Dunántúli napló, 1975. június (32. évfolyam, 148-177. szám)
1975-06-06 / 153. szám
e Dunántúlt napló 1975. június 6., péntek Magánautó: pro és kontra Az automobilizáció problémái az emberi tevékenység sok oldalát érintik. Az építészeknek a házak és utcák tervezésekor már okvetlenül gondolniok kell az autó ártalmas hajtására. E problémái« megoldása egyszerűnek tűnő kérdésekre adandó pontos válaszoktól függ. Milyen célból van szüksége például valakinek autóra? Milyen gépkocsi felel meg igényeinek és mennyire indokoltak ezek az igények? Hogyan biztosítható az autós és a gyalogos biztonsága? Sőt még az ilyen, első pillantásra paradoxnak tűnő kérdésre is választ kell adni: ki kit irányít, az ember az autót vagy az autó az embert? Szüksége van-e mindenkinek autóra? Nincs kizárva, hogy az élet rákényszerít bennünket, hogy felülvizsgáljunk egyes hagyományos nézeteket. Egyes országokban az volt a felfogás, hogy a nagy teljesítményű gépkocsi arról tanúskodik, hogy tulajdonosa jómódban él. Ennek megfelelően alakultak ki az esztétikai nézetek is: a kocsi, különösen a mo- torházfedél hossza (még akkor is, ha nincs alatta nagyteljesítményű motor) szinte a szépség fő mércéje lett. De éppen a nagy kocsi ellen szól a statisztika. Míg Londonban 23, Párizsban 26, New Yorkban 35, addig Tokióban a város területének csak 10,3 százaléka használható közlekedésre. Egy nagy gépkocsinak ugyanis 20 négyzetméternyi parkoló területre van szüksége. A nagy kocsik megjelenése az egyetemességre való törekvéssel magyarázható, mivel csak kevesen engedhetik meg maguknak, hogy 2-3 kocsit tartsanak. így jelentek meg a sok férőhelyes kocsik, amelyek alkalmasak a családfő útjaira, vagy arra, hogy az egész családot elvigyék pihenni. Közben a statisztika ismét az ilyen autó ellen foglal állást. így az autó átlagos „terhelése" Angliában mindössze 1,2 fő, a Szovjetunióban 1,7. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a kocsiban az egész hét folyamán egy ember utazik. Mindezek az érvek olyan nyomósaknak bizonyultak, hogy az utóbbi években a konstruktőrök különös figyelmet fordítottak a kis kocsikra. S ez a hatás még az Egyesült Államokat is érintette, ahol hosz- szú esztendőkön keresztül az órióskocsik uralkodtak. A kisebb méretek természetesen bizonyos mértékben tehermentesítették az utcákat, leegyszerűsítették a parkolás problémáját, de nem szüntették meg a dugókat. Hosszú esztendők gyakorlata alapján elmondható, hogy a legjobb eredményt a tömegA rendezés előtt napirenden voltak a partleszakadások. Ezek megszüntetése ellen az érdekelt polgárok beadványok özönét intézték az illetékesekhez. Az első partmegkötő munkálatok a DGT (Duna Gőzhajózási Társaság) gazdasági érdekeltségének volt köszönhető a mohácsi vasútállomán környékén. A DGT ugyanis már igen korán szállítás adja. Éppen ezen az úton haladt létének első napjaitól kezdve a Szovjetunió. S napjainkban a szovjet ország világviszonylatban az első helyet foglalja el a tömegközlekedés fejlesztésében. Ebben rejlik számos probléma megoldása. Példaként megemlíthetjük Moszkvát, ezt a csaknem 8 millió lakost számláló nagyvárost. A 40 km átmérőjű körben elhelyezkedő szovjet fővárosba naponta 35 000 teherautó több mint 400 000 tonna rakományt szállít. Ugyanezek a teherkocsik szállítják a pályaudvarokra, a folyami kikötőkbe, a repülőterekre mindazt, amit az óriási város ipara termel. A tömegszállítási eszközök bonyolítják le az utasszállítás oroszlánrészét. Naponta száz meg száz városi útvonalon töb mint 5400 autóbusz, 2200 trolibusz, 1200 villamos közlekedik. Napi normájuk 8 millió utas. Ehhez még hozzá kell számítanunk a híres