Dunántúli napló, 1975. június (32. évfolyam, 148-177. szám)
1975-06-27 / 174. szám
1975. június 27., péntek Dunántúli napló 5 Kádár János fogadta Edvard Kardeljt Edvard Kardelj, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnökségének, valamint a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnökségének tagja a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására június 23—26. között baráti látogatást tett hazánkban. Edvard Kardeljt fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. A jugoszláv vendég szívélyes, elvtársi légkörben megbeszélést folytatott Biszku Bélával, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával, a Központi Bizottság titkárával. A KGST Végrehajtó Bizottságának ülése a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXIX. ülésszakáról Csütörtökön Budapesten megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 72. ülését. A Végrehajtó Bizottság ülésének munkájában részt ve Vek a tagállamok állandó KGST- képviselői, a KGST-tagállamok kormányfőinek helyettesei. A Csütörtökön Budapesten tartotta 10. ülését a KGST Tervezési Együttműködési Bizottsága. Az ülésen a KGST-tagállamok központi tervezési szerveinek vezetői vettek részt. A KGST és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti megállapodás alapján az ülésen részt vett a Jugoszláv SzőPúja Frigyes hazaérkezett Kuvaitból Külügyminiszterünk hivatalos látogatását befejezve csütörtökön délelőtt elutazott Kuvaitból. A repülőtéren Szabah Al-Ah- med Al-Dzsaber külügyminiszter és más hivatalos személyiségek búcsúztatták. Jelen volt a búcsúztatásnál Ferró József, a Magyar Népköztársaság kuvaiti nagykövete is. A ferihegyi repülőtéren fogadására megjelent Marjai József külügyi államtitkár és a minisztérium több vezető munkatárAlekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Miniszterta5 nácsának elnöke Budapesten találkozott Manea Manescuval, a Román Kommunista Párt KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagjával, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnökével. KGST és a JSZSZK kormánya között létrejött egyezménynek megfelelően a Végrehajtó Bizottság ülésén részt vett a JSZSZK állandó képviselője, a JSZSZK Szövetségi Végrehajtó Tanácsának tagja. A Végrehajtó Bizottság munkájában részt vett a KGST titkára is. vetségi Végrehajtó Tanács képviselője is. Az ülésen N. Bajbakov, a Szovjetunió képviselője elnökölt. A bizottság valamennyi megvizsgált kérdésben megfelelő határozatot hozott. A KGST Tervezési Együttműködési Bizottságának ülése baráti, alkotó légkörben folyt le. ÍÍ|ÍB|Í|Í: Cape Canaveral-on megkezdődött a Szojuz—Apollo közös szovjet—amerikai űrrepülésre való felkészülés befejező szakasza. A tíznapos gyakorlat idején az űrrepülőtér földi személyzete végrehajtja a közös repülést megelőző műveleteket, köztük az űrhajó üzemanyaggal való feltöltését. Stafford, Slayton és Brand űrhajósok, az Apollo legénységének tagjai, Houstonból utaznak Cape Ca- naveral-ra, ahol a tervek szerint július 3-án kerül sor az űrhajó felbocsátásának imitációjára. A baráti hangulatú beszélgetés során eszmecserét folytattak a szovjet—román együttműködés és a két országnak a szocialista gazdasági integrációs intézkedések megvalósításában való részvétele egyes kérdéseiről. 1975. június 24—26. között a Magyar Népköztársaság fővárosában - Budapesten - megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának soron- következő, XXIX. ülésszakát. Az ülésszak munkájában részt vettek a KGST-tagállamok delegációi, Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Lubomir Strougal, o Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnöke, Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Köztársaság miniszterelnök-helyettese, Piotr Jarosze- wicz, a Lengyel Népköztársaság miftiszterelnöke, Lázár György, a Magyar Népköztársaság miniszterelnöke, Zsambin Bat- mönh, a Mongol Népköztársaság miniszterelnöke, Horst Sin- dermann, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke, Manea Manescu, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnöke, Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke vezetésével. A KGST és a JSZSZK kormánya közötti egyezmény értelmében az ülésen részt vett a JSZSZK delegációja, Csulafics, a JSZSZK Szövetségi Végrehajtó