Dunántúli napló, 1975. július (32. évfolyam, 178-208. szám)
1975-07-24 / 201. szám
e Dunántúli nqplö 1975. július 24., csütörtök 1697-ben alapították Pécs első patikáját, a mai Geisler Eta utca sarkán. Felvételeink a műemlék patika portáját és néhány ősi eszközét ábrázolják. Fotó: Erb János ÚJ JOGSZABÁLYOK Üzemi baleset, foglalkozási betegség Milyen legyen a jó gyógyszerész? A gyógyszerészet 25 éve Baranyában Az elmúlt alkalommal megismertettük olvasóinkat az üzemi baleset, foglalkozási betegség fogalmával, továbbá azzal, hogy a társadalombiztosítási jogszabályok alapján milyen esetekben lehet üzemi balesetről beszélni. Ismertetésünket az egyes baleseti ellátásokkal folytatjuk. Baleseti táppénz Az 1975. évi II. törvény 80. §-a értelmében baleseti táppénz annak jár, aki .üzemi baleset, foglalkozási betegség következtében keresőképtelenné válik. , A baleseti táppénz időbeli korlátozás nélkül mindaddig jár, amíg a sérült az üzemi baleset, foglalkozási betegség következtében keresőképtelen beteg. A jogszabályi rendelkezés értelmében keresőképtelen az, aki az üzemi balesettel, foglalkozási betegséggel összefüggő és gyógykezelést igénylő egészségi állapota miatt vagy a gyógyászati segédeszköz hiányában munkát végezni nem tud. A baleseti táppénz mértékére és összegére a táppénzre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A mezőgazdasági szövetkezeti tagok a korábbi jogszabályok alapján üzemi baleset esetén kártalanítási segélyben részesültek. Az életbelépett jogszabályok ezt megszüntették és helyette a baleseti táppénzt vezették be. A mezőgazdasági szövetkezeti tag baleseti táppénzét a baleseti járadék alapját képező átlagkereset figyelembevételével havi összegben kell megállapítani. Abban az esetben, ha a baleseti táppénz nem teljes naptári hónapban jár, akkor egy naptári napra a havi összeg harmincad részét kell kifizetni. Baleseti járadék A rendelkezések értelmében baleseti járadékra az jogosult, akinek a munkaképesség-csökkenése üzemi baleset, foglalkozási betegség következtében tizenöt százalékot meghaladó mértékben csökkent, de baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult. A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset, foglalkozási betegség okozta munkaképesség-csökkenés fokától függ. A munkaképesség-csökkenés mértéke szerint az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek munkaképességcsökkenése 16—25%-os, 2. baleseti fokozatba tartozik az, akinek munkaképességcsökkenése 26—35%-os, 3. baleseti fokozatba tartozik az, akinek munkaképességcsökkenése 36-49%-os, 4. baleseti fokozatba tartozik az, akinek munkaképességcsökkenése 50-66%-os. A most ismertetettek szerint a baleseti járadék összege az 1. fokozatban a havi munkabérátlag 8%-c, 2. fokozatban a havi munkabérátlag 10%-a, 3. fokozatban a havi munkabérátlag 15%-a, 4. fokozatban a havi munkabérátlag 30%-a. A baleseti járadék és a baleseti rokkantsági nyugdíj ösz- szegét a balesetet közvetlenül megelőző egy éven belül elért kereset havi átlaga alapján kell megállapítani. A foglalkozási betegség alapján járó baleseti járadékot a foglalkozási betegség veszélyének kitett munkakörben elért utolsó egy évi kereset havi átlaga alapján kell megállapítani. Abban az esetben, ha az igénylő a baleseti járadék megállapítását megelőző öt éven belül ilyen munkakörben egy évnél rövidebb időn át dolgozott, e rövidebb időre kapott kereset havi átlagát kell alapul venni. A baleseti járadék a baleseti sérültet, foglalkozási betegségben szenvedőt munkavégzése mellett elért keresetére tekintet nélkül megilleti. Abban az esetben, ha a munkaképesség-csökkenés mértéke a 25%-ot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két éven át, ha meghaladja, e munkaképesség-csökkenés tartamára időbeli korlátozás nélkül jár. A baleseti járadékra jogosultság megszűnik, ha a munkaképesség-csökkenés a 15%- ot már nem éri el Saját jogú baleseti nyugdíj Saját jogán baleseti rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki munkaképességét hatvankét A jogéletben kevésbé jártas közvélemény elsősorban azt tudja az ügyészekről, hogy bírósági tárgyalásokon ők képviselik a vádat. Ez így igaz. Azonban az ügyészi szervezet ezen túlmenően is sokrétű munkát végez. A Legfőbb ügyészségen ezzel kapcsolatban arról tájékoztatták az MTI igazságügyi tudósítóját: milyen vizsgálatokat időzítettek a második félévre. Az ügyészi szervezet — mondták az illetékesek — a következő időszakban is arra törekszik, hogy együttműködve az állami és társadalmi szervekkel hatékonyabbá tegye a jogszabályok törvényes végrehajszázalékban túlnyomóan üzemi baleset következtében elvesztette, és rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanása előtti kereseténél. A társadalombiztosítási törvény 87. §-ának értelmében baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosult az is, aki munkaképességét ötven százalékban szilikózis következtében vesztette el, és nem dolgozik, vagy szilikózis veszélymentes munkakörben, illetőleg munkahelyen a) nem rendszeresen dolgozik, vagy b) keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél. A baleseti rokkantsági nyugdíj összege a rokkantság fokától és a megrokkanásig megszerzett szolgálati idő tartamától függ. A jogszabályi rendelkezés értelmében III. rokkantsági csoportba tartozik az, aki munkaképességének a hatvanhét (szilikózis miatt az ötven) százalékát elvesztette, de nem teljesen mun- kcképtelen. II. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munka- képtelen, de mások gondozására nem szorul, I. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munka- képtelen és mások gondozására szorul. A baleseti rokkantsági nyugdíj összege a III. rokkantsági csoportban a havi munkabérátlag 60c/o-a, II. rokkantsági csoportban a havi munkabérátlag 65%-a, I. rokkantsági csoportban a havi munkabérátlag 70n0-o. A szolgálati idő minden megszerzett éve után a baleseti rokkantsági nyugdíj összege a havi átlagkereset egy-egy tását, a törvénysértések megelőzését és az új jogintézmények (jogszabályok) hatályosu- lását. Az ügyészi tevékenységi körbe tartozik többek között az emberi élet és a testi épség, a társadalmi tulajdon és a személyi javak védelme, nemkülönben a fellépés a hará- csolás ellen. E feladatkörükben az ügyészek különös figyelmet fordítanak az állampolgárok szélesebb körét érintő jogszabályok végrehajtásának törvényességére. Ilyen tárgyú vizsgálatokat tartanak a következő hónapokban, s ha fogyatékosságokat észlelnek a jogalkalmazásban, intézkedéseket tesznek. Büntetőjogi tevékenysége köszázalékával nő. A nyugdíj ösz- szege ilyen esetben sem lehet azonban a havi átlagkeresetnél több. A baleseti rokkantsági nyugdíj legkisebb összege a jogszabályi rendelkezések értelmében a III. rokkantsági csoportban havi 950,— forint, II. rokkantsági csoportban havi 1000,— forint, I. rokkantsági csoportban havi 1050,— forint. Hozzátartozói baleseti nyugellátások A hozzátartozók részére baleseti nyugellátás akkor jár, ha a sérült az üzemi baleset, foglalkozási betegség következtében halt meg. így a hozzátartozók ideiglenes és állandó özvegyi nyugdíjra, végkielégítésre, árvaellátásra, szülői nyugdíjra jogosultak. A hozzátartozói baleseti ellátás szolgálati időre tekintet nélkül jár. A baleseti özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak a fele, ami a sérültet, illetőleg a baleseti rokkantsági nyugdíjast a halál időpontjában a II. rokkantsági csoportban járó baleseti rokkantsági nyugdíj címén megillette, vagy megillette volna. Üj az a rendelkezés, amely szerint ha a baleseti rokkantsági nyugdíjas nem az üzemi baleset következtében hal meg, akkor az özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak a fele, ami a nyugdíjast a halál időpontjában a III. rokkantsági csoportban járó baleseti rokkantsági nyugdíj címén megillette volna. A hozzátartozói ellátásokra egyéb vonatkozásban az általános szabályok vonatkoznak. rében a Legfőbb ügyészség megvizsgálja: miként érvényesülnek a gazdálkodás körében elkövetett bűncselekmények üldözésénél és elbírálásánál a jogpolitikai irányelvekben foglalt útmutatások. Különös figyelemmel elemzik az okozott kár megtérítésének gyakorlatát. Ezzel összefüggésben — egyebek között — arra is választ keresnek: mi motiválta a bűn- cselekmények elkövetését. Országos vizsgálat tárgya lesz az is, hogy a gépjárművezetői jogosítványok jogsértő közlekedési magatartás miatt történő visszavonásakor az illetékes szervek mindig és mindenben betartják-e a vonatkozó rendelkezéseket, eljárási szabályokat. Huszonöt évvel ezelőtt — 1950. július 28-án — vették állami kezelésbe Baranya megye gyógyszertárait. 