Dunántúli napló, 1975. június (32. évfolyam, 148-177. szám)
1975-06-11 / 158. szám
1975. június 11., szerda Dunántúlt naplö 3 m ::rx WMjßB. MM Il|§^Si-X ’: ;;;:;:::::;:^xX':::::::: /VIőst és szeptemberben Szentendre nevének hallatán s ellágyul az ember. Nem ér- 'elgősségből, hiszen a hely arázsa mindenkit megejt. Föl- dézi bennünk a tornyokkal, időn utcákkal, patinás műem- ékekkel díszített ékszer-városra látképét a Duna felett. Szentendre hallatán képzőmű- 'észeti hagyományokra gondo- unk; nyári teátrumokra, múzeumokra, a skanzenra és a estői környezetre, amely tapasztól őszig a kirándulók tíz- ízreit vonzza magához. Szentendre gazdagodó szel- emi centrum. Ez is nyomott a atban, amikor eldöntötték, hol jpüljön fel a sajátos fekvésű negye művelődési központja. !|il!p!i!!l!! beruházásból Baranyának nincs, Pest megyének most lett megyei művelődési központja. A kérdés mindannyiónkkal közös: vajon niből, hogyan? Vincié Tamásié, a Pest megyei Tanács köz- nűvelődési csoportvezetője vá- aszolt rá: . — A gondolat, hogy Szentendrén legyen a megyei művelődési központ, még a hatvanas években született. Ezt kívánta a megye sajátos helyzete : számos egyéb körülmény is. Akkor kb. 24 millióban gondolkodtak az illetékesek; az in- ézmény ez év tavaszán épült el, globálisan 50 millió forin- :os költséggel, megyei tanácsi oeruházásból, Az összegeket a negye minden évben kiutalta Szentendre város Tanácsának, ahol tartalékolták. Az SZMT 1,5 nillió Ft-tal járult hozzá a bé- endezéshez; voltaképp mégsem közös beruházásról van >zó, mint a Vácott ez évben; Nagykőrösön, Cegléden, Száz- lalombattán, Gödöllőn pedig sz V. ötéves tervben felépülő rözművelődési intézményeknél. !tt a helyi tanács és a helyi termelőüzemek közös vállalkozásaképpen valósul meg a művelődési központt>. Ez eddig világos. (Pest megyében legalább is). Vannak gények és közművelődési feladatok. Ezekhez tárgyi feltéte- ek szükségesek, amiket elő teli teremteni. Művelődési in- ézmények kellenek, tehát elő- leremtik a rávalót és felépítik az intézményeket. Egyik a melyei tanács beruházása (egyébként megnyugtattak: ez még 1965-ben „indult”, ma már ne- <ik se menne...); a többi a nagyüzemek és a tanácsok, zagyis az anyagi erők össze- 'ogásával épül fel. Szentendre motívumai Egy másik tanulságot is érdemes aláhúznunk. A Pest megyei Tanácson már tíz évvel ezelőtt tudták, hogy a művelődési központnak Szentendrén kell felépülnie, és annak speciális helyi közművelődési illetve speciális megyei irányító feladatokat kell majd ellátnia. Azt is tudták, hogy mindössze 24 Szentendrén jártunk... Korszerűsítik a Szabadság úti menzát zsebkendő. A kéz persze legbiztosabban úgy maradt száraz, ha evés előtt nem mosták meg. És amit a gyerekek még nem is láttak: a hatszáz főre elegendő mosogató. Mindez az itt ebédelő kilencszáz fiúnak és lánynak! Az igazság kedvéért viszont le kell írni: a koszt elegendőnek számított, majdnem száz — írásban névtelenül megkérdezett — gyerek vélekedett így. Csak a sok tejfölös leves és ... ... és egyéb apró-cseprő kényelmetlenségek. No, de mindez rövidesen múlttá válik. Ami volt - maradjon csak értékmérő, amellyel a középiskolás ifjak az újdonságok becsét növelhetik. A Városi Tanács művelődésügyi osztályának egymillió 250 ezer forintjával két év alatt korszerűsítik ezt a menzát. Kellemes környezet Szeptemberben jönnek tehát a lányok, csakúgy a fiúk is, parkos hangulatú, szép salakos udvaron át, és leveszik kabátjukat mindjárt, ki-ki a saját fogasa előtt. Mert körben az étteremben, húsz centiméterenként áll egy kicsi, meg egy nagy fogas, öt kagylóban lehet kezet mosni, folyékony szappan és villamos kézszárító segédletével. Gyorsabban, megbízhatóbb tisztasággal érkezik az edény meg az evőeszköz is, mert hiszen a korábbi három helyett hat modern mosogató segíti a munkát, meg egy 95 ezer forintos gép is. Ez utóbbi teljesen feleslegessé teszi, hogy a poharakhoz és az evőeszközökhöz bárki kézzel egyáltalán hozzányúljon, — a gép maga tisztítja. Járják tehát a gyerekek az ebédlőt, tálcával a kézben, körkörös mozgással. Ugyanazt az ételt adják, de mégis micsoda különbség lesz ilyen kellemes környezetben ebédelni. És győz az ifjúság akarata: a kifogásolt tejfeles levesek helyett hús- meg gulyáslevest főznek majd, sokkalta gyakrabban, mint eddig. Mennyit fizetnek? Ennyi a változás a Szabadság úti diákétteremben. Hogy mennyi pénz, meg törődés, s mi gond áll mögötte, azt hadd mondja el Dudás Sándorné, a menza vezetője: — Hét évvel ezelőtt hozta létre a művelődésügyi osztály ezt a nagyon szükséges intézményt. Ma is gondot okoz, hogy nem tudunk mindenkit felvenni. A város talán 6 ezer középiskolásából ugyanis átlagosan 2 ezer szeretne itt ebédelni, s 900 fér be. Hiszen egyszerre csak 150 ülhet le. Most fűtés is lesz. Mindez évente 2 millió 100 ezer forintba kerül az államnak. A gyerekek szociális helyzetüktől, tanulmányi eredményüktől függően fizetnek, átlagosan havi 50 forintot. Két év óta a korábbi 5 forint 60 fillér helyett 7 forintos, tehát felemelt nyersanyagnormával dolgozunk, de a térítési díj változatlan maradt. A jelszó tehát: szeptemberben újra kezdünk. F. D.- A tevékenység és a személyiség. Ma, szerdán délután két órai kezdettel a TIT Baranya megyei Szervezete pszichológiai szakosztálya előadói konferenciát rendez, a TIT Bartók klubjában. A tevékenység és a személyiség című előadást dr. András Vera, a Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóközpont tudományos munkatársa tartja. milliójuk van hozzá, és jó pár évbe beletelik még, amíg az építkezés elkezdődhet. Épp azért a rávaló összegeket céltudatosan tartalékolták, ami persze eléggé elkésett tanulság. Nekünk érdemesebb most a nagyobb ipari központokban létesülő intézményekre figyelnünk majd. Most nézzük, milyen lett a Szentendrei városi és megyei Művelődési Központ. Hanes László, a Városi Tanács művelődésügyi osztályának felügyelője a kalauzom, amikor körbejárjuk ezt a furcsa, érdekes, de mindenképp nagyon szép és nagyon hasznos épületet. Tervezője az Ybl-díjas Hoffer Miklós, úgy tűnik, két fontos szempontot tartott szem előtt: az épület közművelődési feladatait és Szentendre sajátos hagyományait. Úgy mondják, a „várdombon" épült ez az intézmény. Első látásra van benne valami erődre, várra emlékeztető zárt egyszerűség. Ablakai sajátos magasságban, és 45 fokos dőlésszögben valami különös atelier-hangulatot kölcsönözve ontják a fényt a klub-, szakköri és kiállító helyiségekbe. Amerre lépünk, valami mindenütt emlékeztet valamire Szentendréből. Az előcsarnokban hatalmas Barcsay-freskó: témája és kísérő motívumai a közösség életét és a város szellemi, művészeti értékeit jelzik. Reprezentatív 400 személyes nagyterme közelében különleges belső építészeti megoldásokkal, összenyitható-széthúz- ható falakkal 3—4 kisebb csoportnak egy időben is lehetővé válik más-más témájú foglalkozás, összejövetel. Ehhez csatlakozik egy szép tágas kiállító terem a különleges műterem-ablakokkal. Az épület másik szárnyában a hetvenezer kötetes megyei könyvtár és módszertani központ kapott helyet. A harmadik részében szakköri szobákat alakítottak ki. Az épület berendezésében a vörösmárvány padlózat, a kék műbőr és a különböző árnyalatú szép barna mahagóni falburkolat uralkodik mindenütt, a szobákat szilvakék padlószőnyeg borítja. Középütt csigalépcsőn egy hatalmas tetőteraszra jutunk, ahonnan magával ragadó kilátás nyílik a Dunára, a pilisi és a budai hegyekre. Társadalmi U összefogássáí Az intézmény tehát városi, járási és megyei közművelődési feladatokat lát el. Erről így nyilatkozott a frissen kinevezett igazgatója, Bihari József: — Pest megye sajátos szerkezete miatt más-más vidéken nagyon eltérő a lakosság ösz- szetétele. A közművelődés is a táji sajátosságokhoz igazodik. Az intézmény, amellett, hogy teljesíti a járás és a város közművelődési igényeit, s a megye kiemelt rendezvényeit, ugyanakkor módszertanilag ösz- szefogja az egész megye köz- művelődését. A településszerkezetből adódik, hogy például a munkásművelődés szakemberei Vácott és Százhalombattán; a bejáró munkások és a tanyai közművelődés kihelyezett népművelői Cegléden és Nagykátán működnek majd, és tovább sorolhatnám. így — Szentendre központtal — területileg is teljesen átfogják ezt a rendkívül heterogén összetételű megyét, egyben ez a lényege is a minisztérium kétéves kísérletének. Eredményeiről később szólhatunk csak. Egyelőre számunkra a legfontosabb tanulság az, hogy 1975-ben és a következő ötéves tervben Pest - megyében összesen hat nagyobb művelődési központ készül, illetve épült fel. A többség társadalmi összefogással, nagyüzemek, vállalatok segítségével. Wallinger Endre Áldatlan állapot Ebéd előtt mossál kezet! — hirdeti az illem meg a tisztaságérzetünk. Hát erre három mosdókagyló sercintette a vizet, idült szappanhiánnyal, törölközőnek pedig ott volt a saját Az út - az ebédhez - tócsák környékén vezet. Persze, csak ha esett vagy olvadt. Ha nem, akkor enyhén poros lábbal keltek át a diákok a Szabadság úti középiskolai központi menza udvarán. Továbbmenet jutottak az ebédlőbe. Első mozdulat: le a kabátokat a székre. Ősztől tavaszig a kabát- hajtogatás szertartása volt a módi, már legalábbis annak, aki adott magára. Fogas? — Volt persze, de a sok nagykabát alatt feldőlt mindig. A harmadik variáció kabáttémára: „Hagyjuk fent gyerekek, mert megfázunk!" — Az ebédlőt ugyanis nem lehetett fűteni. Új televíziós játékok Júniusban jónéhány új tévé-játék forgatásához kezdenek hozzá. Lányi András rendezésében lírai dokumentumjáték készül Radnóti Miklós „Ikrek hava” című önéletrajzi regényéből, verseiből és dokumentumokból. Rideg Sándor, a kiváló író Daruszegi vasárnapok című regénye kedvenc, kitalált valójában, valahol a Dunántúlon, a felszabadulást követő idők nehéz napjaiban játszódik. A Zsurzs Éva által rendezett film Daruszeg szegényparasztjainak küzdelmét mutatja be, a földért, a volt földesurakkal szemben. A főszereplő Pécsi Ildikó és Koncz Gábor. A televízió számára írt eredeti tévé-drámát Zsom- bok Timár György, aki az elsőkötetes fiatal írónemzedékhez tartozik. A mű egy vasúti szerencsétlenség felidézésével tárja elénk az esemény szereplőinek sorsát, különös világát. A filmet Horváth Tibor rendezi, a főbb szerepekben Tomanek Nándorral, Szabó Gyulával, Somogyvári Rudolffal, Horváth Józseffel, Lencz György- gyel, Harkányi Ödönnel és Galgóczi Imrével. ötrészes tévé-filmsorozat forgatásához is hozzálátnak Szamos Rudolf nagysikerű Kántor regényeinek felhasználásával. A detektivfilm hősei: a nevezetes kutya és gazdája, Csupati a rendőrőrmester. A szereplők Madaras József, Szilágyi Tibor, Horváth Sándor, valamint három német juhászkutya, Kántor „megszemélyesítői". A Vihar kétféle előadása Mondják: olyan ez a dráma, mint egy mise. Mise, de az emberhez szól. Az önbecsülésünk, vigaszunk, emberi egyensúlyunk. A bölcs és jószívű Prospero va rá zslha tál mával megbénítja a gonosz cselszövéseket, boldoggá teszi azokat, akik érdemesek arra —, aztán kettétöri varázspálcáját. Prospero maga Shakespeare, az alkotó művész, aki ezzel búcsúzik az élettől, a művészettől. így tartja az irodalomtörténet, az esztétika, s a Vihart elraktározza a „Megbékélés a yjj lággal” címszó alatt. Csak-^ hogy ... Ennyire kiegyensúlyozott gondolat nem szegül-e ellene az eleven színházi gyakorlatnak?! — Ezek a kategóriák ugyanis használhatatlanok az élő színház számára, mert az élő színház konfliktusokból, ellentétekből táplálkozik. Az elemzés ellent is mond mindezeknek a magasztosságoknak. Nagyon is kibékület- len Prosperót hámoz ki Shakes- peareből, a teljes embert, aki akkor is keservesen harcot vív, ha ura a természetnek és az embereknek. Sík Ferenc, a mostani pécsi Vihar-előadás rendezője szerint: — Keserves Prospero küzdelme, de kínlódásokkal és gyötrődésekkel teli a vívódás egy színház számára is, amikor ezt a darabot színpadra állítja. Jó- szerint azt mondhatnánk, hogy reménytelen küzdelem. A Vihar olyan teljes, olyan szép, olyannyira tökéletes, hogy mindezt nem lehet egyetlen előadással megközelíteni, csak többszöri „rácélzással” tudunk belőle valamennyit megvalósítani. Vállalkozásunkat mi is tulajdonképpen egy olyan erőpróbának tartjuk, amelynek a tapasztalatait felmérve, a következő évad elején a darabot újra kezdhetjük próbálni és egy másik Vihar előadást hozunk létre. A színházi gyakorlatban — amelyet némileg okkal „nagyüzeminek” tartanak — ilyesmire nemigen akadt még példa. Most végre van és most éppen az a célunk, hogy ha már a magunk nagyon zsúfolt programjában sikerült megteremteni egy ilyen helyzetet, akkor ezt a lehetőséget teljesen kihasználjuk. A társulat szellemi műhelyében ez a legteljesebb erőpróbát jelenti, de az egész művészi munkát is magasabb szintre emelheti. — De van benne még egy igen fontos tényező: a közönség betekinthet a színház alkotó munkájába. Annyira érettnek tartjuk a közönséget, hogy bízunk benne: végigéli velünk két Vihar-rendezés izgalmát. Ez a vállalkozás tehát a dráma- színház—közönség háromszögének igazi megvalósulását is jelentheti. Földessy Dénes Próbakép. Középen Vári Éva mint Ariel szellem. Bemutató péntekén
