Dunántúli napló, 1975. július (32. évfolyam, 178-208. szám)

1975-07-27 / 204. szám

1975. július 27., vasárnap Dunántúlt ilaplö 3 Ovoda[ he[yzet, gondok és remények... Ne is reméljenek a meszesiek? 1035 pécsi kisgyermek óvo­dai felvételi kérelmét utasítot­ták el ebben az évben. Nem azért, mert a szülők nincsenek rászorulva. De nincs elég hely, az óvodák zsúfoltak. A Városi Tanácson is sok fejtörést okoz ez, de az együttérző sajnálko­zás nem nyugtat meg senkit. Lesz-e jobb? Legsúlyosabb a helyzet Me­szesen és Gyárvároson hosszú idő óta. Munkásszülők élnek ott, túlnyomó többségüknél megoldhatatlan problémát je­lent a gyermekek elhelyezése. Ezekben a városrészekben ugyancsak nehéz eldönteni, hogy ki a rászorultabb. A hely­szűkén csak egy új óvoda se­gíthetne. A Városi Tanács és o Mecseki Szénbányák között létrejött együttműködési szer­ződés szerint már rég meg kel­lett volna kezdeni a Zsdanov utcában a 150 gyermeket be­fogadó óvoda építését. A ter­vek már a kivitelezőt várják, a tanács biztosítaná a hétmillió forintos építési költséget. A Mecseki Szénbányák még 1974-ben elvi megállapodást kötött a Városi Tanáccsal, hogy vállalja az építést. (A tanács ekkor hárommillió fo­rintot ajánlott fel a kivitelezés költségeire.) Egy évig tartó hu­zavona után úgy alakult, hogy a szénbányák Komlói Karban­tartó üzeme épít, a tanács vállalja a munkások szállítását, ezzel együtt a mintegy hétmil­lióra rúgó építési költséget. Csakhogy a Szénbányák a Zsdanov utcai területért cseré­be Pécsett, a Jurisics Miklós úton kér házhelyet lakásépíté­si célokra. (Nem is rossz üz­let!) A legújabb fejlemény pe­dig, hogy terv, építési költség ide, cseretelek oda, jövőre semmiképp sem épülhet meg az óvoda, mert nincs kapaci­tás. De akkor mire jó a szer­ződés? Lvov-Kertvárosban a jelent­kezők közül háromszázat kellett hely hiányában elutasítani. Ugyanígy a Szigeti városré­szen, ahol a lakásépítésekhez kapcsolódó óvoda-létesítések elmaradtak a tervezettől, a meglévő óvodák pedig túltelí­tettek. ígéret Nem egészen két évvel ez­előtt hirdette meg az MSZMP Pécs Városi Bizottsága az „Építsünk óvodát!" akciót. A sokoldalú társadalmi összefogás eredményeképp 545 pécsi kis­gyermek kapott helyet a pé­csi óvodákban az akció kez­dete óta. önmagában szép szám ez, de elmarad az igé­nyek növekedésétől, és teljes egészében a már meglévők bővítésének eredménye, egyet­len új létesítmény sem szere­pel ebben a statisztikában. Ez év első felében 204 ezer forint gyűlt össze az üzemek, vállalatok segítőkészsége nyo­mán. Újabb, nagyobb összeget várnak a napokban a Pécsi Postaigazgatóságtól és a Me­cseki Erdőgazdaságtól az 581- 03134-01 számú csekkszámlá­ra. Szükség volna az akció újabb lendületére, hiszen nap­jainkban egy óvodai férőhely 73 ezer forintba kerül. Több ígéretben is bizakod­hatnak azonban a szülők. A Baranya megyei Állami Építő­ipari Vállalat vezetői vállalták, hogy még ebben az évben át­adják Lvov-Kertvárosban a 150 gyermeket befogadó új óvo­dát, ugyancsak még az idén — az ígéret szerint — elkészül a Szigeti városrészben a Ta­nárképző Főiskolával szemben 150 hellyel a lakásépítésekhez kapcsolódó óvoda. A Városi Tanács művelődés- ügyi osztálya és a Pollack Mi­hály Műszaki Főiskola vezetői megállapodtak abban, hogy a tanács által biztosított pénzből a főiskola tervével és kivitele­zésében egy 75 fős óvodát épí­tenek a főiskola területén a Damjanich utcai oldalon. Ez­zel az északnyugati városrész óvodagondjai gyakorlatilag megoldódnak. A