Dunántúli napló, 1975. július (32. évfolyam, 178-208. szám)
1975-07-19 / 196. szám
Fűtőerőmű és energiatakarékosság ______■ -.................................:.....................................................................--—-"---^:^^^^-t^^^^^-L*A*J^^**J^i^á^~~~~~*~***,,~~*,MM*"MMM***MMMM***M*^***a**********< 1 980 után újabb hőközpont? Hazánk közismerten szegény energiahordozókban, energia- igényünk nagy részét importból fedezzük. Ezért nem függetleníthetjük magunkat a világpiacon lezajló eseményektől, még akkor sem, ha - mint ismeretes — az energia-import számottevő részét szocialista országokból kedvező feltételekkel biztosítjuk. Az energiahordozók árának növekedése és a beszerzés nehézségei miatt ezek minél hatékonyabb fel- használása, hazai energiabázisunk maximális igénybevétele, és fokozott takarékosság szükséges. A lakosság és az ipar energiaigénye elsősorban hő- és villamosenergia formában jelentkezik. Ezért a hő- és a villamosenergia termelő, illetve szolgáltató vállalatokra különösen nagy felelősség hárul. Ezek gazdaságos, vagy gazdaságtalan munkája az ország energiahordozó felhasználását döntő mértékben befolyásolhatja. F&T&RE, ülälÄ^i^iü;! Az energiatermelő üzemek egyik csoportját a fűtőerőművek képezik. A fűtőerőművek száma, részaránya egy ország energiarendszerében az energiahordozók takarékos felhasználására való törekvést is tükrözi. Nézzük meg kissé közelebbről! mi a fűtőerőművek szerepe az energia takarékos felhasználásában. *A lakó- és középületek fűtése megoldható egyedi (kályha) fűtéssel, központi fűtéssel, vaqv távfűtéssel. A lakótelepek építése, a paneles építkezés magával hozza a távfűtő rendszerek kiépítését is. A távfűtő rendszerek kiépítése a fűtési hő előállításának minél nagyobb hőtermelő egységekbe való koncentrálása sok más előnye mellett energiagazdálkodási szempontból is hasznos. A nagyobb hőtermelő berendezések ugyanis jobb hatásfokkal dolgoznak, és így azonos hőmennyiség kiadásához kevesebb tüzelőanyagot kell felhasználni. Azokat a fűtőegységeket, amelyek több épületet látnak el fűtési hővel, fűtőmüveknek nevezzük. A fűtési hő jellemzője, hogy alacsony hőfokon, adott esetben 100 Celsius fok alatt is kiadható, egyetlen követelménye, hogy a fűtött épületekben az előírt hőmérsékletet biztosítani kell. mmm llllÍÍÍÍÍÉÉÍÉii Magyarországon a vízierőművek száma és teljesítőképessége elhanyagolhatóan kicsi, a villamosenergiát szinte kizárólag hőerőművek termelik. A hőerőművek kazánjaiban felszabaduló hővel gőzt állítunk elő, ami a hőenergiát a turbinákba szállítja, ott munkát végez, és így a turbina tengelyén már mechanikai munkát kapunk. Ez a mechanikai munka hajtja meg a generátort, a generátorban alakul át villamos energiává. A turbinákból kikerülő fáradt gőzt le kell csapatni, el kell vonni a benne rejlő hőt, hogy a lecsapódott vizet újra a kazánokba vezethessük. A fáradt gőzből elvont hőveszteség, ami végső soron a környezeti levegőbe kerül. Az előbbiekből látszik, és ez fizikai törvény, hogy hőenergiát teljes egészében mechanikai munkává, és ezen keresztül vilPécs hőenergia-ellátásának alapja hosszú távon a hőerőmű A növekvő igények csak jelentős beruházással elégíthetők ki lamosenergiává alakítani nem lehet. Azt, hogy a hőenergiának hányadrésze alakítható át legjobb esetben, a kazánokból kikerülő gőz hőmérséklete határozza meg. A Pécsi Hőerőmű gőzjellemzői mellett a hőenermegfelelő kialakításával értékesíteni lehet. A kapcsolt energiatermelés tehát mindenképpen