Dunántúli napló, 1975. június (32. évfolyam, 148-177. szám)

1975-06-12 / 159. szám

Dunántúli napló 1975. június 12., csütörtök illliitcVeii szombat $xabail J úniustól minden szombat szabad a Mecseki Ércbánya Vállalat bányaüzemeiben. A ma­gyar bányászatban első­ként itt vezették be - kí­sérleti jelleggel - az 5 na­pos munkarendét, amihez a munkaügyi miniszter az­zal a feltétellel adott en­gedélyt, hogy a havi tör. vényes munkaidő megtar­tása ezután is kötelező, nem emelkedhet a létszám, a túlóra, az önköltség s természetesen teljesíteni kell a termelési feladato­kat. • • Ötnapos munkarend W a MEV bányaüzemeiben A nagy alapossággal elő­készített intézkedésnek az volt az indítéka, hogy a hegyvidék különböző részein lévő ércbá­nyák nagy távolságra vannak c munkások lakóhelyétől. Hiá­ba csökkent 6,5 órára a napi munkaidő, az ehhez kapcsoló­dó járulékos idő miatt átla­gosan 10 órát voltak a bá­nyászok távol otthonuktól. A vállalat gazdasági és mozgalmi vezetői ezen a hely­zeten kívántak javítani olymó­don, hogy a heti 36 óra tör­vényes munkaidőt lehetőleg kevesebb napi munkaszámmal teljesítsék, s így több szabad időhöz, pihenéshez jussanak a dolgozók. A feltételek megteremtése nagyon komoly műszaki és szer­vezési intézkedéseket kívánt. A legjobb megoldás érdekében hat lehetőséget dolgoztak ki. Az igazgató tanács — amely­nek a legkiválóbb szocialista brigádok vezetői is tagjai — ezek közül választotta ki azt, amelynek megvalósítására a legtöbb biztosítékot látta. A tervet ezután a szakszervezeti tanács elé terjesztették, amely szintén jóváhagyta. Az átállás megkívánta a ,,rejtett" tartalékok feltárását és nagy jelentősége van min­den aprónak tűnő szervezési kérdésnek. Így például az ak­nák szállítási kapacitásának növelése érdekében módosítot­ták a személyszállítás „menet­rendjét". Csökkentették az üresjáratot, ezáltal több idő jut teherszállításra. Új terme­lési ciklusdiagramot készítet­tek, hogy a 40 perccel hosz- szabbított napi munkaidő hasz­nosan, kényszervárakozások nélkül teljen. A nehéz fizikai munka könnyítésére újabb, nagyteljesítményű gépeket he­lyeztek üzembe, hogy a nyúj­tott műszak alatt se fáradjanak el jobban az emberek. Meg­értő partnernek bizonyult a munkásszállítást bonyolító pé­csi Volán Vállalat is, amely az új munkarendhez igazította a dolgozók utaztatását, a jár­művek indítását. A héten már a második jú­niusi szabad szombatot élvezik a mecseki ércbányászok. Az el­ső dekád termelési eredmé­nyei is azzal biztatnak, érde­mes volt a vállalatnak az új munkarendet alkalmazni. — Hajnalné — Regős Gábor Pécsett Regős Gábor, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság titkára tegnap Pécsre látogatott. A vendéget a Megyei Pártbizott­ságon dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Megyei Pártbizottság első titkára, Bocz József, a Megyei Pártbizottság titkára fogadta. A találkozón a barátsági munkáról és a megyében működő MSZBT tag­csoportok tevékenységéről foly­tattak eszmecserét. Abegyei Ifjú Gárda szemle Az Ifjú Gárda képzésének gya­korlati felmérése céljából há­romnapos szemlét rendez az Ifjú Gárda megyei parancsnok­sága és a KISZ Baranya me­gyei