Dunántúli napló, 1975. június (32. évfolyam, 148-177. szám)

1975-06-28 / 175. szám

2 Dunántúli napló 1975. június 28., szombat Mi valósul meg Pécsett a tervidőszak végére? • Lakásépítésben lemaradás # Szolgáltatásokban túlteljesítés Csepeliek az Akadémián Pécs fejlesztésére igen komoly célokat tűzött ki a IV. ötéves terv. Ez év végén számok és arányok mutatják meg, hogy mit sikerült teljesíteni abból, amit a középtávú terv megha^ tározott. A célok szépek voltak: ,,A város lakosságának szükségle­teit arányosabban, az igények­hez és az adottságokhoz job­ban igazodva kell kialakítani; javítani kell a város ipari és foqlalkoztatási szerkezetét, meg­felelő összhangot kell kialakí­tani a városépítéshez." Mi való­sul meg és mi nem? Sokmin- dent már biztosan tudunk. Er­ről tárgyaltak tegnap délelőtt a Pécs városi Tanács koordiná­ciós bizottságának tagjai. A legégetőbb és szinte már örökös gond a lakáskérdés. A most befejeződő tervidőszakra összesen 7130 lakás építését tűzték ki célul. Ez már most biz­tos, hogy nem sikerül. A vár­ható teljesítés 6331 lakás. Je­lentős szerepet játszik ebben a célcsoportos lakásberuházás lemaradása, amely a tervhez viszonyítva 708 darab. Pedig igencsak szükség lett volna akár a túlteljesítésre is, hiszen a város lakosságának létszáma már ez év januárjában elérte az év végére tervezett 161 ezer főt. A lakosság gyorsan növek­Tanáravató ünnepi tanács­ülést tartott tegnap Pécsett, a POTE aulájában a Tanár­képző Főiskola. Az idei évben 29 szakpárosítású csoportban 338 tanárjelölt, a Dunántúl leg­különbözőbb részeiből, várta az avatás ünnepi perceit, amelyen részt vett dr. Füle Sándor, az Oktatási Minisztérium Pedagó­gusképző osztályának helyettes vezetője. A Himnusz elhangzása után dr. Kólmánchey Zoltán, az in­tézet főigazgatója köszöntötte a megjelenteket és nyitotta meg az ünnepi tanácsülést. Felkérte dr. Takács Józsefnét, a tanul­mányi osztály vezetőjét, hogy számoljon be az idei állam­vizsgák lefolyásáról, s azok eredményeiről. A tanulmányi osztály vezetője elmondta, hogy 338 negyedéves hallga­tó felelt meg az államvizsgá­kon előírt követelményeknek. Ezután a jelöltek nevében Varga Lajos történelem—orosz szakos hallgató kérte meg a Gebauer Ernőnek, a Bauhaus­korszak jellegzetes stílusában készült Petőfi-mozibeli freskó­ját általános megrökönyödésre máról-holnapra „eltüntették”, s ez ellen semmilyen hatóság nem mondhatott vétót. . . A Ivov-kertvárosi Barátság­forrást méteres gaz övezi, ma­ga a „forrásvíz" elapadt, s mindez különös gondolattársí­tásokra adhatna alkalmat. .. A Barbakán-kertben új tér­plasztikákat helyeztek el, ame­lyeknek örülni kell. De az el­helyezésnél csak azt nézték, hogy a környezet nem árt-e az alkotásnak, s azzal senki nem törődött, hogy a korábban meg­komponált környezetnek nem árt-e az utóbb odahelyezett mű ... Hasonló példák sokaságát sorolták fel tegnap a városépí­tészeti és műemlékvédelmi al­bizottság ülésén, amelyen a képzőművészeti alkotások vé­vő és a lakásberuházás csökke­nő tendenciája következtében a fakásellátási mutató jelenleg nem éri el az 1971-es szintet. Tehát egyre romlik a helyzet. Hogy nagyobbfokú romlás nem következett be, annak egyik fő oka, hogy sikeresen megindult és folytatódik a munkáslakás­építési akció. Jelentős előrelépés mutatko­zik a tervhez képest az óvoda­építésben. (Ugyanakkor a böl­csődéknél jelentős a lemara­dás.) Az „Építsünk óvodát” mozgalom hatására 499 férő­hellyel több készült a tervezett­nél. Az itt végzett társadalmi munka értéke a __ tervidőszak végére meghaladja a 38 millió forintot. A lakásépítéssel együttjáró kereskedelmi és vendéglátóipari egységek létesítésében túltelje­sítés várható még úgy is, hogy a Megyeri úti ABC áruház