Dunántúli napló, 1975. július (32. évfolyam, 178-208. szám)
1975-07-12 / 189. szám
Bulgária bemutatkozik Makacsul élnek bennünk előítéleteink. Bulgária a szép tájak, a csodás tengerparti üdülők, a gyümölcs, a rózsa, a varázslatosan sokszínű népművészet országa ... Évente mintegy 60—70 ezer magyar fordul meg ebben a baráti országban, ennél többet azonban csak kevesen látnak. Pedig mindez csak egy részlete a gyorsan változó s gazdagodó képnek. A Bolgár Népköztársaság fejlett mezőgazdasággal rendelkező, dinamikusan fejlődő ipari országgá lett, mely számos termékével elérte a legfejlettebb országok színvonalát. Ez a másik Bulgária tárul fel most előttünk; a korszerű, hatalmas és jólszervezett gyárak országának képe. Harminc év a szocializmus útján címmel a Bolgár Népköztársaság nagyszabású nemzeti kiállítást nyitott Budapesten, a Nemzetközi Vásár területén. Ez a kiállítás a múlt, jelen és jövő egységében tárja elénk a baráti ország gazdagodó mindennapjait, s legalább any- nyi meglepetést, szépséget és tovább gyűrűző gondolatot ad, mint a csodás bolgár tájakon, falvakban és városokban tett utazás. Felfedező expedíció egy pavilonban! Induljunk hát el, s fedezzük lel újra, s immár teljesebb valóságában e hozzánk oly közelálló nép országát! Az igazi meglepetés Gép, gép, gép, A bolgár gépipar a 16 ezer négyzetméternyi területet elfoglaló nemzeti kiállításból hétezer négyzetméterrel részesedik, ami már önmagában is jelzi az ágazat súlyát. Az igazi meglepetés a szerszámgépek nagy száma és korszerű kivitele. A fémforgácsoló, programozott géprendszerek olyan szellemi és műszaki-kivitelezői háttérről tanúskodnak, mely csakis és kizárólag egy olyan fejlesztési stratégia eredményeképpen alakulhatott ki, mely a világ legjobb termékei színvonalának elérését vette célba. A gépipari ágazat fejlődési üteme a legutóbbi tizenöt évben átlagosan évi 18—20 százalék volt. A bolgár gépipar részesedése az ország ipari termeléséből ennek eredményeképpen elérte a 23 százalékot, folyamatosan növekvő tendenciát mutatva. Ton- cso Csakarov gép- és kohóipari miniszter a budapesti nemzeti kiállítás megnyitása alkalmából adott interjújában elmondotta, hogy a világ gépexportjának 99 százalékát képviselő 29 fejlett ország soróban a Bolgár Népköztársaság ma a 19. helyet foglalja el. A bolgár gépek és gépi berendezések 78 országba jutnak el. Az exportra gyártott gépek 40 százalékát a KGST keretében szakosított termékek képezik. A bolgár ipar, úgy tűnik, magáévá tette a kornak azt a parancsát, hogy keveset, de azt jól. A fejlesztési és korszerűsítési erőfeszítések középpontjában, a kiállítás tanúsága szerint, a fémforgácsoló, a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari, valamint az anyagmozgató gépek állnak. A Balkonkor targoncák és anyagmozgató gépek világsikere ennek a koncepciónak a helyességét igazolja. Egy másik törvényszerűsége napjaink ipari termelésének; ami ma jó, az holnap már bóvli lehet. A gyártás- és termék- fejlesztés tehát párhuzamos — a legsikerültebb termékek esetében is! Egy adat erre; 1971 QHÉTVÉGE A BNK nemzeti kiállítása Budapesten és 1975 között az előállított termékek 60 százalékát új tervek alapján gyártják. Együttműködés, szakosítás A bolgár nemzeti kiállítás ünnepélyes megnyitását követő sétán a Todor Zsivkov és Kádár János elvtársak vezette vendégsereg az elektronikai és elektrotechnikai berendezések részlegénél időzött legtovább. Bulgária összipari termeléséből ez az iparág ma 10 százalékkal részesedik, míg a gépipari és fémfeldolgozási ágazaton belül tavaly már 43 százalékos volt ennek a fiatal iparágnak a részesedési aránya. A fejlesztés ezen a területen is célirányos. Az elektrotechnikai berendezések túlnyomó részét adatfeldolgozó és vezérlési gépek, valamint a termelőfolyamatok automatizálását és vezérlését végző berendezések képezik. Ennek az ágazatnak a súlyát és fontosságát az a tény is jelzi, hogy külön Elektronikai és Elektrotechnikai Minisztériumot szerveztek, mely a tervezést, fejlesztést és gyártást irányítja és koordinálja. A KGST szakosítási programja keretében Bulgária