Tanácsának elnökhelyettese vezetésével. Az ülésszak munkájában részt vett N. V. Faggyejev, a KGST titkára, továbbá a KGST-tagállamok számos nemzetközi szervezetének képviselője. Az ülésszakon megfigyelőként részt vett Nguen Mám Kam, a VDK budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Az ülésszakon Lázár György, a Magyar Népköztársaság delegációjának vezetője, az MNK Minisztertanácsának elnöke elnökölt. Az ülésszak megvizsgálta a végrehajtó bizottság beszámolóiát a KGST-nek a XXVIII. és XXiX. ülésszak között végzett tevékenységéről. A beszámolót Szekér Gyula, a végrehajtó bizottság elnöke, az MNK Minisztertanácsának elnökhelyettese tartotta. Az ülésszak megvizsgálta a KGST-tagállamok sokoldalú integrációs intézkedései 1976— 1980. évi egyeztetett tervének tervezetét. Erről N. Bajbakov, a KGST Tervezési Együttműködési Bizottságának elnöke, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese adott tájékoztatót. Az ülésszak meghallgatta a KGST-tagállamok 1976— 1980. évi népgazdasági terv- koordinációjára irányuló munkák menetéről szóló tájékoztatót, amelyet G. Schürer, az NDK-nak a KGST Tervezési Együttműködési Bizottságában részt vevő képviselője, az NDK Minisztertanácsának elnökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnöke tartott. A fűtőanyagenergetikai bázis továbbfejlesztésének koncepciójáról és az érdekelt európai KGST-tagállamok egységes energetikai rendszerének koncepciójáról P. Nye- porozsnyij, a KGST Villamosenergia Állandó Bizottságának elnöke, a Szovjetunió energetikai és villamositási minisztere tartott beszámolót. Az ülésszak megállapította, hogy a KGST XXVIII. és XXIX. ülésszaka között eltelt időszakot a KGST-tagállamok bel- és küloolitikájában barátságuk további feilesztése, a sokoldalú együttműködés fejlesztése terén elért úi, jelentős eredmények jellemzik. Az 1975-ös év különösen jelentős a testvéri szocialista országok népei számára: a KGST-tagállamok és Jugoszlávia a fasizmus feletti győzelem 30. évfordulóiát ünnepelték. A KGST-tagállamokban megtartott jubileumi ünnepségek fényesen demonstrálták ezen országok népeinek kiemelkedő eredményeit a gazdasáqi, politikai és szellemi élet valamennyi területén, valamint erősödő egységüket és összeforrott- ságukat. A szabadságáért és függetlenségéért vívott harcban kiemelkedő győzelmet aratott a hős vietnami nép. A testvéri szocialista országok kitartó és következetes harcot folytatnak a nemzetközi feszültség enyhítéséért és a világbéke megerősítéséért. A KGST-tagállamok kommunista és munkáspártjainak a népgazdaságaik fejlesztése érdekében hozott határozatai « eredményes megvalósítása, a kétoldalú és sokoldalú együttműködés szakadatlan bővítése és elmélyítése és a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztése — amely a KGST XXV. ülésszakán elfogadott komplex programnak megfelelően valósul meg — megalapozta gazdaságaik 1974. évi dinamikus fejlődését és a nép életszínvonalának további emelését. Ez a nemzeti jövedelem növekedésében mutatkozott meg a legszemléletesebben, 1974-ben a KGST-tagállamokban megtermelt bruttó nemzeti jövedelem 6,4 százalékkal, az ipar bruttó termelése pedig kb. 8,5 százalékkal volt magasabb, mint 1973-ban. Gyors ütemben fejlődnek a KGST-tagállamok külkereske- delmi kapcsolatai. A jelenlegi ötéves tervidőszak első 4 éve alatt a KGST-tagállamok kölcsönös árucsere-forgalma 51 százalékkal nőtt; 1974-ben a kölcsönös forgalom növekedési üteme 14,5 százalék volt az 1973. évi 10,9 százalékkal szemben. Az utóbbi időszakban a KGST-tagállamok és a tanács szervei figyelmének középpontjában a KGST-tagállamok 1976—1980. évi népgazdasági tervkoordinációjának befejezésére irányuló munkák álltak. Az ülésszak megállapította, hogy a KGST-tagállamok, a KGST Tervezési Együttműködési Bizottsága és a tanács állandó bizottságai jelentős munkát végeztek az 1976—1980. évi népgazdasági tervek koordinálása terén, amelyeknek a KGST-tagállamok közössége számára igen nagy a politikai és gazdasági jelentősége. E munka során meghatározták a KGST-tagállamok népgazdasága különböző területein a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés fejlesztésének alapvető irányait, egyeztették az ezek megvalósítását szolgáló konkrét intézkedéseket, .valamint előzetesen egyeztették