Dunántúli napló, 1975. június (32. évfolyam, 148-177. szám)
1975-06-29 / 176. szám
■ Dunántúlt napló 1975. június 29., vasárnap Eredményes négy esztendő Kubai pártmunkás Szakszervezeti küldöttértekezlet izénbányáknál kező tervidőszak jó előkészítéséért — mondta Keszler Ferenc, a Szénbányák SZB-tit- kára. — Az üzemi demokrácia szélesítése érdekében pedig bátorítanunk kell dolgozóinkat, hogy aktívan vegyenek részt az üzemi demokrácia fórumain. — Legfontosabb teendőnk a tervfeladatok megvalósításának segítése. Politikai nevelő munkával támogatnunk kell a munkahelyi demokrácia hatékonyabb érvényesülését. Sa^ játos eszközeinkkel tovább kívánjuk ösztönözni a szocialista brigádmozgalmat — mondta befejezésül Rácz Gyula, a MÉV SZB-titkára. (Mécs) küldöttség Baranyában A magyar államhatalmi szervek összetételének és funkcióinak tanulmányozására hazánkban tartózkodó kubai pártmunkás küldöttség szombaton Baranyába látogatott. A küldöttség vezetője: Franciskó Dorado Brat, a Kongresszusi Bizottság titkára, a Kubai Kommunista Párt alosztályvezetője. Vele érkezett: Domingo Dorado Kar- denas, Xió Mara Franco Parel- lada, a KB munkatársai, Raul Rodriqez Lobez, a Havannai Megyei Pártbizottság másodtitkára, Rita Castenera Carifa, a Tervhivatal főosztályvezetője. A küldöttséget elkísérte Bundzsák- lia Mátyás, az MSZMP KB Köz- igazgatási és Adminisztratív osztályának munkatársa. A vendégeket Pécsett, a Városi Tanács épületében Petőházi Szilveszter, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkára köszöntötte. Bemutatta Megyaszai Józsefet, Pécs város Tanácsának általános elnökhelyettesét, Dr. Németh Lajost, a Városi Tanács elnökhelyettesét, Dr. Galabár Tibort, a Városi Tanács V. B. titkárát, valamint a szakigazgatási osztályok vezetőit. Petőházi Szilveszter ismertette Pécs város társadalmi, gazdasági szerkezetét, ipari, kereskedelmi struktúráját, kulturális-tudományos helyét, szerepét. Papp Imre részletesen bemutatta a Városi Tanács felépítését, vázolta feladatát, mit a lakosság érdekeinek valóra- váltásában. tennie kell. Dr. Galabár Tibor, a szakigazgatási szervek működését taglalta. A vendéglátók számos kérdésre válaszoltak. A kubai vendégek szombaton délután Pécs város idegenforgalmi nevezetességeivel ismerkedtek. a MÉV-nél és a! Tegnap tartotta meg szak- szervezeti küldöttértekezletét a megye két bányavállalata. A Mecseki Ércbányászati Vállalat a központi épüjet tanácstermében rendezte meg a tagság képviseletében jelenlevő 170 küldött tanácskozását, melyen r;szt vett Dan- dó István, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetőségének tagja, Neubauer József, az SZMT vezető- titkára, dr. Pintér József, a Nehézipari Minisztérium Uránipari Titkárságának vezetője, Tóka Jenő, a MÉV igazgatója, Kovács István, a MÉV Párt- bizottságának titkára. A szénbányák 180 szakszervezeti küldöttének értekezletére a pécsszabolcsi Puskin Művelődési Házban került sor, melyen megjelent dr. Vajda József, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete Elnökségének tagja, Kun Lajosba Bányaipari Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetőségének titkára, Szili József, az SZMT titkára, Bachmann Mátyás, a szénbányák igazgató-helyettese, dr. Bánki Nándor, a Szénbányák Pártbizottságának titkára. Mindkét küldöttértekezleten a vállalati szakszervezeti bizottságok titkárai — a MÉV- nél Rácz Gyula, a Mecseki Szénbányák Vállalatánál pedig Keszler Ferenc — számoltak be a szakszervezeti tanács négy esztendős munkájáról, melyet vita követett, ezután választották meg a szakszervezet vezető testületéit, valamint a küldötteket az SZMT küldöttértekezletére és a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete XXI. kongresszusára. A MÉV Szakszervezeti Bizottságának titkára ismét Rácz Gyula lett, a Szénbányák SZB titkári tisztjét újból Keszler Ferenc látja el. Hogyan töltötte be feladatát a két bányavállalatnál a saakszervezet? Miképpen segítette sajátos eszközeivel a gazdasági célok megvalósítását? — erről kértünk tájékoztatást az SZB-titkároktól. Keszler Ferenc, a