Dunántúli napló, 1975. június (32. évfolyam, 148-177. szám)
1975-06-08 / 155. szám
I e Dunántúlt napló 1975. június 8., vasárnap Az ítélet nem jogerős Súlyosbítják ungy enyhítik? Az eluo It ozások at az újszülötteken kell fölfedeznie.:: Novics János: A szövetkezés útján CSÍPŐFICAM bíróság ítélethirde- tésre bevonul a tárgyalóterembe, mindenki feláll.- ... bűnösnek mondja ki és ezért négy évi szabadságvesztésre Ítéli. Megkérdezem: megértette az ítéletet?- Igen.- Kíván-e az ítélet ellen fellebbezni, vagy tudomásul veszi? Kis szünet, a védő a vádlotthoz lép, néhány szót váltanak egymással.- Enyhítést kérek... - mondja az elitéit. A büntető ügyekben — vagyon, élet elleni bűncselekményekben, garázdaság, közlekedési bűncselekményekben stb. — az első fokon hozott ítéletnek körülbelül az egyhatoda kerül fellebbezés folytán másodfokon a bíróság elé. Ha az első fokú ítéletet megfellebbezik, az ítélet nem jogerős! Mikor válik egy ítélet jogerőssé? - erről beszélgetünk dr. Oltai Lászlóval, a pécsi járásbírósági bíróval. — Első fokon általában a városi, illetve a járásbíróságok hoznak ítéletet. — Ki fellebbezhet? — Minden ügyben a vádlott és a vád képviselője. — Az Ítélet elhangzása után csaknem minden esetben sor kerül az ügyvéd és a vádlott rövid „tanácskozására". Miről van itt szó? — Az ügyvéd tanácsot ad: fellebbezzenek-e vagy sem. Ezután pedig a védő és a vádlott külön-külön nyilatkozik. — Milyen álláspontra helyezkedhetnek? — Kérhetik tehát: fellebbeznek enyhítésért vagy felmentésért, illetve kérhetnek három napi gondolkodási időt. Az ítélethez természetesen először a vád képviselője szól hozzá, nyilatkozik: tudomásul veszi-e az ítéletet, súlyosbításért fellebbez-e, vagy pedig három napi gondolkodási időt kér. — Nem szorul bővebb magyarázatra, hogyha a védelem enyhítésért vagy felmentésért fellebbez. És az ügyész? — Az ügyésznek joga van a vádlott terhére vagy javára fellebbezni, tehát kérheti nemcsak az ítélet súlyosbítását, hanem enyhítését is. Ha az ügyész nem fellebbez a vádlott terhére, akkor másodfokon nem lehet súlyosbítani az ítéletet. Ha az ügyész és az ügyvéd is fellebbez, akkor viszont enyhébb, illetve súlyosabb ítéletet is hozhat a másodfokú bíróság. — Vegyük például: mind a vád, mind a védelem fellebbezett. Ezek után mit tesz a másodfok? — Többféle lehetősége van. Az egyik: helybenhagyja az elsőfokon hozott ítéletet. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy a megfellebbezett ügyeknek döntő többségét a másodfokú bíróság helybenhagyja. A másik lehetőség: enyhébb, vagy súlyosabb ítéletet hoz. A megyei statisztika szerint körülbelül egyenlő az enyhébb, illetve a súlyosabb ítéletek aránya. A harmadik: felmentheti a vádlottat. A negyedik: hatályon kívül helyezheti és új eljárásra utasíthatja az első fokú bíróságot. — Lehet-e a másodfokú Ítéletet fellebbezni? — Nem. Itt az ítélet már jogerős, tehát végrehajtható, illetve van még ,.variáció”, bár kevésbé gyakori. Ha a jogerős ítélet után olyan új bizonyítékok kerülnek elő, amelyek a megelőző eljárásokban nem álltak rendelkezésre, rendkívüli perorvoslatra kerülhet sor. Vagy törvényességi óvásra, ha az ítélet törvénysértő. A törvényességi óvást a legfőbb ügyész vagy