azon termékek kölcsönös szállításait, amit alapul vesznek a KGST-tagállamok 1976—1980. évi kereskedelmi megállapodásainak előkészítésénél. A tervkoordináció során a KGST-tagállamok az elkövetkező ötéves időszakra a folyó ötéves tervidőszakhoz viszonyítva — 1974. évi árakon számolva — a kölcsönös áruforgalom több, mint 50 százalékos növelését irányozták elő. Az áruszállítások növekedése összefügg a termelési együttműködés különböző formáinak megvalósításával, többek között új termelőkapacitások létrehozásával, az érdekelt országok közös erőfeszítése útján, egyes kölcsönös érdekű létesítmények beruházásainak koordinálásával, és a meglévő kapacitások rekonstrukciójával, valamint a gyártás- szakosítás és kooperáció fejlesztésével a feldolgozóipar területén. Az ülésszak megbízta a KGST megfelelő szerveit, hogy folytassák az 1976—1980. évi és hosszabb távra szóló főbb együttműködési problémák kidolgozását, szem előtt tartva az országok előtt álló népgaz- .dasági feladatok megoldásánál azokat a lehetőségeket, amelyeket az együttműködés további elmélyítése és tökéletesítése, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztése nyújt. Az ülésszak jóváhagyta a KGST-tagállamok sokoldalú integrációs intézkedéseinek 1976 —1980. évi egyeztetett tervét, amelyet a KGST XXVIII. ülésszaka határozatának megfelelően a KGST Tervezési Együttműködési Bizottsága dolgozott ki, a KGST tudományos-műszaki együttműködési bizottságának részvételével. A KGST-tagállamok kollektív erőfeszítésével a KGST alapokmánya és a komplex program elvei alapján kidolgozott egyeztetett tervnek nagy jelentősége van a KGST-tagállamok közötti együttműködés fejlesztése szempontjából. Ez a terv új szakaszt jelent az együttműködés további elmélyítésében és tökéletesítésében, a szocialista gazdasági integráció fejlesztésében. Ez a terv azokat a főbb kijelölt sokoldalú integrációs intézkedéseket öleli fel, amelyeket az országok az elkövetkező ötéves időszakban kívánnak megtenni az érdekelt országok közös erőfeszítésével létesítmények, felépítése és kiegészítő termelőkapacitások létrehozása terén, hozzávetőlegesen 9 milliárd transzferábilis rubel költségvetési értékben. Ezek üzembe helyezése lehetővé teszi majd a termelés jelentős mértékű növelését, s ezzel a beruházásokban részvevő érdekelt KGST-tagállamok igényeinek kielégítését cellulózból, azbesztből, vastartalmú nyersanyagokból, ferroötvöze- tekből, nikkelből stb. Az Orenburgtól a Szovjetunió nyugati határáig haladó hatalmas gázvezeték üzembe helyezése lehetővé teszi a KGST-tagállamok gázszükségleteinek jelentős mértékű kielégítését. Az ülésszak folyamán Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió kormányainak megha- talmazottai általános egyezményt írtak alá a Kuba területén nikkel-kobalt tartalmú termékeket előállító új kapacitások létrehozásában való együttműködésről. Az egyeztetett tervben kifejezésre jutnak az országok erőfeszítéseinek összehangolásán alapuló intézkedések a nemzetközi gyártásszakosítás és kooperáció távlati fejlesztésére, főképpen a KGST-tagállamok gépiparában és vegyiparában, valamint a főbb tudományosműszaki problémák megoldására az elkövetkező ötéves időszakban. A fűtőanyag-energetikai bázis továbbfejlesztésének koncepciójáról és az érdekelt európai KGST-tagállamok egységes villamosenergetikai rendszerének koncepciójáról a tanács szerveiben a KGST XXVIII. ülésszakának megbízása alapján kidolgozott beszámoló megvizsgálása után az ülésszak megállapította, hogy a KGST- tagállamok és ci tanács szervei különps figyelmet fordítottak a fűtőanyag-energetikai ellátás problémáira. A KGST-tagállamok intézkedései eredményeképpen fűtőanyag-energetikai gazdálkodásuk tervszerűen, alapjában véve kiegyensúlyozottan fejlődik. A KGST-tagál- lanfok energiaellátásában igen nagy jélentőséget tulajdonítanak az atomenergetikának. Az ülésszak megállapította, hogy tovább fejlődik a nemzetközi gyártásszakosítás és kooperáció a gépipar, a rádiótechnikai és elektronikai ipar, a vegyipar, a könnyűipar, az élelmiszeripar és az építőanyagipar területén és más népgazdasági ágazatokban. Egy sor új, sokoldalú nemzetközi gyártásszakosítási és kooperációs megállapodást írtak alá ezeken a területeken. Az eltelt időszakban továbbfejlődött a tudományos-műszaki együttműködés. E téren a KGST-tagállamok és a tanács szervei erőfeszítéseiket .a komplex programban meghatározott alapvető tudományos-műszaki problémák kidolgozására összpontosították. A sokoldalú tudományos-műszaki együttműködés keretében jelenleg 270 olyan probléma és önálló téma van kidolgozás alatt, amelyek gyakorlatilag felölelik a tudomány és a technika fejlesztésének valamennyi alapvető irányát. A komplex program megvalósításának eredményeképpen jelentősen gazdagodtak és bővültek a tudományos-műszaki együttműködés formái. 