Városi Tanács a Kóczián Sándor utcában megvásárolt és óvodát alakít ki egy négy­szobás családi házból. A ter­vek szerint ez év végére már ott is fogadni tudják a kis­gyermekeket. Még az 1975-ös tervekben szerepel az Alkot­mány utcai, illetve a Köztársa­ság téri óvoda bővítése 30, il­letve 25 hellyel. Mindent összevetve: ez év végéig mintegy 500-zal bővül Pécsett az óvodai helyek szá­ma. Ez gyakorlatilag több, mint hatszáz gyermek elhelye­zését teszi lehetővé. i Bizottság !l!!!iill!!!l! Minden igyekezet, az áldo­zatkész társadalmi összefogás ellenére is sokan rekednek még kívül az óvoda falain. Akiknek nem jut hely, érthető­en panaszkodnak: „Hát a má­sik mennyivel rászorultabb?" Sok esetben igazuk van. De a kérelmeket elbírálók is azt kér­dezik: „Melyik ujjamat harap­jam . . .” Társadalmi bizottságok dön­tik el, hogy kik legyenek a ki­választottak. A bizottság mun­kájában részt vesznek az óvó­nők, védőnők, az egészségügyi intézmények képviselői, a helyi pártösszekötő és a Hazafias Népfront aktívája. Igen gondos mérlegelés után döntenek. Fel­lebbezni a döntés ellen lehet ugyan, de reménytelen. A jo­gos igény nem jelent egyben több helyet is. Nemcsak a szülők nyugalma, hanem az iskolára való felké­szítés érdekében is az lenne a jó, ha minden óvodáskorú gyermeket felvehetnének. Amíg ez nem lehetséges, addig min­den kívülrekedt, ötéves gyer­mek egyéves iskolaelőkészítőn vehet részt. K. Gy. „Ingyen”­könyvek A Kulturális Minisztériumban módosítják a sajtótermékek köteles és tisztelet-példányairól szóló rendeletet. Ugyanis az új könyvekből, folyóiratokból és más kiadványokból csupán az Országos Széchenyi Könyvtár­nak, a Debreceni Egyetemi Könyvtárnak és a Központi Sta­tisztikai Hivatal könyvtárának küldenek köteles példányt. A többi könyvtárnak hol jut, hol nem jut a friss sajtótermékek­ből. Az elosztás új elvei szerint az említett három könyvtáron kívül az országos nagy szak- könyvtárak és az ország öt táj­egységének könyvtárai is kap­nak majd automatikusan, díj­talanul — köteles példányt min­den kiadványból. Ilymódon a vidéki olvasók — köztük a szak­emberek — lakhelyükön vág/ annak közelében hozzájuthat­nak azokhoz a könyvekhez, fo­lyóiratokhoz is, amelyeket a ke­reskedelemben nem tudnak beszerezni. Csomagolás, áruminőség # A szappan súlya 250 gramm # Szívhatatlan cigaretták Nemegyszer reklamálunk, ha hibás árut kapunk, de vajon tudja-e mindig pontosan a ve­vő, milyennek kellene lennie a kérdéses árucikknek. Az ebben való eligazodáshoz szeretnénk segítséget nyújtani, amikor a Magyar Szabványügyi Hivatal tájékoztatói alapján rendszere­sen ismertetjük a nap mint nap a falu kinőne ruháját Telkeket hirdetett eladásra 1970-ben a kozármislenyi ta­nács. Azóta a több mint két­száz házhely megtalálta gaz­dáját. Kilencven százalékban azok a pécsiek vásároltak itt, akik családiház építéssel kí­vánták megoldani az egyéb­ként kilátástalan lakáshelyze­tüket. * A fürdőnadrágos fiatalem­ber sárgarépát tisztít az udva­ron, két kislány lábatlankodik körülötte: — Besegítünk az ebédkészí­tésbe — csapja össze tenye­rét nevetve. — Anyósom főz most nekünk. A feleségem teg­nap szülte a harmadik kislá­nyunkat. Sztankovics Ágostonéknál va­gyunk Kozármislenyben. Míg elmondjuk, miért is keressük betessékel bennünket az elő­szobába. A kisebb lányka a térdére telepszik, a nagyobb a nyakát karolja: — Pénz nélkül házasodtam. Albérletben laktunk a város­ban aztán vettünk egy egyszo­bás házrészt, összehúztuk ma­gunkat — Trabantra