Dunántúli napló, 1975. július (32. évfolyam, 178-208. szám)
1975-07-15 / 192. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Kisnyomású gázelosztó-vezeték épül Pécsett, a Széchenyi tér közel 250 méteres szakaszán. Napirenden a munkáslakosság helyzete, életkörülményeinek javítása ülésezett a Megyei Tanács Tizenegyen kértek szót a vitában Ismét dolgoznak az arató-cséplőgépek. Képünkön Reménypusztán a termelőszövetkezet búzatábláján dolgoznak a kombájnok. Szókolai felvétele A munkáslakosság társadalmi szerepének fejlesztésével és helyzetének javításával kapcsolatos tanácsi feladatok című előterjesztés megvitatása volt főtémója a tegnapi megyei tanácsülésnek, amelyet a Pécs városi Tanács székházában tartottak meg, s amelyen a megye országgyűlési képviselői közül is számosán részt vettek. Dr. Földvári Jánosnak, a Megyei Tanács általános elnökhelyettesének elnökletével a megyei tanácsülés sokoldalú elemzés alá vette az előterjesztést, amely áttekintést ad a megye munkáslakosságának helyzetéről és meghatározza a megye területén működő tanácsszerveknek a témából adódó feladatait is. Megyénk lakosságának száma 1975 elején 432 000 volt, - 1970-hez képest 7 ezerrel nőtt. Az összlakosságnak közel 62 százaléka, az aktív keresőknek pedig 59 százaléka tartozik a munkásosztályhoz. Pécsett él a megye munkáslakosságának közel 40 százaléka. A munkások közéleti tevékenysége, a tanácsokban való részvétele fejezet hangsúlyozza: a lakossággal való közvetlen és rendszeres kapcsolat kiépítésében, érdekeik képviseletében a munkás tanácstagok tevékenysége kiemelkedő. Ugyancsak kiemelkedő a társadalmi munka szervezésében és abban való személyes részvételük. Választóik érdekeinek határozottabb képviseletét jelzi az interpellációk számának növekedése is. Rendszeres kapcsolatot az üzemekkel A tanácstagok és az üzemek kapcsolatáról az előterjesztést készítő ideiglenes bizottság azt a tapasztalatot állapította meg, hogy helyes lenne, ha a nem üzemben dolgozó tanácstagok is rendszeres kapcsolatot tartanának a választókerületekben működő üzemekkel, vállalatokkal, azok munkáskollektíváival, — véleményeik még alaposabb megismeréséért. Az államigazgatás és a munkáskollektívák jobb kapcsolatának az eddigieknél hathatósabban kellene eredményeznie az államigazgatási munkának a munkáskollektívákhoz való közelítését. Vannak bizonyos — jelenleg a tanács hivatali helyiségeiben intézett — ügyek, amelyek az üzemekbe is „kivihetők". A kollektívák székhelyén történő ügyintézés előnyös lehet mind az állampolgárok, mind pedig az államigazgatási szervnek is. A megye munkáslakosságának társadalmi helyzete fejezet utal az átlagbér növekedésére, de megállapítja többek között, hogy az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elv megsértése elsősorban a férfi és a női munkaerők közötti indokolatlan béraránytalanságokban jelentkezik. A munkások lakásellátása A munkáscsaládok anyagi és szociális helyzetével összefüggő egyik legfontosabb tanácsi feladat: megfelelő lakásokkal való ellátásuk. A megye városaiban 1973-ban, 1974-ben, 1975- ben a névjegyzékeken keresztül kiutalt lakások 65—70 százalékát fizikai dolgozók kapták. Külön gondot jelent azonban az alacsony keresetű munkáscsaládok lakáskörülményeinek javítása, mert a használatbavételi díjat nem tudják kifizetni. Ezért a tanácsok méltányolható esetekben mentesítik a rászorulókat a használatbavételi díjak megfizetésétől, illetve fizetési kedvezményeket biztosítanak számukra. Már eddig is jó eredményeket hozott a munkáslakásépítő akció. A IV. ötéves terv befejező évében várhatóan 500 munkáslakás átadására kerül sor. Gond azonban, hogy túl magas a törlesztési összeg: a panellakások után havi 450 forint, az alagútzsalus technológiával készült lakásoknál havi 730 forint. Felülvizsgálatra szorul a munkáslakás akcióban értékesített lakások törlesztési idejének szabályozása, indokolt a törlesztési idő íreg'nosz- szabbítása. Megyénkben naponta csak Pécsre mintegy 40 ezer embert szállítanak a munkahelyekre és vissza. A munkásszállítás körülményei elmaradnak a városi és a távolsági forgalom színvonalától, a kocsik rosszak, elhanyagoltak. A munkások körében ez elégedetlenséget kelt. Ami a kereskedelmet illeti: a bolti kiskereskedelem és vendéglátóipari hálózat az elmúlt 4 évben 23 000 négyzetméterrel bővült. A megépült egységek elsősorban a munkáslakta területek ellátását javítják.. Kedvezőtlenebb a helyzet a vendéglátóiparban, ahol a 13 600 négyzetméter hálózatbővítésből a gátak mentén • Kevesebb ember, eredményesebb