moszkvai metro 5 millió utasát. Nem szabad kihagyni a számításból a 15 000 taxit sem, amelyeknek mindegyike 400 km-t fut be naponta. A vállalatok és intézmények rendelkezésére álló szolgálati kocsik is nagy számban szállítanak embereket. S végül Moszkvában 150 000 magánautó van. E kialakult gyakorlat ellenére a szovjet ipar évről évre növeli a személyautók gyártását. A termelés ma már meghaladta az évi 1 milliót. Nem fogja elárasztani ez az állandóan növekvő gépkocsiözön a város utcáit? A szakemberek feltevése szerint a jövőben a magánautó továbbra is kisegítő funkciókat fog ellátni. Egyre nagyobb kereslet nyilvánul meg iránta faluhelyen. ahol a jó utak és szervizállomások hiánya sokáig fékezte az automobilizációt. A nagy városokban valószínűleg szintén nem kell túltelítettségre számítani. A jövőbeni autószámra vonatkozó hipotézis az időmegtakarításból indult ki, mint hogy az ember szabadideje a társadalom legnagyobb kincse. Következésképpen az autó pótolhatatlan mindaddig, amíg a gyorsaságot tekintve megtartja előnyét a közlekedés más formáival szemben. Kiderült azonban, hogy a gépkocsi c jövőben csupán a leningrádiak 17 százalékának fogja megtakarítani az ideiét. A számos tényezőn alapuló számítások lehetővé tették annak a következtetésnek levonását, hogy Lenin- grádban ezer lakosra számítva legfeljebb 160 autónak szabad lennie. Ezeknek az adatoknak figyelembe vételével tervezik a főútvonalakat, a műszaki létesítményeket, a szervizállomásokat, a garázsokat, a parkolóhelyeket .. . Dmitrij Szaszorov felismerte, hogy a mecseki szén elérhető közelségbe kerül hajói számára a mohács—pécsi vasútvonal megépültével. 1857 után hozzálátott egy dunai szénrakodó létesítéséhez. Ekkor kezdték el a parterősítési munkálatokat is. A további erősítések azonban megintcsak jócskán várattak magukra. Az Erdősi—Lehmann szerzőpár írja: „A közmunka és közlekedési miniszté1975. JÚNIUS 6. — PÉNTEK: 18.30: Gazdaság és társadalom. I. rész, Bognár József műsora. Gyakran hallani manapság a világgazdaságban végbemenő változásokról, az energiaválságról, a takarékosságról. A nagy világgazdasági összefüggések tükrében világítja meg e kérdéseket — Hajdú Jánosnak, a Népszabadság munkatársának kérdéseire — Bognár József akadémikus, a téma szakértője, a Maavar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutató Intézetének igazgatója. Az emberiség és a természet viszonya az utóbbi időben megváltozott és a századfordulóig, 2000-ig további jelentős változás várható. Erre az időszakra mintegy 7 milliárd lakosa lesz a Földnek, akiket nemcsak élelemmel kell ellátni, hanem biztosítani kell számukra az energia- . és nyersanyag-ellátást is. A problémák nem oldhatók meg a jelenlegi termelési mechanizmussal. A most lezajló energiaválság tudtára adta a világnak, hogy a természet adta nyersanyagot nem tekinthetik korlátlannak, a pazarló technológiák helyett jó kihasználást biztosítóa- kat kell keresni, s gondoskodni kell új nyersanyag-forrásokról, nyersanyagot helyettesítő anyagokról. A természet nem tárgy, hanem folyamatok és egyensúlyviszonyok egysége; az ésszerűség megköveteli a világ gazdasági folyamatainak komplex végiggondolását, amelyből természetesen a társadalmi kérdések sem maradhatnak ki. A Városi Rendelőintézet Pécs m. város biztosított dolgozói, illetve gyermekei részére összevont rendelést tart 1975. június 7-én, szombaton. Felnőttek részére a rendelési idő 7—19 óráig. I. kerületben: Korvin O. u. 23. (Tel.: 11-169). II. kerületben: A Városi Rendelő- intézet (Munkácsy M. u. 19.) I. em 104. (Tel.: 13-833/37 mell.). III. kerületben: A III. kér. Rendelőintézet dr. Veress Endre u. 