és étterem a magasház építésének elhúzódása miatt csak a jövő évben valósul meg. Az előző tervidőszakhoz vi­főiskola tanácsát, hogy avassa tanárrá az eredményes állam­vizsgázott jelölteket. Dr. Tiha­nyi Jenő főigazgató-helyettes szólította fogadalomtételre a végzősöket, majd dr. Kál- mánchey Zoltán tanárrá fo­gadta a 338 egykori hallgatót, s nyújtotta át az okleveleket. Kiemelkedő főiskolai tanulmá­nyaikért az idén négyen kap­tak vörös diplomát: A főiskola tanácsa e kiemelekdő elisme­résben részesítette Makai And- rásné Szoboszlai Adrien ma­gyar—angol szakos, Medve Anikó, Tihanyi Erzsébet, Mé­száros Zoltánné Bolla Eszter magyar—orosz szakos hallgató­kat. Az ifjú tanároktól dr. Kom- lósi Sándor, kandidátus, főis­kolai tanár vett visszaváró bú­csút, a hallgatók nevében pe­dig Varga Lajosné Balog Ágota fejezte ki köszönetét a főis­kola tanári karának. A tanáravató ünnepség a Szózat hangjaival ért véget. delméről, fenntartásáról, illetve újak létesítésének kérdéseiről folyt a vita. Az idézett esetek olyan problémákra irányították a figyelmet, amelyekben hala­déktalanul cselekedni kell. Miért van az például, hogy egy belső térben elhelyezett kép­zőművészeti alkotás nem élvez olyan védelmet, mint egy köz­téri szobor? Feltehetően azért, mert erre senki nem gondolt még. Vagy hogyan lehetséges az, hogy a nagy ünnepélyes­séggel április 4-én avatott Ba­rátság-forrás elhanyagoltságá­ról kell június végén beszélni? Ugyanazért, amiért a Lenin- szobor sem látott még kefét és mosóvizet. A városnak - nincs szonyítva a negyedik ötéves tervben csaknem megduplázód­tak az olyan szolgáltatások, mint a textiltisztítás, a gépko­csijavítás, lakáskarbantartás és a háztartási gépjavítás. Felvételizők izgalmáról. • • •• r rr I oromerol, tervéről — Miért köszörülték ki magu­kat a srácok? — Felvételi vizsgának ... — Miért vagy ilyen izgatott? — Felvételizik a gyerek. — Egy kávét, — de gyorsan. Rohanok felvételizni! Megkezdődtek a felvételi vizsgák a felsőfokú oktatási in­tézményekben. Pécs három egyetemére és három főiskolá­jára megindult a továbbtanul­ni vágyók zarándoklata. A be­iskolázási tervek szerint az ősz­szel a pécsi intézményekben több mint 1200-an kezdik meg tanulmányaikat. Csaknem félezren keresték fel tegnap a Pollack Mihály Műszaki Főiskolát. A földszinti folyosón nagy volt a tolongás. — Melyik szakra jelentkezett? A hölgy elcsodálkozik. — Én jogásznak jelentkez­tem. Most pedig én lepődöm meg. Leendő jogászok a Mű­szaki Főiskolán?I ­— Pénteken több mint 300 jogász, szombaton pedig jóné- hány közgazdász írásbelizik nálunk — mondja Vörös Rózsa, tanulmányi főelőadó. — A jo­gászok az esti-levelezőre je­lentkeztek valamennyien. így Király Lajos is Bajáról, a Kismotor- és Gépgyárból: — Ha sikerülne a felvételim, melyet a gyár támogat, s el­végzem az egyetemet a válla­lati joggal szeretnék foglalkoz­ni. Úgy gondoljuk, hogy ná­lunk is bevezetik a szakszerve­zeti jogsegélyszolgálatot, ak­kor is szükség lesz rám. erre a célra elkülönített hitel­kerete I Az albizottság a napirenden szereplő téma szenvedélyes megvitatása után a következő ajánlásokat tette a tanácsi ve­zetésnek: a közterületi szobrok védelméről szóló tanácsrende­letet egészítsék ki a belsőtéri alkotásokat is védő paragra­fussal; gondoskodjanak a kép­zőművészeti alkotások katalo­gizálásáról, s annak folyama­tos felülvizsgálatáról; biztosít­sanak hitelkeretet az alkotások fenntartására; foglalkozzon a tanács új alkotások elhelyezé­sének gondolatával is — már a tervelőkészítés szakaszában. H. I. A Csepel Vas- és Fémművek vezetői és munkatársai pénte­ken látogatást tettek a Ma­gyar Tudományos Akadémia székházában, ahol Erdey-Gruz Tibor, az MTA elnöke és Már­ta Ferenc főtitkár