes szervezetek titkárai, a szak- szolgálatok parancsnokai és az üzemi polgári védelmi kiképzési felelősök előtt ismertette a jubileumi verseny szervezésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. * A Pécsi Sütőipari Vállalat polgári védelmi önvédelmi szervezete július 4-én eredményes vizsgagyakorlattal befejezte a polgári védelmi kiképzést. ÁLTALÁNOS ISMERET SZAKASZNORMAI (MÁSODPERC) Végrehajtó Időnorma létszám Kiv. Jó Megf. Gázálarc felvétel 20 25 30 Gázálarc levétel 15 20 25 Szűrőcsere 30 35 40 Önsegély 120 150 180 Gázálarc karbantartása 180 240 300 VEGYIVÉDELMI SZAKASZ IDŐNORMÁI (PERC) Beöltözés védőöltözetbe vv. szakasz 6 7 8 Szennyezett védőeszköz levétel vv. szakasz 6 7 8 Átjárőnyitás Sugárszennyezett 10 fő 12 13 14 terepszakasz kitűzése 4 fő 8 9 10 Mentesítő állomás részleges szerelése 10 fő — — 15 Mentesítő állomás üzemeltetés megszervezése vv. szakasz — — 10 MŰSZAKI-MENTŐ SZAKASZ IDÖNORMÁI (PERC) Átjáró nyitás 6 fő 20 24 30 Átjáró készítés 4 10 12 15 Ferde feljáró készítés 14 20 24 30 Faláttörés 2 16 20 24 Épület áramtalanitása 2 3 4 6 Sérült mentése emeletről 2 10 12 15 Függőleges faltámasztás 4 20 24 30 Födém erősítés 4 20 24 30 Lépcső feltámasztás 4 20 24 30 Óvóhely-bejárat feltárás 5 20 24 30 Közmű helyreállítás 3 25 30 35 EGÉSZSÉGÜGYI SZAKASZ IDÖNORMÁI (PERC) Mentés megszervezése 12 sérült felderítése, Pk. 2 2.5 3 elsősegélynyújtás, szállítás a gyűjtőhelyre eü. szakasz 30 32 35 A lakosság kollektív védelme a|korszerű háborúban A jól szervezett, kellő időben végrehajtott kitelepítéssel jóval több emberélet menthető meg, mint a rendelkezésre álló, vagy gazdaságilag elviselhető költséggel megépíthető óvóhelyeken történő elrejtéssel. Ugyanakkor az ország egyéb területein a másodlagos hatások elleni védelem lényegesen egyszerűbb, olcsóbb és viszonylag rövid idő alatt oldható meg. A kitelepítés megszervezésével egyúttal szervezett keretek közé szoríthatók a spontán, ösztönös tömegmozgások is, amelyek a háború közvetlen veszélye esetén a kitelepítés elrendelésétől függetlenül is kialakulhatnak. Helyi védelem Az embereknek háborús körülmények között is élniök, táplálkoztok kell, a hadsereg részére pedig biztosítani kell a megfelelő utánpótlást. Ezért az üzemek, gyárak termelnek, a közlekedés is üzemel a kitelepített város területén. A maradó dolgozók részére megfelelő védőképességű óvóhelyeket kell építeni az üzemelő gyár területen, vagy annak közelében és biztosítani kell számukra c megfelelő egyéni védőeszközöket is. Lehetnek olyan országrészek is, ahol a közvetlen csapással ugyan nem kell számolni, a másodlagos hatásokkal azonban igen. Itt nem kerül sor a kitelepítésre, nagy védőképességű óvóhelyek építésére sincs szükség, hiszen teljes védelmet nyújtanak az egyszerű, helyi anyagokból is megvalósítható szükségóvóhelyek. Kollektiv védelem A helyi védelemnek ez az ága magában foglalja a különböző típusú és védőképességű óvóhelyeket és lényegében azért kollektív védelem, mert több személy együttes védelmét biztosítja. Ilyen létesítményekben általában nem szükséges az egyéni védőeszközök használata, mert az óvóhely légterébe szennyezett levegő nem juthat be. Az óvóhelyek térelhatároló szerkezeteik, gépészeti berendezéseik, stb. által megfelelő védelmet nyújtanak a benttartózkodóknak a keletkező léglökéshullám, kezdeti magsugárzás radioaktív kiszóródás, valamint a vegyi és biológiai harcanyagok hatásai ellen. Védőképességük szerint megkülönböztetünk minősített (osztálybasorolt) óvóhelyeket és szükségvédelmi létesítményeket. Rendszabályok az óvóhelyen AZ ÓVÓHELYEN — mivel az több személy védelmét szolgálja — levonulás után az alábbi előírásokat kell betartani : A nyílászáró szerkezeteket be kell csukni; a szívó-szűrőgépet be kell indítani; az óvóhelyen tartózkodók lehetőség szerint ülő helyzetben várják a légiriadó végét, de tilos az óvóhely határoló falaihoz támaszkodni; minden felesleges testmozgás tilos; dohányozni, nyílt lángot használni is tilos; a tartalékolt ivóvíz csak a parancsnok által megszabott mértékben és időben fogyasztható; légiriadó alatt csak a parancsnok engedélyezésével szabad eltávozni az óvóhelyről, de közlekedéskor nem szabad egyidejűleg kinyitni a bejárat minden ajtaját, egyszerre csak egy ajtó nyitható.
