Dunántúli napló, 1975. július (32. évfolyam, 178-208. szám)
1975-07-17 / 194. szám
e Dunántúlt napló 1975. július 17., csütörtök szerkesztőség postájából E Az illetékesek válaszéinak Táptalaja a baktériumoknak... Vízözön, vízvezetékszerelő nélkül A meszesi Bányász Étterem szeméttároló konténerje - a Komját Aladár és Dobó István utca sarkán —, a járdán van elhelyezve. A járda amúgyis keskeny, így a gyalogosok az úttesten kénytelenek közlekedni. Továbbá a szeméttárolóból állandóan csöpögő bűzös lé métereken keresztül szennyezi a járdát, jó táptalajul szolgálva a fertőzést terjesztő legyeknek. Kérésünk az, hogy a szemét- tárolót ne a járdán tartsák, továbbá -ételmaradékot, csontot, rothadó zöldsághulladékot, ne az utcai tárolóban gyűjtsék, vagy ha ez elkerülhetetlen, úgy gondoskodjanak a tároló épségben, továbbá zárva tartásáról, hogy a lé ne csuroghasson ki és a bűz ne árassza el a környéket. Legalább havonta egyszer nem ártana a klórmeszes fertőtlenítés sem, melynek ellenőrzésére a KÖJÁL figyelmét is fel szeretném hívni. A Komját Aladár utcában van még egy szemetes konténer a 3. számú ház előtt. Ez nem a járdán, hanem az úttesten áll. Ugyancsak az úttesten van a Dobó István utcai 9 szintes épület előtti szemetes konténer is. Ezek viszont az egyre forgalmasabbá váló utcákban közlekedési akadályokat okoznak, sőt a kérdéses két utca gyér világítása miatt, erősen baleset- veszélyesek is. Ha már a balesetveszélynél tartunk, volna még egy kérésem. A Komját Aladár utca egy szakaszán — a Mecseki Szénbányák épületének utcai szárnya előtt — nincs járda. Az elmúlt évben végzett parkosítás alkalmával megfeledkeztek a járdáról és az úttest s az épület közti egész területet füvesítették. A balesetveszélyek elkerülése végett kérjük a szemét-konténereknek az úttestről, illetve járdáról való eltávolítását és a hányzó, körülbelül 15 méteres járdaszakasz kiképzését. „Számlafizetés kamattal „Ikervagy anélkül" autóbusz" Maros Ede Fontosabb a lakók nyugalmánál? Több mint tíz év óta félünk a nyártól, mert a naponta öt órán át tartó harsogó zene még az egészséges lakók idegeit is megviseli, hát még a betegekét! Úgy látszik, fontosabb a hangos zene melletti szórakozás, mint a lakók nyugalma. Sokszor éjjel 11 óra is van, mire a tömeg hangosan lármázva eloszlik és elcsendesedik a környék. így aztán nem sok időnk marad a nyugodt pihenésre. Ha nem kapunk hamarosan segítséget, néhányon az idegklinika lakóivá válunk. Minden évben kérjük, hogy a Rózsakért hangosító berendezését kapcsolják ki és csak halk zenével szórakozzanak a vendégek. Ezt eddig nem sikerült elérnünk, reméljük, hogy az illetékesek végre meghallgatják kérésünket és intézkednek is. A Janus Pannonius utca lakói 35 aláírás Az Úr egykoron megígérte, hogy nem lesz többé vízözön. De lett! Méghozzá a lakásom legkisebb helyiségében a tartályból zuhant alá, mint a Niagara. Áttört az ajtón is, és úsztak a szőnyegek az előszobában. Elhatároztam a főcsap elzárása után, hogy kicseréltetem a tartályt, hogy a további bosz- szúságoknak elejét vegyem. Elindultam vizvezetékszerelőt keresni június 3-án délelőtt, kisebb megszakításokkal június 5-én délután találtam egyet. Az első megígérte, hogy