Dunántúli napló, 1975. június (32. évfolyam, 148-177. szám)

1975-06-26 / 173. szám

1975. június 26a| csütörtök Dunántúli napló Alekszej Koszigin felszólalása (Folytatás az 1. oldalról.) — A KGST-hez tartozó orszá­gok egészében sikeresen telje­sítik az ötéves terveikben sze­replő feladatokat. Jelentősen növekedett az anyagi termelés, javult a népgazdaság struktú­rája, és ami különösen fontos, emelkedett a lakosság életszín­vonala. A szocialista közösség országai hozzákezdtek azoknak az átfogó gazdasági és szociá­lis programoknak a megvalósí­tásához, amelyek nagy jelentő­ségűek a szocialista társada­lom további előrelépése és har­monikus fejlődése számára. — Pártunk Központi Bizottsá­ga és a szovjet kormány — folytatta Koszigin — sokra ér-*v tékeli a gazdasági együttmű­ködés és a szocialista gazdasá­gi integráció fejlesztése terüle­tén végzett együttes tevékeny­ség eredményeit. A legközeleb­bi öt évre vonatkozó népgazda­sági tervek összehangolásának előzetes eredményeit értékelve, látjuk, hogy mennyire kiszéle­sednek az együttműködés mé­retei, hogy a termelés haté­konyságának növelésében mi­lyen hatalmas tényezővé vál­nak a szocialista országok gaz­dasági kapcsolatai. Kifejezésre jut ez a termelési kooperáció jelentős fejlődésében és a köl­csönös áruforgalom növelésé­ben. — A szocialista országok kö­zös erőfeszítéssel oldják meg a gazdasági fejlődés számos lé­nyegbevágó problémáját. Ami­kor a kapitalista világnak még a legerősebb államai sem ké­pesek leküzdeni a komoly gaz­dasági nehézségeket, köztük az energiaválság okozta nehéz­ségeket, a KGST-országok a küszöbönálló ötéves terv idő­szakában alapvetően megoldot­ták a népgazdaság nagyfontos­ságú energia és nyersanyag fajtákkal való ellátásának problémáját. — A Szovjetunió nemcsak, hogy hosszúlejáratú alapokon biztosítja fontos nyersanyag­fajtákból a pótlólagos szállítá­sokat, hanem bizonyos válto­zásokat is végrehajt saját nép­gazdaságának struktúrájában, növelve abban a nyersanyag- termelő ágazatok részarányát, számításba véve más szocialis­ta országok szükségleteit. Az ötéves tervek összehan­golásának jellemző vonása volt az ipari objektumok együttes építését, a termelés sokoldalú szakosításának és kooperálá- sának fejlesztését szolgáló sok­oldalú integrációs intézkedések összehangolt tervének összeállí­tása. Alekszej Koszigin arról tájékoztatta az ülésszak részt­vevőit, hogy a Szovjetunió öt­éves népgazdaságfejlesztési tejeiben külön fejezeteket szentel az integrációs intézke­dések realizálásának. Ezek a tervfeladatok tükröződnek az ágazati tervekben és a válla­latok megfelelő terveiben és ilyen módon az integrációs intézkedések a népgazdaság megtervezésének minden szint­jén a közös terv alkotó részé­vé válnak. A továbbiakban foglalkozott a KGST országok gazdaságfej­lesztésének számos nagy prob­lémájával, amelyek megoldá­sában fontos szerep vár köl­csönös együttműködésükre és a szocialista integrációra. — A jelenlegi ülésszakon megvitatjuk a KGST tagálla­mok fűtőanyag-energiabázisa további fejlesztésének koncep­ciójáról szóló beszámolót. A KGST-h ez tartozó európai or­szágok egységes villamosener­gia rendszere megteremtésé­nek a beszámolóban felvetett eszméje lényegében a szocia­lista országok közös nemzetkö­zi tervezete egy olyan nagyfon­tosságú szférában, mint az energetika. — A gazdasági együttműkö­dés szerepe - folytatta Alek­szej Koszigin — méginkább megnövekszik a kapitalista vi­lággazdaságban kialakuló helyzetben. Ezt a helyzetet a nyersanyag-, energetikai és valutaválságok folytatódó mé­lyülése, a konjunktúra mind na­gyobb ingatagsága, az inflá­ciós folyamatok erősödése jel­lemzi. L. I. Brezsnyev ez év márciusában a Magyar Szocia­lista