Dunántúli napló, 1975. június (32. évfolyam, 148-177. szám)

1975-06-04 / 151. szám

2 Dunántúli napló 1975. június 4., szerda A MEGYESZER együttműködése bolgár gyárakkal Lakástelefonok Bulgáriából lesztett kaputelefon szisztémá­ját. 1976-tól több tízezer kapu­készüléket exportálnak Pécsről. A munkamegosztásban is kö­zös nevezőre jutottak. Együtt­működnek több híradóstechni­kai készülék továbbfejlesztésé­ben. Ebben a MEGYESZER-re hárul a diszpécsertelefonok, a főnök-titkári telefonok és más speciális célú híradástechnikai készülékek fejlesztési és kuta­tási munkája. A szakértői bizottság hatá­rozatait június 3-án, Vár­nában kezdődött munkacsoport értekezletén thagyták jóvá a két ország munkacsoport vezetői. Ezt követően kereskedelmi szer­ződések megkötésére is alkalom nyílik. Július első felében bolgár szakértői csoport érkezik Pécsre a MEGYESZER-hez s lezárják a még nyitott kérdéseket, rögzí­tik a műszaki-tudományos együttműködés keretében vég­zendő feladatokat. Nagy István E redményes tárgyalás után hazaérkezett Bulgáriából Pécsre a ME­GYESZER igazgatója, Ke­lemen György, Józsa Béla műszaki igazgató-helyet­tes és Burján Ervin fejlesz­tési osztályvezető, öt na­pot töltöttek a baráti or­szágban. A Bolgár—Ma­gyar Rádiótechnikai és Elektrotechnikai Ipari Mun­kacsoport februári ülésén hozott határozat alapján a Belogradschik Telefongyár­ban és a Szófiai Elektró- inpex központjában ta­nácskoztak és több gyárat meglátogattak. A csehszlovák újságirók szerkesztőségünkben. Rendteremtés a Komlói Városgazdálkodási Vállalatnál A találkozón megvitatták a kooperációs együttműködés le­hetőségeit, szélesítésének mó­dozatait, valamint az úgyneve­zett harmadik piacon való kö­zös megjelenés biztosítását, to­vábbá az ezzel kapcsolatos fej­lesztési munkamegosztás prob­lémáit, Zöldségfajta: bemutató Villányban A Zöldségtermesztési Kuta­tó Intézet villányi kísérleti te­lepe csütörtökön nyilvános zöld- ségfajta-bemutatót tart, a ter­melő gazdaságok szakemberei részére. Paradicsom: 30 fajta és faj­tajelölt között megtalálhatók a gépi betakarításra, konzerv­ipari feldolgozásra alkalmas fajták mellett, a fólia alatt ter­meszthetők is. A korai, közép- és késői érésű fajták, honosí­tott, vagy honosítandó külföl­di fajták, illetőleg a Zöldség­termesztési Kutató Intézet ne­mesitől által előállított új, nagy termőképességű fajtajelöltek. Uborka: Néhány hagyomá­nyos fajtával összehasonlítás­ban az intézet által nemesí­tett négy új bőtermő, részben keseredés mentes fajta melleit, egy új holland fajta is tanul­mányozható. Fűszerpaprika: Az intézet ka­locsai fűszerpaprika kutató ál­lomása négy új fajtáját mu­tatja be, amelyek nagy hoza­mot biztosítanak és gépi be­takarításuk megoldott. Csemegekukorica: A hagyo­mányos fajták mellett bemu­tat a kísérleti telep egy olyan új fajtát, amely korán és egy­szerre érik. Ezt a fajtát, több más fajtajelölttel együtt, az intézet csemegekukorica ne­mesitől a régi fajták leváltásá­ra kínálják. Tojásgyümölcs: Megyénkben némi termesztési hagyomány­nyal rendelkező zöldségfajta, amelynek nagyobb mértékű ter­mesztése indokolt volna. A faj­tabemutatón négy honosított külföldi fajtát mutatunk be. A zöldségtermesztés jövedel­mezővé tételének alapfeltétele olyan új korszerű fajták alkal­mazása, amelyekben genetikai­lag megvannak azok a meny- nyiségi és minőségi tulajdon­ságok, amelyek az üzem adott­ságainak legmegfelelőbb ter­mesztési technológiát alkalmaz­va a felszínre hozhatók. A faj­ta ma már nemcsak botani­kai, hanem ökonómiai fogalom is, termelőeszköz. Az egyéni kertészek, kert­barátok nagy érdeklődésére való tekintettel, a villányi kí­sérleti telep idén részükre kü­lön tart fajta-bemutatót és szak- tanácsadást, minden pénteken. A bemutatón szereplő fajták vetőmagja a Zöldségtermeszté­si Kutató Intézet kecskeméti központjánál megrendelhető. Megállapodást kötöttek olyan híradástechnikai alkatrészek Magyarországra történő szállí­tására —, mely hazánkban nem található — és a bolgár ipar ezeket gazdaságosan tudja elő­állítani, nevezetesen a kapu­telefonhoz szükséges felcsen­gető zümmereket, vízmentes