Mecseki Szénbányák SZB-titkára: — Az elmúlt esztendőkben elért eredmények nagy erőfeszítéseket követeltek. A feladatokat csak a dolgozók szabadnapjainak feláldozásával lehetett megoldani. A jövőben arra kell törekedni, hogy ez ne forduljon elő. A műszaki fejlesztés területén jelentkező elmaradás pótlásával, az átgondoltabb műszaki és szervezési intézkedésekkel, a jobb munkafeltételekkel lehetne gondjainkat enyhíteni. Rácz Gyula, a MÉV SZB- titkára : — Ügy hiszem jól szolgálta a szakszervezet a vállalat gazdasági célkitűzéseinek megvalósítását, a dolgozók érdekeit. A termelési feladatok kimunkálása, annak folyamatos megvalósítása mellett, nagy gondot fordítottunk a termelés gazdaságosságára. Olyan szabályzó rendszert dolgoztunk ki, amely biztosítja az üzemek közvetlen anyagi érdekeltségét. A szakszervezet segített a munkafegyelem megszilárdításában. A gazdasági és szakszervezeti szervek közötti jobb munkamegosztás eredményeképpen, a kollektívák fokozott tenniakarásával tovább fejlődött a szocialista munkaverseny-mozgalom. — A jövő feladatai? — Mindent meg kell tennünk a jelen gazdasági év sikeres befejezéséért, a követTöbb mint egy évszázados hagyománya a nyomda-, de jó ideje a papíripar és a sajtó dolgozóinak is a Gutenberg Jánosra emlékező János napi ünnepély. A nagyszabású szakmai találkozó egyik eseményeként szombaton a Kisstadionban átadták az új pécsi vágó: csarnokot Kettős jubileumot ünnepel a Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat. Negyed- százada annak, hogy államosították a valamikori vágóhidat, s hetvenöt esztendeje költöztek a Bolgár Néphadsereg úti telephelyre. A kettős jubileum jelentős eseménnyel párosult: tegnap adták át ugyanis a mintegy hetvenmillió forintba került új vágócsarnokot. Az új létesítmény elkészültével jelentősen megváltoztak a munkakörülmények. A régi bauxitbetonból készült sertés- és marhavágót végre elhagyhatták a vállalat szakmunkásai: mint ismeretes, nyolc esztendővel ezelőtt derült ki, hogy az említett üzemrészek bauxitbetonból készültek, s esztendőkön át aládúcolt, korszerűtlen munkahelyen dolgoztak a húsipari szakmunkások. A tegnap délelőtt rendezett üzemavató ünnepségen Regős Béla, az Álíatforgalmi és Húsipari Tröszt műszaki igazgatója adta át az új vógócsarnokot Szabó Lászlónak, a Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatójának, illetve az üzem dolgozóinak. A kétszintes alumínium borítású épületben egyelőre egy műszakban dolgoznak, és évente 250 ezer sertést és 60 ezer marhát vágnak majd le. A három esztendővel ezelőtt megkezdett rekonstrukció ezzel még nem fejeződött be, hiszen az év,vége előtt átadják az ötven vagonos hűtőházat és a TMK- műhelyt. A vágóhíd korszerűsítése a tervek szerint mintegy négyszázmillió forintba' kerül, s jövőre kezdik meg a régi bauxitbetonból készült üzemrészek lebontását, illetve az új feldolgozó, az ahhoz kapcsoló„Nyári este Budapesten" címmel neves művészek közreműködésével rendeztek műsort. Vasárnap — mint az már szokásos — egésznapos sportünnepély lesz, amelynek eseményeit az építők sporttelepén, illetve az FTC sporttelepén bonyolítják le. dó csomagoló építését. A rekonstrukció befejezése 1978- ban várható . . . Szabó László, a vállalat igazgatója, az átadási ünnepélyen mondott ünnepi beszédében arról a fejlődésről is szólt, amelyet a vállalat az elmúlt negyedszázad alatt ölért. így 1955-ben 39,5 ezer sertést, 10,8 ezer marhát vágtak és 1100 tonna húskészítményt állítottak elő. Az elmúlt esztendőben viszont több mint 158 ezer vágott sertés, illetve 16 ezer vágott marha hagyta el a pécsi üzemet, a húskészítmény menyEgy lelket sem látni. Csak a kutyák csaholják meg a jövevényt. A friss földű, simára egyengetett utcát két oldalt vadonatúj vízlevezető árkok fogják közre. A házak udvarát is rendbe rakták már, csak a kertekben fedezhető fel a víz nyoma: a vastag, repedező agyagréteg alól megfulladt virágok csonkjai meredeznek . . . A három héttel ezelőtti ítéletidő — mint arról beszámoltunk — nagy pusztítást végzett Mólomban. Az emberemlékezet óta nem