Bizottsága. Ma, csütörtö­kön délután fél 4-kor Pécsett, a Széchenyi téren kezdődik az alaki és menetdalversenyt, har­ci túrát, fegyveres váltófutást, csónakversenyt, valamint cél­lövészetet tartalmazó szemle. A versenyek gyakorlati feladatait az orfűi tó környékén végzik el az ifjúgárdisták. Ülésezett a megye/ választási elnökség A június 15-i országgyűlési képviselőválasztás előtti utolsó ülését tartotta tegnap Pécsett a Baranya megyei választási Harminc éves az MNDSZ Az alapító tagok köszöntése Kétszáz nőmozgalmi veterán részvételével rendezett tegnap délután bensőséges ünnepsé­get a Hazafias Népfront Pécs városi Bizottsága a Doktor Sándor Művelődési Házban a Magyar Nők Demokratikus Szö­vetsége megalakulásának 30. évfordulója alkalmából. A baráti találkozón Kádár Németh Béláné, az MSZMP Ba­ranya megyei Bizottságának munkatársa köszöntötte a meg­jelenteket. Ezt követően a Pé­csi Nemzeti Színház művészei adtak műsort. Az MNDSZ megalakulásának, illetve fennállása alatti tevé­kenységének jelentőségét, tag­jainak aktivitását Gergely Lász­ló, a HNF Pécs városi Bizott­ságának titkára méltatta, Tfiajd Tószegi Rezsöné, a Pécs városi Pártbizottság munkatársa, Dobi Ferencné, a_ HNF belvárosi nő­bizottsága vezetőségi tagja és Győri Erika, a Leöwey Klára Gimnázium tanulója köszöntöt­te a találkozó résztvevőit. Mezőgazdasági küldöttség látogatása Eszéken A Magyar Agrártudományi Egyesület Baranya megyei Szervezete és a Jugoszláv Ag­rártudományi Egyesület szlavó­niai szervezete közti együttmű­ködés keretében, június 9-én és 10-én négytagú mezőgazda- sági küldöttség látogatott Eszék­re, a szlavóniai mezőgazdaság és élelmiszerfeldolgozó ipar tanulmányozására. A delegá­ciót Sass Lásztóné agrármér­nök, a Baranya megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának terv-statiszti­kusa vezette, tagjai: Szukola Mária agrármérnök, a MÁF Ba­ranya megyei kisállattenyész­tési főfelügyelője, Csörnyei Lásztóné, a nagykozári Zengő Gyöngye Termelőszövetkezet növényvédelmi szakmérnöke és Rónaszéki Ferencné, a Dunán­túli Napló gazdaságpolitikai rovatának munkatársa. A küldöttség Szlavónia leg­nagyobb agráripari kombinát­ja, a 135 kilométer hosszú, 60 ezer hektár földön gazdálkodó, 10 ezer dolgozót foglalkoztató eszéki Industrijsko-Poljopriverdi Kombinát — IPK — mezőgaz­dasági, ipari és kutatási objek­tumait látogatta meg. Az IPK eszéki Kutató Intézetében dr. Siljes Ivan, az intézet igazga­tója adott tájékoztatót az inté­zetben folyó kutató munkáról. Kedden Eszéken, az IPK köz­pontjában Sepher Zvodimir, az ipari ágazat főigazgatója fo­gadta a küldöttséget, az ő irá­nyítása alatt működnek a kom­binát gyárai — az eszéki cu­korgyár, a csokoládégyár, a tej­üzem és tejporgyár, az étolaj gyár és kendergyár, illetve egy zöldség konzervgyár. Ezekben a gyárakban 2 ezer munkás dol­gozik, s a kombinát termelésé­nek 35 százalékát az ipar ad­ja. Az ipari ágazat tevékeny­ségéről Krucaj Slavomir, fő­igazgatóhelyettes adott ismer­tetést^ A csereegyezmény keretében az eszéki és szlavóniai szakem­berek szeptemberben viszonoz­zák a látogatást. A kedd délutáni zivatar kö­zel nyolcszáz méteres szakaszon megrongálta a