hangszórókat és reed-relés nyomógombokat. A MEGYESZER vezetői a bol­gár partnerekkel ismertették azokat a műszaki feltételeket és fejlesztési feladatokat, melyek alapján a bolgárok a jövőben műszakilag fejlettebb lakáské­szülékeket (az előszobában el­helyezhető kis telefonokat) szál­lítanak Magyarországra. Rögzí­tették a következő ötéves terv emelkedő igényeinek irányszá­mait. Jelenleg a MEGYESZER évente 40 000 (negyvenezer) lakáskészüléket importál Bulgá­riából. Ez a mennyiség a jövő­ben növekszik. A tárgyalásokon megállapo­dás történt; a bolgárok átve­szik a MEGYESZER által kifej­Hogyan keletkezik a lézer­sugár? Mire képes, hol alkal­mazható? „A mindentudó lé­zer” címmel láthattak, hallhat­tak izgalmas, érdekes előadást a TIT fizikai szakosztálya teg­nap délutáni előadói konferen­ciájának résztvevői. Dr. Csillag László, a fizikai tudományok Némiképp meglepetés Csor­ba Győző hét költeménye a nemrég megjelent, könyvhéten is árusított „Szép versek 1974" kötetben. Bölcselettel mindig is nagyon átszőtt gondolatai ■most még inkább távlatot kap­tak. Ez valamennyi versében érződik. Ember-értékelése, vi­láglátása így még élesebb. — Miért? — A művészet, tehát a köl­tészet is — válogat. A válo­gatás, a lényegesnek a lényeg­telentől való megkülönböztetése csak akkor történhetik, hogyha az alkotó a jelenségeket vala­milyen távlatból nézi. Ez azon­ban egyáltalán nem jelent olyasfajta felülemelkedést, amelyik az embert elválasztja a közösségtől, kiemeli belőle. Hiszen ezzel a költészet saját életelemét tagadná meg. Ha a kandidátusa, a Központi Fizi­kai Kutató Intézet munkatársa gyakorlati bemutatókkal illuszt­rálta a lézerről szóló előadá­sát. A nyilvános rendezvényt a Pécsi Orvostudományi Egyetem 1. számú előadótermében tar­tották. legutóbb megjelent verseimben ez a „felülemelkedés" az ed­diginél erősebb, talán azért van, mert bennem a filozófiai szemlélet erősödése az életkor­ral együtt jár. — Egyik mostani versében írja unokájáról: „...s úgy né­zem mint kiből soha nem távo­zik el a csoda”. Egy filozófiá­val erősen átszőtt költői életmű mostani szakaszában végülis hogyan értékeli az embert? — Most is vallom, amit Szo- phoklész mondott, hogy sok cso­dálatos van a földön, de leg­csodálatosabb az ember. Val­lom azt is: az emberiség kul­Mint egy vádirat, olyannak tűnik a komlói Népi Ellenőrzési Bizottság egyik jegyzőkönyve. Tavaly, tavasszal végeztek vizs­gálatokat a Városgazdálkodá­si Vállalatnál. Régóta sok volt a panasz a vállalat tevékenysé­gére, s amint a NEB kiderítet­te: nem alaptalanul. Azóta új, megbízott igazgató igyekszik rendet teremteni, s hogy milyen eredménnyel, azt tegnap tár­gyalta meg Komló városi Ta­nácsának végrehajtó bizottsá­ga. Néhány példa abból, ami - enyhén szólva - kifogásolható volt: „a vállalat építési üzemé­ben nem volt kielégítő a fizikai dolgozók, a segédmunkások keresete, ennélfogva nagy volt az elvándorlás. Mindemellett a vállalat egyik évben sem hasz­nálta ki teljes mértékben a bér- fejlesztési lehetőséget. Nem rendelkeztek az előírásoknak megfelelő bértáblázattal, s a helytelen bér-besorolások aránytalanságokat, feszültsége­ket idéztek elő. A vállalat ju­talmazási rendszere nem ta­lálkozott a dolgozók igazságér­zetével, rendszeresen néhány személy, esetleg csoport érde­két szolgálták." Ezekután nem is csoda, hogy a lakások fel­újítása sokszor hónapokig el­tartott, a' munka minőségében sem volt sok köszönet. A hibák kijavítása érdekében a NEB 21 pontból álló javasla­tot készített, amelyet a Városi Tanács végrehajtó bizottsága elfogadott. Ezzel megkezdődött a „rendcsinálás". A vizsgálat eredményét így összegezte dr. Fekete Sándor, a NEB elnökhelyettese: „ a vál­lalat a korábbi súlyos hibák­ból sokat felszámolt, életében és működésében jelentős javu­lás következett be.” A végre­hajtó bizottság tagjainak egy­behangzó véleménye volt, hogy túrájának és civilizációjának fejlődése szükségtelenné tette, hogy minden kor, mindent élői­ről kezdjen, mert van mire ala­poznia. Tehát az emberi telje­sítmények egyre csodálatosab­bak. De némi gyanakvás is él bennem: az ember