Dunántúli napló, 1975. július (32. évfolyam, 178-208. szám)
1975-07-14 / 191. szám
C zik rázik a levegő. Kívül ^ 28 fok árnyékban, a vezetőfülkében 50 fok körül. Szikrázik a levegő . . . „Hé mit képzel? Tán az utasok vannak a buszosokért? Ne induljon még! Nem látja, hogy le akarok szállni?” Kánikula van, szörnyen nyomott a levegő, ideges a kedves utas. Az autóbusz- vezetőktől minden utasnak kötelességszerűen kijár a „kedves" titulus. Néha mégsem. Csoda? A városépítés nem lehet ötletszerű Felülvizsgálják a városrendezési terveket — beszélgetés Paksy Gábor ÉVM főosztályvezetővel Meddig bírjuk cérnával? Apró tábla a kapun: Újpesti Cérnagyár nagyatádi telepe. Hazánk cérnagyára. Itt, Nagyatádon csaknem ezer dolgozóval működnek, három műszakban ontják a különböző cérnákat, ezernyolcszáz tonnát évente. Gregor István, a gyár igazgatója tájékoztat. — Ezt a gyárat 1911-ben alapították. Gomb- és paszomány készült itt, tudja, az a zsinórféle az atillán, mentéken, nadrágokon . . . Még angol érdekeltség is volt. Aztán a harmincas években átdlakult cérnagyárrá. Kézimunkához használatos fonalakat gyártanak. Jelenleg termékeik zöme varrócérna, de ncgyon sok színes hímzésre, horgolásra alkalmas cérnát is adnak a megrendelőknek. Cérna. Valamikor fa-spulnira gombolyították, ez a fa-spulni a kisgyerekek kedvenc játéka volt. — Manapság már elképzelhetetlen. Egy fa-spulnira legfeljebb kétszáz méter cérna fér, a ruhagyárak varrógépei tízezer öltéssel dolgoznak percenként. Ezt nem lehet összeegyeztetni. Műanyaghüvelyekre csévéljük most a cérnát, tizenkétezer yardot.,. —.Yardot? — Ez még megmaradt. Meg a gépek zöme. Sajnos, eléggé elavult a gépparkunk, ötvenéves angol masinákkal dolgozunk. A gyártás tehát meglehetősen korszerűtlen. De a cérna kell, a hazai „fogyasztók” a megtermelt mennyiségnek felét elviszik. Három üzemcsarnokban dolgoznak. Először a cérnázóba látogatunk. Itt fonják össze két, vagy több — akár tizenkét — ágból a készülő cérnát. Olvasom a gép oldalán: Howard and Bol.lough LTD . . . England 1920. Az egyesítés után következik a cérnázás, a keresztor- sózás, perzselés és a motringolás. A motringok azután átkerülnek a kikészítőbe, ahol kezdetét veszi a mercerizálás. Lúgba áztatják, hogy fényt kapjon, majd egyik részét fehérítik, másik részét festik. Többezer színárnyalatban készítenek cérnákat. Láttam az ombrét, egy polcon, rendkívül mutatós színváltós gombolyag, különleges eljárással készül, csak külföldnek . . . S a gyárban dolgozók? Zömük nő, átlagos keresetük kétezerháromszáz forint körül van. Sajnos, három műszakban kell dolgozniok. Meddig bírják cérnával? Erről beszélgettünk Paksy Gáborral, az Építési és Városfejlesztési Minisztérium terület- rendezési és fejlesztési főosztályának vezetőjével. # Mikor kezdődik a munka? Kérem részletezze, miért vált szükségessé a városrendezési tervek ,,korszerűsitése"? — Az elmúlt 15—20 esztendőben igen nagy anyagi és szellemi ráfordítással 1210 településnek készült el a tervszerű fejlesztést megalapozó általános rendezési terve. Ezek jóváhagyásáról készült szabályozások előírják, hogy a terveket ötévenként felül kell vizsgálni. Ez az egyik ok, a másik, hogy időközben (a városrendezési tervek elkészülte után), olyan fontos dokumentumok születtek, mint a területfejlesztési irányelvek, az országos településhálózat fejlesztési terv, ezen kívül az ország több térségében készültek regionális szintű rendezési és fejlesztési koncepciók, tervek. Soron következő legfontosabb feladatunk, hogy a magasabb szintű tervekkel összhangba hozzuk az általános rendezési terveket. — Budapesten kívül több közép és nagyváros körül mutatkoznak már az agglomerá- lódás jegyei. A meglevő tervek elsősorban település-szemlélettel készültek, nem tartalmaznak megfelelő megoldást a fejlődéssel együttjáró agglomerá- lódási folyamat szabályozására. Végül be kell vallanunk, hogy a mai módszerek szerint készült rendezési tervek hatékonysága alacsony. Az ezredforduló körüli társadalmi igényeknek megfelelő, optimálisnak vélt állapotot rögzítik, kevés információt adnak a mai városépítési problémákra. 9 A városrendezési tervek felülvizsgálatához milyen irányelveket határoz meg az ÉVM? — A mai anyagi lehetőségeinkkel olyan megoldásokat kell megvalósítani, melyek a jövőt is szolgálják. A teherviselési egyensúly megteremtése a legfontosabb feladat. Ez azt jelenti, hogy ma többet kell áldoznunk azért, hogy az épí— A spontán fejlődést minden esetben fel kell hogy váltsa a tervszerű városfejlesztés. Ehhez reális és összehangolt tervek rendszerével kell rendelkeznünk. Az ezekben lefektetett célkitűzéseknek kell biztosítaniuk a korszerű város követelményeit: a zöldterületeket, pihenőparkokat, a lakhatás kors'zerű feltételeit, természeti értékeink megóvását. A passzív városrendezésről az aktív városrendezésre kell áttérnünk. — Nem csak azt mondjuk meg, mit nem szabad, hanem azt is, hogyan kell csinálni. Ha a tervek tehetőségeinket szóm- bavevő, gazdaságos, fokozatosan megvalósítható megoldásokat tartalmaznak, egy-egy váHétköznap, reggel fél öt. Kelemen József átveszi a szokásos műszaki felülvizsgálat után az öreg csuklós Ikarust, aztán indulás az újmecsekaljai végállomáshoz. Ezen a napon a húszas vonalán dolgozik, egy műszak alatt nyolc fordulót tesz, hacsak nem kell máshová is besegíteni. A forgalmi irodában láttam egy plakátot: mosolygó, kedves gyerekarc, alatta a szöveg: „Apu, hazavárunk". A huszonhat éves Kelemen Józsefet három gyermek várja haza nap mint nap. És megszámlálhatatlanul sokan vannak, akik a napközben utazó apukákat, anyukákat várják haza. A Volán 12. V. autóbuszai naponta 200 ezer utast szállítanak Pécsett. Két évvel ezelőtt készült egy vizsgálat az autóbuszvezetők pszichikai, fizikai terheléséről. A 30-as vonalán például egy oda—vissza menet alatt száz- hússzor kell lenyomni a tengely- kapcsolót, száztizenegyszer kell sebességet váltani, a kormány elfordítására pedig százötször van szükség. Sohasem szűnhet ■a feszült figyelem, ügyelni a fel- és leszállásnál, közlekedési szempontból pedig rendkívül rosszak a pécsi .utcák. Az autóbuszvezetők 8 százaléka gyomorbeteg. Kora reggel csendes a város, álmosak még az utasok, az első forduló nagyon nyugodt. Hat óra után négy perccel érünk a Rét utca és a Rákóczi út kereszteződéséhez. Tömeg, forgalmi dugó. Egy motoros belerohant a kanyarodó 10-es autóbuszba. A pilóta csendesen megszólal:- Elkezdődött. Háromnegyed hét, a Rózsa Ferenc utca közelében. Lassítunk, szorosan a járda mellett haladunk. Egy mentőautó süvít el mellettünk kék villogással, szirénázva. A budai vámnál majdnem belénk szalad egy furgon.- Nagyon rossz ez a bukkanó. Még az ilyen magas vezetőülésből sem lehet jól belátni. Ha valaki hatvannal jön erre, egykettőre bent van a kereszteződésben. Igaz, kitették a negyven kilométeres sebességkorlátozó táblát, de sokan nem törődnek vele. Fél tizenegy: először törli meg a homlokát. Tűz a nap, pokoli a hőség a vezetőfülkében, pedig ci motorháztetőre megnedvesített pokrócot terített a gépkocsivezető. A végállomáson a kalauznő, Czet József- né bosszankodik: — Érthetetlen, hogyan viselkedhet némely ember. Az előbb is úgy kellett imádkozni egy férfihez, hogy adja át a helyét egy kisgyermekes édesanyának. Délután egy óra. Kelemen József megkönnyebbülten mondja: — Még van egy fordulóm, aztán mára végeztem. Szokatlanul csendes napom volt. Egy órakor, a Főpályaudvar előtt Pétermann József becsukja a Skoda ajtóit, indul a 30-as vonalán. Elkezdődött a műszak. Huszonkilenc éves, kétgyermekes apa. A nyugalom szobrát lehetne megmintázni róla. — Miért idegeskedjek? A vitából veszekedés lesz, nem jó az sem az utasnak, sem nekem. A felszállók közül sokan köszöntik. Ennyi személyes ismerőse lenne? — Nem személyes ismerősök, csak rendszeresen ezen a vonalon járnak. A Kodály Zoltán utcai ABC- nél mosolyogva int a kávéfőző kislánynak. Ő is az egyik ismeretlen ismerős. Az Aradi vértanúk útján, félig a járdán, kaszkadőr-ügyességgel kerül egy behemót teherautót. Nehéz, veszélyes útszakasz ez . .. A Széchenyi téren megtörik a legendás nyugalom. Egy ID-s rendszámú Trabant zárja el az utat, amíg utasai kikászálódnak. — Az ilyen nem törődik senkivel — mormogja bosszúsan. A Szalai András út és a Bajcsy-Zsilinszky út kereszteződésénél a szokásos forgalmi dugó. Egyesek bátortalanok, mások túlmerészek. — Ez a legveszélyesebb útszakasz a 30-as vonalán. Ideje lenne már ide forgalomirányító lámpákat tenni. Egy forduló 40 percig tart. Ha kevés a kocsi (alkatrész- hiány miatt gyakran állnak a Skodák), pihenés nélkül indulhat is a következő fordulóra. Akár egész nap. Az utasokat vinni kell. Óvatosan, udvariasan és fáradhatatlanul. Kurucz Gyula — Igen. Ismerem a munkát. A többi város agglomerációs fejlesztési tervének elkészítéséhez is módszert adhat... A budapesti agglomeráció rendezési és fejlesztési terveinek, koncepcióinak készítése során szerzett tapasztalatok alapján nyilvánvalóvá vált, hogy egységes egészként kell a nagyvárosok körüli településhálózatot megtervezni és fejleszteni. Most elsősorban az öt kiemelt nagyváros esetében kell erre különösen nagy figyelmet fordítani. A Pécsi Tervező Vállalat a Dunántúli Tudományos Intézettel együttműködve, a meglevő anyag felhasználásával könnyebben készítheti el az új területrendezési és -fejlesztési tervet. tászeti és városrendezési megoldásaink a jövő igényeinek is megfeleljenek. Meg kell azonban találni ennek az optimális mértékét. A következő évezredben mondjuk minden 10 ezer embernek fedett uszodát kell a normatívák szerint biztosítani. Ma ezt nem tudjuk megtenni, viszont azt megtehetjük, hogy a városrendezési tervekben helyet hagyunk az uszodáknak, építsék meg majd utódaink. # A Dunántúli Tudományos Intézetben nemrégiben készült el a pécsi agglomeráció közép- és hosszútávú fejlesztési elképzeléseit tartalmazó munka. Jó alapanyag lehet Pécs új általános rendezési tervének elkészítéséhez. ros társadalmának városépítési céljait rögzítik, minden bizonnyal törvényként fogják tisztelni. Nem fordulhat elő, hogy beépítik a zöldterületet, hogy magasházat emelnek oda, ahol a városkép miatt csak alacsony, vagy középmagas házakat szabadna építeni. Az utak, a kereskedelmi és szolgáltató hálózat, a gyermekintézmények ott épülnek, ahol kell, és any- nyi, amennyi kell... L. J. % A kisember, a városlakó számára mit mondhat Paksy Gábor az új városrendezési alapelvekről. Milyen magas házak uralják majd az új városrészeket? Kötelező lesz-e a zöldterület biztositása? A ma- gánház-épités rohamos növekedésével ellenőrizhetetlenné válik a városképek megőrzése. Lehetséges-e természeti szépségeink megóvása? A buszon KERESSE FEL A SIKLÓSI ÁFÉSZ AUTÓALKATRÉSZ SZAKÜZLETÉT SIKLÓS, Felszabadulás u. 34 TELEFON: 46 MOSZKVICS, TRABANT. SKODA, WARTBURG, ZSIGULI ALKATRÉSZEK NAGY VÁLASZTÉKBAN! A tervezők a városrendezési tervekben felvázolták az ezredforduló városait, falvait. Ha ezeket a terveket valaki 30 esztendő múlva összeveti a magyar településekkel, minden bizonnyal jelentős eltéréseket talál. A közeljövőben több más fontos ok miatt is — melyekről a későbbiekben szó esik — felülvizsgálják a városrendezési terveket, ahol szükséges, korrekciókat hajtanak végre, vagy újakat készítenek. Hétfőid Howard and Bullough LTD f||| :1 í: li 1 :!t F f IHS-yiCl*(Rf VV(*V#f Ml ÉMÉÉÉtal fipm :wi: * % £ # $ ■ \ * I .XJ $ 6 lif $ * | I í | J|g a I < f » I > M & f £ * J |§s '. • ••.' •' x: \: V. >• x -::x.xx'x'::x- •xx xXxF . ' :