energia- megtakarítást jelent, de csak ott alkalmazható, ahol az energia megtakarítás következté0 HÉTVÉGE giának kb. egyharmad része alakítható át az elméleti legjobb esetben, ekkor a kétharmad része a hűtőházakon át a levegőbe kerül. A berendezések veszteségeit is figyelembe véve a tüzelőanyaggal bevitt hőnek kb. 24 százaléka hasznosítható, 40 százaléka hűtőházakon át a levegőbe távozik, 36 százaléka az egyéb veszteség. A hőerőmű teljes terhelése mellett a hűtőházakon át annyi hő távozik a levegőbe, amennyi Pécs város 1980-ban várható fűtési hőigénye — 15 Celsius fok külső napi középhőmérsékletnél. Kézenfekvő a gondolat, hogy ahol elég nagy a hőigény, és a közelben hőerőmű van, ott a kondenzációs erőműnél szükségszerűen elvonandó hőt hasznosítsuk. Ez a hő azonban közvetlenül nem használható fel sem fűtési, sem ipari célra, mert nagyon alacsony a hőfokszintje, kb. 30-40 Celsius fok. hhbw A megoldást az úgynevezett fűtőturbina jelenti. A fűtőturbina annyiban tér el a kondenzációs turbinától, hogy a gőz munkavégzését hamarabb megszakítjuk, a teljes gőzmeny- nyiséget, vagy annak egy részét magasabb, 100—200 Celsius fok hőmérsékleten és ennek megfelelő nyomáson vesz- szük ki a turbinából. így a magasabb hőmérsékleten rendelkezésre álló hőt már fűtésre, vagy ipari célra fel tudjuk használni. Azt a folyamatot, amikor ugyanazt a gőzmennyiséget villamosenergiá-termelésre is és hőtermelésre is felhasználjuk, kapcsolt hő- és villamosenergia termelésnek nevezzük. Azok az energiatermelő üzemek, amelyek egyidejűleg alkalmasak villamosenergia és hőenergia termelésére az úgynevezett fűtőerőművek. Az előzőekből kiderül, hogy a kondenzációs villamosenergia termelésnél számottevő hőenergia megy veszendőbe, amit, ha van a közelben megfelelő nagyságú fűtési vagy ipari hőfogyasztó, az erőmű ben csökkenő üzemi költségek ellensúlyozzák azt a beruházási költséget, amivel a fűtőerőmű többe kerül, mint az azonos fogyasztói igény kielégítésére alkalmas fűtőmű és kondenzációs erőmű együttesen. A villamosenergia rendszerek egyik legnagyobb problémája, hogy a fogyasztói igény nem egyenletes. Naponta kétszer megugrik, majd két-három órás csúcs után lecsökken, végül éjszaka minimuma van. A legértékesebb az a villamosenergia, az a villamos teljesítmény, ami csúcsidőben áll rendelkezésre. Egy nagy kiterjedésű távfűtő rendszer lehetőséget ad energiatárolásra, és így a fűtőerőmű csúcsidőben nagyobb villamos teljesítményre képes, mint napi átlagban. Ezt nevezik csúcsrajáratásnak. A csúcsrajáratás lehetőségét az adja, hogy ha egy távfűtő- rendszert kismértékben túlfű- tünk, a villamos csúcs két-há- rom órája alatt az erőműben lényegesén csökkenthető a fűtés anélkül, hogy a lakások hőmérséklete észrevehetően változna. Elképzelhető a fordított eset is, amikor a villamos csúcsidőben jelentősen növeljük a fűtést, és a csúcsidő előtt kismértékű aláhűtést alkalmazunk. Hogy a két módszer közül melyiket alkalmazzuk, az az erőmű felépítésétől és üzemállapotától függ. A csúcsrajáratás nem jelent energia-megtakarítást, de költség-megtakarítást igen, mert az így kapható többlet teljesítő- képesség helyett nem kell erőművet építeni, illetve a csúcsidőben kiadott villamosenergiát nem kell importból fedezni olyankor, amikor annak az ára is megemelkedik. A pécsi hőszolgáltató rendszerben mind az ipari hőellátás, mind a távfűtés megtalálható. Az ipari hőellátás csúcsban kisebb teljesítményt köt le, de egyenletesebb kihasználása miatt egy év alatt több hőenergiát használ fel, mint