Munkáspárt XI. kongresz- szusán elhangzott felszólalásá­ban megjegyezte, hogy „a vi­lágpiaci helyzet bizonyos mér­tékben a mi gazdasági ügye­inkre is elkerülhetetlenül kihat, hiszen a szocialista országok eléggé széles gazdasági kap­csolatokat tartanak fenn a nem­szocialista világgal'’. — Országaink óriási eszkö­zökkel rendelkeznek ahhoz, hogy mentesítsék gazdaságu­kat a kapitalista vilóggazda- ságbíJFi lévő infláció és válság káros hatásától. Ezek az esz­közök: a tervgazdaság, az a képesség, hogy összehangolják tevékenységüket a kapitalista piacon, a szoros gazdasági együttműködés, az integrációs folyamatok további elmélyítése. Ide tartozik a KGST-országok minden testvérpártjának és kormányának arra irányuló készsége is, hogy minden mó­don erősítsék a kontaktusokat és a kapcsolatokat, törekedje­nek a gazdaságpolitika mind pontosabb összehangolására. — Véleményünk szerint ma már létrejöttek a szükséges előfeltételek ahhoz, hogy a leg­közelebbi öt évben még haté­konyabban kiaknázzuk a KGST tagországok gazdasági integrá­ciójának lehetőségeit, minden egyes ország és az egész szo­cialista közösség érdekében — mondotta végezetül Alekszej Koszigin. Lázár György felszólalása KS/D. NAPLÓ TELEFOTÓ Lázár György, a Minisztertanács elnöke is felszólalt a KGST XXIX. ülésszakának második napján. (Folytatás az 1. oldalról.) taink kiemelkedő és meghatá­rozó jelentőséqűek. Ezért elha­tározott szándékunk, hogy lehe­tőségeinkhez képest a jövőben is mindent megteszünk a Szov­jetunióval és a KGST többi or­szágaival fennálló kapcsola­taink sokirányú fejlesztése és elmélyítése érdekében. A tapasztalat megmutatta, hogy a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatásának legfontosabb eszköze és bizto­sítéka a népgazdasági tervek összehangolása, továbbá a ma­gas fokon szervezett tudomá­nyos és műszaki együttműkö­dés. Ez adja meg az alapot az országaink közötti tervszerű együttműködés és munkameg­osztás elmélyítéséhez, a nem­zeti erőforrások hatékonyabb kihasználásához, a termelőága­zatok, valamint a vállalatok közvetlen kapcsolatainak fej­lesztéséhez és a közelmúltban létrehozott nemzetközi gazdasá­gi szervezetek eredményes mű­ködésének kibontakoztatásához is. Ezért elsőrendű feladatunk, hogy együttműködésünk elmé­lyítésének e meghatározó esz­közeit és ezen belül is minde­nekelőtt a tervezés és a tervek koordinálásának módszereit ál­landóan tökéletesítsük, még magasabb színvonalra emeljük. A kitűzött célok megvalósítá­sához másrészt arra van szük­ség, hogy megfelelő figyelmet fordítsunk együttműködésünk közgazdasági feltételeire és azokat rendszeresen hozzáiga­zítsuk a változó és egyre maga­sabb követelményekhez. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítanunk a gépipari sza­kosítás és kooperáció olyan­irányú fejlesztésére, amely az eddigieknél is tudatosabban koncentrál mindenekelőtt az energiabázis és a nyersanyag­kitermelés, a vegyipar és a mezőgazdasági termelés bővíté­séhez szükséges gépek és be­rendezések gyártásának magas műszaki színvonalú növelésére. ülésszakunk fontos feladatá­nak tartjuk, hogy — az elmúlt év tapasztalatainak áttekintése mellett — kijelölje, de legalább­is felvázolja azokat, köztük a hosszabb távra, az 1980 utáni időszakra szóló legfontosabb feladatokat is, amelyek meg­oldására figyelmünket és erő­feszítéseinket összpontosítanunk kell. Ami a fűtőanyag-energetikai együttműködést illeti, a beszá­moló Bajbakov és Nyeporozs- nij elvtársak bevezetője reáli­san tükrözi azt a hatalmas munkát, amelyet a tagállamok a fűtőanyag-energetikai bázis fejlesztése és az energetikai berendezés-szükséglet kielégí­tése érdekében eddig végeztek. Szeretném hangsúlyozni, alap­vető és közös