az úgynevezett R—20-as számítógép legfontosabb egységeit (központi processzorok, memóriaegységek, kontrolierek stb.) gyártását végzi. Az exportpiacon jelentős sikereket ért el az úgynevezett ELKA elektronikus kalkulátor, mely MOS áramkörökön alapszik, s az ergonómia fontos eszköze* Bulgária egész fejlődése, elhatározásai és beruházásai alapjának tekinti a KGST Komplex Programját. Emellett azonban nagy érdeklődést és rugalmasságot mutat a kétoldalú egyezményekkel kapcsolatban. A koperációs és licenc- vásárlási megállapodások lehetővé teszik a legjobb megoldások gyors adaptálását. Ilyen megállapodásokat kötöttek az NSZK-beli Siemens-, AEG- és az olasz SACE-céggel. A most folyó ötéves terv eddig eltelt évei alatt az elekronikai ágazat évi fejlődési üteme mindezek eredményeképpen elérte ként az, hogy a fejlődés évi a 21 százalékot. A terv egyéb- üt^me legalább 27 százalékos legyen. Agrár-ipari komplexumok Bulgária mezőgazdasága ma a foglalkoztatottak 31 százalékának ad munkát. A mezőgazdaság szocialista átszervezése 1956-ban fejeződött be. Ekkor 3100 volt a szövetkezeti gazdaságok száma. A koncentráció azonban már ezt a szakaszt követően azonnal folytatódott, s így 1959-re kialakult az átlagosan 4000 hektáron dolgozó gazdaságok rendszere. Minőségileg új periódust jelentett az úgynevezett agrár-ipari komplexum kiépítésének kezdete. 1970-ben. Ma 161 ilyen komplexum működik az országban — 25—30 ezer hektáros területen. A komplexumok lényege; iparszerá mezőgazdasági termelés - egy kézben tartva az ipari feldolgozást is. A mező- gazdaság tehát iparilag feldolgozott végterméket produkál. Mindez a vezetés totális újjászervezését is megkövetelte, tudományos alapra helyezve azt. Ez a nálunk szokatlan méretű koncentráció mindenekelőtt a beruházások terén érezteti kedvező hatását. Óriási iparimezőgazdasági létesítmények épülnek, hisz a beruházási összegek nem aprózódnak szét. öt-hatmillió bojler-csirke hizlalására alkalmas „baromfigyár”, 300 ezer tojótyúkkal dolgozó „csirkegyár”, 50—100 ezer sertés hizlalására alkalmas „húsgyárak" jelzik ennek a programnak a megvalósulását. A növénytermesztés is alapjaiban átalakul. 2—3000 hektáros ültetvények biztosítják ehhez az alapot. Ilyen nagyságrendű területeken a legnagyobb teljesítményű gépek is maximális hatékonysággal üzemeltethetők. A szántás gyakorlatilag 100, a vetés 99,4, az aratás 99,3 százalékban gépesített. ' Hogy mindez mit jelent, mekkora feladat volt, jól jellemzi egy szám: a mezőgazdaság szocialista átszervezése előtt még 400 ezer faeke volt Bulgáriában, s nem a múzeumokban ...I A bolgár mezőgazdaság figyelmének középpontjában ma a húsprogram gyors megvalósítása áll. A hatalmas állattenyésztő kombinátok (és takarmányüzemek) építésével párhuzamosan folyik a fajta-rekonstrukció. Jelenleg a szarvasmarhaállomány 86, a juhállomány 75, a sertésállomány 93 százaléka fajtiszta, kiváló fajta. Mindez érezteti hatását a teljesítményeken is. Míg 1939- ben egy tehén átlagosan 450 liter tejet adott, 1972-ben ez a szám már 2152 liter. A bolgár nemzeti kiállítás nagy teret szentelt a bolgár élelmiszer- és élvezeti cikkek iparának. Ha a bolgár mező- gazdaság termelését 1939-ben 100-nak vesszük, akkor ma közel 230—240 egységet termel ez a fontos népgazdasági ágazat, ami lehetővé tette hatalmas feldolgozó ipar kialakulását. Mintegy 300 korszerű élelmiszeripari nagyüzem épült a felszabadulás óta. 1939-hez képest a mezőgazdasági termékeket feldolgozó ipar teljesítménye közel hússzorosára nőtt. Ezen belül a húskonzervgyártás például 93-szorosára, a zöldségkonzerv gyártása 70-szere- sére, a cukrásztermékeké 21- szeresére. 1973-ban Bulgáriában 323 ezer tonna húst, 330 ezer tonna zöldségkonzervet, 260 ezer tonna gyümölcskonzer- vet, 70 ezer tonna sajtot állítottak egyebek mellett elő. 3,5 millió turista A turizmus, ha úgy tetszik, önálló és nagy jelentőségű iparággá lépett elő Bulgáriában. 