tapasztalt hatalmas felhőszakadáskor az Alsó utcában elöntött a víz négy házat. A legsúlyosabb csapás Fodor Józseféket érte: megroggyant és életveszélyessé vált a házuk. Annál is inkább fájlalja ezt a gazda, mert fél évtizeddel ezelőtt a szamosközi árvíz már egyszer elpusztította portáját. Most pedig, az egyébként „vízmentes” nyisége is meghaladta a 4300 tonnát. Az új vágócsarnok átadásával jelentősen csökkent a fizikai munka, a kétműszakos termelés beindítását követően évente közel négyszázezer sertés illetve százezer marha feldolgozását végzik majd. A vállalat az elmúlt év utolsó negyedévétől csak Baranya megyét látja el hús- és húskészítménnyel. Az építendő feldolgozóval pedig tovább javul Baranya és Pécs húsellátása. vidéken ismét utolérte rettegett ellensége. A természeti csapás óta sok minden történt ezen a környéken: kiszélesítették, kimélyítették a kocsiutat — közel 700 köbméter földet szállítottak el innét a teherautók. Nagy- mennyiségű salakot hoztak a járda kiépítéséhez. Az útmenti vízelvezető árkok hossza 300 méter lesz, melyek ásása a befejezéshez közeledik. Az itt kitermelt földet, a falu szélét átkaroló kis gát építéséhez használják fel. Ez védi majd a házakat a szántóföldekről levonuló víztől. — A vízmű igyekezett kiveretni vízzel a Keszűi út alatti átereszből a lerakodott iszapot — magyarázza Kirchner Géza, a kővágószöllősi tsz kubikosa. — Fél munkát végeztek. Az áteresz közepén jó 'talicskányi föld maradt. Azt nekünk kéne kilöknünk. De kézi erővel nem megy. Pedig, ha János ünnepély S. Gy. Segítség kénél árvíz után Málomban Mi lesm Fodorekkol? A KGST titkára sajtótájékoztatója Biztonságos út N em lehet más úton, nem lehet másként. A szocialista országok érdeke s nemzeti érdekünk egyaránt megkövetelik, hogy a lehető legszorosabb gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok alakuljanak ki a KGST-országok között. Tegnap a Parlamentben Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára sajtótájékoztatóján a baráti beszélgetések közben, a tájékoztató kérdéseiben a nyugati újságírók is hasonlóan értékelték a szocialista gazdasági közösség helyzetét. A KGST XXIX. ülésén, mint azt a KGST titkára külön is kihangsúlyozta, az 1976-1980. évekre szóló megállapodások minőségileg új fejezetet nyitnak a szocialista országok gazdasági és kereskedelmi együttműködésében. A „KGST-tagállamok sokoldalú integrációs intézkedéseinek egyeztetett tervét" gondos módszertani és szervezési munka előzte meg, megvalósításának záloga, hogy az egyes országok népgazdasági terveinek külkereskedelmi fejezetéhez külön részként, de szervesen kapcsolódik. Ugyancsak a realitás záloga, hogy valamennyi KGST-ország saját tervében erőforrásokat, pénzt, munkaerőt és más eszközöket biztosít az egyeztetett tervben vállalt kötelezettségek teljesítéséhez. A magam véleménye szerint a minőségi különbségnek van egy másik oldala is. Egyetlen tervben sem szerepelt olyan hangsúlyozottan a mindennapok emberének közvetlen érdeke, mint ebben. Többször is találkozunk ilyen kifejezésekkel: emelkedik az anyagi javak termelése, következetesen meg kell valósítani a népek életszínvonalának emelését, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a lehető legjobban ki lehessen elégíteni a lakosság élelmiszer és fogyasztási cikkek iránti szükségletét. A KGST eddigi munkáját magyar felfogás szerint hajlamosak voltunk sokszor leszűkíteni a Zsiguli-, az Ikarus- és az alumínium-programra. Elégedettségre természetesen nincs ok, mégis meglepőek a számok, amelyek például a gépipar specializá- ciójában s a kooperációban végrehajtottak: 20 témában 2000 termék készült hasonló módon. Autó, cellulóz- és papíripari gépek, mezőgazdasági eszközök. A most elfogadott terv szerint további 18 témában szélesítik ki a kooperációt: vagongyártásban, hidraulikus berendezések, konténer szállító eszközök, textil- és bútoripari gépek gyártásában .. . A sajtótájékoztatón részletesen szó esett arról a 9 mii liárd transzferábilis rubelről, amelyet a KGST-tag országok közösen teremtenek elő új létesítmények