eljön, de tartályt nem hoz, azt én vegyek. A tartály hazaért, a szerelő nem. Másnap hasonló volt a helyzet a Bádogos Ktsz-nél, ahol 10 nap múlva tudtak jönni. (Pechemre még egy külföldi vendéget is kaptam.) Szabad időm legjavát magaslaton töltöttem ezután egy asztal és egy zsámoly tetején és ismerkedtem a szakmával. Már tudom mi az, hogy „Jakab csap”, műanyag-szelep, ólomcső, forrasztópáka, csak a sorrendiséget nem tanultam meg. Most kezdem sajnálni, hogy miért nem vízvezetékszerelőnek adott anyám. Pártay Márta A levélírót helytelenül tájékoztatták arról, hogy a „kézbesítők minden páratlan hónapban 5-ig veszik át" a nyugtákat. Az érvényben lévő rendelkezések értelmében a nyugtákat a kézbesítők a díjbeszedési hónap 1—15 napja között naponta magukkal viszik. Ha az előfizető nem tartózkodik a lakásán vagy a nyugtát valamilyen oknál fogva nem váltja ki, a kézbesítő egy másik alkalommal ismét megkísérli a díj beszedését, erről az időpontról értesítőt hagy vissza. Ha a második alkalommal sem található otthon az előfizető vagy a díjat nem egyenlíti ki, a kézbesítő egyidejűleg értesíti arról, hogy a nyugtát a hónap 20. napjáig a hivatalban kell kiegyenlítenie. Ez esetben a nyugta nem marad a kézbesítőnél, hanem visszaadja a postahivatali díjszámadónak. A leírtakból következően tehát a nyugta nemcsak „két napig" lehet a kézbesítőnél. Választ kér a levélíró arra is, hogy mikor kell „késedelmi kamatot" fizetni az előfizetőnek és mennyit. Ha a hónap 20-ig a nyugtát nem egyenlíti ki, a hivatal tértivevényes ajánlott levélben felszólítja az előfizetőt a díjtartozás kiegyenlítésére. A felszólítás elküldésekor a nyugtára költségként 6 forint összegű postabélyeget kell felragasztani. Dr. Bányai Sándor, a pécsi Postaigazgatóság osztályvezetője Gépkocsiállományunkban (szóló autóbuszoknál) kisebb- nagyobb zavarokat okozott a kocsik nagyobb mérvű meghibásodása. Forgalmi szolgálat- tevőnk így kényszermegoldásként a járat kihagyása helyett járatösszevonást alkalmazott. Szolgálattevőnk helyesen járt el, mert kellően mérlegelte az utazási igényeket és nem a nagyobb utazási igényekkel jelentkező járatoknál, hanem a közel egyirányban és egyidő- ben induló kisebb utazási igényekkel jelentkező 48—49-es járatoknál alkalmazta az ösz- szevonást. Helyi forgalmunknál a járatösszevonás nem rendszeres, gépkocsiállományunk műszaki állapotának fokozatos megjavításával a hasonló természetű járatösszevonásokat is beszüntettük. Laki Pál igazgatóhelyettes Az olvasó véleménye így nem szabad! A Dunántúli Napló 1975. június 26-i számában egy kép jelent meg a Budapest-Pécs vasútvonal korszerűsítését elősegítő újabb alagút építéséről. Az említett képen látható rakodógép árulkodóan példázta, hogyan nem szabad egy ilyen gépet használni. A kép két szabálytalanságra is felhívta a hozzáértők figyelmét. Egyfelől a lábzsámoly. másfelől a védőkorlát hiányára. Ami az előbbit illeti, röviden annyit róla, hogy a gép kezelőjének rakodás közben előre-hátra kell mozdulnia, amit a lábzsámoly hiányában a lejö- vesztett készleten végez. Nos, elég egy vigyázatlan lépés, hogy a talpa alatt lévő törmeléken megcsússzon és már meg is történt a baleset. Ennek anyagi következményeiről csupán annyit, hogy a szabálytalan munkavégzésből történő baleset után nem jár táppénz- különbözet. A védőkorlát hiánya ugyancsak súlyos csonkulásos, esetleg halálos balesetet is okozhat. A dolgozó egészen véletlenül is megbillentheti a lefelé és felfelé mozgó rakodó indítókarját, melynek folytán könnyen bekövetkezhet a fentebb említett baleset. Hogy miért tettem szóvá mindezeket? Mert magam is bányász vagyok, és emellett munkavédelmi őr. Ezért kötelességemnek tartottam, hogy felhívjam a figyelmet az említett baleseti források elkerülésére. Egy komlói bányász így helyes A Dunántúli Napló április 23-i számában az új blokk leírásában Michelangelo Bou- narroti nevét helytelenül Michelangelo Bounarotti-nak írták. Biró László Budapest Műemlék a város csúfságára... Pécs egykori nyugati kapujának; a mai Petőfi tér (volt Kórház tér) rendezése most van folyamatban. Eltűnőben van az egykori benzinkút mögötti árokrész, a forgalomirányító jelzőlámpákat már felszerelték és ugyanezen a téren épül városunk új szállodája, mely érdekes tetőkiképzésével akar beleilleszkedni a történelmi városnegyed képébe és mintegy ellenpólusa kíván lenni a Jakováli Hasszán dzsáminak és a hozzá csatlakozó kórház épületének. A tér bővítése városképi szempontból is jelentős lehetne, ha rálátás nyílna az új épület homlokzatára. Előtte kis parkot lehetne létesíteni, szökőkúttal vagy egyéb műalkotással. A szállóépületnek nem az utcafrontra történő homlokzati elhelyezése ezt lehetővé teszi. Éppen ezért megnyugvással láthatták a városlakók az építkezés megkezdése előtt, hogy lebontásra kerül az az elöregedett, ócska épület, amely nagymértékben rontotta a kórház téri városképet és nem hasonlított máshoz, mint egy kiérdemesült falusi istállóhoz, és mindez a város nagy forgalmat lebonyolító főútvonalának, a Rákóczi útnak elején éktelenkedett. Ugyanakkor mit kell látnunk? A szálloda már lassan elkészül, de ennek az épületnek egy ormótlan falmaradványa még ma is áll és tudomásom szerint ott is marad, hadd csúfítsa a Rákóczi utat továbbra is, amikor bőven volna teendő ennek az útvonalnak szebbé tételére is. A falmaradvány meghagyásának hivatalos indoka az, hogy az egyben maradványa a történelmi város falának is. Tudjuk, hogy Pécsnek történelmi belvárosa városképi szempontból védett együttes, tehát őrizzük meg belőle és konzerváljuk azt, ami értékes és hagyjuk meg az utókor számára. Ez azonban ne jelentse azt, hogy mindent és mindenáron, mert akkor túlzásokba esnénk, főleg, ha valaminek városképi szempontból egyáltalán nincs esztétikai jelentősége, hanem éppen ellenkezőleg, kirívó és otromba. Ha a fejlődés utat követel magának, sokkalta értékesebb műemléki épületeket, objektumokat is fel kell áldozni, amint az már a múltban is nem egy helyen megtörtént. Az azonban teljesen érthetetlen túlzás, hogy egy olyan elavult épületnek falmaradványa legyen a város főútvonalán, amilyet másutt régen eltüntettek volna onnan. Egy ilyen penészes és ezért egyáltalán nem történelmi légkört árasztó, füstös maradvány kiábrándítóan hatna a városunkat megismerni kívánó turistákra, amikor nincs annak más funkciója, mint hogy elfogja a kilátást attól ami valóban szép hatást kelt majd. Jöjjön