tájékoztat­ták a vendégeket az Akadé­mia munkájáról. Legfelsőbb tu­dományos testületünk és a Cse­pel Művek szorosabb tudomá­nyos és műszaki gyakorlati együttműködésének kialakítá­sát, a tudományos és a ter­melőtevékenység fokozottabb összehangolását szolgálja. A látogatás végén az Aka­démia és a Csepel Művek ve­Térjünk vissza a Műszaki Fő­iskolára jelentkezőkhöz, akik a két kar három-három szakára közel 1100-an jelentkeztek. Az írásbeli vizsga már egy hónap­pal ezelőtt megvolt. Az ott el­ért eredmények alapján a pén­teken kezdődő szóbeli vizsgák­ra 730 fiatalt hívtak meg. Kö­zülük 420-an a nappali, 150- en a levelező tagozaton foly­tatják majd tanulmányaikat. Tegnap 140 nappali és leve­lező jelentkező tudására voltak kíváncsiak a tanárok. — Megvallom, izgulok. Az írásbelim nem volt valami fé­nyes, de az a lényeg, hogy itt vagyok. Majd csak megy — mondja Gelesz Csaba, aki a közelmúltban tett sikeres érett­ségi vizsgát Pécsett, a Nagy Lajos Gimnáziumban, és né­hány perc múlva ott áll a 11 felvételi bizottság egyike előtt. S, aki már túl van a „jö­vőt" eldöntő szereplésen? — Nem volt vészes! A taná­rok is rendesek voltak. Lelket öntöttek az emberbe. Azt hi­szem jól sikerült — jegyzi meg Sütő József, a pécsi gépipari egykori tanulója. S ha mégsem? — Mégegyszer kísérletezem. A Műszaki Főiskola tanárai miként vélekednek néhány to­vábbtanulni vágyó meghallga­tása után a felvételizők felké­szültségéről? — erről kérdeztük dr. Müller Ferencet: — A levelezők közül eddig hatan szerepeltek, a bizottság előtt. Kettő —, aki igen régen érettségizett, de a szakmában dolgozik — meglepő tájékozott­ságot árult el. Egyiküknek már most kiállítanám a diplomát! Az idén először lett előírás, hogy a felvételiztető bizottsá­gok tagjai közé meg kell hív­ni egy középiskolai tanárt. — Az ilyen vizsgák nekünk is jó tapasztalatot nyújtanak — mondja Csikós Istvánná, a Komlói Kun Béla Gimnázium kémia-fizika szakos tanára. - Még kevés gyereket hallgat­tunk meg ahhoz, hogy véle­ményt alkothassunk a színvo­nalról . . • Két srác jön velem szemben sötét ruhában, nyakkendőben, a főiskola udvarán. — öreg! Most mond: mit ér­ne az élet vizsga nélkül? — kérdi egyikük. A másik rezignálton csak ennyit mond: — Majd meglátjuk .. . (Mécs) zetői megállapodást írnak alá a közvetlen együttműködés részleteiről, amelynek értelmé­ben az Akadémia egyebek kö­zött rendszeresen tájékoztatja a gyáróriás vezetőit a tudomá­nyos kutatóhelyek munkájáról, eredményeiről, a kohászat és a gépgyártás fejlődésének vár­ható tendenciáiról és ajánlá- sokaT~dolgoz ki a Csepel Mű­vek műszaki fejlesztésére. Ez­zel a csepeli iparközpont ter­melése és a társadalmi-gazda­sági szükségletek közötti össz­hang megteremtését kívánják elősegíteni. ; Országos szállítási értekezlet Az UVATERV székházában pénteken országos szállítási ér­tekezletet tartottak a közleke­dési ágazat vállalatainak, te­lepeinek áruforgalmi vezetői, hogy megtárgyalják az őszi csúcsforgalom lebonyolításá­nak legközelebbi feladatait. A vasút már az év első felében 2,6 millió tonnával több árut szállított, mint a múlt év azo­nos időszakában, a második félévben pedig a többlet vár­hatóan csaknem 2 millió ton­na. A közúti szállítás előtt is rendkívül nagy feladatok áll­nak, hiszen a mezőgazdaság­nak jóval több terményét kell elszállítani, mint egy évvel ez­előtt. Többek között cukorrépá­ból majdnem 1 millió tonna lesz az idei többlet. A legfon­tosabb feladatokról, tenniva­lókról dr. Ábrahám Kálmán közlekedés- és postaügyi mi­nisztériumi államtitkár tartott beszámolót. Pékek vizsgája Hosszú idő után először Ba­ranya megyében 26 sütőipari munkás tett szakmunkásvizsgát. Eddig megyénkén kívül folyt a képzés, de ezelőtt négy évvel — a