1974-ben 15 új sokoldalú együttműködési megállapodást kötöttek a tudomány és a technika területén, az ösz- szes sokoldalú tudományos-műszaki együttműködési megállapodás száma pedig meghaladja a 70-et. Folytatták a KGST-tagállamok közös intézkedéseinek kidolgozását Mongólia népgazdasága fejlesztésének segítése érdekében. A KGST-tagállamok egyezményt írtak alá Mongólia különböző körzeteiben működő nemzetközi geológiai expedíció létrehozásáról, amelynek feladata komplex földtani feltáró, kutató- és értékelő munkák elvégzése valamennyi ásványi kincs-fajta tekintetében és a legfontosabb lelőhelyek előzetes feltárása. Az expedíció által végzendő munkák Mongólia geológiai szolgálatának irányításával folynak és azokat a KGST-tagállamok térítésmentesen finanszírozzák. A komplex programnak megfelelően intézkedéseket dolgoztak ki a KGST-tagállamok együttműködése és a KGST szerveinek tevékenysége jogi alapjainak, valamint szervezeti formáinak tökéletesítésére. Szakadatlanul bővül és mélyül a kétoldalú és sokoldalú együttműködés a KGST-tagállamok és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság között, ezen belül a KGST-szervekben a kölcsönös érdeket képező kérdésekkel kapcsolatos együttműködés. Tovább fejlődött a KGST- tagállamok és a Finn Köztársaság között a KGST és Finnország közötti egyezmény alapján megvalósuló sokoldalú együttműködés, jelentősen nőtt kölcsönös kereskedelmük. 1974- ben — az előző évihez viszonyítva — a KGST-tagállamok és Finnország közötti áruforgalom — előzetes számítások szerint — mintegy kétszeresére nőtt. Más országok, valamint nemzetközi szervezetek részéről is fokozott érdeklődés mutatkozik a KGST-vel való együttműködés iránt. A KGST különböző formában kapcsolatokat tart fenn számos olyan nemzetközi gazdasági és tudományos-műszaki szervezettel, melyeknek különböző társadalmi, gazdesági rendszerű országok a tagjai. Az ülésszak jóváhagyta a végrehajtó bizottságnak a KGST XXVIII. és XXIX. ülésszaka között végzett tevékenységét a komplex program feladatainak megvalósításával kapcsolatban, a KGST-szervek munkájának irányítása terén és megfelelő határozatokat hozott a komplex program további megvalósítására. Megbízta a KGST Végrehajtó Bizottságát és a KGST Tervezési Együttműködési Bizottságát, hogy megvizsgálás céljából terjesszenek javaslatokat a tanács XXX. ülésszaka elé víz érdekelt európai KGST-tagállamok egységes villamosenergetikai rendszerének általános tervezetére, figyelembe véve a megfelelő együttműködést. Jugoszlávia energiarendszerével. A KGST-tagállampk között a polgári légiközlekedés területén megvalósuló együttműködés továbbfejlesztése és tökéletesítése céljából az ülésszak úgy határozott, hogy létrehozza a KGST Polgári Repülési Állandó Bizottságát. Az anyagi és kulturális élet- színvonal növelése szempontjából nagyjelentőségű egészség; védelmi, orvostudományi és orvostechnikai együttműködés fejlesztése és tökéletesítése céljából az ülésszak úgy határozott, hogy létrehozza a KGST Egészségügyi Állandó Bizottságát. A KGST ülésszaka továbbá határozatot hozott az irányítási problémákkal foglalkozó Nemzetközi Tudományos Intézet megszervezésére az érdekelt KGST-tagállamok által és megbízta a KGST Tudományos- Műszaki Együttműködési Bizottságát, hogy dolgozza ki az intézet megszervezésével kapcsolatos javaslatokat. A XXIX. ülésszak munkája a barátság, az elvtársi együttműködés és a megvitatott kérdésekben való teljes nézetazonosság jegyében zajlott le. KS/D. NAPLÓ TELEFOTÖ Kétnapos hivatalos látogatásra Rómába érkezett Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter. Fogadására megjelent Mariano Rumor olasz külügyminiszter. A KGST Tervezési Együttműködési Bizottságának ülése sa. Koszigin-Manescu találkozó