védekezés • Százmilliós értéket mentettek csak 6377-et sikerült megvalósítani. A munkáslakta területeken a legnagyobb elégedetlenséget a kis alapterületű boltok, a lassú rekonstrukciók és a lakásberuházásokkal lépést nem tartó hálózatfejlesztés okozza. Egyes városrészekben teljesen elégtelenek a vásárlási körülmények — például Pécs I. kerület, Lvov-Kertváros, Siklós új lakótelepén. Az életszínvonal emelkedése természetszerűleg hozza magával a szolgáltatások iránti igény növekedését is. Az ellátottság Pécsett a legdifferenciáltabb, kivéve a lakáskarbantartást, ami elmarad az igényektől. Hasonló a megye másik három városának kapacitáshelyzete is, közülük legjobban Mohácson fejlődött a szolgáltatás. Itt szintén a lakáskarbantartás kapacitáshiánya okoz problémát. Komlón mind a kapacitás, mind a szolgáltatások minősége szempontjából sok a gond. Szigetváron a legkevésbé megfelelő a szolgáltatás színvonala. Fokozza a problémát az egész szigetvári járás ellátatlansága. A sásdi járásban is kedvezőtlen a kép. Az egészségügyi ellátást taglaló fejezet utal arra, hogy a (Folytatás a 2. oldalon) „Most már teljesen nyugodtak vagyunk” — tulajdonképpen így is kezdhette volna Herná- dy Alajos, a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója az igazgatóság székházában hétfőn délután két órakor megtartott sajtótájékoztatót, de a sok árvizet tapasztalt ember ennél óvatosabban fogalmaz: „azt hiszem, már nyugodtab- ban beszélgethetünk...” A Duna már igyekvő tempóban apad. Olyannyira, hogy Hernódy Alajos számokkal alátámasztott „jóslata” szerint kedden estére, vagy szerdára virradó hajnalra annyira lemegy a víz, hogy meg lehet szüntetni a harmadfokú készültséget a Duna mentén, s a későbbi, kisebb áradások sem okozhatnak már problémát... A Duna, a végleges, legutolsó adat szerint 63 centiméterrel volt alacsonyabb az eddig mért maximumnál. Az 1965 utáni nagy beruházások már most az első komolyabb árvíz után „behozták" a költségeket,- akkor is, ha csak az árvízzel kapcsolatos közvetlen kiadásokat tekintjük. Az utolsó pillanatban még fenyegetett a Duna. Az országhatár alatt, körülbelül hat kilóméternyire egy közel 100 esztendős zsilipnek kellett kiállni a próbát, tulajdonképpen egy hajszálon múlt, hogy onnan nem jött vissza a víz. A szakemberek természetesen erre a szakadásra is felkészültek, de ha bekövetkezik a katasztrófa, csak áz Erdőfű feletti területeket tudták volna eredményesen védeni... Elmúlt a veszély, megnyugodtak a kedélyek, s most már arra is jutott idő, hogy összeszámolják: milyen súlyos károkat okozhatott volna a víz, ha nincs mindenki idejében a helyén, ha nem ismerik fel azonnal a lehetséges védekezés módszereit. . . A Duna alsó szakasza a megerősített gátakkal biztonságban volt. De így is érdemes összehasonlítani a Dráva—Duna árvédekezésben résztvevők adatait a három év előttivel, amikor csak a Dráván veszélyeztetett az ár. Akkor a kritikus időszakban 6350 ember védekezett a gátakon, most a két víz támadásának legveszélyesebb időszakában 1400 ember elegendő volt ahhoz, hogy értékes termőterületeket, lakóházakat mentsenek meg ... Maradjunk még a számoknál: 1972-ben csak a drávai vész idején 515 ezer homokzsákkal ájlták útját a víznek, - most a Dunával együtt sem kellett 76 ezer. A vízügyi igazgatóságnak — ezt talán kevesen tudják — „hivatalból” nem lett volrra kötelessége a nyári gátak védelme. Mégis, úgy ítélték meg a helyzetet, hogy fontos és érdemes a nyári gátakon is helytállni. Ezzel a felismeréssel, és ezzel a hozzáállással csak Maj- láth-puszta térségében 10 ezer hektárt, több mint százmilliós értéket mentettek meg . . . Megválasztották a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságot A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az ország- gyűlési választási időszakkal összhangban — 5 éves időtartamra — megválasztotta a népi ellenőrzés legfelsőbb szervét, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságot. A bizottság elnöke dr. Dabronaki Gyula, elnökhelyettesei : Péteri István és dr. Molnár Imre; tagjai: Barabás Miklós, Blatenszky Kálmánná, dr. Békési László, Dajka Ferenc, Dobos Sán- dorné, Dobos István, Havasi Béla, Horváth Lajos, Pálmai Lajosné, dr. Nyíró József, Révész Géza, Villányi Miklós, Zana Károly és Zara László. Az új Központi. Népi Ellenőrzési Bizottság hétfőn letette az esküt. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Tovább apad a Duna Nyugalom Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 192. szám 1975. július 15., kedd Ára: 80 fillér