érdekünknek tartjuk, hogy késedelem nélkül és programszerűen megvalósít­suk azokat a már sokoldalúan és kétoldalúan is egyeztetett fejlesztési elhatározásokat, amelyek a fűtőanyag- és ener­getikai termelő és szállító ka­pacitások bővítését irányozzák elő. Emellett teljes mértékben in­dokoltnak és szükségesnek tart­juk a további lehetőségek fel­tárására irányuló munkák foly­tatását, azt, hogy már a legkö­zelebbi időben megkezdjük az 1980 utáni időszakra szóló fűtő­anyag-energetikai együttműkö­dés lehetőségeinek és feltéte­leinek konkretizálását. A fűtőanyag-energetikai prob­lémák megoldása érdekében a nemzetközi együttműködés fej­lesztése természetesen magá­ban foglalja, hogy ninden tag­állam erőfeszítéseket tegyen sa­ját energiaforrásainak fokozott hasznosítására is. — Mi is törekszünk a hazai szénvagyon fokozott kiaknázá­sára és mindenekelőtt a villa- mosenergia-termelésre való fel- használására. Újabb rzénmező- ket tárunk fel, és az eddiginél is nagyobb erővel, anyagi rá­fordítással folytatjuk a szén- hidrogének hazai kutatását. 1930-tól kezdve — terveink sze­rint — üzembe lépnek első atomerőművi egységeink. Szá­mottevő anyagi erőt fordítunk a tüzelőanyag- és energiafel­használás racionalizálására, a fajlagos energiahiány csökken­tésére. Mindezek ellenére és a nagy­fokú takarékosság mellett sem tudjuk energiaszükségletünket saját forrásból kielégíteni. Ezért elsőrendű érdekünk fűződik a két- és sok­oldalú együttműködés további bővítéséhez. A magyar nép­gazdaság fűtőanyag- és ener­giaellátásában a jövőben is sok segítséget várunk a Szov­jetuniótól. Az érdekelt európai KGST-tagállamok egységes vil­lamosenergetikai rendszerének kiépítését fejlődésünk ugyan­csak fontos feltételének tekint­jük. Ebben az együttműködés­ben is a távlati, tervszerűen összehangolt megoldásokat tartjuk elsődlegesnek. A közlekedés és a szállítási hálózat fejlesztéséről szólva Lá­zár György hangsúlyozta, hogy ez a jelen és a jövő egyik kulcsfeladatává vált. Magyar- ország földrajzi helyzeténél fog­va is különösen érdekelt ab­ban, hogy a tagállamok szállí­tásai — mindenekelőtt a vas­úti szállítások — zavartalanok legyenek. Ezért a tagállamok közlekedési hálózatának a gaz­dasági élet fejlődésének üte­mével arányos fejlesztésére a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani. Nagyobb figyelmet kell szentelni a folyami szállí­tás fejlesztésének is. A mezőgazdasági és élelmi- szeripari együttműködés fejlesz­tésének további lehetőségeit elemezve a magyar miniszter- elnök kiemelte, hogy az közös érdeke minden tagországnak. — Elengedhetetlenül fontos­nak tartjuk, hogy a KGST ke­retében is rendszeresen és fo­lyamatosan elemezzük, értékel­jük a világgazdaságban bekö­vetkezett változásokat, levonjuk belőlük azokat a következteté­seket, amelyeket nemcsak a nemzeti keretek között, de sok­oldalú együttműködésünkben is figyelembe kell venni. Beszédét a kővetkező sza­vakkal fejezte be: — Az a szilárd elhatározá­sunk, hogy együttműködésünket tovább erősítjük. A Szovjetunió­val és a többi KGST-országgal folytatott együttműködés jelen­tette és jelenti a jövőben is hazai építőmunkánk biztos nemzetközi bázisát. A Magyar Szocialista Munkáspárt közel­múltban megtartott XI. kong­resszusa megkülönböztetett fi­gyelmet szentelt a KGST-orszó- gokkal folytatott együttműködé­sünknek. Fejlesztési politikánk, a népgazdaság termelési szer­kezetének korszerűsítése, mű­szaki színvonalának emelése, hatékonyságának növelése el­választhatatlanul összekapcso­lódik a KGST-országok között megvalósuló gazdasági együtt­működéssel, a komplex prog­ram céljainak valóra váltásá­val. Népünk és kormányunk el­határozott szándéka, hogy a jövőben is aktívan elősegítse a