gyűjtöt­tünk. Időközben megszületett az első kislányunk, aztán megérkezett a második is. Itt ezen a telken lévő felvonulási épületben laktunk, addig, míg a Trabant árából, meg a gyűj­tögetett és a kölcsönpénzből felépült az a ház. Az Ércbá­nyánál dolgozom. A munka­társaim, a „Dobi István" szo­cialista brigád építette tulaj­donképpen ezt a házat nekem. A segítségük nélkül nem bol­dogultam volna. A munkadíjak nélkül is 230 ezerbe van a ház. A nagy építkezés kezdetén 1970-ben az I. ütemben 156 telket jelölt ki eladásra a ta­nács. Tizenhatot visszatartottak egészségügyi, kereskedelmi lé­tesítmények kialakítására. A 140 telket négyszögölenként 30 forintért adták. A második ütem házhelyeit 1973-ban kezdték eladni négy­szögölenként ötven forintért. Ez az ár azonban már tartal­mazta a villanybevezetés árát is. A második ütemben értéke­sített 67 telek nagyrészén is felépültek már a házak, illetve jelenleg épülnek. Új családi házak Kozármislenyben A III.—IV. ütemben értékesí­tésre tervezett házhelyek el­adása csaknem két év óta ké­sik, a terület fölött áthúzódó magasfeszültségű vezeték mi­att. A tanácsnak már érvény­ben lévő — 1968-ban jóváha­gyott — rendezési terve volt, amikor a magasfeszültségű ve­zetéket úgy alakították ki, hogy az áthúzódik a rendezési tervben bejelölt lakótelep fö­lött. Most úgy döntöttek, hogy a vezetéket teljesen elkerítik s utána kezdik — várhatóan ez év végén — a telkek értékesí­tését. A vezeték miatt a köz­területeken kívül 16 házhelyet nem adhatnak majd el. A pil­lanatnyi állapot szerint várha­tóan 120—130 vevőnek jut itt telek, s ez meglehetősen ke­vés, ha figyelembe vesszük, hogy már most több, mint het­ven jelentkező — egytől egyig pécsiek — vár a telkek eladá­sára. A község egyébként a leg- hosszabban elnyúló települések közé tartozik Baranyában. A tervezők a lakóházak között hagyott — széles járdának, zöldterületnek való hellyel e városiasodó falu képéhez hoz­zák közelebb Kozármislenyt. Ez azonban túl kevés, főként ha figyelembevesszük a közműve- sítettség hiányát. Az igaz, hogy a községi közös tanácsnak pénzéből és a megyei tanács támogatásából megépítették a villanyvezeték rendszert, s el­készült az „A” jelű újtelepi be­tonút is. Ez évben befejezik az egészségügyi létesítmények­hez vezető „C" jelű út kiala­kítását is. A két út építése két és fél millió forintba kerül. Ugyancsak az idén fejezik be az orvosi rendelő, az egész­ségház és a hozzájuk tartozó szolgálati lakások kialakítását. A sárbanjárást salakútok épí­tésével szüntetik meg. Ahogy mondani szokás „ez van" Kozármislenyben. Sajnos a mérlegnek az a serpenyője a nehezebb, amibe azokat a „dolgokat" pakolják, melyek még hiányoznak. Víz nincs. Kétszer végeztek kutató fúrást 450 méter mélységig, de egy csepp vizet sem találtak. A rendezési terv szerint 1980-ban tudják csak megoldani a víz­ellátást a dunai távvezetékről. Szennyvízelvezetés csak a víz­vezeték kialakítása után vár­ható, addig mindenki ásott kúttal, illetve saját derítővel oldja meg a víz és szennyvíz­gondjait. Súlyos probléma az iskolai és az óvodai elhelye­zés, különösen mióta így meg­fiatalodott a község. A gyere­kek nagyrésze ugyan a város­ba jár, de száztizén még itt­hon, illetve nyolcvanon üszög­pusztán tanulnak. * A Pécs közvetlen szomszéd­ságában lévő település több­száz ember lakásgondjain se­gített a telkek eladásával. Az új házak fiatal lakóinak azon­ban jogos igényük és szüksé­gük, hogy télen-nyáron járha­tó útjuk, biztonságos