960 évvel ezelőtt, 1015-ben, a pécsváradi bencés kolostorban már gyógyszereket készítenek a fürdősök és ápolók, akiket I. István királyunk parancsolt ide. 1526-ban Mohács alá érkeznek II. Lajos seregével a szekér-patikák, medikussal és borbéllyal, a gyógyszerész társaságában. A szekérre szerelt tábori gyógyszertárt előbb sebészorvos kezelte, majd, mivel a munkát nem győzte, katonai gyógyszerész, sőt hadi borbély, felcser is járt vele. A mozgó szekérpatikában nyilvános gyógyszer- tárakból szerzett anyagokkal dolgoztak s a gyógyszerészsegéd gyakran kapott 2-3 tallér borravalót azért, hogy a medicinákat tisztességesen összekészítse. HIVATÁS A MÚLTBAN A 16. század hivatalos egészségügyi faktorai az orvosok, illetve orvos-gyógyszerészek. A fennálló kevés gyógyszertárt is ők vezették. Tanítvónyaikdt, ha nem orvosnak készültek és magasabb ismeretekre nem vágytak, maguk a gyógyszertár tulajdonosok képezték ki és látták el a Lehrbrief-nek nevezett elbocsátó levéllel. Ez pótolta a gyógyszerészi oklevelet, mely- lyel patiktaboltot lehetett nyitni. A tisztán gyakorlati kiképzés mellett a mesterség elméleti részét régi szakkönyvek tanulmányozásával sajátították el. Ilyen volt többek között Sa- ladin: „Compendium, Aroma- tarium” című gyógyszerészi szakkönyve s ebben olvasható, hogy: „Ha az orvos vizsgáztat, azt mondom, hogy a gyógyszerész hivatása anyagot megtörni, ef- dörzsölni, kiáztatni, forralni, megfőzni vagy lepárolni. Jól összekeverni és a keveréket ,,bene servare”, vagyis jól eltartani. Hogy milyen legyen a jó gyógyszerész, arra azt felelem, hogy a kártyától és a bortól óvakodjék s legyen józan. Amíg fiatal, vegyen feleséget. Ha így tesz, megszelídül, nyugodt, nyájas és becsületes lesz (érit quietus, mitis et honestus)." A 17. század második felében, a török kitakarodása után megnyitják Pécs városának saját gremiális (kebelbeli) gyógyszertárát a Főtéren. Ez volt az „Alte Apodegge", a mai Tün- de-divatbolt helyén állt egykori házban. A 20. század derekán államosítják Baranya megye ösz- szes nyilvános, polgári gyógyszertárait. Azóta eltelt huszonöt I esztendő. A negyedszázad rakétaszerűén meggyorsította a fejlődésnek azt a folyamatát, mely nemcsak akadémikus vonalon, de társadalmilag is az orvos mellé emelte a gyógyszerészt. A gyógyszerész-pálya homályos és tekervényes útja kiegyenesedett, világossá és biztonságossá vált, a nyugdíjkérdést rendezték. A pálya reprezentánsai „nemcsak azt játsszák, ami a kottában áll", de valami többletet is alkotnak megszabott napi tevékenységük mellett. Olyasvalamit, aminek a közösség hasznát látja kutató munkákban, újításban, kísérletezésben, környezet- és növényvédelemben, történetírásban, sportban, népi gyógyászatban, a tudományok népszerűsítésében vagy társadalmi munkákban. Az egészségügyi kultúrák színvonalát mindig a korszak társadalmi feltételei határozzák meg. A mi mai társadalmi életünkben született meg a gyógyszerészi pálya átfogó, közösségi szemlélete is. Kapcsolatok létesültek szomszédaink rokontudományaival s kölcsönösen ösztönző tapasztalatcseréink gyümölcsöznek. A köznapi gyakorlatban pedig minden patikába forduló szenvedőt törődéssel, felelősséggel, a szakember gondosságával segítenek a gyógyszertárak dolgozói, hogy Baranya egészségügyét szolgálva tudatosan küzdjenek a nép egészségéért. Az orvosi rendelőkben és az egyre korszerűbben felszerelt modern gyógyszertárakban állandósul a csúcsforgalom: hetivásár, kulturális események, árleszállítások idején, ünnepek előtti napokon, a járványok nehéz heteiben, tavasszal a szív- és asztmabetegségek idényén, nyáron a bélfertőzések és nyaralási házipatikók feltöltése miatt, ősszel az idegesek és „frontosok” főszezonjában, télen pedig a megelőzés gondja címén születnek az egészségügyi intézmények mindennapos munkaforgalmának fárasztó többletei. A NÉP EGÉSZSÉGÉÉRT Helytelen lenne, ha mindezt figyelem és elismerés nélkül hagynánk és ne látnánk meg azt a kapcsolatot, ami nélkül ezt a betegforgalmat nem lehetne lebonyolítani. A jégtáncos párok összeszokottsága, sokezer tréning kell ahhoz, hogy sikerüljön az orvosló apparátus (orvos, gyógyszerész és ezek asszisztensei) sokrétű tennivalóit a köz javára úgy hasznosítani, hogy a nép egészsége győzzön. Baranyai Aurél Jogosítványok visszavonása, baleseti kártérítés A Legfőbb Ügyészség vizsgálatokat indít