szakmunkáshiány miatt — a Pécsi Sütőipari Vállalat, a Baranya megyei Sütőipari Vál­lalat és a Szentlőrinci Mező- gazdasági Szakközépiskola kö­zös osztályt indítottak sütőipari munkásoknak és tanulóknak. Az első osztály most végzett. A diákok az elméleti oktatást Szentlőrincen kapták, a gya­korlatit pedig a Pécsi Sütő­ipari Vállalatoknál. Két követ­kező évben a most másodikos és elsős diákok közül is eny- nyien vizsgáznak majd. Hiánycikk? Felesleges! A ».modem építési1 technoló­giák 'bevezetése, a korszerű ter­melésszervezés kialakítása a szövetkezeti építőiparban is megköveteli a folyamatos és szervezett anyagellátást. Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának kezdeményezésére és támogatásával ma már ki­lenc anyagellátási társulás mű­ködik országos szinten a szö­vetkezeti építőiparban, melyek a hozzájuk csatlakozott 243 szövetkezet biztonságosabb anyagellátását segítik elő. A megközelítően 500 millió forintos évi forgalmat lebonyo­lító társulások vezetőit, valamint 19 megyei szövetséq képviselőit hívta meg az OKISZ építési osztálya a napokban, hoqy elő­segítse az építőipari szövetke­zetek szorosabb gyakorlati együttműködését, és hogy eny­hítsen a ma már kiemelt köz­ponti feladatok megvalósításán dolgozó lakáséoítő szövetkeze­tek anyagellátási qondjain. Az előzetes értesítések alap­ján a társulások és a szövet­ségek képviselői összesítették a területükön dolqozó szövetkeze­tek termelést qátló hiányanya­gait, s uqyanakkor kimutatták ugyanezen szövetkezeteknél, az elfekvő készle'felesleaeket Az orszáqos szintű koordinációs munka sikerrel járt. Közel 6 mil­lió forint volt az az anyagmeny- nviséq. amelyet a szövetkezetek iaényként, mint hiánvanvaqot jelentettek be. 10 millió forint értékben pediq felaiánlottak uqvanezen szövetkezetek olyan anvaaféleséneket. amelvek ie- lenleq komoly pénzüqyi terhe­ket maauk után vonva feksze­nek nem kívánt készle*felesleq- ként a raktárakban. összetételében és volumené­ben is ielentős meqállapodáso- kar kötött több táravaló Dart- ner. A NISZAT, a Nóqród me­gyei Kiszöv Társulása több épí­tőipari szövetkezettel eqyezett meq elsősorban különböző le­mezek és idomacélok értékesí­tésében. A hiányanyaqok listá­ján szinte állandóan első he­lyen szerepelnek a különböző zártszerelvények és betonacélok. A Baranya megyei KISZÖV ezek­nek a beszerzésére kötött meg­állapodást a NISZAT-tal. A DOMBKALOR horganyzott le­mezek szállítására kötött több megye képviselőjével megálla­podást. Az anyagok tehát, amelyek egyes helyeken leles- legként, máshol hiányként mu­tatkoztak, áramoltak. Az igé­nyek szerint, milliós volumen­ben. Az első ízben országos szin­ten rendezett szövetkezeti anyagellátási „börzenapon" több szövetség képviselője tett megfontolandó javaslatot. Igény­ként merült fel például az, hogy rendszeresen, meghatározott időnként találkozzanak a társu­lások és szövetségek képviselői. Mert, mint ahogy ez az OKISZ székházában kiderült, ma még meglehetősen laza az együtt­működési kapcsolat az ország különböző helyein működő tár­sulások között, amit természe­tesen zsebükön, számláikon éreznek a szövetkezetek. Jogos volt az az észrevétel is, vajon miért kell a szövetkezeteknek egyenként és külön-külön kö- pogtatniok, hátrányos helyzet­ben a gyártóműveknél, a nagy­kereskedelmi vállalatoknál? Miért nem lehetne tovább bő­víteni, szorosabbá tenni az egyes társulások közötti kap­csolatot? Létre kellene hozni egy közös vállalatot, egy TEK vállalatot! Amely egy személy­ben képviselné a szövetkezeti építőipart országos szinten az anyagpiacon. M. M. 338 uj tanar Avatás a főiskolán Elapadt a Barátság-forrás A képzőművészeti alkotások fenntartásáról Mii érne a* elet vizsga nélkül?

Next

/
Thumbnails
Contents