Dunántúli napló, 1975. július (32. évfolyam, 178-208. szám)

1975-07-29 / 206. szám

í nyaralóhely KSID. NAPLÓ TELEFOTÓ Púja Frigyes magyar és James Callaghan angol külügyminiszter tárgyalást folytatott a Külügyminisztériumban. Mindennapi valóság ez, mo­dern korunk egyik jelképe. A postás többször csönget na­ponta és ha nem csönget, ak­kor láthatatlanul is ott van, anélkül, hogy jelenlétére gon­dolnánk. Annyira megszoktuk. Annyira természetes. Reggel megérkezik az újság­gal a kézbesítő, gyakran még alszunk, ő már a postaládánk­ba teszi a friss újságot. Aztán jön délelőtt a levélhordó pos­tás, hogy elhozza a távoli isme­rősök üzenetét. Ott van, ami­kor örömünk van, ha jubileumot ünnepelünk, házassági évfordu­lót, csönget, ha szomorúság ér bennünket és hozza a részvét­táviratot. S miközben működ­nek a postahivatalok, a posta működteti a telefont, a rádió és televízió műsorszórása is a posta gondja. Nagyot léptünk előre, ez két­ségtelen, de azért még sok a tennivaló, hiszen mintegy két­százezren várnak az országban telefonra. Várnak és nem kap­nak, mert kevés a vonal, s az igény folyton növekszik. Ha ezer kérelmezőt kielégítenek, másik kétezer jelentkezik a helyébe. Európában a statisztika szerint 100 lakosra 16 beszélőhely jut, nálunk csak az ötödik ötéves terv végén érjük el a 12 beszé­lőhelyes arányt De sok a tennivaló a korsze­rűsítés terén is. Igaz, van már távhívás, de még mindig 2500 kézikapcsolású központ műkö­dik az országban, s bizony akad olyan település, ahol még ma is problémát jelent a tele­fonálás, a külvilággal való kap­csolat És sorolni lehetne tovább a posta gondjait, ami különben a lakosság gondja is. Ezekről a gondokról esett szó Debrecen­ben a közelmúltban megtartott postáskonferencián. Íme, a kon­ferencia témái közül: „A posta üzemi technológiai fejlesztésé­nek előkészületei”; továbbá: „a vezeték nélküli távközlés fejlesz­tése”. Tehát a posta jövőjéről volt szó, arról, hogy további korsze­rűsítéssel hogyan szolgálja még jobban a lakosságot ez az egész országot átszövő, hatal­mas szervezet, amelynek 57 ezer dolgozója van. Valaha az öreg postás szin­te családtag volt. Ismerte a ház minden gondját, minden örö­mét. Ma már az ilyen öreg postások helyébe fiatalok lép-' nek, és többségük odaadó igye­kezete védi a magyar posta jó hírét. A postásutánpótlás azon­ban szintén olyan gond, amit meg kell oldani, mert a mai fiatalok idegenkednek a szak­mától. A postahivatalokban na­gyobbrészt nők dolgoznak, csak a külszolgálatot végzik férfiak. „Postásnak menni? Milyen perspektívát nyújt ez?" A pos- tásság nem adott mesterséget, nem volt különösebb szakképe­sítéshez kötve, ha valaki leve­tette az egyenruhát, letette a bőrtáskát, üres kézzel maradt. Ma már egészen más a hely­zet: a győri Műszaki Távközlési Főiskola felsőfokú képesítést ad, és akik innen kikerülnek, olyan értői lesznek ennek a szép és áldozatos hivatásnak, hogy bi­zonyára meg tudják majd való­sítani azt, amit Debrecenben a 8. Országos Postáskonferencián célul tűztek maguk elé. Púja Frigyes külügyminiszter meghívására hétfőn hivatalos látogatásra Magyarországra ér­kezett James Callaghan, Nagy- Britannia és Észak-lrország Egyesült Királyság külügymi­nisztere. Fogadására a Ferihegyi repü­lőtéren megjelent Púja Frigyes, Nagy János külügyminiszter-he­lyettes, dr. Házi Vencel, a Ma­gyar Népköztársaság londoni nagykövete. Jelen volt a fogad­tatásnál John Wilson budapes­ti angol nagykövet. Hétfőn a Külügyminisztérium­ban Púja Frigyes külügyminisz­ter és James Callaghan angol