Szigetvár—Ka­posvár közötti vasúti pályát. Délután három óráig több mint hatvan milliméter csapadék pásztázta végig jéggel kísér­ve a Csertő—Mozsgó között húzódó területet. Az égi áldás személygépkocsikat sodort az1 árokba, levegőben lógó vas­úti pályát és tengernyi horda­lékot hagyott maga után. Mozsgó órákig el volt zárva a külvilágtól, s tegnap éjfélig nem közlekedhettek a vonatok a megrongálódott vasúti sza­kaszon. Schwarcz iózsel, a kaposvá­ri Pályafenntartási Főnökség szigetvári szakaszának munka­Rohambrigádok a vasúti pályán Lisztsiló épül a pécsi „gőzmalomban U Háromszáz tonna liszt táro­lására alkalmas siló alapozá­sát kezdték meg a Baranya megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat Mohácsi úti malmában. A tizenhat cel­lából álló liszttároló biztosítja majd az épülő pécsi kenyérgyár ellátását. Az új silót a régi kazánház, valamint az egykori csomagoló helyén építik, ame­lyet az elmúlt év végén lebon­tottak. A több mint három és félmillió forintba kerülő beru­házás kivitelezője a Pécsváradi Építő Szövetkezet, a gépészeti berendezéseket pedig a Bara­nya megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat karban­tartó részlege gyártotta. Az acélvázas tároló gépésze­ti szerelését augusztusban kez­dik meg, s építését várhatóan november végére fejezik be. A befejezési határidőt egyébként összehangolták a pécsi kenyér­gyár üzembelépésével, amely várhatóan december elején kezd működni. Az új siló építése azért vált szükségessé, mert a lisztszállí­tást az eddigi hagyományos módszerrel már nem tudták volna biztosítani. Az évszáza­dos zsákolás tehát egyszer és mindenkorra megszűnik. A lisz­tet a Mohácsi úti malomból tankautókkal szállítják majd a kenyérgyár silóihoz. Az acél­tartályokba levegővel fuvatják majd föl. A kérdés csupán az, hogy év végéig megérkezik-e a liszt szállítására beállítandó tankautó.- S ­vezetője azzal fogad, hogy a 14 óra 55 perckor induló vo­nattal hazafelé menet vette észre, hogy víz hömpölyög a kerekek alatt. Előre ment a mozdonyig, ám addigra a pá­lyaőr leállította a szerelvényt... Tőlük nem messze vagy mé­ternyi mélységben harminc mé­teres szakaszon kimosta az áradat a töltést, melyről még tegnap is tanúskodtak a pá­lyamenti fűzfák: a vízszintet a törzseken megragadt hordalék jelezte. — Az első csoportot még kedden délután öt órakor hoz­tam ki ide, a csertői szakasz­ra Lengyeltótiból és Somogy- vámosról. Tegnap hajnalban vittem őket haza, s fordultam a második GMPSZ „alakulat­tal". Az éjjel itt szundikáltam a Roburban. Azt hiszem, a hétvégénél előbb a családom nem lát, pedig pécsi vagyok — mondja Mátis József gép­kocsivezető. A századfordulót követő évek­ben épült pályán, amely már meglehetősen elaggott állapot­ban van, húszán dolgoznak: Kaposvárról és Szigetvárról. A zúzottkövet szállító szerelvény még kedd este megérkezett a lezárt szakaszra, tíz vagon kö­vet szórtak le a talpfák mellé, hogy a kimosott kavicsot pó­tolják. Tegnap, már annyira jutottak, hogy a vonatok las­sú jelzéssel közlekedhettek. S ha úgy végeznek, mint ahogy számítottak, ma már ismét a megszokott tempóban halad­hat át az a nyolc vonatpár a helyreállított szakaszán, mint