Dunántúli napló, 1975. július (32. évfolyam, 178-208. szám)

1975-07-16 / 193. szám

6 Dunántúli napló 1975. július 16., szerda Híradás­technikai szakközép­iskola A Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskolában levelező tagoza­ton Dolgozók 4 éves Híradástechni­kai Szakközépiskolája indul híradás- ipari ágazatban. A Híradástechnikai Szakközépisko­la célja: a híradásipar termelési folyamatairól és üzemi folyamatairól, valamint ezek eszközeiről átfogó, középszintű szakmai ismeretek nyúj­tása, a híradástechnika területén lejátszódó folyamatok, a gyártásban és üzemeltetésben történő megismer­tetése, ennek termelőmunkában, il­letőleg üzemeltetésben való alkal­mazása. A dolgozók gyakorlati fel- készültségének növelése, folyamatos gazdagítása, a híradástechnikai szemlélet kialakítása. A dolgozók előkészítése középfokú műszaki is­mereteik önálló feldolgozására és a szakirányú felsőoktatási intézmé­nyekben való továbbtanulásra való előkészítés. Az újtípusú szakközép- iskola elvégzése után a dolgozók technikusi vizsgát tehetnek. A híradástechnikai szakközépiskola híradásipari ágazatában végzettek az alábbi munkaköröket tölthetik be: időelemző, időutalványozó, önálló laboráns, műszaki rajzoló, részleg­szerkesztő, darabjegyzék készítő, újí­tási előaJ5, műhelydiszpécser, elekt­roműszerész, rádióműszerész, tele­vízióműszerész, rádió- és televízió­műszerész, elektrotechnikai műszerész. A híradásipari fogyasztási cikkek, ipari híradástechnikai készülékek és berendezések, elektronikus műszerek gyártása, karbantartása, javítása, híradástechnikai mérések és vizsgála­tok végzése, valamint a műszaki Ellenőrzéssel kapcsolatos munkakö­rökbe is elhelyezkedhetnek. Egy első osztályt indítanak az alábbi jelentkezési feltételekkel: a) akik az általános iskola 8. osztályát sikeresen elvégezték, vagy azzal egyenértékű iskolai végzettsé­gük van, b) 1975. augusztus 31. napjáig 17. életévüket betöltötték, c) a választott szakmára előirt egészségügyi követelményeknek meg­felelnek, d) elektroműszerész, rádióműsze­rész, televizióműszerész, rádió- és televízióműszerész, elektrotechnikai műszerész szakmunkásbizonyítvánnyal rendelkeznek. A fenti munkakörökben betanított munkásként dolgozók, híradásipari üzemekbefn dolgozó műszaki rajzoló^ laboránsok, diszpécserek és minőségi ellenőrök 5 éves üzemi szakmai gya­korlat esetén szakmunkásbizonyit- vány hiányában is jelentkezhetnek. e) munkaviszonyban állnak vagy szövetkezeti tagok, f) sikeres felvételi vizsgát tesznek magyar nyelv és irodalom, rajz és matematika általános iskolai tan­anyagból. A jelentkezés az iskola igazgató­sága által rendelkezésre bocsátott jelentkezési lapon történik, amelyhez mellékelni kell a feltételeket igazoló okmányokat. Jelentkezési határidő: agusztus 1. Időpontja: minden munkanapon 8—17 óráig, Pécs, Kossuth Lajos u. 44. Több évre tervezett régészeti ásatás kezdődött kedden a 6- os főút szekszárdi deltája kö­zelében, a Sió jobb partja mellett most learatott búza­földön. Gaál Attilának, a szek­szárdi Balogh Ádám Múzeum fiatal régészének vezetésével a hajdani Újpalánk török, illetve Mííút a Jakab­hegyre? A Mecsek egyik régi tör­téneti emléke, a Jakab-he- gyi pálos monostor