a távfűtés. A távfűtés növekedési üteme azonban jóval nagyobb és így a pécsi hőszolgáltató rendszerben meghatározóvá válik. A távfűtés elterjedése egyéb előTudomány technika nyei mellett, mint pl. a levegőtisztaság, kényelem stb. energiagazdálkodási szempontból is jelentős. A központosított nagy egységekből való hőellátás a nagyobb tüzelőberendezések jobb hatásfoka miatt eleve gazdaságosabb. A termelőegység fűtőerőmű, tehát lehetőség van a kapcsolt hő- és villamosenergia termelés előnyeinek kihasználására. Az erőmű hazai, sőt helyi energiahordozót használ fel, a mecseki szenet, még ha más megoldást választunk, olajra, gázra van szükség. Az erőmű olyan szenet használ fel, amely más tüzelőberendezésben nem égethető el. JÖVŐJE A Pécsi Hőerőmű tüzelőanyag-felhasználása nagyjából összhangban van a Mecseki Szénbányák termelésével. A körzet energiahordozók szempontjából zárt, ide energetikai célra máshonnan energiahordozót nem hoznak. Ez behatárolja az erőmű további fejlődését is. Az erőművet számottevően bővíteni nem lehet. Pécs hőenergia-ellátása, elsősorban a távfűtés, az erőmű feladata. Az elmúlt évben átadott új hőközponttal az erőmű kb. 1979—1980-ig tudja ellátni a város távfűtését. Ekkor egy újabb 100 Gcal/ó teljesítményű hőközpont építése szükséges, amelynek ellátására az erőmű kazánparkja már nem elég. A hiány 2 db 50 Gcaló teljesítményű forróvíz kazán építésével áthidalható, így a távfűtés újabb 5-6 évre biztosított. Minden további növekedés meghaladja már nemcsak az erőmű, hanem a Mecseki Szénbánya teljesítőképességét is. Halmai László energetikus szakmérnök, Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Egy fiatal tudományág sikerei Elsőként Egerben Mérnökgeológiai térképek a pinceveszélyek elleni küzdelem szolgálatában Magyororszógot érte a megtiszteltetés, hogy az UNESCO szervezésében tartott első mérnökgeológiai továbbképző tanfolyamot megrendezze. A „Mérnökgeológia alapjai és módszerei” tárgyú tanfolyam most folyik a Budapesti Műszaki Egyetemen neves hazai előadók közreműködésével. A rendező szerv, a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatójával, dr. Konda Józseffel, a mérnökgeológia hazai vonatkozásairól beszélgettünk annak kapcsán, hogy miért éppen nálunk tartja az UNESCO ezt a tanfolyamat. — A mérnökgeológiát világszerte művelik, általában nagy létesítményekhez kötötten. Magyarország az úttörő abban, hogy nagyvárosok, régiók - pl. az alföldi síkvidék, a Baiaton- környék — építésföldtani viszonyait is felméri. Ez a tevékenység hatalmas mértékben segíti az általános építési gyakorlatot. — Tudna példát is mondani erre? — A síkvidéki 200 ezres térképek segítettek a paksi atomerőmű helyének kijelölésénél. Ugyané térképek alapján határozta meg a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem számítógéppel a Barátság kőolaj- vezeték ideális vonalvezetését. Egy elektromos távvezeték építésénél a térkép adatai segítettek abban, hogy némi terv- módosítás árán jelentős áramveszteséget küszöböljenek ki. — Egyéb hazai előzmények? — El kell mondanom, hogy a mérnökgeológiai térképezés nálunk sem hosszú múltú. A 60-as évek óta műveljük. Évek óta folyik a Balaton-via'ék tízezres léptékű térképezése, ami három éven belül kész lesz, s a környék regionális fejlesztését szolgálja majd. Készül a főváros 28 térképlapja is. Ezek nyomán hirtelen jelentkezett igénnyel Eger, Miskolc, Szeged, Salgótarján stb. s ez gyorsabban jött, semmint erre megfelelően felkészültünk volna. A MÁFI egyamaga nem