2. (Tel.: 15-833). Gyermeklakosság részére a rendelési idő: 8—11 óráig az alábbi gyermekorvosi rendelőkben: Gábor A. u. 15. (Tel.: 11-752), Vasas, Hősök tere, Meszes I—II. körzete. Ady E. u. 8. (Tel.: 11-587), Borbála- és Pécsbányatelep, Zsolnay V. u. 45. I—II. körzete (dr. Kovács és dr. Mezőlaki), Ady E. u. I—II. körzete. Munkácsy M. u. 19. (Gyermek- poliklinika fdsz bejárata) (Telefon: 13-833/54 mellék). Munkácsy Mihály u. (dr. Barka), Zsolnay V. u. 41. (dr. Telfel), Mikszáth K. u. (dr. Géczi), Móricz Zs. tér — Naqyár- pád kivételével — (dr. Tóth) és Semmelweis u. 1. (dr. Pánczél) körzete. Kertváros (Varsány u. 14.). (Tel.: 11-721), Kertváros I—II—III. (dr. Berták, dr. Matusovits, dr. Király) és Naayárpád (dr. Tóth) körzete. Dr. Veress E. u. 2. (Tel.: 15-833), Mecsekalja (dr. Örkényi) I—II—III — IV. Uránvárosi körzet (dr. Fohl, dr. Kőpataki, dr. Litkei, dr. Palatínus). rium 1889-ben utasította Mohács elöljáróságát, hogy a városnak az árvíz ellen még védtelen részére vonatkozó árvíz- védelmi terveket készíttessen.” Több alternatívát dolgoztak ki: ,,a) A Duna-mentén kőfal emeltetnék, egy a Duna parton végighúzódó rakparttal kapcsolatban. b) A part mentén töltés készíttessék ...” Ennek megfelelően a Duna-gát 1890-ben elkészült, a millenneum évében A világgazdaság ma függőségek rendszere; politikailog és gazdaságilag egyaránt a békés egymás mellett élés gondolata győzött, amely nélkül nem lennének, megoldhatók az emberiség legnagyobb gondjai, köztük is elsősorban az élelmezés, amely ma is sok millió ember napi problémája. A műsor öt adásban kerül képernyőre. 1975. JÚNIUS 7„ SZOMBAT 22.30: Családi élet. Az angol film dokumentarista eszközökkel készült és egy kispolgári család csődjét mutatja be. A család leánygyermeke kiskora Rókus u.: (Tel. 21-165). I—II. körzet (dr. Dörömbözy, dr. Sediánszky), Endresz Gy. u. (dr. Görög), Sem- -fnelweis II. (dr. Pados) körzete. Gyermekorvosi ügyelet az egész város gyermeklakossága számára 1975. június 7-én. du. 14 órától 19 óráig: Munkácsy M. u. 19. Gyermek- poliklinika földszinti bejárata. (Tel.: 13-833/54. mell.) 1975. június 7-én este 19 órától, június 9-én, reggel 07 óráig ugyanott. (Tel.: 12-812) Ezen belül halaszthatatlan ellátást igénylő járóbetegek részére a rendelési idő: szombaton: 15—17 óráig vasárnap: 9—10 óráig 16—17 óráig Felnőtt ügyeleti szolgálat szombat este 19 órától hétfő reggel 7 óráig. I. kerület részére: Az újmeszesi körzeti orvosi rendelőben. (Tel.: 11-169). II. kerület részére: A II. kér. Rendelőintézet, Munkácsy M. ü. 19., a gyermekpoliklinika földszinti bejárata. (Tel.: 12-812) III. kerület részére: A III. kér. Rendelőintézet dr. Veress E. u. 2. (Tel.: 15-833). Járóbetegek részére a rendelési idő: szombaton: 15—17 óráig vasárnap: 9—10 óráig 16—17 óráig Fogászati orvosi szolgálat 1975. június 7-én, 19 órától, június 9-én reggel 7 óráig: Petőfi u. 41. szám alatt. Hívást lehetőleg a fenti rendelési időkben kérjük leadni. F'a a megadott szám nem jelentkezik, a Hívást a 09 POSTA kell bejelenteni. 1896-ban pedig átadták a betonfalat is. A folyó szabályozásával az I. világháború kezdetén csupán Dunaföldvár és Paks térségéig jutottak. A további rendezési munkálatokra 1945 után került sor. Az első általános rendezési terv 1951-ben készült el. Az 1956-os árvíz alkalmával azonban ennek minden hiányossága kiütközött. Az újabb szabályozási tervek 1958-ban kezdődtek meg a jugoszlávokkal közösen. A két ország védekezési érdekeltsége a határtól Duna- földvárig, illetve Vukovárig terjed és 227 kilométeres szakaszt érint. Minden szabályozási és rendezési tervet először a VITUKI (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet) laboratóriumaiban modellvizsgálatokon kísérleteznek ki s csak ezután kezdődhetnek meg a gyakorlati munkák. 