vízellátá­suk, megfelelő kereskedelmi ellátásuk, korszerű iskolájuk és óvodájuk legyen, s ugyancsak kellene a csapadék és szenny­vízcsatorna rendszer. Tekintet­tel arra, hogy Kozármisleny közel fekszik Pécshez, tavaly együttműködési megállapodást is kötött Pécs megyei város Tanácsa és a Megyei Tanács Pécs járási Hivatala. Ez a meg­állapodás általános elveket rögzített a közös tennivalókról. A részfeladatok kidolgozását pedig azóta is végzik. Kozár­misleny, mint fejlődő város- környéki település azonban a gyors és hathatós segítséget várja az ismert problémáinak megoldásához I Török Évp vásárolt cikkek szabványait, el­sősorban a legújabban érvény­be lépett szabványelőírásokat. * Bosszantó dolog, ha a muta­tós csomagolású pipereszappan — ide tartozik a kamillás lano- linos és a Tímea dezodoráló hatású testápoló különleges­ség - a használatba vételt kö­vető néhány óra alatt alakta­lan, ragacsos, szagtalan masz- szává deformálódik. Bár nem valószínű, hogy ezekkel az alaktalan maradványokkal si­keresen lehetne reklamálni, nem árt, ha a közvélemény tisz­tában van azokkal az alapvető követelményekkel, amelyeket a Magyar Szabványügyi Hivatal július 1-én életbe lépett szab­ványelőírása megkövetel ettől a termékíől. A pipereszappan* nem lehet lágy, rétegesen szétváló, iz­zadt, hólyagos, repedezett, pik­kelyes vagy homokos. A szap­pannak is van szavatossági ide­je, de ennek lejárta nem teszi használhatatlanná, csak mér­séklődik néhány tulajdonsága. Ez elsősorban az illatra vonat­kozik. Itt a legfontosabb krité­rium a mérséklődés és nem a megszűnés. A szabvány előírá­sa szerint — bár ezt érzékszer­viig mérni nem lehet — cso­magolt szappannál a szavatos­sági idő lejárta után az eredeti illattartalom 70, a csomagolat- lannál a 60 százalékának még meg kell lenni. A pipereszap­panok szavatossági ideje egyébként az előírt tárolás mel­lett 6 hónap. Bár a különböző szintetikus mosószerek diadalát napjaink­ban már lehetetlen kétségbe­vonni, túlzott nagyvonalúság lenne a mosószerek közkato­náját, a mosószappant „obsi­tosnak" tekinteni, és mosószap­pan címke alatt minden minő­ségi szabványra fittyet hányva forgalomba hozni. A legújabb, korszerűsített szabvány szerint a mosószap­pan nem lehet lágy, rétegesen szétváló, hólyagos, pikkelyes vagy homokos. A sajtolás ki­vitelének sem szabad egyenet­lennek vagy hiányosnak lennie ■ és világosan kell látszania a gyártó vállalat nevének vagy jelének, a szappan megneve­zésének és a névleges tömeg­nek megfelelő zsírsavtartalom­nak. Egy-egy szappannak 250* gramm súlyúnak kell lennie. Az új szabvány előírja, hogy a mosószappan nem tartalmaz­hat színezéket és az eredeti minta szerinti illatát a szava­tossági idő lejártakor is 60 százalékban meg kell őriznie. Egyébként a szavatossági idő itt is 6 hónap. A cigarettánál az egyik leg­fontosabb tulajdonság a szív­hatóság. Ezt hátrányosan be­folyásolja, ha a cigaretta tör­zse lyukas, beszakadt, vagy ha a szegély, illetve a füstszűrő és a dohánytörzs összeragasz- tása nem teljes. Magától ér­tetődik, hogy a cigaretta a pa­pírba töltött dohánytól az, ami — de nem mindegy, hogy ez a töltés mennyi és milyen mi­nőségű. A szabvány előírása szerint már hibás az úgyneve­zett kihullott végű cigaretta, ha a vég vagy végek a do­hányszálak hiánya következté­ben nem kitöltöttek. Ez az üres rész nem haladhatja meg a két millimétert és egy csomagban legfeljebb két szál ilyen hibás cigaretta lehet. ^; -fii Mit mond a szabvány t

Next

/
Thumbnails
Contents