a Legfelsőbb Bíróság elnöke terjesztheti elő a Legfelsőbb Bírósághoz. — Emlithetnénk-e egy példát a perújításra? — Igen. Jogerős ítélettel mentették fel a vádlottat betöréses lopás vádja alól. Igen ám; de később tanúk jelentkeztek, akik látták a betörést és így bizonyítást is nyert, hogy a korábban felmentett a tettes. A bíróság a perújítási eljárásban bűnösnek mondta ki az illetőt. A súlyosabb bűncselekményekben — például emberölés, vagy a társadalmi tulajdon sérelmére különösen nagy kárt okozó sikkasztás — a megyei bíróságok járnak el első fokon. Ilyen eset volt legutóbb a mecseki gyermekgyilkosság. — A megyei bíróság Ítélete ellen hova lehet fellebbezni? — A Legfelsőbb Bírósághoz. Az említett mecseki gyermekgyilkosságban halálos ítéletet hozott a Megyei Bíróság. Az ítéletet már végrehajtották. — Igen, - de mi az eljárási gyakorlat a halálos Ítélet esetében? — A bíróság megkérdezi az elítéltet: kegyelmi kérvényt kí- ván-e benyújtani? A védőt pedig felhívja: nyújtson be kegyelmi kérvényt. — A kegyelmi kérvény az Elnöki Tanácshoz kerül. Ha az Elnöki Tanács kegyelmet ad, ez gyakorlatilag mit jelent? — Életfogytig vagy 20 évig terjedhető szabadságvesztést. Az életfogytig terjedő szabadságvesztésre ítélt 15 vagy 20 év után feltételes szabadságra bocsátható. Garay Ferenc A legújabb szakorvosi vélemények szerint az úgynevezett világra hozott csípőficam kezelését már újszülöttkorban kell elkezdeni. Mért fontos ez? Statisztikai adatok szerint Magyar- országon az újszülöttek 10—20 százalékának csípőízülete fejlődésben visszamaradt, és ezek közül minden 10-ik esetben ficam vagy félficam alakul ki. Ezek az elváltozások az újszülött- és fiatal csecsemőkorban viszonylag egyszerű módszerekkel kezelhetők és eredményesen gyógyíthatók. Kicsi <r várócsarnok Nem szívderítő látvány nap mint nap a 400 ágyas klinika orthopaed ambulanciájának várócsarnoka. Általában 100an, néha 150-en szoronganak itt és várakoznak néha órákig arra, hogy sorrakerüljenek. A lényeg persze az, hogy meggyőződjenek arról, vajon a kicsi egészséges-e, és ha nem, biztosítsák a gyógyulását. Ilyen szempontból az egy, esetleg kétszeri kényelmetlenség, ha nehezen is, de elviselhető. Felmerül azonban a kérdés, vajon elengedhetetlen-e ez a kényelmetlenség, a zsúfoltság és a várakozás? Pillanatnyilag nehéz jobb megoldást találni. Naponta átlag 50 csecsemőt rendelnek be, ehhez jönnek a felülvizsgálatra behívottak és a vidékről beküldött csecsemők. Az időre történő berendelés technikai okok miatt jelenleg nem megoldható, és a vizsgálatra várók áramlását az autóbusz- és vonatközlekedés is befolyásolja. Van-e egyáltalán megoldás? Volna I A professzor javaslatai Dr. Barta Ottó professzor régóta foglalkozik a világra hozott csípőficam újszülöttkori felismerésével és kezelésével. — Azt már sikerült megoldanunk, hogy Pécsett a Szülészeti Klinikán valamennyi újszülöttet a születés utáni 5—7. napon megvizsgáljuk. 1973 óla ezt a vizsgáló módszert a Megyei Kórház szülészeti osztályán is bevezettük. Hogy ez mennyire fontos, azt támasszák alá a számok: Az elmúlt 4 év alatt, 1974. végéig 9204 újszülöttet vizsgáltunk meg, közülük 589-et találtunk gyanúsnak, ebből 255 esetben kellett aktív kezelést alkalmazni. A tapasztalat azt igazolja, hogy egyetlen vizsgálattal nem elégedhetünk meg. 3 hónapos korig meg keli azt ismételni, mert az esetek 1—1,5 százalékában előfordul, hogy a születés utáni első napokban épnek talált csípőben jelentkezhetnek félficamhoz, ficamhoz vezető elváltozások. — Jelenleg csak a Pécsett született csecsemők esnek át ezen a szűrésen? — Gyakorlatilag igen, bár a megyében még két helyütt kis számban történnek ilyen vizsgálatok. A Pécsett született gyermekeken kívül a megye egyéb részeiből is nagy számban hoznak ambulanciánkra csecsemőket, ez azonban nem öleli fel valamennyi újszülöttet. Az lenne az ideális, ha minden újszülött számára az 5—7. napon az első vizsgálatot, illetve a harmadik hónapban az ellenőrzést biztosítani tudnánk. Ezt a klinika ambulanciája nem tudja vállalni, mert az jelenleg is túlterhelt, túlzsúfolt. — Milyen tárgyi feltételei vannak a vizsgálatok kiterjesztésének? — Az orthopaed szakorvosok száma országosan, s így a megyében is kevés, ezért egyetlen lehetőségként a gyermek- orvosok bekapcsolódása kínálkozik. Hazánkban a gyermek- orvosi hálózat igen fejlett, ami lehetővé tenné, hogy az első vizsgálat a városi, járási kórházakban, a harmadik hónapban végzett ellenőrző vizsgálat pedig az Anya- és Csecsemővédelmi Intézetben elvégezhető legyen. Természetesen ehhez megfelelő szaktudás, tapasztalat és gyakorlat szükséges. Klinikánk orvosai készséggel vállalnák, hogy szervezett keretek között a gyermekorvosok ilyen irányú továbbképzését végezzék. Erre vonatkozó javaslatomat illetékeseknek már meg is tettem. Ennek az elvnek gyakorlati megvalósítása azt eredményezné, hogy mi a ficam kezelését végezhetnénk megfelelő feltételek mellett, s a zsúfoltság is egycsapásra megszűnne. — Azoknál a távol-keleti népeknél (japánok, kínaiak, koreaiak), ahol az anyák hátukra kötözve hordozzák csecsemőjüket, s így azok csípője a nap jelentős részében terpesztett helyzetben van, csípőficam gyakorlatilag nem fordul elő. A terpesztett helyzet ugyanis a csípő „érése", fejlődése szempontjából a legideálisabb. Ezért olyan, látszólag egyszerű dolognak. mint a terpesztett pelenkázás, rendkívül nagy jelentősége van. Kevés a „Rugi“»naérág Dr. Barta Ottó professzor több mint 35 000 csecsemő vizsgálata kapcsán'győződött meg arról, hogy a csípők ily módon végzett pelenkázása a csípőficamok számát a felére csökkentette. Ezért nagyon hasznos a néhány évvel ezelőtt forgalomba hozott habgumiszivacs betéttel ellátott „Rugi”-nad- rág. Érthetetlen és bosszantó, hogy alig kapható. A nálunk használatos és a babakelengyében kiadott hagyományos pólyapárna az alsó végtagokat nyújtott helyzetbe kényszeríti, ami az „éretlen” csípő számára kedvezőtlen. A pólyapárna egy egyszerű vászonlebeny bevarrásával alkalmassá tehető arra, hogy a csípők terpesztett helyzetét biztosítsa. Az ezzel kapcsolatos, 1962-ben elfogadott újítás országos bevezetésére a szabványmódosítással kapcsolatos nehézségek miatt a mai napig sem került sor. A világra hozott csípőficam rendkívül sokrétű, komplikált probléma. Az újszülöttkorban felismert elváltozások azonnali kezelésbevétele azonban olyan kitűnő eredményeket adhat, hogy az esetek kilencven százalékában, később, a felnőtt korban már fel sem ismerhető, hogy az illető nem teljesen ép csípővel született. Ez az orvosoktól nehéz, áldozatos munkát követel és több figyelmet azoktól, akiknek dönteni, intézkedni kell. A nagyobbak, a szabadszemmel láthatók jelentik számunkra az igazi élővilágot: a különböző ízeltlábúak és lárváik és természetesen a halak. A folyóban 52 halfajta ismeretes, de csak a leggyakrabban előfordulókat említjük. A pontyot, a ragadozó csukát, a több méter hosszúságúra és két-há- rom mázsásra is megnövő lesőharcsát, a márnát, nem is szólva a keszegek számtalan változatáról. Az utóbbi évtizedekben három észak-amerikai halfajt is betelepítettek, a színes naphalat, a feketesügért és a törpeharcsát. A tok és a viza épp a legutóbbi időkben tűnt el a mohácsi Duna-sza- kaszról a víz erős szennyezettsége következtében. A fentiekkel még közel sem ér véget a folyó élővilágának gazdag sora, hiszen nem szél- tünk még a moszatokról, a szivacsokról, a mohaóllatokról, a kagylókról, örvényférgekről, gilisztákról, piócákról, nadályokról, csigákról, rákokról, a duna- és tiszavirágokról, valamint a békák változatairól. A Duna jelentős hasznosítási területe a hajózás. Ulmtól csak kisebb, de Regensburgtól már nagyobb hajókkal is járható a folyó. A személyszállítás hazánkban ma már mindinkább háttérbe szorul, az áruforgalom azonban évente eléri a 9 millió tonnát. Az egész Duna-szaka- szon pedig a 15 millió tonnát is. Magyarország területén a hajózást évente átlagban 30— 40 napra bénítja meg a jég. A Duna évezredeken keresztül mint természetes védvonal és akadály szerepelt. Közlekedési eszköz a nagyon is korlátozott befogadóképességű és kézihajtású ladikok, dereglyék, kompok voltak, s ezeknek is télen álljt parancsolt a zajló folyó. Az első állandó híd a Pestet és Budát összekötő Lánchíd, amely Széchenyi István kezdeményezésére 1842—49 között Clark Ádám angol származású mérnök vezetésével készült el. Jelenleg hazánk területén 12 híd köti össze a folyó két partját, s a jövőben tizenharmadikként Bajánál épül majd fel a legújabb átkelőhely. Szűkebb területünkön Mohácson, 1894. május 11-én indult meg az első gőzkomp, de még ugyanebben az évben üzembeállt a jóval mozgékonyabb csavargőzös is. Többször szóbake- rült egy Mohácsnál megépítendő híd terve, amely tulajdonképpen már 1950 óta foglalkoztatta a megye és a város elöljáróságát. Gazdasági okokból azonban megvalósítására mindmáig nem kerülhetett sor. + Két legnagyobb hazai folyón- kat a Dunát és a Tiszát már 1893—1902 között megkísérelték összekötni a bajai származású Türr István vízépítő mérnök tervei alapján. Egyébként a Duna— Tisza csatorna ötlete még a XVIII. században született. 1947- ben láttak hozzá igazán nagy apparátussal a tervek megvalósításához, amely szerint 700 kilométeres kerülőtől kímélték volna meg az egyik folyóból a másikba igyekvő hajókat. Az első szakasz Dunaharaszti és Daba között készült, folytatására azonban csak a jövőben kerülhet sor. Pillanatnyilag az öntözést szolgálja. A Dunát egy másik folyóval, a Majnával összekötő csatorna 1836-46 között épült meg, Lajos csatorna néven. Vízmélysége 9—14 deciméter között változott, s így nagyobb merülésű hajók közlekedésére nem volt alkalmas. Kelheimtől Bamber- gig jelenleg átépítés alatt áll. (Folytatása következik) A forradalmak történetét, de különösen a forradalmi részesemények krónikáit, ha egyáltalán lejegyzik is, rendszerint utólag szedik össze és rendszerezik azokból az emlékezésrészletekből, amelyeket rendszerint jó utólag írnak le, vagy mondanak el az események résztvevői. Megyénk szocialista fejlődésének egyik igen fontos területét, a szövetkezeti mozgalom történetét dolgozta fel a szerző, Novics János és adta közre — ízléses kivitelben — a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Baranya megyei Szervezete. A szerző a történetnek hosz- szú éveken át nemcsak szemlélője, hanem formálója és az élvonalban cselekvő részese, vezetője volt és a krónikaírás felelősségteljes munkájával ma is alakítója a szövetkezeti gondolatnak. A könyv a pécs-baranyai táj, a talajviszonyok, az éghajlat bemutatásával vezeti be az olvasót abba a valóságba, amelyet valamennyien éltünk és élünk. A szövetkezeti mozgalom felszabadulás előtti időszakából olvasmányos, érdekes képet kapunk a földbirtok megoszlásáról, a 'paraszti életről, a szövetkezeti gondolat terjedéséről. A szövetkezeti formák, így a hitelszövetkezetek, Hangya, teiszövetkezetek, OMTK, Gazdák Közjóléti Szövetkezete stb. (összesen 88) bemutatásával, felemlítésével, a szövetkezeti mozgalom szerteágazó voltát, mély gyökereit láthatjuk. A felszabadulást követő, az új élef elindításáért folyó harc legfontosabb dokumentumainak, emlékeinek felidézésével arról a hősi korszakról kapunk képet, amely főként az ötve- nen túliak számára hozza közelségbe életünk legszebb, a felszabadult ember romokon is örömteli éveit. 1945. március 15. Földreform, földosztás. 16 652 igénylő kapta meg a főhercegi, hercegi, papi birtokokból kiosztott 116 177 katasztrális holdat. A történelmi cövekelés mellett elénk tárul az új barázdák nyomán - a Magyar Kommunista Párt Baranya megyei Bizottságának agrárprogramja alapján — kibontakozott megyei társadalmi, gazdasági, politikai közélet. Külön fejezetet szentel a szerző a megyei földművesszövetkezetek alakulásának, fejlődésének. Jelentőségének megfelelően természetesen a termelőszövetkezeti mozgalom kialakulása áll a mű középpontjában. A reménypusztai, a mágocsi, a lippói, a babarci, a villányi, a dunaszekcsői termelőszövetkezetek történetéből a megye egészére nézve kapunk hiteles, dokumentációs erejű krónikát. A mű legfőbb értékét hitelességében, tárgyilagosságában találjuk. A korabeli jegyzőkönyvek, fényképek, a kallódó dokumentumok feltárásával, az élő szemtanúk, harcostársak visszaemlékezéseinek feljegyzéseivel igen értékes, a jelennek és jövőnek egyaránt hasznos kutatómunkát végzett a szerző. A jelennek, mert segít bennünket eredményeink láttatásában — amelyről a munka hevében néha eltekintünk — a jövőnek, mert pótolhatatlan bizonyítékokat örökít meg az elődök küzdelmeiből, harcaiból. Szövetkezeti mozgalmunk mai aktivistáinak, — de a megyénk szocialista fejlődése iránt érdeklődők széles táborának is— izgalmas, érdekes, olvasmányos forrásmunkája ez a könyv, amelynek megalkotásáért, megjelentetéséért csak a legnagyobb dicséret hangján szólhatunk. Brun József