ugyanis mint biológiai-társadalmi lény nem mindig képes helyesen él­ni a létrehozott értékekkel. De nem azért, mert erkölcsileg méltatlan rá, hanem mert nincs elég bátorsága ahhoz, hogy amit tiszta embersége parancsol, azt képviselje is. Több a becsüle­tes, rendes ember a világon, mint a nem becsületes. De az javult a munka színvonala, csökkent az építések időtarta­ma, javult a munkahelyi lég­kör. Ezeket az eredményeket kell továbbfejleszteni, meg kell szigorítani a lakbérek beszedé­sét (jelenleg is mintegy ne­gyedmillió forinttal adósak a lakók). A pécsi nyomdászat kezdetei Borsy Károly: A pécsi nyom­dászat kezdetei című könyvé­ről rendezett ankétot június 3-án a PAB székházában a Pécsi Akadémiai Bizottság Vili. szakbizottsága. A csaknem 100 érdeklődő előtt Szita László, a Baranya megyei Levéltár igazgatója, a könyv lektora re­ferátumában méltatta a meg­bízható szintézist nyújtó forrás­kritikai munkát, amely a bara­nyai történetírás hasznára is szolgál. Rúzsás Lajos, az MTA Du­nántúli Intézet osztályvezetője — vitavezető — szerint az alko­tás túlmutat a nyomdászaton, hiszen gazdaság-, művelődéstör­téneti, városfejlődési mozzana­tokat is bemutat. Rajczi Péter tanár elsősorban a mű kultúr- és jogtörténeti értékeit dicsér­te. Tóth István docens a szel­lem. és irodalomtörténeti érde­kességeket is felvonultató könyv kultúrhistóriai jelentőségére mu­tatott rá. T. Mérey Klára kan­didátus, az MTA Dunántúli In­tézet főmunkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy az ön­képzés, önfegyelem révén szakember találkozott a tör­ténésszel. utóbbiak aktivitása gyakran erősebb amazokénál. Földessy Dénes „A mindentudó lézer" A költő távlatai Csehszlovák újságírók Baranyában A Szlovák Újságíró Szövet­ség szervezésében hétfőn es­te 18 tagú mezőgazdasági­újságíró küldöttség érkezett Baranyába, Pathó Károlynak, a pozsonyi Szabad Földműves cí­mű hetilap főszerkesztőjének, a Csehszlovák Újságíró Szövetség Központi Vezetősége tagjának a vezetésével. A Pozsonyból és Prágából érkezett újságírók, rádióriporterek azzal a céllal látogattak Baranyába, hogy tanulmányozzák a megye me­zőgazdaságát, s lapjukban be­számoljanak a látottakról. A csoportot Fehér Gyula, a MÉM sajtófőosztályának vezetője, a MUOSZ agrár-politikai szak­osztályának titkára is elkísérte. Kedden délelőtt Pécsett, a Megyei Tanácson Álló Miklós, mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályvezető-helyettes adott tájékoztatást a külföldi újságíróknak Baranya mezőgaz­daságáról. Ezt követően a cso­port a Bólyi Állami Gazdaság­ba látogatott, ahol Kisjakab Lajos, a gazdaság igazgatója fogadta a küldöttséget és Cseh Sánddf igazgató-helyettes ka­lauzolta végig a gazdaságon a vendégeket. Megtekintették a gazdaság vetőmag-feldolgozó központját, majd a bólyi Kos­suth Termelőszövetkezet sza­kosított tehenészeti telepét, ahol beszélgetést folytattak Cséplő Görggyel, a tsz elnökével és a telep dolgozóival. Délután a Bólyi Állami Gaz­daság bári baromfiszaporító te­lepén dr. Grünlelder Lőrinc üzemvezető és dr. Bogi László szakmérnökök mutatták be a keltetőt és a mohácsi tojóte­lepet. Ismertették azt a tavaly aláírt ötéves egyezményt, mely­nek értelmében az állami gaz­daság évente 2,5 millió napos­csibét és közel félmillió elő­nevelt tenyészjércét szállít mintegy 35 cseh és szlovák nagyüzemnek. Az esti órákban a pozsonyi és prágai újságírók egy cso­portja Pécsett ellátogatott a Dunántúli Napló szerkesztősé­gébe, ahol Mitzki Ervin fő- szerkesztő fogadta a küldöttsé- ket, akik közül Pathó Károly, a delegáció vezetője, Bállá Jó­zsef, a pozsonyi Szabad Föld­műves munkatársa és Medve József, a Svobodné Sióvá mun­katársa magyar nyelven be­szélgettek pécsi kollégáikkal. A harmadik gömb, 1975 Tegnap délután 16 órai kez­dettel mutatta be a Nagy La­jos Gimnázium Ablak nevű irodalmi színpada A harmadik gömb 1975. című műsorát a Leőwey Klára Gimnázium dísz­termében. A bemutatott elő­adást Laki János, a Nagy La­jos Gimnázium negyedikes ta­nulója rendezte, aki megnyer­te az országos irodalmi pályá­zatot.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents