Dunántúli napló, 1975. július (32. évfolyam, 178-208. szám)
1975-07-02 / 179. szám
6 Dunántúli napló 1975. július 2., szerda A részeg kenyér, salmonella és arzén Mérgek, toxinok, gombák A rekordok könyvéből A világ legnagyobb hala~ö dél-afrikai partok mentén élő érdes cápa (Rhiniodon typicus). 1919-ben sikerült kifogni egy 4 tonna súlyú, 18 méter hosszú példányt. Az indonéziai Sumbava szigetén 1815. ápr. 7-ép bekövetkezett vulkánkitörés mozgatta meg a legtöbb anyagot. Szakemberek véleménye szerint a Jámbora vulkán kitörése során mintegy 500 000 köbméter kő és löld mozdult el. 1920-ban érdekes kísérletet folytattak annak megállapítására, hogy az ember meddig bírja az éhezést. Az írországi Cork városában kilenc önkéntes jelentkező 94 napon át semmiféle ételt nem fogyasztott, kizárólag gyógyszert vett magához. A világ legkisebb szalaman- der fajtája az egyesült államokbeli Tennessee, Észak-Karolina és Virginia államban él. Égy-egy példány hossza nem haladja meg az 5 centimétert. A mérgeskígyók közül a ga- boni vipera rendelkezik a leghosszabb (5 centiméteres) méregfoggal. A világ legnagyobb öble az 500 kilométer hosszú Mexikóiöböl. A világ leghosszabb levelét 1969-ben Terry Finch irta az angliai Hampshire-ből Amerikába barátiának. A levél hosz- sza 111 méter volt. A világ leghosszabb kígyója az anakonda. Dél-Amerikában él. 1944-ben foglyul ejtettek egy 12 méteres példányt. A világ legnagyobb lavinaomlása 1855-ben következett be az olaszországi Alpokban. Szakemberek véleménye szerint ez alkalommal 3,5 millió köbméter hó zúdult alá. A leghosszabb életű állat a teknősbéka. Mauritius-szigeten 152 évig élt egy példány a testudo suimeirii fajtából. A hosszú élet abszolút rekordját azonban egy testudo radiata fajhoz tartozó példány érte el, amely 1766-tól 1966-ig élt. A világ első, éterrel érzéstelenített műtétjét dr. Crawfod Williamson Long hajtotta végre 1842. márc. 30-án az egyesült államokbeli Jeffersonban. A páciens James Venable volt. * A leghosszabb életű elefánt- matuzsálem az ausztráliai Jessie volt, „aki" 1939-ben 60 éves korában pusztult el. 14. — Butaság. Egy tizenhét éves lány nem beszélhet így... — Már elmúltam tizennyolc ... És hidd el, hogy többet éltem át, mint mások száz év alatt. Először a szüléimben hittem, aztán istenben, most már semmiben ... Mielőtt meghalok, csak egyet szeretnék ... De olyan nehéz ezt elmondani. Itt van ez a levél, elolvashatod. Sőt, kérlek, hogy olvasd el, és ha nagyon nagy hülyeség, akkor tépd el. Ha pedig nem, akkor nagyon gyorsan juttasd el Tószeghy zászlósnak ... — Tudtam én — mosolygott Rózsi. — Láttam, hogy szereted ... — Talán nem is szeretem, ,,Ragadd ki a mérget onnan, ahol el van rejtve, mutasd meg és felakasztjuk a gyilkosokat!" — kiáltott fel kerek száz esztendővel ezelőtt Henry Fielding Londonban. Az történt ugyanis, hogy a szomszédok meggyanúsítottak egy özvegyet, hogy megmérgezte a férjét. Azonban sem mérget nem találtak az özvegy házában, sem azt nem sikerült bebizonyítani, hogy a gyanúsított valaha is mérget vásárolt. Csak az a lehetőség maradt hátra, hogy a halott testében kimutassák a mérget. Azok az orvosok, akiket Fielding felkért, képtelenek voltak erre. Még hozzávetőlegesen sem lehetett megállapítani, hogy Fielding idejében Londonban, Nagy-Britanniáról nem is beszélve, hány ember halt meg feltűnés nélkül méregtől. A méfegtan ősapja Számos kísérletezés után egy francia tudós, Mathieu Joseph Bonaventure Orfila vívta ki magának a „méregtan ősapja" megtisztelő nevet. 1813-ban adta ki A mérgek vizsgálata . . . vagy általános toxikológia című művének első kötetét, amikor is egész Európában felfigyeltek rá a mérgek kérdésével foglalkozó orvosok, jogászok és rendőrök. A növényi mérgek kimutatásának alapvető módszere Jean Servais Stas, flamand származású kémiatanár nevéhez fűződik 1850-ben. És a sort folytathatnánk, hiszen az elmúlt száz év során a toxikológia területén sorsdöntő felfedezéseket tettek. Hogy is határozza meg a szótár a toxin fogalmát? A toxin olyan fajlagos, baktériumok által termelt méreg, amelyet a baktérium a táptalajba, illetve d" szervezetbe jutva termel és azt mérgezi. Az exoto- xint az élő baktériumok juttatják szervezetünkbe és nem az infekció helyén fejtik ki hatásukat. Például a tetanusz baktériumok lokálisan elkülönülten vannak jelen a sejtben, az általuk termelt toxin a vérpályába jut és innen a központi idegrendszerhez. Az endotoxin a sejthez szorosan kötődik, a környezetbe csak a sejt szétesése után ✓jut, hatása azonnal jelentkezik. A toxinok a szervezetben antitoxin képződést indítanak el, vagyis olyan anyagok termelődnek, amelyek a toxin mérgező hatását fajlagosan közömbösíteni tudják. Toxint termelhetnek baktériumok, penészgombák is. A legközismertebb baktériumok által termelt exotoxinok: a diftéria csak nagyon egymáshoz valók vagyunk — mondta Krisztina és elindult a pincéjük felé. Az ajtóból visszafordult: — És köszönöm . . . Mire Rózsi a pincébe ért, mindenki aludt. Télikabátokkal, szőnyegekkel takaróztak és a kikészített mosdóvíz tisztán csillogott a lavórban. Rózsi a petróleumlámpát a vacka mellé vitte, a leragasz- tatlan borítékból kivette a levelet és minden lelkiismeret- furdalás nélkül, mint egy anya, olvasni kezdte: „Kázmér kedves! Azt mondom: igen. Azt nem mondom, hogy szeretem. Kedvelem magát, mert gyengéd és udvarias. És főként igazat adok magának. Ebben a világban már egyetlen szabály kórokozója, a tetanusz és a bo- tulinus toxin, ez utóbbiból például egy milligramm 15 millió egér elpusztításához elég. A_z utóbbi hetekben Szigetváron tömeges ételmérgezést okozott a salmonella baktérium. A salmonellának ma már többszáz típusa ismeretes, általában háziállatok és más állatok vércsatornájában élősködik, így a tyúkban, a kacsában, libában és a sertésben is. Szigetváron fagylalt készítésénél felhasznált kacsatojás okozta a megbetegede t <et. Pár évvel ezelőtt egy siklósi esküvő után is többen megbetegedtek. Az esküvői torták, sütemények elemzésénél nagy mennyiségű staphylococcust találtak, mely általában gennyes sebeknél, torok váladéknál termelődik. Valószínű, hogy az édességeket készítő szakács fertőzte meg az ételt. A staA gomba méreganyagok —a mycotoxinok - is hatással vannak az emberre. Már a múlt század végén megfigyelték Japánban a sárga rizs okozta mérgezést. Nyelvi nehézségek miatt azonban az erre vonatkozó közlések csak évtizedekkel később váltak ismertté. Angliában 1960-ban többezer pulyka, csirke elhullása indította el azt a nagyméretű kutatást, amelynek során a járvány közvetítőjét sikerült megtalálni, a gomvagy törvény sem érvényes. Megértem én, hogy milyen rettenetes érzés lehet magának úgy élni, hogy azt teszi, amit gyűlöl, és mégsem mer és nem tud ellene fellázadni. Az ember nyomában ott settenkedik a halál és ha netán kikerüli, majdan azért kell bűnhődnie, amit maga is elítélt. Azt mondja, hogy az öngyilkossághoz sincsen bátorsága. Kedves Kázmér, ehhez nem bátorság, éppen ellenkezőleg: gyávaság kell. Ezt nekem elhiheti. Én gyáva vagyok úgy élni tovább, hogy körülöttem mindenki látja a rámfröccsent szennyet. Anyám egy gyilkos szeretője: önző, lelketlen nőstény. Maga megérti, hogy min mentem keresztül, amíg odáig eljutottam, hogy mindezt le merem írni az anyámról. És azt is le merem írni, hogy irigylem ezt a nyomorult, gyáva, jellemtelen apámat, aki legalább lopott magának egy kis tisztaságot, aki ha későn is, de legalább megtanult szeretni. És erre egy cselédlány tanította meg, ahogyan mi mondjuk: egy műveletlen paraszt. És ez a paraszt, akit én tanítottam meg huszonöt éves korában olvasni, mindannyiunk fölé emelkedett. phylococcus baktérium jellegzetessége, hogy bizonyos ideig bírja a hőt, nem pusztul el, csupán erős felfőzés hatására. Általában jellemző a baktériumokra, hogy szobahőmérsékleten szaporodnak, ezért nagyon fontos az ételek hűtése. Hűtés hatására nem pusztulnak el, de nem is szaporodnak. Általában a baktériumok által okozott mérgezések az étel elfogyasztása után 10-12 órával „mutatnak" hatást. Az egyén érzékenységétől és a toxin mennyiségétől függően köny- nyebb, vagy súlyosabb következményei lehetnek. Aranyszabály, hogy frissen sütött, főzött ételek, vagy másodszor azonos hőfokra felmelegített ételek nem jelenthetnek veszélyt. A tejes, tojásos készítmények, süteményfélék, fagylaltok több esetben is okoztak már étel- mérgezést. bóval fertőzött brazíliai földi dió darában. Ekkor megtalálták a megbetegedés közvetlen okozóját, az aflatoxint is. A mycotoxinok közvetett úton is hatnak, például gombatoxin által károsodást szenvedett állati termékek fogyasztása útján is eljuthat az emberi szervezetbe. Japánban kimutatták egyes füstöléssel tartósított tengeri halkészítményekből az aflatoxint. Világméretekben két fő teriiDe térjünk vissza a mi dolgunkra, kedves Kázmér. Hetek óta ostromol. Elhiszem, hogy szeret, talán jól is esik. De elhatározásomhoz mégsem ez vezetett, hanem egy racionális ok: lehet, hogy maga, lehet, hogy én, vagy talán mind a ketten hamarosan meghalunk. Nincs jogom magától megtagadni azt, amiről maga úgy érzi, hogy ebben a sivárságban is boldoggá tudná tenni, íme, az ajánlatom: jöjjön és amikor akarja, a magáé leszek. Sírnom kellene, de nevetek. Hányféleképpen megálmodtam én ezt az eseményt és most talán egy pincerekeszben ... Ugye nem kell folytatnom? Lehet, hogy csodálkozik, de bízom benne, hogy megért. Magáért, mert szeret és mert egy a sorsunk. A viszontlátásig, a maga Krisztinája. Utóirat: Drágám, bevallom, hogy én még csak nem is csó- kolóztam soha . . . Kriszti.” Rózsi hangosan sírt. — Egy magamfajta soha nem tudna ilyen szép levelet írni — mondta magában. Aztán felállt, magára borította a kendőjét és kiment az utcára. A kapu előtt a sváb parancsnok ácsorgóit. létén fenyegetnek a mycotoxinok:. a trópusokon, ahol a lakosság fő fehérje forrását olyan növényi anyagok jelentik, amelyek gyakran és veszélyes mennyiségben tartalmaznak gombatoxint és a sarkköri éghajlatot közelítő területen, ahol főleg a télen is kint tárolt gabonaféléken növekvő fusari- um gombák méreganyagai okozhatnak súlyos emberi károsodást. A mérgezett gombás gabonából készített kenyér fejfájást, szédülést, remegést, végtagrán- gást, tudatzavarokat idézhet elő. Ezek a tünetek az úgynevezett „részeg kenyér” fogyasztásánál jelentkeznek. Orvosi kezeléssel a beteg egészsége helyreállítható, kezelés hiányában a beteg meghal. A toxin a gombában évekig fennma- tad. Magyarországon a búza és a kukorica fusariumos szennyezettsége előfordult például Baranya megyében is. Emberi megbetegedés azonban nagyon ritka hazánkban. !!!l!l|||!!lll |§ statisztika Az ételmérgezesek hetvenöt százalékát a staphylococcus okozza. Baranya megyében a staphylococcus okozta ételmérgezések akkor jelentkeznek a legnagyobb számban, amikora legtöbb a torokgyulladásos megbetegedés. 1975-ben egy tömeges és egy egyedi, tavaly két csoportos és négy egyedi, 1973-ban egy tömeges és egy csoportos, 1971-ben egy csoportos, 1970-ben egy egyedi és egy tömeges ételmérgezést tartanak nyilván. A közismert, salmonellás étel- mérgezések közül 1970-ben egy egyedi, 1971-ben egy csoportos, 1975-ben egy tömeges étel- mérgezés fordult elő. A statisztikák szerint rendkívül sok halálos áldozata van a botulotoxinnak. Baranyában nem jelentkezett ez a hatás, de súlyos megbetegedések voltak. Idén kettő, tavaly egy, 1973- ban egy egyedi botulotoxinos ételmérgezés fordult elő. A botulotoxinnak hosszú a lappan- gási ideje, általában magán- háztartásban disznóvágás idején — leggyakrabban disznósajtban — vagy pecsenyesütő által készített termékeknél jelentkezik. — Megmondtam, hogy nem kilépsz az utcára! —• Egy fontos üzenetet kell vinnem a várba Köpetzy ezredes úrnak ... — Csak menj! Úgysem érsz életben oda ... — Azt csak bízd rám, kamerád ! — mondta Rózsi és eltűnt a hajnali szürkületben. Csak annyit tudott, hogy Tószeghy Köpetzyvel együtt a Prónay különítmény főhadiszállására ment. IX. Rózsi az utcán vacogott a félelemtől. Amerre nézett, temeteken hullák hevertek. Katonák és civilek, gyerekek és asz- szonyok. A vár aljában egy kórház előtt, mint a fahasábok, gúlába rakták a meztelen holttesteket. Sok helyen az úttestet teljesen elzárta a ledőlt házak törmeléke. Egy épületet kettészelt a bomba. A szobák egyik fala tökéletes épségben nézett az utcára. A hengerelt mintájú falakon családi képek lógtak, egy hatalmas falióra ingája még lengett. Élő embert sehol sem látott. (Folytatása következik.) A lepkefauna gyöngyszeme Farkasalmalepke Zerynthia polyxena Schiff. A Mecsek növény- és állatvilága igen sajátos helyet foglal el a Kárpát-medencében. Több földközitengeri (mediterrán) és balkáni (illyr) elterjedésű élőlény itt éri el legészakibb élőhelyét. A ilóraelemek vizsgálata több mint 20 százalék illyr-mediterrán fajt bizonyított. A zoológiái kutatások még nem adtak teljes képet az állatvilág ösz- szetételéről, de már sok adat bizonyítja a Földközitenger közelségét. Ilyen mediterrán elterje- désü faj a növényvilág színeivel vetélkedő FARKASALMALEPKE (Zerynthia polyxena). Rendsze'tanilag a nappali lepkék, pillangók családjába tartozik. Régi, népies néven csipkésszárnyú böngörnek is nevezték. A magyarnyelvű szakkönyvekben igen szűkös leírásokat találunk róla, pedig egzotikus megjelenésével nemcsak a mecseki táj, de az egész magyar lepkefauna egyik legszínpompásabb faja. Elterjedésében szorosan követi a hernyó tápnövé- nyészhelyeit. így megtaláljuk az egész Balkánon, a Szovjetunió déli területein, Törökország nyugati partvidékén, de fölnyomul Alsó- Ausztriába és Dél-Morvaor- szágba is. Kréta, Szardínia, Korzika szigetén és a Pireneusi félszigeten a tópnövény hiányában csak rokon faja él. Hazánkban a farkasalma sokfeté tenyészik; leromlott erdőkben, bokros, homokos területeken, szántóföldek szélén, de KITAIBEL PÁL, a neves botanikus, 1799. augusztus 19-én a mecseki szőlőkben járva is farkasalmát figyel meg, ahol ma is gazdagon nő. Áprilisban és májusban itt megcsodálhatjuk a lepke röpülését. E gyors és erőteljes röpü- lésű pillangónk szárnyának alapszíne sárgás, változatos lefutású feketerajzolati elemekkel díszített. Hátsó szárnyának külső szegélyében piros-kék foltok ékeskednek. A hernyó szépségében nem marad el az imágó^ól. Sárga vörös bibircsekkel borított hernyóbőrből rövid szőrök állnak ki. Kifejlett, bá- bozódás előtti egyedeiket június közepétől figyelhetjük meg. Ne pusztítsuk, ne tapossuk el őket, mert a gyomjellegű farkasalmán kívül más növényt nem fogyasztanak. Az esős, hideg napokon csökken a hernyók mozgékonysága, s az esernyőként használt levelek alatt csoportosan összebújnak. E lokálisan előforduló, ma még szépszámú nappali lepkénket méltán illetné meg több figyelem és hatósági védelem ... Fazekas Imre Komlói Múzeum Hárságyi Margit Cisz FERECUC ■ Á 7 Q I émmmm 1 Hatás, közvetett utón