külügyminiszter tárgyalást foly­tatott. Magyar részről a tárgyaláson részt vett Nagy János 'külügy­miniszterhelyettes, dr. Házi Ven­cel, a Magyar Népköztársaság londoni nagykövete, dr. Randé Jenő és Nagy László, a Külügy­minisztérium főosztályvezetői. Brit részről a tárgyalásokon je­len volt John Wilson, budapes­ti nagykövet, B. G. Cartledge, a Külügyminisztérium főosztály- vezetője. T. Me. Nally, a kül­ügyminiszter politikai tanács­adója, T. McCaffrey, a Külügy­minisztérium főosztályvezetője. A két ország kapcsolatairól és időszerű nemzetközi kérdésekről folytattak eszmecserét. Koszorúzás a Hősök terén James Callaghan angol kül­ügyminiszter hétfőn, a Hősök te­rén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. A koszorúzásnál jelen volt Nagy János külügyminiszter-he­lyettes, Kelemen Lajos, a Fővá­rosi Tanács elnökhelyettese, dr. Házi Vencel, a Magyar Nép- köztársaság londoni nagyköve­te, Farkas Mihály ezredes, a Budapesti Helyőrség parancs; noka. Púja Frigyes külügyminiszter hétfőn vacsorát adott James Callaghan angol külügyminisz­ter tiszteletére a Gellért Szál­lóban. A vacsorán részt vett dr. Bí­ró. József külkereskedelmi mi­niszter, Keserű Jánosné könnyű­ipari miniszter, dr. Berecz Já­nos, az MSZMP Központi Bi­zottsága külügyi osztályának vezetője, Marjai József külügy­minisztériumi államtitkár, Nagy János külügyminiszter-helyettes. Jelen voltak a vacsorán az an. goi külügyminiszter kíséretén, tagjai is.' A szívélyes hangulatú vacso­rán Púja Frigyes és James Cal­laghan pohárköszöntőt mon­dott. Callaghan életrajza James Callaghan angol kül­ügyminiszter 1912-ben született. Középbirtokos családból szár­mazik. 1929-ben lépett közszol­gáiéba, mint adóhivatali tiszt­viselő. 1931-ben lett a Munkás­párt tagja. 1936-ban kilépett a közszolgálatból és az Adóhiva­tali Dolgozók Szakszervezetének főtitkár-helyettese lett. 1942—45. között a királyi ha­ditengerészetnél szolgált. 1945- ben a Nemzetközösségi ügyek Minisztériuma egyik államtitká­rának parlamenti titkára, vala­mint a Munkáspárt Hadügyi Bizottságának elnöke lett. 1947-ben a Közlekedési Mi­nisztérium miniszter-helyettesé­vé nevezték ki. Ekkor került sor az angol vasutak államosításá­ra. 1950-től 1951-ig tengerésze­ti miniszterhelyettes. 1950 óta Dél-Cardiff parlamenti képvi­( MOHÁCSI PARKRÉSZLET Fotó: Erb János Csönget a postás Magyar—angol külügyminiszteri tárgyalás Budapestre érkezett James Callaghan Korszerűbb út Sikondára Komlóról kiérve zötyögős, ká- tyús út visz Sikondára. A jelek szerint nem sokáig. Tegnap délután úthengerek, aszfaltterí­tő gépek érkeztek a sikondal autóbusz végállomásra, a mun­kások pedig hozzáláttak a ké­szülődéshez. Helyére került az „útszükület”-tábla, amely jelzi az autósoknak, hogy ma, kedd reggeltől itt különös elővigyá- zattal kell közlekedniük: az Asz­faltútépítő Vállalat a mecsek- falui elágazástól felújítja, új aszfaltréteggel látja el az utal. Közel tíz centiméteres burko­lat, 2,5 kilométer hosszan, 1,2 millió forintos beruházással. Sikonda mindenképpen megér­demli már az új, korszerűbb utat. A strandfürdőre érkező vendégek zöme Komlón keresz­tül közelíti meg az üdülőhelyet. A növekvő forgalom pedig fel­tétlenül indokolttá teszi a re­konstrukciót. Amint azt Szabados István­tól, a Komlói Vízmű üzemveze­tőjétől megtudtuk, az elmúlt év­ben alig kevesebb, mint 100 ezer vendég kereste fel a ter­mészeti szépségekben bővelke­dő helység strandfürdőjét. Az idei statisztikák pedig azt mu­tatják, hogy az érdeklődés egy­re növekszik. Ez év májusában háromezerrel, júniusban pedig ötezerrel több látogatót foga­dott a strand, mint 1974 azo­nos időszakaiban. A terület szépül, fejlődik. Ez évben cserélték ki a sportme­dence mellett fellazult járda- lapokat, megerősítették a bur­selöje. 