1968-ban indult és 1973 őszén fejeződött be végérvényesen a Duna déli védvonalának jobbparti töltésrendezése. Az T965-ÖS árvíz tetőzési szintjéhez képest másfél méterrel magasabb víz ellen is biztonságot Jelenet „A császár kémje” című filmsorozat VI. részéből. (Június 15. — vasámao — 14.25.) óta betegesen érzékeny, rossz idegzetű. Játékait, csínyeit a szülők szigorúan büntetik. A lány mindenképpen kitörni igyekszik a nyomasztó környezetből. Még egy fiúval is hajlandó lenne elmenni, de a szülők visszatartják. Végül egy intézetben talál viszonylagos nyugalomra. Az idegszanatóriumban egy lelkes, lelkiismeretes orvos több hasonló társával együtt csoportos beszélgetésekkel, zenével, művészi élményekkel „gyógyítja”. A lelkileg sérült leány a fiatal orvos segítségével már-már meggyógyulni látszik, amikor az intézet vezetői elhatározzák, hogy ezt az osztályt megszüntetik. A fiatal orvos szerződése is lejár; nem alkalmazzák tovább. A leány pedig átkerül azok közé, akik súlyos idegbetegek ... 1975. JÚNIUS 8., VASÁRNAP 17.15. Hetvenöt éves a magyar gyógy pedagógiai oktatás. A 75 éves főiskolát főigazgatója, Illyés Gyuláné mutatja be, aki három éve áll az intézmény élén. A főiskola ‘ olyan pedagógusokat képez, akik hozzáértéssel foglalkoznak a lelkileg sérült, gátlásos, testileg vagy szellemileg károsodott gyermekekkel. Ide tartoznak mind a beszédhibások, a mozgássérültek, hallásban, látásban gátoltak, vagy akiknek zavar mutatkozik szellemi fejlődésében. A műsorban megismerkedhetnek az intézmény múltjával, munkájával, érdekes kísérleteikkel; bepillanthatnak a jövendő gyógypedagógusok előkészületeibe, például: hogyan állapítják meg a gyermekrajzból a gyermek szellemi fejlettségének állapotát. A filmet Borús Rózsa szerkesztette, operctőre Kocsis Sándor, rendezője Czigány Tamás. Illyés Gyuláné beszélgetőpartnere: Győry György. nyújt. A munkálatok 54 millió forintba kerültek. Ezzel egyidő- ben a Duna jugoszláviai szakaszán hasonló töltésrendezést végeztek. A déli védvonal balparti részének a Baja és az országhatár közötti 50 kilométeres szakaszán 1974-ben fejezték be a megerősítést. így teljes biztonságot nyújt és megvédi a 23 862 hektáros Margitta-sziget 5600 fős lakosságát az 1651 millió forint gazdasági értékkel együtt. A védett területen helyezkednek el a következő települések: Szeremle, Dunafalva, Újmohács, Homorúd, Hóduna, Karapancsa, Sárhát, valamint a magaspartok szélére épült Hercegszántó, Nagybaracska és Dóvod. Ezzel a Dunát gyakorlatilag végleges mederhez kötötték és szabályozására a jövőben már csak igényváltozás esetén kerül sor. Ilyen például a paksi épülő atomerőmű hűtővízigényének kielégítése, amelyet ugyancsak folyamszabályozással lehetett megoldani. A magyarországi Duna-sza- kaszt övező védőmüvek összesen félmillió hektáros területet védenek. (Folyt, köv.) Időszerű növényvédelem Több kerttulajdonos kérésére közlünk néhány védekezési módot a meztelencsigák ellen. Mivel a kártevő késő őszig károsít — főleg kö- töttebb, nyirkos talajokon •— célszerű egész évi kártételét megakadályozni. A meztelencsiga életfeltétele: a nedvesség. Testfelületének állandó nedvesen Jartásával marad csak életben. Az ellene való védekezés alapja éppen a testfelület nedvességének megszüntetése. A csigaölőszerek (Helarion, Lynacid — Spolana) jelenleg nem kaphatók, ezért a pusztításukat más módon kell megoldani. Hatásosan alkalmazhatók a nedvességelvonó poranyagok, mint a porított mésznitrogén 1—1,7 kg/100m2, mészpor 3,5—5 kg 100 