Dunántúli napló, 1975. június (32. évfolyam, 148-177. szám)
1975-06-01 / 148. szám
6 Dunántúli figplö 1975. június 1., vasárnap Az új vasúti menetrend A MÁV új menetrendje 1975. június 1-én lép életbe és 1976. május 29-ig tesz érvényben. A hivatalos menetrendet és a kivonatos, kisméretű menetrend könyvecskét a pályaudvarokon, a MÁV városi jegyirodában és a személypénztáraknál lehet megvásárolni. A személyszállító vonatok Pécs állomásról indulását és érkezését az alábbiakban közöljük: Pécsről Pécsre induló vonatok érkező vonatok Bátaszékre 4.00 Siklósról 4.55 Budapest Déli pu.-ra 5.10 Mohácsról 5.00 Mohácsra 5.11 Budapest Déli pu.-ról* 5.05 Szombathelyre (Nagykanizsán Dombóvárról* 5.05 á) gy. 5.30 Bátaszékről 5.40 Balatonmária-fürdő* 6.03 Beremendről 5.51 Beremendre 6.04 Mohácsról 5.56 Budapest Déli pu.-ra „Mecsek Barcsról 6.00 Expressz” 6.12 Eszékről 6.46 Nagykanizsára 6.25 Beremendről 7.05 Bátaszékre 6.36 Barcsról 7.06 Tapolcára* 6.50 Bátaszékről 7.13 Mohácsra 6.54 Mohácsról* 7.23 Siófokra* 7.11 Simontornyáról 7.26 Harkányfürdőre* 7.16 Nagykanizsáról 8.28 Beremendre 7.35 Bátaszékről 9.07 Barcsra 7.36 Mohácsról 9.19 Eszékre 7.43 Siklósról 9.41 Budapest Déli pu.-ra 9.51 Szombathelyről (Kaposváron Siklósra 10.01 át) gy. 10.25 Bátaszékre 11.24 Szegedről gy. 10.37 Beremendre 11.23 Barcsról 11.05 Mohácsra 11.35 Budapest Déli pu.-ról gy11.15 Budapest Déli pu.-ra gy. 12.30 Harkányfürdőről* 12.20 Nagykanizsára 12.36 Budapest Déli pu.-ról 12.25 Balatonszentgyörgyre* 13.30 Mohácsról 13.07 Budapest Déli pu.-ra* 13.35 Sellyéről 13.16 Barcsra 13.42 Siklósról 13.24 Beremendre 13.54 Bátaszékről 13.37 Bátaszékre 14.C2 Nagykanizsáról 14.38 Budapest Déli pu.-ra 14.03 Budapest Déli pu.-ról gy16.15 Sellyére 14.43 Beremendről 16.19 Mohácsra 14.50 Mohácsról 16.27 Harkányfürdőre* 15.16 Bátaszékről 17.30 Nagykanizsára 15.55 Budapest Déli pu.-ról 17.35 Szombathelyre (Kaposváron át) gy. Simontornyára 16.43 16.50 Siklósról Barcsról Magyarbólyról Budapest Déli pu.-ról* 17.51 17.58 18.13 18.26 Beremendre 16.51 Beremendről 18.56 Szegedre gy. 17.C3 Nagykanizsáról 19.20 Eszékre 17.11 Mohácsról 19.43 Mohácsra 17.19 Harkányfürdőről* 20.00 Budapest Déli pu.-ra gy Barcsra Bátaszékre 17.20 17.40 17.43 Budapest Déli pu.-ról Siófokról* Keszthelyről* Budapest Déli pu.-ról Expressz” 20.05 20.15 20.40 „Mecsek Budapest Déli pu.-ra gy.* 18.25 20.50 Magyarbolyra 19.00 Beremendről 21.09 Barcsra 19.01 Bátaszékről 21.13 Beremendre 19.02 Szigetvárról 21.17 Dombóvá rra 20.22 Balatonszemesről* 21.30 Mohácsra 20.56 Magyarbólyról* Mohácsról* 21.41 21.41 Barcsra* 21.22 Szombathelyről gy. 21.57 Beremendre 21.23 Balatonmária-fürdőről* 22.05 Barcsra* 21.38 Eszékről 22.39 Bátaszékre 22.04 Budapest Déli pu.-ról gy23.30 Budapest Déli pu.-ra* 22.43 A *-qal jelölt időpontban induló, Dombóvárra* 22.43 érkező vonatok csak időszakosan Siklósra 22.45 közlekednek a részletes menetrendi Mohácsra 22.46 táblázatban előírtak szerint. Az IKARUS székesfehérvári gyárában megkezdték az IK 256-os luxus távolsági autóbuszok gyártását Az országúti próbák után még ebben az évben 150 darabot bocsátanak útjára. tflll IMIT TiMMB...?: A József Attila utca kivágásra ítélt gyönyörű gesztenyefái. Sok az aszfalt, kevés a zöld Volt már „csak" jogász, azt hiszem, az is előfordult, hogy „csak" építészkedett, néhány éve azonban rálelt