1957-től tagja a Mun­káspárt Végrehajtó Bizottságá­nak, 1961-től a párt pénzügyi szóvivője. 1964—1967. . között pénzügyminiszter. E tisztségéről 1967 novemberében, a font le­értékelése után lemondott. Ezt követően belügyminiszterré ne­vezték ki. 1973—74-ben a Mun­káspárt elnöke. 1974 márciusa óta külügyminiszter. Egyre népszerűbb a sikondai strandfürdő. Júniusban ötezerrel több vendég látogatott Sikondára, mint az elmúlt év azonos időszakában. • Tóparti nyaralók • Indokolt rekonstrukció kolatot. Tavaly harminc új ka­bin lépett „üzembe”, pingpong­asztalok. játékok díszítik min­denütt a strandot. Remélhetőleg a közeljövőben elkészül az óriási sakktábla, amelyet gyer- meknagységú figurákkal látnak el. Idei eredmény, hogy a me­dencékben álandóan lehet víz, mióta üzembehelyezték a vizet állandóan tisztító szürőházat. . Pecsenyesütők, ital-, és élei- miszer-árusító pavilonok veszik körül szinte kerítésként a strand területét, a jelenlegi strand- cikkboltot pedig jövőre az ed­diginél ízlésesebb, nagy pano­rámaablakos pavilonná alakít­ják. Talán csak a zöldségbolt megszűnését fájlalják a vendé­gek, kirándulók és itt lakók egyaránt. Helyén most (nem vi­tatható létjogosultsággal) tej­büfé áll, ám a zöldséget és gyü­mölcsféleségeket mégis Kom­lón kell beszerezni. Egy-egy nagyforgalmú vasár­napon igazolódik be leginkább, hogy indokolt volna a meglévő autóparkoló bővítése is. A par­kolóhelyet nem találó autósok — jobb híján —■ ilyenkor az út menti pázsitra állítják a kocsi­kat, megkockáztatva az esetle­ges büntetést is. Sikonda népszerűségét jelzi a Komlóra vezető út mentén kiépült nyaralósor is. A Komló Városi Tanácson kapott adatok szerint eddig itt és a tóparton összesen 198 telek talált gazdá­ra. Ebből 95 telektulajdonos már a kész nyaralóra kérte a használatbavételi engedélyt, 90 telken pedig épül a hétvégi ház. Az asztfaltterítő gépek és az úthengerek ma reggel munká­ba állnak a Sikondára vezető úton. Baranya kedvelt nyara­lóhelyén ez a néhány hetes munka a fejlődés nem nagy, de újabb lépcsőjét jelenti. UNESCO nyelvi tábor Pécsett Először rendezik meg Pécsett és Magyarországon is a Nagy Lajos Gimnáziumban a tíznapos UNESCO angol nyelvi tábort, melyet a gimnázium a Baranya megyei és a Pécs városi Ta­nács segítségével szervezett. Tegnap délután nyitották meg ünnepélyesen a tábort. A megnyitón megjelent Mal­ler Sándor, a Magyar UNESCO Bizottság főtitkára. A tábor vendégei a Market Harbo- roughi iskola igazgatója, John Colley és angol nyelvtanárok, valamint 3 angol diák. A ma­gyar középiskolások az ország egy-egy angol tagozatos gim­náziumából érkeztek, összesen 30-an. A tíz nap alatt megis­merkednek a résztvevők Bara­nya megye és Pécs történelmi nevezetességeivel, és alkalmuk nyílik saját városaikat, megyé­jüket bemutatni, természetesen angol nyelven. Az angol diá­kok szintén tartanak előadáso­kat hazájuk kulturális életéről, angol tájakról. Az órarend sze­rinti kötött foglalkozásokon magnetofonnal, diavetítőkkel gyarapítják nyelvtudásukat a fiatalok. A tábor utolsó napján az eredményekről, tapasztala­tokról, a végzett munka hasz­nosságáról tanácskoznak majd a szervező tanárok. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 206. szám 1975. július 29., kedd Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja

Next

/
Thumbnails
Contents