hát a bontó csákány és az elkezdett munkáját fejezze be minél előbb. dr. Perjési László Szerkesztői üzenetek L. János, Magyarmecske: Ezután is a férfiaknál 70, a nőknél 65. életév betöltése szükséges az öregségi járadék folyósításához. V. J-né, Komló: Az örökösöknek az ingatlan eladása esetén elővételi joguk van. D. Lajos, Pécs: Az épületet a lakók felszólítása után, — azok beleegyezése nélkül is — lehet tataroz- tatni. Veterán jeligére üzenjük, hogy csak komfortfokozat módosítása esetében lehet lakbért emelni. Ha a villanyóra nem az ön nevén szerepel, a számlát nem önnek kell kifizetni és így az áram használatáért csak any- nyit adjon az illetőnek, amennyit valóban használ. Vita esetén bírósághoz fordulhat. Rokkantsági nyugdíj szolgálati idő A havi átlagkereset százaléka év 35—39 40—44 45—49 50—54 55—59 60—64 éves életkorban bekövetkezett megrokkanás esetén 10 54,0 51,0 46,5 42,0 37,5 33,0 11 56,0 53,0 48,5 44,0 39,5 35,0 12 56,5 55,0 50,5 46,0 41,5 37,0 13 57,0 57,0 52,5 48,0 43,5 39,0 14 57,5 57,5 54,5 50,0 45,5 41,0 15 58,0 58,0 56,5 52,0 47,5 43,0 16 58,5 58,5 58,5 54,0 49,5 45,0 17 59,0 59,0 59,0 56,0 51,5 47,0 18 59,5 59,5 59,5 58,0 53,5 49,0 19 60,0 60,0 60,0 60,0 55,5 51,0 20 60,5 60,5 60,5 60,5 57,5 53,0 21 61,0 61,0 61,0 61,0 59,5 55,0 22 61,5 61,5 61,5 61,5 61,5 57,0 23 62,0 62,0 62,0 62,0 62,0 59,0 24 62,5 62,5 62,5 62,5 62,5 61,0 25 63,0 63,0 63,0 63,0 63,0 63,0 E táblázat is a III. rokkantsági csoportba tartozókra irányadó mértéket tartalmazza. A keddi ismertetésünkben írtakhoz hasonlóan a II. csoportba tartozó rokkantak esetében a rokkantsági nyugdíj összege itt is az átlagkereset 5%-ával, míg az I. csoportba tartozó rokkantak esetében az átlagkereset 10%-ával magasabb a táblázatban feltüntetettnél. Az átlagkereset megállapítása Az átlagkeresetet a rokkantsági nyugdíj megállapítását közvetlenül megelőző öt (5) naptári év közül az igénylőre legkedvezőbb három (3) naptári év alatt, valamint a nyugdíj megállapításának évében elért keresetek alapján számítják ki. A számítás módja hasonló az öregségi nyugdíjéhoz. Abban az esetben, ha kedvezőbb, akkor a most ismertetett helyett lehetőség van arra, hogy a nyugdíj megállapítását megelőző negyedik naptári év első napjától a nyugdíj megállapításáig elért kereseteket vegyék alapul. A jogszabályi rendelkezések lehetőséget biztosítanak arra is, hogy a nyugdíj megállapítását közvetlenül megelőző keresetek helyett a megrokkanást megelőző, tehát korábbi kereseteket vegyék alapul, ha az igénylő a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt a megrokkanás időpontjáig megszerezte. A rokkantsági nyugdíj megállapításánál is ismeri a jogszabály a szakmunkóskedvez- ményt. A törvény 51. § (1) bekezdése értelmében szakmunkáskedvezményben részesíthető az, aki 15 évet nem dolgozott szakmunkásként, de szolgálati idejének a felét szakképzettségének megfelelő munkakörben töltötte el. A szakmunkástanuló időre havi 1700 forintot kell számításba venni az átlagkeresetnél. Ugyancsak külön táblázatban határozza meg a rokkantsági nyugdíj mértékét a jogszabály a korkedvezményre jogosító munkakörben szerzett nyolc évi vagy ennél hosszabb szolgálati idő esetére. A legkisebb nyugdíj Az öregségi nyuqdíjhoz hasonlóan itt is meghatározza a jogalkotó azokat a legkisebb nyugdíjösszegeket, amelyeknél kevesebbet megállapítani nem lehet, A) A rokkantsági nyugdíj legkisebb összege a munkaviszonyban álló dolgozók esetében (a korábbi, 1958. évi 40. sz. tvr.