m2, szuperfoszfát 2—3,5 kg 100 m2. Ezeket az anyagokat nem túl nedves viszonyok között az alkonyati órákban kell kiszórni a területre úgy, hogy a növényekre ne kerüljenek. A csigák a szerekkel érintkezve fokozott nyálkakiválasztás következtében elpusztulnak. Tömeges elszaporodásuk megakadályozható árnyékos, nyirkos búvóhelyek megszüntetésével, a terület általános gyomirtásával. A hetek óta tartó meleg, párás időjárás hatására továbbra is veszélyt jelent a szőlőperonoszpóra. A szőlő védelmét jelenleg kössük ösz- sze a lisztharmat és a szürkepenész elleni védelemmel, egy munkamenetben permetezzük ezen gombabetegségek ellen. A felhasználható (és jelenleg kapható) készítmények: lisztharmat ellen: Thiovit 0,3% Mikrolux 0,3% peronoszpóra ellen: Rézoxiklorid 50 WP 0,5% Dithane M—45 0,2%. Ortho-Phaltan 0,15, virágzás után 0,2%. Cuprosan Super D 6,3—0,5%, Zineb 0,2—0,3 százalék. A szőlőlisztharmat és peronoszpóra ellen együttes védelemre: Dithane D—8 K—50 porozószerből 17—28 dkg 100 m2 Május második felétől tömegesen jelentek meg a levéltetvek; gyümölcsfákon, dísznövényeken, szántóföldi növényeken is. Ellenük az alábbi rovarölőszerek valamelyikét használjuk: Bi 58 EC 0.1%. Cidiál 50 EC, Pirimor 50 DP, Rovlinka 50 WP. Utóbbi három készítményből 1 kg illetve 1 liter,ha a felhasználandó mennyiség. Jelenleg rajzik tömegesen a burgonyabogár lárvája. Számuk hatásosan gyéríthető az alábbi készítmények valamelyikével; Sevin 85 WP 0,2%. Fiiból E 0,2%, Satox 20 WSC 0,4%, Élőerőn 1,5 dkg/100 m-, Safidon 30 EC 1,7—2,3 dkg '100 m2, Rovlinka 3D 20 dkg 100 m2. Rozs Ferenc Baranya megyei Növényvédő Állomás Anyaikönyv PÉCS SZÜLETTEK Farkas András, Ignácz Alexandra, Schindi Krisztián, Klárics Márta, Szabó Tamás, Herczegh Zoltán. Lingli Anikó, Kiss Árpád, Pinczker László, Márton György, Szűcs Krisztián, Máté Anita, Lendvai Levente, Zombo- ri Zalán, Hinterdorfer Gábor, Czil- ják Ede, Fertői Judit, Szakály Szilvia, Nagy Zoltán, Fata Gábor, Tóth Csaba, Csatlós Tamás, Csirke Renáta, Megyesi Csaba, Takács Klára, Hock Endre, Ternyei László, Balog Erzsébet, Molnár István, Szörényi Zoltán, Mózs Vilmos. Hosszú Bernadett, Kun Beáta, Hotz János, Tóth Csilla, Gaál Éva, Tatai Tímea, Tarr Attila, Varga Tamás, Óvári Gábor, Schaller Cintia, Marónics Eszter, Béla Zoltán, Kovács Sándor, Árvái Róbert, Rechnitzer Szilvia, Illés Krisztina, Schalli Anita, Czif- rák Zsolt, Marosics Tamás, Márfi Zalán, Kiss László, Ócsai Eszter, Pirii Ágnes, Harván Tamás, Bogár Károly, Varga Szilárd, Szekeres János. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Amrandi Areski és Szalontai Anna, Nánai József és Szabó Márta. Houpert Bernd és Várkői Judit, Panta Antal és Ivanov Margit, Domokos Mihály és Csányi Katalin, Szabó László és Beretzky Éva, Má- tés József és Farkas Mária, Kertész István és Zsinkó Sarolta, Sáros Gyula és Goják Ilona, Gál Béla és Saray Eszter, Zámbori Ferenc és Riegler Mária, Wiandt Konrád és Diósi Ágnes, Szarka József és Sipos Ágnes, Sótonyi Gábor és Szóvá Zsuzsanna, Horváth Ferenc és Daradics Irén, Nagy-György Géza és Marat Zsuzsanna, Viszló Ferenc és Száraz Ibolya. Tuboly László és Pozsonyi Éva, Víg Zoltán és Hamar Éva, Tóth Károly és Nagy Éva, Bilonka István és Orf Erzsébet, Ma- róti Ernő és Gróf Rita, Bertrám Zoltán és Benács Erzsébet. MEGHALTAK Tóth Jószef. Fekete Károly, Magyar Anna, Németh Sándor, Csermi István, Vízkelety Antalné Jánoska Margit, Hiszek Nándor, Frittmann Béla, Derka István, Tímár József, Ősi .!ózsefné Szendrei Júlianna, Farkas János, Baumhol- czer István, Bohner Nándor, Zsoldos László, Varga Mihályné Németh Mária. Füke András. ORVOSI ÜGYELET illtkílfai A DUNA