szocialista gazdasági integ­ráció fejlesztését, a közösen ki­tűzött feladatok sikeres meg­valósítását. Lázár György, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke szerdán délután megbeszélést folytatott Alekszej Kosziginnal, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Poli­tikai Bizottságának tagjával, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökével. Alekszej Koszigin a szovjet kormány nevében baráti láto­gatásra hívta meg Lázár Györ­gyöt, aki a meghívást köszönet­tel elfogadta. Kádár János elvtárs fogadta a KGST ülésszakán részt vevő kormányküldöttségek vezetőit Kádár János, az MSZMP KB első titkára szerdán délután a Központi Bizottság székházá­ban fogadta a KGST XXIX. ülésszakán résztvevő kormány- küldöttségek vezetőit A szívé­lyes, elvtársi légkörű találkozón résztvett A. N. Koszigin, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke, Sz. Todo- rov, a BKP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Bolgár Népköz- társaság Minisztertanácsának elnöke, L. Strougal, a CSKP Politikai Bizottságának tagja, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság miniszterelnöke, C. R. Rodriguez, a Kubai KP KB tit­kárságának tagja, miniszterel­nökhelyettes, P. Jaroszewicz, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársa­ság Minisztertanácsának elnö­ke, Zs. Batmönh, a párt Politi­kai Bizottságának tagja, a Mongol Népköztársaság minisz­tertanácsának elnöke, H. Sin- dermann, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, a Német Demokratikus Köztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke, M. Manescu, a Román KP Politi­kai Végrehajtó Bizottságának tagja, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnöke, D. Csulafics, a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Taná­csának elnökhelyettese, a kül­döttségek vezetői. Résztvettek továbbá a testvérpártok Köz­ponti Bizottságainak azon tit- Lárai, akik a delegációk tag­jaiként tartózkodtak Budapes­ten, valamint N. Faggyejev, a KGST titkára. A találkozón je­len volt Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke, Németh Károly, a Központi Bizottság tit­kára, a Politikai Bizottság tag­jai és Gyenes András, a Köz­ponti Bizottság titkára. Kádár János üdvözölte a vendégeket és méltatta a KGST XXIX. ülésszakának jelentősé­gét. Kiemelte, hogy a tagálla­mok közötti gazdasági integrá­ció sokoldalú fejlesztése hatal­mas erőforrása a résztvevő szo­cialista országok további gaz­dasági, politikai és társadalmi fejlődésének. Nagy elismerés­sel szólt a komplex program megvalósítása terén elért ered­ményekről. Hangoztatta, hogy a Magyar Népköztársaság, mint eddig ezután is alapvető fontosságúnak tartja együttmű­ködésének szüntelen fejleszté­sét és erősítését a KGST tag­államokkal. Hangsúlyozta azt a meggyőződését, hogy a KGST tevékenysége, a szocialista gaz­dasági integráció kibontakoz­tatása jól szolgálja g tagorszá­gok internacionalista összefo­gását és együttműködését. Kádár János üdvözlő szavai­ra válaszolva A. N. Koszigin a küldöttségek nevében köszöne­tét fejezte ki a magyar párt­nak és kormánynak a szívélyes fogadtatásért, a KGST XXIX. ülésszakának megrendezéséért. * Aczél György, a Miniszterta­nács elnökhelyettese szerdán hivatalában fogadta V. A. Ki- rillint, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnökhelyettesét, a Tudományos-Műszaki Állami Bi­zottság elnökét, aki a KGST XXIX. ülésszakán résztvevő szovjet delegáció tagjaként tartózkodik hazánkban. A szí­vélyes baráti légkörű eszme­cserén részt vett dr. Ajtai Mik­lós, az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság elnöke és dr. Márta Ferenc, a Magyar Tu­dományos Akadémia főtitkára. Púja Frigyes Kuvaitban