az igazi munkahelyére. Mivel építőipari technikumot végzett, s utána ment a jogi egyetemre, építésügyi hatóság lett belőle. Megyei ember. Viszont azt mindenki tudja róla, hogy pécsi. Ha a tüke- séget az ittszületés jelenti, hát ő tüke. Szereti a várost, annak idején — úgy tizenkét, tizenöt éve —• nagyokat hallgatva még együtt sütkéreztünk a Dóm téren, nagyokat vitázva együtt ültünk a Mecsek cukrászdában, mert akkor még odajártunk, most már a Nádorba ... Hosszasan gondolkodik, aztán előhúz egy papírfecnit. Reggel kint voltunk Kökénypusztán, megnéztünk egy elhagyott vízimalmot, gondolatban rendbe hoztuk, belebámultunk a békalencsés malomtóba, hüm- mögve megállapítottuk, hogy mintegy" negyedmillióba kerülne a felújítása, lakhatóvá tétele, aztán visszacsattogtunk a nyakigérő sárban Pécsre. Említettem, hogy délután megkeresem ez ügyben, s felírta magának a témákat. Pedig dr. Tihanyi Csaba igazán nem mondható pedáns, akkurátus embernek, talán meg is sértődne érte. — Tudom, hogy sokszor beszéltek már erről — kezdi — én mégis újból előhozom: kevés a zöldterület a belvárosban. Pedig lehetne több. Itt vannak például azok a kis területek, ahol összedőlt egy-egy ház, foghíjtelek van. Ki tudja, mikor és mit építenek oda? Átmenetileg parkosítani kellene. Nem hiszem, hogy ne akadna ember, aki kétszáz négyzet- méter gyep kedvéért nem ásózna egy keveset... Én is elmennék, de így, egyedül? Lelki szemeim előtt megjelent egy magányos társadalmi munkás. Ásót, lapátot fogna, feladná a parlagot, hintené a fűmagot. . . Azt hiszem, hogy az első kapavágáskor igazoltatnák. Mit csinál? Ki küldte? Ki adott rá engedélyt? Komoly bajba kerülne. — Vannak ilyen helyek konkrétan? — Hogyne. A Kossuth Lajos utca és Lyceum utca sarkán már hosszú ideje gerendaraktár és kosz van. Ugyanígy a Flórián téren. A Déryné utcában ... Csakugyan. — És szeretnék egy szót ejteni régi mániámról, a Kossuth térről. Szép, nagy tér, ahol fák és zöld gyep helyett vasvázas buszmegálló van. Most épül a nagyáruház, el tudnám képzelni, hogy földszintjén eszpresszó nyit, méghozzá olyan, amelyik nyáron ki merészel tenni néhány asztalt, színes napernyőkkel ... S az asztalok körül zöldell majd a fű, nőnek a fák. — És az autóbuszok? — Nem szabadna ezt a nagy teret feláldozni. A belvároson átmenő buszforgalmat kellene biztosítani ... Nem hiszem, hogy megoldhatatlan lenne. Szép gondolat. Elég kevés olyan presszó van a belvárosban, ahol kiülhet a dolgozó. A sétatéri kioszk idényjellegű, a Kolumbia kitelepül, a Pannónia is, persze, nemsokára kezdik majd felújítani a szállót... De szép is lenne a zöldellő Kossuth tér! ötven év múlva nagy fák adnának árnyékot a színes padokon pihenőknek .. . Az ám, nagy fák. Egyszeresek előkerültek ők is. — Nem lehetne mégis megmenteni a József Attila utco' gesztenyefákat? A hatos utat úgy kellene elvezetni, hogy középütt megmaradjanak a fák. Oly kár lenne értük! Lehet, hogy kór lenne, de már számtalanszor bebizonyosodott, hogy a legkézenfekvőbb a fákat kivágni. Akkor ugyanis nincsenek útban. Miután bepázsitoztuk a belvárost, meghagytuk a fákat, sőt, újakat is ültettünk, kitiltottuk a forgalmat, megoldottuk a világ nagyobb kérdéseit, felbukkant egy új probléma. Az utcanév- és házszámtáblák problémája. Lenni, vagy nem lenni — ez itt a kérdés, mondhatnák az utcanévtáblák, házszámtáblák