alapítá­sának 750. évfordulója az idén érkezett el. Július 25- én, Jakab napján emléke­zünk meg a jelentős közép­kori művelődési intézmény létesítésének körülményeiről és az alapítójáról. A kettős kőfallal és az öt kerek toronnyal várszerűen megerősített monostor a hegy­csúcs alatti felső teraszon, az őskori földvár központjában épült. A Jakab-hegy a pécsiek egyik legkedvesebb kiránduló- helye, ahol nemcsak a termé­szet szépségeiben lehet gyö­nyörködni, hanem a többezer éves emlékekbe is el lehet me­rülni. Mennyi munka és meny­nyi erőfeszítés kellett akár az őskori sáncvár, a halomsírok anyagának az összehordásá­hoz,' vagy a középkori teraszos tereprendezéshez és a halastó mélyítéséhez! Honnan kapta Jakab-hegy a nevét? - Idősebb Jakab apos­tolról. A galileai halász fia bátyja volt János apostolnak és evangélistának. Heródes Agrip- pa, Judea királya 43-ban Jeru­zsálemben lefejeztette. Ereklyé­it később Spanyolországba szállították. Sírja fölé Compos- tellában csodálatos székesegy­házat építettek, mely a közép­kor legnagyobb zarándokhelye lett. Jakab apostolt Spanyolor­szág védőszentjeként tisztelik. Compostella ősi kis város, ma­gas dombtetőre épült, alig 25 000 lakóval. Negyvenhat templomának száztizennégy tornya sugárzik a messzeség­ből, és úgy tűnik a szemlélő­törökkori magyar település fel­tárásához fogtak hozzá. Az előzetes vizsgálódások szerint ezen a helyen állt az égetett agyagfalú egykori török erőd. Várhatóan előkerülnek a régi házak, kovács-, ötvös-, fazekas- és egyéb iparosműhelyek emlé­kei. nek, mintha a város csupán csak templomokból állna. Fran­cia építőmesterek csodálatos kőbevésett álma ez, a korai ro­mán stílus legszebb emléke spanyol földön. 1211-ben káp­rázatos pompával szentelték fel. Nem sokkal később több ízben ott járt Bertalan pécsi püspök, és az volt az ő Jakab- hegyi terveinek mintaképe. A középkorban érdekes jog­szokás alakult ki: a bűnösöket compostellai zarándoklásra kö­telezték. A magyar törvényho­zásban is több példa maradt fönn. Az elítélteknek meghatá­rozott útvonalon kellett halad- niok, és a kijelölt templomo­kat és kápolnákat útközben meg kellett látogatniok Com- postelláig. A Jakab-hegyi monostor ala­pítója, Bertalan, Pécs tizenhar­madik püspöke (1219—1252) harminchárom évig kormányoz­ta a pécsi egyházmegyét. Fran­ciaországban született bencés szerzetes lett. A világhírű Cluny apátságban szerezte meg tu­dományos műveltségét. Majd II. András második feleségé­nek, a burgundiai Jolántának kíséretében jött hazánkba, és a királyi udvarban maradt. II. András és fia, IV. Béla is több­ször vette igénybe diplomáciai szolgálatait. A király követe­ként négy alkalommal járt Spa­nyolországban Jakab királynál, és ekkor elzarándokolt Com- postellába is, amely a püspök lelkében kitörölhetetlen nyo­mokat hagyott. Jakab apostol kultuszát Magyarországon is meg akarta honosítani és Pécs tőszomszédságában, a 602 m magasságra emelkedő hegyet szemlélte ki magyar Compos- tellának. A Mecsek erdőségeiben a kor szokásainak megfelelően sokan vonultak a magányba és remete életet éltek. Bertalan, ez a széles látókörű és nagy­műveltségű főpap átlátta, hogy a magános remeték élete cél­talan, ha nem a közösségnek élnek. Számukra szabályokat adott, amely életrendjüket meghatározta. Lényege, hogy közös életet éljenek, és saját munkájukból tartsák fenn ön­magukat, feddhetetlenek legye­nek és másoknak is jó példát adjanak. 