építésére és kiegészítő termelőkapacitások létrehozására. Szibériában épül fel a világ legnagyobb, évi 500 ezer tonna kapacitású cellulóz üzeme, hasonló jelzőt lehet használni a Kazahsztánban épülő, azonos nagyságrendű azbesztkombinátra és a 2800 kilométer hosszú Orenburg-gázvezetékre, amelyen évi 15,5 milliárd köbméter gázt kapnak a KGST-országok. A kilencmilliárdból épül a Vinyica-Albertirsa közötti magasfeszültségű villamos távvezeték, egy Kubában létrehozandó nikkelkombinát és még öt „kulcsra kész" objektum. Az egyeztetett integrációs intézkedési tervben szerepel a KGST európai országai egységes villamosenergetikai rendszerének kiépítése is. Egyik nyugat-európai sajtóügynökség tudósítója kérdésében burkoltan arra célzott, hogy lehetséges, hogy ennek a rendszernek lesz egy kapcsolója.. . Nyikolaj Faggyejev egyértelmű választ adott: nem dobunk mindent a nagykalapba. Nemzeti hálózat épül ki, amely azonban egységesítve lesz, c villamosenergia mérve, de szabadon áramolhat az országok között. Miként a KGST nyílt szervezet, nincs körülvéve kínai fallal. Jugoszláviával szoros kapcsolatban áll máris a KGST. Finnországgal az elmúlt években kétszeresére nőtt a szocialista országok kereskedelmi kapcsolata, Irak és Mexikó, legújabban Kolumbia is érdeklődést tanúsít, annak lehetősége sincs kizárva, hogy az Európai Gazdasági Közösség országaival bővüljenek a kölcsönös előnyök alapján a KGST kapcsolatai. |V| incs más lehetőség, csak ez a biztonságos út. A Par- 1 lamentből kijövet megerősödött bennem az, hogy a magyar gazdaság kisebb megrázkódtatással vészelheti át a világ gazdaságában dúló vihart. Mert, mint a KGST titkára mondta, a világgazdaság negatív jelenségei ellen sem lehet a KGST-t a kínai fallal körülzárni. L. J. ott marad egy nagyobb esőkor, megint baj lehet: ez alatt kéne átfolyni a levezető árkok vizének. Két hét alatt sok minden történt ezen a környéken — tegyük hozzá mindjárt, amit jóval később már meg kellett volna csinálni — néhány ember kedélye azonban nem csillapodott le, leginkább Fodorék nem tudnak belenyugodni sajnálatos helyzetükbe. — Nézzen körül! Mi lesz velünk? — siránkozik az asz- szony. A ház aládúcolva. A szobák falán újnyi repedések. Az ajtókat, ablakokat használni nem lehet, mert a tokok megvetemedtek. A kert még most is iszaptenger. Tényleg: mi lesz velük? — Húszezret beleöltünk, és havi 600 forint életjáradék. Most meg ott szoroskodunk a nyirkos szükséglakásban, vizes bútoron. Én beteg vagyok. De, hála istennek, a malackáink meggyógyultak. — Kaptak segítséget? — Az uram munkahelye a bőrgyár. Jöttek a kollégák. Adtak segélyt is, — 2800 forintot. Meg itt szemben átellenben a szomszéd. Ök vizet adnak, mert a mi kútunk még mindig piszkos. — Helyre kéne állítani a házat. — Miből? Ott a gyerek is, az életjáradék is. Talpaltunk a tanácshoz, ők az OTP-t ajánlották. Nem értem, a szomszéd mondja: Szolnokon a napokban volt felhőszakadás, és a tanács a gyorssegélyt már folyósítja. A Szamosközben is kaptunk. Ott is segítettek. Csak itt nem. Mit tehetünk? Hova menjünk? Kinek szóljunk? A bőrgyáriak segítettek, meg az egyik károsult dolgozójuknak a Pécsi Építő- és Tatarozó szocialista brigádja. A tsz használja az utat, bár úgy mondják a helybeliek, a gazdaság ezt tagadja. Hiába. Míg kinn jártam négy lovaskocsijuk döcögött errefelé. Szóval, a tsz jószerével semmiféle munkát nem vállalt a károk helyre- hozatalában. így aztán érthető, az egyik kubikos elkeseredett megállapítása : — Hol van az az összefogás, melyet nem egyszer mutat a tv, hírül ad az újság? Most kéne! Mert ezeknek az elesett embereknek, a Fodoréknak nagyon jól jönne, ha bárki odaáll: na, ember! — itt egy tégla, meg maiteres kanalam is van. Körülnézek. Egy lelket sem látni. A kutyák is csendesek. Én pedig várom a téglás mal- teros kanalas, segítőkész embereket, akik felverik a közönyös csendet... (Mécs) í Ä wmL tfhfr ;%.; & ^ wv*^^ í | | » | | ^ | I . : • ^aS>: j. :y ■•■/.<&. Jíyrf ;j&. $• #-••-•-•• í;«*? i “ á * < í »«í ••■••••¥ •* J i í : .......... .......... ........ ....... .........