Pécsett. Minden utcasarkon ott kéne olvasni, minden házon ott kéne látni őket. De nincsenek. Ne csak az új lakónegyedekben gondoljanak óm erre, hanem az eltűnt régiekre is. — A legszebb példáját Pécsett a minaret környékén levő téren látni ennek — mondja óvatosan — mert a köznye'v ezt a teret Kórház térnek hívja, hivatalosan Petőfi tér, viszont egyik sincs kiírva sehol. Azt is be kell vallani, hgy ilyen tér tulajdonképpen nincs, hiszen az ott levő házak a teret alkotó utcákhoz tartoznak. Sürgősen be kell fejezni ezt a beszélgetést. Ezt a sürgetést akkor éreztem, amikor már ennél a kérdésnél tartottunk: — És vajon miért nincs műjégpálya Pécsett? Szó nélkül felálltam, s búcsúzás közben javasoltam, hogy a nyári korcsolyapályát azon a Dózsa téren valósítsák meg, ahol majd Zrínyi szobra lesz, és először rendezik meg a mediterrán jégtánc bajnokságot . . . Kampis Péter Metró-. statisztika Új „utasleltár” készült a Metró-állomásokon. Kitűnik belőle, hogy a Metró legzsúfoltabb napja a szerda és a péntek: ezen a két napon átlagosan több mint 260 ezren utaznak a föld alatti vonatokon. A korábbi utasszámlálás adataihoz viszonyítva lényeges változás, hogy —• hétköznapokon a reggeli csúcsidőben — 7 és 8 óra között — az utasok száma csökkent — szerdán például 1,2 százalékkal, pénteken 3,5 százalékkal. A délutánonkénti csúcsforgalom viszont nagyobb feladatokat ró a Metróra, mint tavaly: 16 és 17 óra között szerdánként 3,3, pénteken 14 százalékkal utaztunk többen, miit az elmúlt esztendőben. Az állomások forgalmának vizsgálata azt mutatta, hogy a legtöbben az Astoriánál szállnak fel vagy le. Itt egy óra alatt 7 900, a Blaha Lujza téren 7 700, a Deák téren pedig 7100 „érkező" — azaz kiszálló — utast ’számoltak össze. Szombatonként 13 és 14 óra között legnagyobb a forgalom: ekkor a Fehér úton mintegy 6 600-an, a Keleti pályaudvari megállóban 5 300-an, a Blaha Lujza téren több mint 4 500- an lépnek ki a vonatokból. A Metró-áHomásokon a reggeli és a délutáni órákban mind a három mozgólépcső egyhuzamban jár. A legtöbben szerdán a Blaha Lujza téri állomáson igyekeznek lefele 16 és 17 óra között. Ebben az egy órában csaknem 7 700 utast visz a mélyállomásba a lépcsősor. (Egyébként, ha a mozgólépcső minden fokára ketten lépnek, összesen 8000 utas fér rá a „futószőnyegre!”.) A legtöbb utast a Keleti pályaudvari mélyállomásról hozza fel a két mozgólépcső, szintén szerdán 16 és 17 óra között. Az egyik csaknem 5000, a másik 4500 utast szállít a felszínre. A kelet-nyugati Metró budai szakaszán a Moszkva téri mozgólépcsők a legzsúfoltabbak. Délután 16 órátoktól szünet nélkül mennek a lépcsősorok felfelé. A két mozgólépcső 16 és 17 óra között összesen több mint 7000 utast hoz a felszínre. Vasárnap este 18 és 19 óra között van a legnagyobb forgalom valamennyi mozgólépcsőn. A Blaha Lujza téren felfelé, a Batthyány téren és a Moszkva téren pedig lefelé igyekeznek a legtöbben. : ...... .......... r C * C PR PC7MV FH* J sJf m It JLf MmÉ ' X w X Jy§ mm ' JLjfc Egy harmatcsepp, egy virágszirom elég ahhoz, hogy csodálhassuk — tartják a japánok. A cseresznye, a szakura ünnepe a legnagyobb Japánban. A Tokio melletti Üeno parkban gyerekek és felnőttek kerekednek táncra és ütemre tapsolva lejtik körül a virágba borult fákat. Magyarországon a japán díszfa különböző fajtái terjedtek