-nek megfelelően): a III. rokkantsági csoportban havi 910 forint, a II. rokkantsági csoportban havi 940 forint, az I. rokkantsági csoportban havi 970 forint. B) Abban az esetben, ha a kérelmező a szükséges szolgálati időt mezőgazdasági szövetkezeti tagsági idő beszámításával szerezte meg, akkor a rokkantsági nyugdíj legkisebb ösz- szege; a III. rokkantsági csoportban havi 810 forint, a II. rokkantsági csoportban havi 840 forint, az I. rokkantsági csoportban havi 870 forint. C) Abban az esetben, ha a kérelmező a szükséges szolgálati időt kisiparosként, magán- kereskedőként stb. szerezte meg, akkor a rokkantsági nyugdíj legkisebb összege: a III. rokkantsági csoportban havi 860 forint, a II. rokkantsági csoportban havi 890 forint, az I. rokkantsági csoportban havi 920 forint. A rokkantsági nyugdíjasok esetében a betegség természetétől függően lehetőség van arra, hogy az egészségi állapotban javulás, illetve rosszabbodás következzék be. Ilyen esetekben a megállapított ellátás beszüntetésére, leszállítására, illetve felemelésére nyílik lehetőség az egészségi állapottól függően. Miként változhat a nyugdíj összege? Abban az esetben, ha a rokkantsági nyugdíjas egészségi állapota lényegesen javul, már rokkantnak nem tekinthető, akkor a rokkantsági nyugdíj folyósítását beszüntetik. A volt rokkantsági nyugdíjas ismét munkába áll. A nyugdíj beszüntetését követő öt éven belül történő újabb megrokkanás esetében lehetősége van a kérelmezőnek arra, hogy kérje a korábban megállapított rokkantsági nyugdíja újbóli folyósítását. De arra is van mód, hogy új nyugdíj megállapítását kérje. Ennek azonban feltétele, hogy a kérelem időpontjában még ne töltse be az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt. Abban az esetben, ha a rokkantsági nyugdíj folyósításának a beszüntetésére nem a rokkantsági állapot megszűnése (állapotjavulás) miatt kerül sor, hanem azért, mert a nyugdíjas keresete nagyobb volt, akkor új nyugdíj megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha a régi nyugdíj megállapítása óta legalább három évet (36 hónapot) dolgozott. Az egészségi állapot javulása, illetve rosszabbodása esetén a nyugdíj mértékét (összegét) az egészségi állapotnak megfelelően leszállítják, illetve felemelik. Például: a nyugdíj megállapításakor II. kor- csoportos rokkant volt a kérelmező, s egészségi állapotában később javulás következett be, akkor III. csoportos rokkantság esetén, nyugdíját ennek megfelelő mértékre szállítják le, ha viszont romlott az egészségi állapota, akkor felemelik a nyugdíjat az I. csoportnak megfelelően. fejeztük be tájékoztatásunkat. Ma a harmincöt életév betöltése utáni megrokkanás esetén alkalmazásra kerülő táblázattal folytatjuk ismertetésünket. Keddi (1975. július 15-i) számunkban a harmincöt éven aluliak rokkantsági nyugdíja mértékének kiszámítására voíatkozó táblázat ismnríetésévpl Ismerjük meg az egységes társatfaloiÉiztesítssl térvényt