a zivatart megelőzően. Persze ehhez az szükséges, hogy a „repülős" brigád tag­jai — köztük Nyers Pál, Nagy Kálmán, Tóth Ferenc meg a többiek, összesen tizenhármán — valóban rohammunkában es kellő szakértelemmel végezzék el munkájukat. Amíg a godisai vonal el nem készült, a Szigetvár—Kapos­vár közötti vasútnak nagy sze­repe volt, hiszen itt bonyoló­dott le a teljes balatoni for­galom. Azóta mindössze hat személy- és két tehervonat köz­lekedik ezen a pályán: követ­kezésképp gazdaságtalan a fenntartása. Visszafelé jövet beugrók a mozsgói termelőszövetkezet iro­dájába, mert az alacsonyan fekvő cukorrépa-földeket ellep­te az iszap, a víz. A főagro- nómust hiába keresem: a ho­tárt járja, éppen most folyik a zivatar és a jégeső okozta károk becslése. így csak any- nyit tudok meg, hogy a kilenc­ezer hektáros közös gazdaság területének legalább a felét érte a természeti csapás: a kalászosokat, a kukoricát, a cukorrépát, a borsót, a para­dicsomot. A legsúlyosabban a mozsgói kerületet, ahol megle­hetősen elhanyagolt állapotban vannak a vízelvezető árkok. De mindez már az illetéke­sek dolga ... elnökség. Dr. Hazafi József, a Baranya megyei Tanács végre­hajtó bizottságának titkára, a megyei választási iroda vezető­je tájékoztatta az elnökséget a választási előkészületekről, meg­állapítva, hogy a tennivalók jól haladnak. Az elkövetkező napokban azokra a feladatok­ra fordítják a figyelmet, melyek a választás technikai előkészü­leteit teszik teljessé. Vasárnap háromszázezer baranyai állam­polgár járul az urnák elé, s a zavarmentes szavazásukat csaknem ötezer aktivista se­gíti. __________________________ M agyar —szovjet barátsági emlékülés (Folytatás az 1. oldalról.) nács emléklapját kapta. A Pé­csi Általános Fogyasztási és Ér­tékesítő Szövetkezet MSZBT tagcsoportja az MSZBT Arany­koszorús plakett kitüntetésben részesült, melyet a fővárosban rendezett ünnepségen vettek át. Az MSZBT megalakulása óta végzett több évtizedes eredmé­nyes barátsági munka elisme­réseként „Béke-Barátság” bronz plakettben részesültek: Veres Erzsébet, a MÉV nyugdíjasa, dr. Gárdos Istvánná, a Tanár­képző Főiskola nyugdíjas taná­ra, Fajta Károly nyugdíjas, pártmunkás, Bujdosó István, a Moziüzemi Vállalat dolgozója, dr. Hangos Lajos, a MÉV fő­osztályvezetője, Gregor Sándor- né, a HNF megyei munkatársa, dr. Takács József, az IBUSZ megyei irodájának vezetője, Monoszlai Istvánná, a Mecseki Szénbányák dolgozója, Kerekes József MÁV MSZBT ügyvezető elnök és Selymes Ferenc tanár. Az emlékülés az Internacio- nálé hangjaival fejeződött be. Az ünnepség után az Emberi sors című szovjet filmet mutat­ták be. ' N. I. Kemping­modernizálás Salamon Gyula A Balaton partján a két me­gyei idegenforgalmi hivatal, a Balatontourist és a Siotour az idén tovább fejlesztette a kem­pingeket. A program zömét már a szezon előtt teljesítették, újdonságok azonban még most is akadnak. A fonyód—bélate- lepi és a balatonszemesi kem­pingekben, a hazai táborok kö­zül elsőként, olyan csatlakozó hálózatot építettek ki, amely­nek segítségével az áram, az ivóvízvezeték és szennyvízelve­zető közvetlenül rákapcsolható a lakókocsikra.

Next

/
Thumbnails
Contents