1225-ben építette föl Berta­lan püspök Jakab apostol tisz­teletére a társasremeték szá­mára a templomot és monos­tort: a hegyet is ezután Szent Jakab hegyének, később egy­szerűen Jakab-hegynek -nevez­ték. Bertalan 1252-ben lekö­szönt főpapi tisztségéről, visz- szament hazájába, újra szerze­tes lett, és a következő évben Cluny-ben meghalt. A pálosok hálásan emlékez­tek meg róla. Pécsett a líceu­mi templom - amelyet a pálo­sok építettek — baloldali falán Gebauer Ernő pécsi festőmű­vész 1930-ban két nagy fres­kón örökítette meg Bertalan püspök emlékét. Egyiken Szent özsébbel való pécsi találkozá­sát, a másikon, amint szabá­lyokat ad a Jakab-hegyi reme­téknek. Jakab-hegy monostora csak 300 évig, Pécs török kézre ju­tásáig (1543. július 20.) szol­gált eredeti rendeltetésének. János király 1539. szeptember 5-én még védlevelet adott a Jakab-hegyi pálosoknak, mely­ben régi jogaikat megerősíti, de a közelgő török veszély a végpusztulástól aggódó szerze­teseket aligha nyugtatta meg. Azóta küzd az enyészettel, bár kétszer is történt kísérlet a fel- támasztására. Jakab-hegy újabban ismét az érdeklődés központjába került. A Baranya megyei Tanács mű­utat tervez a hegyre, hogy az őskori és a középkori szinte egyedülálló értékeit minél töb­ben megközelíthessék és lát­hassák. Dr. Szabó László Levelező tagozaton az oktatás a hét egy napján történik, 16.30— 20.30-ig. Régészeti ásatás Szekszárdiját A XX. század születésének órájában adták fel HiicfATAr kÁBAcIcin- Boldog vagyok, ha utazom és a vonat ablakából meglátom a tájat, amely a képeslevelező­lapokról már ismerős ... — mondja Borsy Károly, a Szikra Nyomda könyvtermelési vezető­je, akinek a megyében egye­dülálló képeslap-gyűjteménye van. Otthonában 20-22 ezer képeslapot őriz.- Melyik a kedvenc?- Legkedvesebb az a lap, amelyet a századfordulón ad­tak fel, pontosan az új század születésének órájában. Van még egy kuriózumnak számító képem a Kossuth-hídról, hát­térben a Parlamenttel. A kö­vetkező kép ugyanazt ábrázol­ja, de már a híd nélkül, ugyanis a híd felrobbantása óta leretusálták róla.- Milyen témájú képeket gyűjt? — Több részre osztottam a gyűjteményt. Van egy magyar- országi csoport, egy külföldi csoport és egy vegyes, amibe különböző témájú képek tar­toznak. Külön tartom a Holdról készült képeslapokat. Már egy szép sorozat összejött belő­lük. — Mikor és hogyan kezdett képeslapokat gyűjteni?- Nagyon szerettem volna utazni diákkoromban, nem te­hettem meg, ezért képeslapo­kon „utaztam”. Azóta több or­szágot bejártam. Idén Erdély­be utazom, segítségemre lesz­nek a képek, útvonalamat úgy állítottam össze, hogy azokat a városokat feltétlenül meg­nézem, azokat a tájakat bejá­rom, ahová a képek gondolat­ban már régen elvittek.- Pécsről hány képeslapot őriz?- Körülbelül öt-hatszázat, de még távol vagyok attól, hogy minden darab meglegyen.- A Boly és Vidéke ÁFÉSZ „ Gyújtsd a képes levelezőla­pot" c immel idén versenyfel­hívást tett közzé gyermekek és felnőttek részére. Úgy tudom, hogy önt is meghívták erre, Pécsi forradalmár az Amerikai Kommunista Párt élén Alex Grey A Tanácsköztársaság bukása után az 1918 őszén katonai megszállás alá került Baranyát tekintették az ország minden részéből ide gyülekezett forra- radalmárok annak a „Szabad­ság-szigetnek”, ahová a Ta­nácsköztársaság eszméjét át­menteni és ahol azt tovább éleszteni remélték. Pezsgő szel­lemi életet teremtett a több mint száz lapszerkesztő és ugyanannyi munkatárs. Ezekből mintegy százan alkották azt a szimbolikus „törzsasztalt", amelynek tagjai nap mint nap a megyei tanács épületében akkor létezett Royal kávéház­ban találkoztak s irányították a város és a megye kulturális és politikai életét. Karikatúra­album A törzsasztal egyik tagja, dr. Flamm József egy tekintélyes albumot rajzolt tele a „törzs­asztal" tagjairól. Az albumot a megye kiürítésekor szerzője a Royal főpincérének ajándékoz­ta, mert mindig nagy érdeklő­déssel kísérte a karikaturista munkáját. Ez a lappangó al­bum sokat jelenthetne a törté­nészeknek, ha valahol valaki rábukkanna! A Flamm-féle arcképcsarnok egyik legérdekesebb portréja kétségkívül Kövess—Steiner La­josé, azaz későbbi életében Alex Grey-é volna. A forradal­mi lendületű, debreceni szár­mazású könyvkötőinas barátjá­val Pancsovára került s ott ő indította meg az 1918-as őszi mozgalmat. Innen útja Debre­cenbe, majd a fővárosba és még 1919 folyamán Erdélybe visz. Erdélyben lebukott, de nem ismerték fel és hamaro­san kiszabadulva hipnotizőr­ként volt kénytelen megélni, azután pedig még mindig mint hipnozitőr, a Vajdaságon át ke­rült Pécsre. Itt végleg megelé­gelte, hogy tehetségéből — amelyet tudományos, lélektani kísérletekre kívánt felhasználni — vásári megélhetési forrást csináljon. A mozgalom itteni közegében számottevő szerepe nem volt. Egészen jó verseket irt, amelyeket azonban itt, Pé­csett már nem adatott ki, hi­szen néhány hónapi itt tartóz­kodás után Bécsbe, majd Ame­rikába távozott. Egy-két lélekta­ni füzetet írt ez idő alatt a hipnózis lélektani alapjáról és alkalmanként egyes embereket igyekezett egy-egy kísérleti fel­adatra megnyerni. Tudott az emberekkel bánni. Kitűnő megjelenése, szuggesz- tív, zölden égő szeme, markáns arcéle is megtette a magáét. Szavainak hatása alól senki sem tudta kivonni magát. 23 éves volt ekkor. „Kövess olyan de nem mint versenyzőt, ha­nem mint előadót. — Tájékoztató előadást fogok tartani a képeslap születéséről, művészeti, nyomdatechnikai fej­lődéséről. Az elméleti előadást kiegészítem azzal, hogy tabló­kon mutatom be gyűjteményem több „tagját”, hogy a gyerme­kek és felnőttek kedvet kapja­nak ehhez a hobbyhoz. — Mit tanácsolna a képes­lapgyűjtőknek? Hogyan kezd­jék, mit gyűjtsenek? — A gyermekeket meg kell győzni arról, hogy ne el­érhetetlen dolgok után vágya­kozzanak. Először azokat a ké­peket gyűjtsék, amelyek váro­sukat, községüket ábrázolják, majd kezdjék el a távolabbi vidékek képeinek gyűjtését. Ha elmennek kirándulni, küldjenek haza képeslapot és otthon hoz- zátehetik a többihez azzal az örömmel, hogy tudják, ez nem idegen táj, ott már jártak. így egyre nagyobb kedvük lesz be­járni az országot. Bódy Ágnes nagy mestere volt a hipnózis­nak és szuggesztiónak, hogy nála