el. A Prunus Serrulata Kan- zan és a Prunus Serrulata Ki- kushidare Sacura duplaszirmú virága szemet, szívet gyönyörködtető látvány: azonban japán rokonaihoz hasonlóan termése nincs, csupán szép virága. A mérsékelt égöv alatt mindenütt őshonos cseresznye nem túl csapadékigényes, talajban a legmegfelelőbb számára a könnyű homok, vagy a lösztalajon kialakult vályogos agyag —, tehát tápanyagban nem túl szegény, megfelelő meszet és humuszt kell tartalmaznia. Magyarországon az északi területeken és Észak-Dunántúlon vannak a legnagyobb termőhelyek. Az általában magas, merev fákat nehéz elérni, ezért újabban csak alacsonyabb törzsűeket telepítenek. Hazánkban, így Baranyában is a Germersdorfi óriás, a Badacsonyi óriás, a Gyöngyösi szív, a Hedelfingeni és a Ja- boulai ropogós a legismertebbek. A fajtaválasztékot a Bi- garro Bourlat egészíti ki. Magyarországon körülbelül hárommillió fa található, ebből Baranyában elég kevés. A tavasz első gyümölcseként háromféle cseresznye különíthető el: az egészen korai — meglehetősen ízetlen, a májusi és a középérésű. A cseresznyelégy lárvájától gyakran fertőződnek — a köznyelv azt tartja, hogy ku- kacos a cseresznye. Ez ellen olyan szerekkel lehet védekezni, melyek rövid idő alatt hatnak. Házi kertekben, gyümölcsösökben kedvelik a cseresznyét, mert itt egy-egy család is le tudja szedni. Gépi szedése — és ezért nagyüzemi termesztése még nincs megoldva. Baranyában egyedül a Pécsi Állami Gazdaságban beszélhetünk nagyüzemi termesztésről, de itt a cseresznyefák elsősorban a megporzó szerepét töltik be. Az 50 hektárnyi meggy területen cseresznyefa sorok „gondoskodnak" az üveg-, cigánymeggy beporzásáról. Az egész területnek mintegy 20 százaléka csupán cseresznye, de ebből is a porzásra legalkalmasabb fajtákat válogatták ki. Ez csupán az egyik „felhasználási módja". A Szigetvári Konzervgyár a terméstől függően évente mintegy 20—40 vagon cseresznyét konzervál. Felvásárlási ára elég magas, így a gyár termelésének egy kis hányadát teszi ki csupán a cseresznyekonzerv készítés. A fajták közül a Badacsonyi, a Hedelfingeni, a Germersdorfi és a Jaboulai óriást használják fel legnagyobb mennyiségben. Az árut Vas, Somogy megyéből és a Balaton környékéről szerzik be. A cseresznye fája bútorkészítésre is kiválóan alkalmas, szinte utolérhetetlenül sok jótulajdonsága van a többi fával szemben. A Pécsi Faipari Szövetkezet szép kivitelű és alapanyagú bútorairól híres. Kérdésünkre azonban azt válaszolták, hogy sajnos nem használják már a cseresznye- fát, mert nagyon kevés van belőle. S végül a ,,cs vitaminról". A Szeszipari Vállalat Trösztje, Budapesten azt a felvilágosítást adta, hogy az utóbbi időben visszaesett a cseresznye pálinkává történő feldolgozása. Termelésüknek mindössze 20%-át teszi ki a cseresznye. Természetesen a hozzájuk tartozó 5 nagyvállalatot és a tanácsi kezelésben lévő, mintegy ezer pálinkafőzőét is beleértve. Feldolgozása rendkívül munka- és időigényes. Sok ellenkező hiedelemmel szemben a cseresznye húsát használják fel a pálinka főzésénél, magjából igen kis mennyiséget és nem őrlik meg a magot, hanem egészben hagyják állni az üstökben. Különböző gyártási folyamatok után fahordókban érlelik az 55-60 fokos, később lágyított vízzel oldott masszát. Az érlelési idő 3 hónap, félév, vagy egy egész évi is lehet. Hárságyi Margit