is vállalkozhatott a munkára. S abba más közreműködőket is be kellett vonni. Ezenkívül olyan egységes nyelvet kellett kialakítani, ami az egységes értelmezést biztosítja. Ma a világon minderre nincs még kialakult gyakorlat, mi viszont többéves tapasztalattal és eredménnyel rendelkezünk. — Említette a városokban folyó mérnökgeológiai térképezéseket. Miért van erre szükség? — Városaink egytől egyig oly mértékben fejlődnek, hogy ez felszínre hoz olyan problémákat, amelyek korábban nem okoztak akkora gondot, mint ma. Amelyik város jelentkezett eddig a térképezés iránti igénnyel, annak alapos oka is volt erre, mert vagy a földtani viszonyok nem-ismerete, vagy váratlanul fellépő jelenségek nehezítik, nemegyszer akadályozzák a fejlesztést.- Például.. .- Közismert Eger esete. Ez a város volt az első, ahol a tanács kezdeményezett és kérte a KFH segítségét. A város alatti pincerendszer az elmúlt években olyan helyzetet teremtett, hogy a földtani viszonyok alapos ismerete nélkül már nem lehetett továbblépni. A térképezés kész, hasznát az egri tanács, máris látja. Miskolcon a város roppant változatos földtani felépítése, de főleg az Avas csúszása indokolta a térképezést. Esztergomban is csúszás, pinceproblémák és a Duna ártéri területe miatt akarják megismerni a város földtani viszonyait. Salgótarjánban az alábányászottság, Szegeden az agresszív talajvizek és a fiatal üledékek. Veszprémben vízföldtani problémák jelentenek gondot. Valami sajátos probléma tehát mindenütt van, ami a mérnökgeológiai térképezés iránti helyi igényt indokolja.- Pécsett is van ilyen indok.- Valóban Pécs nemcsak síkvidéki területre, hanem a Mecsek előterére és oldalába települt. Földtani felépítése változatos (egyes területeken ismeretlen) és az építési gyakorlatnak sokféle földtani szempontot kell figyelembe vennie. Ehhez jön még a város közismert pince- és üregproblémája. Városi méretű tervezésben mérnökgeológiai ismeretek nélkül nem lehet elindulni. A helyi talajmechanikai kutatás nem elegendő, hiszen a bonyolultabb összefüggésekre az nem ad választ. A ma is lejátszódó földtani folyamatokat csak a mérnökgeológiai térképeken lehet rögzíteni, s ezek segítségével az utólagos változások is nyomon követhetők, hiszen az adatok egy bizonyos időpontban mért, vizsgált helyzetet ábrázolnak térképileg. A pécsi térképezést iletően pedig tudjuk, hogy a KFH — e munkák szakmai irányítója és költségeinek finanszírozója már évekkel ezelőtt megtette az ajánlatát. Ha a város elfogadta volna azt az egrihez hasonlóan már csaknem kész lenne az anyag.- Mint geológus feltétlenül hasznosnak tartja a mérnökgeológiát ■ ■ .- Természetesen. A földtani viszonyok ismerete mindenütt hasznos, de különösen ott fontos, ahol az intenzív fejlődés is indokolja és még a földtani bonyolultság is kényszerít erre. A hegyvidéki városok földtani viszonyainak ismerete pedig különösen fontos - fejezte be nyilatkozatát dr. Konda József, a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatója. Hársfai István 4'-* iir SZUPERGAZVEZETÉK. A Szovjetunióban 3600 kilométer hosszú gázvezetéket építenek a tyumenyi terület lelőhelyeitől az ország központjáig. Az építők útközben 23 vízi akadályt — mint például az Ob, a Volga, az Oka — küzdenek le. A vezetéknek át kell haladnia az Ural- hegységen. Közel 1200 kilométeres hosszban kell erdőirtást végezni. Később egészen Murmanszkig kiépítik a távvezetéket, ahol majd cseppfolyósítják a földgázt és különleges tankhajókon szállítják az Egyesült Államokba.