különbet még soha sem láttam, nála különbet elképzel­ni sem tudok” — írja visszaem­lékezéseiben (Válságok és er­jedések) a kortárs, Láng Árpád (írói nevén: Lőrinc Péter) újvi­déki ny. egyetemi tanár. Ugyanő számol be arról, hogy Kövess kiváló eszperantista volt és pécsi időzése alatt Madá- chot is fordította eszperantóra, egy sajátosan egyéni, gyors módszer szerint. A kávéházban ült mellette egy Madách-rajon- gó, aki betéve tudta a teljes Tragédiát, amelyből ott, a ká­véházi asztal mellett egész ké­peket szavalt el. „Egy ilyen al­kalommal — írja Lőrinc Péter — mondta az illetőnek Kövess: „Várj, próbáld csak lassabban mondani!”, majd hozzám for­dult: „Jegyezz!” És sorrol-sor- ra ugyanazon ütemben, aho­gyan az ismeretlen Madách- rajongó szavalt, pötyögtetve a szavakat, mondotta Köves a nyomdakész eszperantó szöve­get. Magával vitte-e, vagy az ismeretlen Madách-szavalónál hagyta-e a fordítás szövegét, nem tudom; de tudom, hogy egész képeket fordított le egy- egy összejövetelen.” Az Amerikai KP élén Sem a költészet, sem a tu­dományos irodalom, sem a gyakorlati hipnózis nem elégí­tette ki többre hivatott becsvá­gyát. Bizonyára a legelsők kö­zött volt, aki világosan felis­merte azt a politikai helyzetet, hogy a burzsoá SHS királyság és a Horthy-Magyarország tár­sadalomszerkezeti adottságai nem ellentétesek s hogy emiatt a „Szabadság-sziget” sem le­het hosszúéletű. A szerb király­ság nem tűrt volna meg köz­vetlen szomszédságában egy mégoly kicsiny területű és né­pességű szocialista államocs- kát sem. Kövess Lajos figyelme az Egyesült Államokban lezajló munkásmozgalmi változások fe­lé fordult. Az USÁ-ban 1877-ben meg­alakult a Szocialista Munkás­párt, amelyből 1900-ban kivált a Szocialista Párt. Az I. világ­háború után fellendült munkás- mozgalom hatására 1919-ben a Szocialista Párt balszárnyából megalakult a Kommunista Párt. 1919-ben és 1922-ben számos nagy sztrájk (bányász- és vas­utas-sztrájk stb.) zajlott le Amerikában. Kövess úgy érez­te, hogy a fiatal Amerikai Kommunista Pártban kiélheti szervezési készségét, tehetsé­gét, valóra válthatja elképze­léseit, értékesítheti Debrecen­ben, Pesten, Erdélyben, a Vaj­daságban és Pécsett szerzett forradalmi tapasztalatait, s el­hagyta Pécset. Kövess útja Pécsről — Bécsen át - Amerikába, ott pedig a clevelandi autógyáron át (ahol majdnem belehalt egy gyári szerencsétlenségbe) az ÚJ ELŐ­RE c. pártlap szerkesztői, majd az Amerikai Kommunista Párt főtitkári székéhez vezetett. Sorsáról Bálint Imre, a kom­munista amerikai emigráns ma­gyar író számolt be 1936-ban, Jugoszláviában jártában, akkor, amikor Kövess maga már a ha­lállal küzdött egy krími szana­tóriumban, ahová gyógyulni küldte pártja őt, aki már gyer­mekkora óta volt tüdőbajos. A legmélyebb proletársors­ból emelkedett egy nagy or­szág proletárjainak legfőbb ve­zetőjéül, ügyük védőjéül. Bá­tor, félelmet és nehézséget nem ismerő kommunista volt és az is maradt fiatalon bekövet­kezett haláláig. Magasra ívelő meteor-pályá­ja egyik, villanásnyi szakaszán Pécs történelmi ege felett is tündökölt. Méltó, hogy halálá­nak közelgő, negyvenedik év­fordulóján megemlékezzünk ró­la. Szabó Gyula 750 éiies történeti emlék:

Next

/
Thumbnails
Contents