1974-ben több mint 3,5 millió turista kereste fel a tengerpartot és a legnépszerűbb A bolgár gépipar az anycgmozgatás gépesítése terén érte el a legjelentősebb eredményeket. Korszerű fémmegmunkáló gépek. A bolgár divattextil- és cipőipar megjelent az exportpiacon. bolgár hegyvidéki idegenforgalmi központokat. A budapesti nemzeti kiállítás képet ad ennek a kétségtelenül óriási sikernek a hátteréről is. A bolgár tengerpart és tájak szépsége ugyanis csak az egyik magyarázat. A másik ez esetben is a céltudatosság. Csak az úgynevezett Druzsba-parton húsz ultramodern szálloda épült. A Bulgáriát felkereső turisták 75 százaléka 5 naprtál hosz- szabb időt tölt az országban — s ehhez bizony szállodai háttér kell. A fejlesztés szisztematikus. Bulgária legújabb gyöngyszeme kétségtelenül Albéna. 1968-ban kezdődött meg az építkezés, 1969 nyarán már átadták az első szállodát. S azóta évente 2000—2200 szálloda szoba épül... Mint fentebb már említettük: évente 60—70 ezer magyar látogat a baráti Bulgáriába. A magyar—bolgár kapcsolatok rendszerében természetesen ez csak egy szerény momentum. A történelmi magyar— bolgár barátság a KGST keretei között teljesedett ki, s vált országaink fejlődésének egyik jelentős tényezőjévé. A két ország gazdasági együttműködését egyébként az 1948-ban aláírt és 1969-ben megújított barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés alapozta meg. 1950-ben a hazánkba irányuló bolgár export még csak 5 millió rubel értéket . jelentett, 1975-ben azonban már 100 millió rubel értékű lesz a két ország közötti import-export forgalom. Az elmúlt esztendőben érkezett hazánkba a tízezredik bolgár villamos targonca, ami egyúttal azt a nagy jelentőségű változást is jelezte, ami a két ország árucsereforgalmában minőségi téren bekövetkezett. Idén a Bulgária 62 százalékban gépeket szállít Magyarország számára. A magyar kivitelben szintén a gépipari berendezések és vegyipari termékek domináj- nak. Ikaruszok, magyar híradás- technikai berendezések és műszerek százai és ezrei működnek Bulgáriában — bizonyítva: a kis országok számára az egyetlen járható út a munkamegosztás, s termelés szakosítása. Pécsi vonatkozása is van a két népgazdaság együttműködésének. 1969-ben megállapodás született, melynek értelmében a bulgáriai Belogradcsik- ban lévő telefongyár alkatrészeket szállít a pécsi Szerelő- ipari Vállalatnak, mely 1975- ben már 40 ezer kaputelefont gyárt. A kölcsönös együttműködés keretében a kooperációs program folyamatosan bővül. A két vállalat a jövőben 240 lakásos épületek részére is gyárt kaputelefonokat, s közösen oldja meg a komplett rendszerek gyártásának programját, mely mentők és taxik hívását szolgálja majd. Közös vállalatok 1964-ben az anyagmozgatási és raktározási munkák gépesítése céljából magyar—bolgár közös vállalat alakult — IN- TRANSZMAS néven. A vállalat kísérleti és fejlesztő, tervező és fővállalkozói részlegekkel rendelkezik. Működésének tíz éve alatt rendkívüli fontosságú feladatokat oldott meg, s jelentős tudományos-műszaki sikereket ért el. Kifejlesztette például 100 tonnás daruk családját, a 160 cm széles és 9000 t/óra teljesítményű hevederes szállító- szalagokat, az 1000 személy/fő óránkénti teljesítményű kötélpályákat. Miniszámítógép. Ugyancsak tízéves az Agro- mas magyar—bolgár társaság, melyhez a későbbiek folyamán csatlakozott a Szovjetunió és az NDK is, s így ma már nemzetközi társaságként működik. Az egyesülés legfőbb célja: korszerű mezőgazdasági gépsorokat, mindenekelőtt zöldség- termesztő berendezéseket, szőlészeti gépeket kifejleszteni. A társaságnak ma 12 tudományos intézete van, s tíz fő témán dolgozik. A bolgár nemzeti kiállítás hatalmas csarnoka, a több mint négyezer négyzetméteres szabadtéri kiállítás az eredmények és lehetőségek közös népszerűsítője. A szocialista integráció, a KGST-n belüli munkamegosztás eredményei itt kézzelfoghatóak. Nem szeretjük a nagy szavakat, most mégis leírom: megragadó ez a látvány. Ez az egyik élmény. S a másik annak átérzése, amit Todor Zsivkov elvtárs mondott a megnyitó ünnepségen: „...a földi csodák nem az égből jönnek, hanem munkások, tudósok és alkotó emberek millióinak erőfeszítése árán születnek". Békés Sándor *. :: * í ® í i t •: :• • 7 4 •> •• ti 5 < £ £ 7 $ > i í v i « « 9 < s
