Dunántúli napló, 1975. július (32. évfolyam, 178-208. szám)
1975-07-22 / 199. szám
1975. július 22., kedd Dünantült napló 3 ü Icirmlcit egyre kíegyensülyozottabb Javuft Pécs húsellátása Tizenhárom kilóval több hús személyenként MIT TUD A TÁVVEZETÉK? Tízmilliárddal olcsóbban A Minisztertanács legutóbbi ülésén jóváhagyta a 750 kilovoltos villamos-távvezeték építésének beruházási programját. A KGST megállapodás keretében az Erőmű és Hálózat- tervező Vállalat mérnökei jelölik ki a 750 ezer voltos feszültségű villanyáram útját, amely 1978-ra készül el, s hazánk területén összeköti a KGST-országokat a Szovjetunió délkeleti energetikai rendszerével. A Szovjetunió, Kanada és az Amerikai Egyesült Államok után negyedikként Magyarországon épül ilyen nagy feszültségű, a villamosenergia átvitelére ma a legkorszerűbb létesítmény. 0 Mi a jelentősége? — A gyorsan fejlődő KGST- országok mind több energiát használnak — tájékoztat Kor- dis József igazgató. — A most tervezés alatt álló 750 kilovoltos villamos távvezetéknek legfőbb jelentősége, hogy a Szovjetunió déli energiarendszeréből, ahol 60 ezer megawatt villamos-energiát termelnek, tetemes mennyiséget átveszünk, egyszerűen fogalmazva: nyersanyag helyett készárut importálunk a hazai energia-szükségletek kielégítésére. 0 Csak magyar szükségletre vásárolunk energiát, vagy jut exportra is? Statisztikai adatokkal egyértelműen bizonyítható: javult Pécs húsellátása, nőttek a keretek, emelkedett az egy főre eső fogyasztás. A vásárlók észrevétele szerint azonban mégis húshiány, pontosabban látszólagos húshiány van a városban. 24 ezer mázsával több Nem titok, hogy népgazdaságunk mind a sertés-, mind a marhahúst jelentősen dotálja, a húsipari termékek gazdálkodás alá vont áruféleségek. A megyék — lélekszámúktól, iparosodottságuktól és más jellemzőiktől függően — minden évre keretszámot kapnak, melyet az Országos Húsipari Operatív Bizottság által meghatározva hetekre beosztanak. Vizsgáljuk meg,’ miként részesedik Pécs abból a húsmennyiségből, amit Baranya évenként megkap! 1970-től 1974-ig 24 ezer mázsával emelkedett Baranya húskerete és Pécs az 1970. évi 45 ezer mázsa hús helyett tavaly 65 ezer mázsát kapott, vagyis a megyei keret 60,1 százalékát. Az egy főre eső fogyasztás 1970-ben 30,3, 1971- ben 33,9, 1972-ben 37,4, 1973- ban 39,3, 1974-ben 43,2 kilogramm. Négy év alatt tehát csaknem 13 kilogrammal nőtt az egy főre eső húsfogyasztás. Ez az adat még nem tartalmazza azt a készítmény-meny- nyiséget, amit a mezőgazda- sági nagyüzemektől, más megyei húsipari vállalatoktól kap a város, illetve ugyancsak nem számítanak a keretbe a szalonna- és hurkafélék, valamint a sertésfej és -láb, — nem is szólva a megkötöttség nélkül kapható baromfiról, illetve halról. A húsellátás javulását példázza az is, hogy egyre kevesebb a fagyasztott hús és az összmennyiség 70 százaléka sertés- és csak 30 százaléka a marhahús. Rendeződött a Gastrofol üzemi húsfelhasználása is, igaz, hogy csak most áprilistól, ami- koris húsz vagonnal megnövelték a megyei keretet. Ez- idáig viszont az üzem a megyei keretből kapta a termékei előállításához szükséges meny- nyiséget. Az azonban már most látható, hogy a heti ötven mázsa csontos hús nem elégíti ki majd a teljes kapacitással üzemelő Gastrofol igényeit. Épp ezért fontos még ez évben megvizsgálni, hogy az ország mely területeire, mekkora meny- nyiségben szállít az üzem, és Baranya legalább azt a húsmennyiséget, - amit készítmény formájában elszállítanak, — az adott megyéktől tőkehúsként kapja vissza. Ennyit tehát a jelenlegi ellátásról, s most tekintsük át, mi az, ami a fogyasztónak nem tetszik? Az észrevételek közül elsőként említhetjük, hogy nem egyenletes az ellátás. Igaz, hogy a lakosság zöme inkább hétvégén fogyaszt húst, így tehát péntekre, szombatra kell a nagyobb mennyiség. Ilyenkor duzzad a tömeg, hamarabb elfogynak bizonyos húsfajták s kezdődik a szóbeszéd: nincs elég hús. Beszélünk arról, hogy a lakosságot hozzá kellene szoktatni az egyenletes ellátáshoz, vagyis ahhoz, hogy a házi hűtőszekrények semmivel sem rosszabbak, mint a húsipari és kereskedelmi hűtők. Otthon is eláll a hús, ha egy-két nappal előbb megveszik, ráadásul nem kell sorbaállni, tolakodni, elégedetlenkedni. Addig azonban csak szócséplés marad a gondolat, amíg él a jelenlegi rendszer: a sok húst a hétvégére! Az egyenletesebb ellátás mellett valamiképpen arról is gondoskodni kellene, hogy a vásárló az üzletbe belépve azonnal láthassa: mit kaphat! A jelenlegi gyakorlat szerint számos alkalommal pár szelet, illetve darab hús hever a pultokon. Előfordul, ha valaki olyan húsfajtát kér, ami épp nem látható, az eladó térül- fordul és a raktárból kihozza a negyed, vagy félsertést, csontozza s máris méri a kívánt mennyiséget. Ezek szerint jó, ha nem hiszünk a szemünknek, s megkérdezzük, mi kapható, hátha mégis akad olyan húsféleség, amilyen pont kellene. Természetesen érthető, hogy a húsüzletek nem tárolhatják teljes készletüket az üzletben, hiszen ez rövid idő alatt minőségi romlást okozna. Ám az is helytálló, hogy egy árjegyzékhez hasonló táblán kiírhatnák: az adott napon milyen húsfajta kapható. Amikor az egyik elfogyott, a kiírást csak le kellene venni. Ha már a húsfajtáknál tartunk: azok a vevők, akik reggel, vagy kora délelőtt vásárolnak, valóban tetszés szerint válogathatnak, ám délután a munkából hazaigyekvők már csak bizonyos fajtákat, főként a drágább húsokat — karajt, combot - vehetik. A hentesek persze ezeket tárolják szívesen, mert ezek veszítenek súlyukból legkevesebbet. „Jól bevált gyakorlat” egyes üzletekben az is, hogy a darált húst legtöbbször előre elkészítve, edényből rakják a mérlegre. Az előírások szerint viszont mindig a vevő előtt kell ledarálni a húst, ugyanis nemcsak forintban, hanem minőségben sem mindegy, hogy combból, nyakból, dagadóból, vagy netán fejhúsból darálják a kért mennyiséget. További javulás várható A Baranya megyei Tanács kereskedelmi osztályán arról tájékoztattak bennünket, hogy 1975-ben az elmúlt évnél 3,8 százalékkal magasabb tőkehúskeret áll a megye rendelkezésére. Közismert, hogy tavaly a második félévben tulajdonképpen igény szerinti volt az ellátás. Idén az év első két hónapjában országosan mérték- tartóbban gazdálkodtak a keretekkel, ám ahogy múlnak a hetek, ez évben is egyre kiegyensúlyozottabb lesz a kínálat. Török Éva Százegy ügytípus a tanácsokon Ügyintézés—műn k aid ő be n • Idő és pénzveszteség 9 Illem sietf lile el • Ki ér rá? lyyj ájusban tizenketten ■ ^ ‘ kértek egy és kétnapos fizetett szabadságot az EIVRT Sopianae gyára forgácsoló üzemének egyik húsztagú brigádjából. Júniusban a húsz emberből tizenegy, februárban ugyancsak tizenegy vett ki egynapos szabadságot — Nem kirándulásra, nem is pihenésre, hanem ügyintézésre — fűzi hozzá a számokhoz Timer János művezető. — A legkülönbözőbb ügyekkel jönnek az emberek: van, akinek a kocsija törik össze, másnak a lakcímváltozást kell bejelenteni, a harmadiknak a TÜZÉP-re kell szaladni, mert most kapható a keresett anyag. S mindezt csak munkaidőben lehet elintézni. Nem azért, mert a dolgozó lógni akar, hanem mert a tanácson, az orvosnál, a Tü- ZÉP-en, a telekkönyvben és a jóég tudja hol nem, szintén munkaidőben dolgoznak. — Mindenkit elengednek? — Muszáj, ha nem tudja máskor elintézni. Persze ügye válogatja, mert némely dolgot a délutáni műszakban dolgozó délelőtt is elintézhet. De ha mondjuk mészhidrátot csak reggel 8-kor lehet a TÜZÉP-nél kapni, oda kell menni, ha dolgozik, ha nem, mert 10-ig elkapkodják. Nem beszélve arról, hogy ezzel nincs vége a futkosásnak, mert ha van anyag, nincs fuvar, ha van fuvar, nincs anyag . .. Aki építkezik, örököl, autót vesz, vagy más ilyesmit intéz, kénytelen a szabadságból lecsípni egy-egy napot, — Az ügyintézést anyagilag is megérzi a dolgozó. — A dolgozó is, a vállalat is. Habár a kiesett munkaidőt igyekszik mindenki behozni. Némely ügy azonban egyenesen istencsapás. Én például a minap egy építési engedélyhez szükséges aláírásért délelőtt 11-től délután fél 5-ig hét különböző helyen fordultam meg. Kocsival. Anélkül legalább két nap. Ennyit pedig nem lehet szabadság nélkül ellógni. Nem készült felmérés arról, hány embernek, hány órai munkaideje esik ki egy nap Pécsett amiatt, hogy engedélyekért, beadványokért, illetékért, aláírásért, nyomtatványért, űrlapért futkározik. A gép mellől azonban nemcsak a dolgozó esik ki, de a keresete is. Aki például meg akarja hosszabbíttat- ni a lejárt jogosítványát, arra jónéhány vizsgálat, ugyanennyi sorbanállás vár. Ismét egy adat: A III. kerületi Veress Endre u-i rendelőintézet 10 osztályát - a körzeti orvosok nélkül — naponta 1600-1800 ember keresi fel. Egyrészük olyan dolgozó, aki nincs táppénzen, csap éppen egy injekcióra, kötözésre ugrott be. Azt a csöppet sem felelmelő érzést pedig mindnyájan ismerjük, amikor hosszú félórákat kell várakozni az orvosi rendelő előtt. A „Ne türelmetlenkedjen, az ön vizsgálatát sem sietjük el!" felirat egyáltalán nem megnyugtató. Néha bizony valóban nem sietik el . .. A leginkább időt rabló mégiscsak a jórészt a tanácsokhoz tartozó ügyek elintézése. Szinte elképesztő, hányféle ügyben kell a tanácshoz fordulni. A III. kerületi hivatal ügyfélszolgálati irodájában kifüggesztett tablón olvastam: azonnal elintézhető ügyek. Az állandó és ideiglenes lakásbejelentőtől az iparkérelemmel kapcsolatos hatósági erkölcsi bizonyítvány kiadásához szükséges kérőlapig pontosan húsz darab. A II. kerületi ügyfélszolgálati iroda 101 ügytípusban ad szóbeli és írásbeli tájékoztatót, azaz ennyiféle, a tanácson intézhető ügytípus létezik. írásbeli tájékoztató — amely az adott ügy intézésének módját tartalmazza, s amelyet az ügyfél rendelkezésére bocsátanak, hogy megkíméljék a felesleges mászkálástól - a legkülönbözőbb ügyekben készült. Tájékoztató a hagyatéki eljárásról, a lóadóról és az ebadóról, az építési engedélyről, a szociális segélyről, a méregvásárlási engedélyről, az alkoholos gondo- zásbavétel elrendeléséről, az élőfók kivágásáról ... A II. kerületi Hivatal ügyfél- szolgálatát 1972 szeptemberében hozták létre azzal a céllal, hogy megkönnyítsék az állampolgárok dolgát, hogy ne kelljen minden aprósággal az illetékes tanácsi osztályra menni. Marad még azért így is jócskán az osztályokra tartozó ügy, amelyekkel hetenként két alkalommal kopoghatnak be az ügyfelek. Az ügyfélszolgálati iroda viszont naponta 9-től fél 5-ig tart nyitva, s minden szombaton délig. Nincs tehát szabad szombatjuk, az ügyfeleknek viszont van, így sokmindent elintézhetnének munkaidőn kívül. Más kérdés, hogy a szabad szombatjukat nem szívesen áldozzák az emberek hivatalos iratok beszerzésére és benyújtására. A II. kerületi ügyfélszolgálatot naponta 100—120-an keresik fel. Forgalmukra jellemző, hogy 1974-ben 5346 beadvány érkezett az irodához, s ugyanebben az évben több mint 17 ezren jelentettek be lakcímváltozást. Rövidebb, egyszerűbb lett hát az ügyek intézése, de még mindig sokmindent csak munkaidő alatt lehet elintézni. Világos, hiszen az ügyfelekkel foglalkozó hivatalnokok is munkaidőben dolgoznak . . . Mit lehetne mégis tenni, hogy kevesebb ember rövidebb ideig kényszerüljön otthagyni a gépet, az íróasztalt? Egyszerűsíteni kell az ügyintézésben, amit csak lehet. Mert például az autóátíráskor legalább három helyen kell bejelenteni a vevőnek, hogy vásárolt, az eladónak, hogy eladott egy kocsit, pedig már a rendőrségen kitöltött egy több szelvényből álló nyomtatványt. Bizonyára arra sincs mindenáron szükség, hogy egyetlen aláírásért hét ügyintézőt kelljen megjárni, mire megkapja az ember. Jó lenne, ha - tisztelet a kivételnek, az ügyintézők nem hinnék, hogy az ügyfél ráér. Nem ér rá, mert amíg a hivatal előtt várakozik, valahol őrá vár egy munkahely. Pánics György Olcsó áruk A Belkereskedelmi Minisztérium a közelmúltban megvizsgálta az úgynevezett olcsó fogyasztási cikkek értékesítésének helyzetét. Az ellenőrzés megállapította, hogy az olcsó cikkek többségéből a kínálat, a választék javult, a meghatározott termékek 20 százalékából azonban — részben a gyártó vállalatok szállítási elmaradása, részben a kereskedelmi vállalatok szállítási elmaradása, részben a kereskedelmi vállalatok beszerzési gondatlansága miatt - nem tudták az igényeket kielégíteni. — A modern hálózaton érkező villamosenergiából jut Csehszlovákia, Lengyelország, Bulgária és az NDK energia- rendszerének táplálására is. A Szovjetunióban több órával előbbre jár az óramutató, ezért ott a miénknél korábban szökik legmagasabbra a villamosenergia felhasználás. E fogyasztási fáziseltolódásnak az a következménye, hogy ott akkor használnak fel legkevesebb áramot, amikor nálunk és a szomszédos országokban csúcs- fogyasztás van. 0 Honnan indul, meddig ér, mennyit szállit? — Ukrajna legkeletibb pontjánál, Vinyicánál áll a vezeték- rendszer első oszlopa, de ide is messzebbről, Dombasz mellől, a Szovjetunió déli energia-rendszeréből érkezik a villamosenergia. Vinyicától a Lvov melletti Zapad állomásig terjed a szovjet szakasz. Áthoz a Kárpátokon annyi energiát, amennyi két és fél mai Gagarin Erőmű teljesítményével egyenértékű, s a vezeték magyar szakasza 270 kilométer után Albertirsán ér véget. A villamos távvezeték ösz- szesen 530 kilométer hosszú, s a rajta érkező energia Magyarország villamosáram-szük- ségletének több mint a felét képes lenne fedezni, vagyis 2000 megawatt villamosenergia behozatalára alkalmas. Építésének költsége előreláthatóan ötmilliárd forint. 0 De bizonyára még mindig olcsóbb, mintha új nagy telje- sitményű erőművet kellene építeni. Mennyibe kerülne most egy olyan erőmű, amely any- nyi energiát termelne, ameny- nyi't ez a vezeték hoz? — Tizenöt milliárd forintba... 0 Hol tart jelenleg a nagy munka előkészítése? — Elkészült a 750 kilóvoltos távvezeték első tartóoszlopa, amellyel a közönség az idei tavaszi BNV-n megismerkedhetett. A páratlan műszaki újdonság elnyerte a BNV nagydíját. Jelenleg a gödi alállo- máson magasodik, folynak a kísérletek, a szakemberek kíváncsian vizsgálják, hogyan állja a terhelési próbákat. Ezekből az oszlopokból a Dunai Vasmű összesen 687 darabot készít, közel 12 ezer tonna acélszerkezet felhasználásával. 0 Mit kell tudnia egy ilyen távvezetéknek? — A 750 kilovoltos távvezeték oszlopának magassága 35 méter és három vezetékszál függ rajta. El kell viselnie 12 tonna erejű szélnyomást és a vezetékeknek egyenként 18 tonna húzóhatást. 0 Mikor kezdődik az építkezés? — Az albertirsai transzformátor-állomáshoz már felvonult a kivitelező vállalat és megkezdte a földmunkát. Ide, vagyis az albertirsai transzformátor-állomáshoz a 270 kilométeres magyar szakasz után fut be a 750 kilovoltos távvezeték. Békés Attila