A hivatalos látogatáson Ku­vaitban tartózkodó Púja Frigyes szerdán reggel Abdel Aziz Husszein államminiszter társa­ságában látogatást tett a par­lament elnökénél. Púja Frigyes a délelőtt fo­lyamán felkereste hivatalában Abdel Vahab Nafisszi kereske­delem- és iparügyi minisztert. A két miniszter kormányközi közúti egyezményt írt alá. Púja Frigyes szerdán délelőtt látogatást tett Abdul Al-Gha- nem elektromos- és vízügyi, il­letve Abdul Rahman Al-Atiki pénzügyminiszternél is. Velük a két ország kapcsolatait érintő kérdéseket tekintette át. Szerdán délután Púja Frigyes a szálláshelyén sajtóértekezletet tartott a kuvaiti sajtó képviselői részére. Púja Frigyes csütörtökön in­dul vissza Magyarországra. Külpolitikai kislexikon Mozambik, a volt portu­gál gyarmat június 25-től kezdve Mozambiki Népi Köz­társaság néven lépett a füg­getlen országok családjába. Az új, önálló állam Délkelet- Afrikában fekszik, az Indiai­óceánnal, Tanzániával, Ma­lawival, Zambiával és a két fajgyűlölő telepes ál­lammal — Rhodésiával, Dél- Afrikával — határos. Fővá­rosa: Lourenco Marques. A 784 961 négyzetkilomé­ter kiterjedésű ország lélek­szánna csupán 8 millió. Az afrikai lakosság aránya 98 százalék; a legjelentősebb törzsek a makuák, a makon- dék, a tonga-sanganák, a ■malawik és a vajaók. Mint­egy 250 ezer fős portugál kolónia él, főleg a tenger­parti nagyvárosokban. A kelet-afrikai partok men­tén hajózva, Vasco de Gama portugál felfedező derítette fel először 1497-ben az egy­kori Zimbabwe, a későbbi Mozambik partvidékét. 1505- től kezdve a portugálok meg­kezdték a terület gyarmato­sítását, az afrikaiak ellen­állásának véres letörését. Mozambik a XVI. századtól kezdve a rabszolgakereske­ÚJ állam született delem egyik gócpontjává vált: az „élő árut” főként Brazíliába szállították. A voltaképpeni gyarmati struktúra megszervezése a múlt század végén kezdő­dött. Mozambik fejlődését nagyban meghatározta a brit gyarmatok szomszédsága, majd később a két fehér te­lepes állam létrejötte hatá­rai mentén. Rhodésia és a Dél-afrikai Köztársaság szá­mára a portugál fasiszta rendszer gyarmata volt „Fe- hér-Afrika tüdeje”, az a ten­geri kijárat, portugál gyar­mati hadsereggel szemben, a FRELIMO-nak sikerült el­lenőrzése alá vonnia az or­szág területének mintegy 40 százalékát, megbénította a Cabora Bassa óriásgát épí­tését. A Portugália számára ki­látástalan gyarmati háború erjedést indított el az Afri­kába vezényelt fiatal tisz­tek között is. A Mozambikot megjárt tiszteknek nem kis szerepe volt a portugál Fegyveres Erők Mozgalma (MFA) létrehozásában és a fasiszta rezsim megdöntésé­ben. Az április 25-i lissza­boni fordulat után a portu­gál antifasiszta erők és a felszabadítási mozgalom ter­mészetes szövetségesként nyújtottak egymásnak kezet. Tavaly szeptemberben meg­alakult a FRELIMO vezette mozambiki ideiglenes kor­mány. Működésének kilenc hónapja alatt számos vál­sággal kellett szembenéznie: a reakció törzsi ellentéteket szított, a fehér telepesek — rhodésiai támogatással — felkelést próbáltak kirobban­tani. A független Mozambik első lépései sem lesznek könnyűek: az ország írás- tudatlanok tömegét, végte­lenül elhanyagolt gazdasá­got örökölt. Szomszédságá­ban pedig két állig felfegy­verzett állam — Rhodésia és a Dél-afrikai Köztársaság — található. A FRELIMO jelmondata a megpróbáltatásokban bővel­kedő tizenhárom év alatt — 1962. június 15-től 1975. jú­nius 15-ig — mindig egy volt: A luta continual — A harc folytatódik! Ebben a harcban, amelyet most már az elmaradottság és a reakció ellen folytat a független Mozambik, min­dig számíthat, mint a múlt­ban is, a szocialista orszá­gok, köztük Magyarország támogatására.

Next

/
Thumbnails
Contents