Dunántúli napló, 1975. június (32. évfolyam, 148-177. szám)
1975-06-26 / 173. szám
1975. június 26a| csütörtök Dunántúli napló Alekszej Koszigin felszólalása (Folytatás az 1. oldalról.) — A KGST-hez tartozó országok egészében sikeresen teljesítik az ötéves terveikben szereplő feladatokat. Jelentősen növekedett az anyagi termelés, javult a népgazdaság struktúrája, és ami különösen fontos, emelkedett a lakosság életszínvonala. A szocialista közösség országai hozzákezdtek azoknak az átfogó gazdasági és szociális programoknak a megvalósításához, amelyek nagy jelentőségűek a szocialista társadalom további előrelépése és harmonikus fejlődése számára. — Pártunk Központi Bizottsága és a szovjet kormány — folytatta Koszigin — sokra ér-*v tékeli a gazdasági együttműködés és a szocialista gazdasági integráció fejlesztése területén végzett együttes tevékenység eredményeit. A legközelebbi öt évre vonatkozó népgazdasági tervek összehangolásának előzetes eredményeit értékelve, látjuk, hogy mennyire kiszélesednek az együttműködés méretei, hogy a termelés hatékonyságának növelésében milyen hatalmas tényezővé válnak a szocialista országok gazdasági kapcsolatai. Kifejezésre jut ez a termelési kooperáció jelentős fejlődésében és a kölcsönös áruforgalom növelésében. — A szocialista országok közös erőfeszítéssel oldják meg a gazdasági fejlődés számos lényegbevágó problémáját. Amikor a kapitalista világnak még a legerősebb államai sem képesek leküzdeni a komoly gazdasági nehézségeket, köztük az energiaválság okozta nehézségeket, a KGST-országok a küszöbönálló ötéves terv időszakában alapvetően megoldották a népgazdaság nagyfontosságú energia és nyersanyag fajtákkal való ellátásának problémáját. — A Szovjetunió nemcsak, hogy hosszúlejáratú alapokon biztosítja fontos nyersanyagfajtákból a pótlólagos szállításokat, hanem bizonyos változásokat is végrehajt saját népgazdaságának struktúrájában, növelve abban a nyersanyag- termelő ágazatok részarányát, számításba véve más szocialista országok szükségleteit. Az ötéves tervek összehangolásának jellemző vonása volt az ipari objektumok együttes építését, a termelés sokoldalú szakosításának és kooperálá- sának fejlesztését szolgáló sokoldalú integrációs intézkedések összehangolt tervének összeállítása. Alekszej Koszigin arról tájékoztatta az ülésszak résztvevőit, hogy a Szovjetunió ötéves népgazdaságfejlesztési tejeiben külön fejezeteket szentel az integrációs intézkedések realizálásának. Ezek a tervfeladatok tükröződnek az ágazati tervekben és a vállalatok megfelelő terveiben és ilyen módon az integrációs intézkedések a népgazdaság megtervezésének minden szintjén a közös terv alkotó részévé válnak. A továbbiakban foglalkozott a KGST országok gazdaságfejlesztésének számos nagy problémájával, amelyek megoldásában fontos szerep vár kölcsönös együttműködésükre és a szocialista integrációra. — A jelenlegi ülésszakon megvitatjuk a KGST tagállamok fűtőanyag-energiabázisa további fejlesztésének koncepciójáról szóló beszámolót. A KGST-h ez tartozó európai országok egységes villamosenergia rendszere megteremtésének a beszámolóban felvetett eszméje lényegében a szocialista országok közös nemzetközi tervezete egy olyan nagyfontosságú szférában, mint az energetika. — A gazdasági együttműködés szerepe - folytatta Alekszej Koszigin — méginkább megnövekszik a kapitalista világgazdaságban kialakuló helyzetben. Ezt a helyzetet a nyersanyag-, energetikai és valutaválságok folytatódó mélyülése, a konjunktúra mind nagyobb ingatagsága, az inflációs folyamatok erősödése jellemzi. L. I. Brezsnyev ez év márciusában a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresz- szusán elhangzott felszólalásában megjegyezte, hogy „a világpiaci helyzet bizonyos mértékben a mi gazdasági ügyeinkre is elkerülhetetlenül kihat, hiszen a szocialista országok eléggé széles gazdasági kapcsolatokat tartanak fenn a nemszocialista világgal'’. — Országaink óriási eszközökkel rendelkeznek ahhoz, hogy mentesítsék gazdaságukat a kapitalista vilóggazda- ságbíJFi lévő infláció és válság káros hatásától. Ezek az eszközök: a tervgazdaság, az a képesség, hogy összehangolják tevékenységüket a kapitalista piacon, a szoros gazdasági együttműködés, az integrációs folyamatok további elmélyítése. Ide tartozik a KGST-országok minden testvérpártjának és kormányának arra irányuló készsége is, hogy minden módon erősítsék a kontaktusokat és a kapcsolatokat, törekedjenek a gazdaságpolitika mind pontosabb összehangolására. — Véleményünk szerint ma már létrejöttek a szükséges előfeltételek ahhoz, hogy a legközelebbi öt évben még hatékonyabban kiaknázzuk a KGST tagországok gazdasági integrációjának lehetőségeit, minden egyes ország és az egész szocialista közösség érdekében — mondotta végezetül Alekszej Koszigin. Lázár György felszólalása KS/D. NAPLÓ TELEFOTÓ Lázár György, a Minisztertanács elnöke is felszólalt a KGST XXIX. ülésszakának második napján. (Folytatás az 1. oldalról.) taink kiemelkedő és meghatározó jelentőséqűek. Ezért elhatározott szándékunk, hogy lehetőségeinkhez képest a jövőben is mindent megteszünk a Szovjetunióval és a KGST többi országaival fennálló kapcsolataink sokirányú fejlesztése és elmélyítése érdekében. A tapasztalat megmutatta, hogy a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatásának legfontosabb eszköze és biztosítéka a népgazdasági tervek összehangolása, továbbá a magas fokon szervezett tudományos és műszaki együttműködés. Ez adja meg az alapot az országaink közötti tervszerű együttműködés és munkamegosztás elmélyítéséhez, a nemzeti erőforrások hatékonyabb kihasználásához, a termelőágazatok, valamint a vállalatok közvetlen kapcsolatainak fejlesztéséhez és a közelmúltban létrehozott nemzetközi gazdasági szervezetek eredményes működésének kibontakoztatásához is. Ezért elsőrendű feladatunk, hogy együttműködésünk elmélyítésének e meghatározó eszközeit és ezen belül is mindenekelőtt a tervezés és a tervek koordinálásának módszereit állandóan tökéletesítsük, még magasabb színvonalra emeljük. A kitűzött célok megvalósításához másrészt arra van szükség, hogy megfelelő figyelmet fordítsunk együttműködésünk közgazdasági feltételeire és azokat rendszeresen hozzáigazítsuk a változó és egyre magasabb követelményekhez. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítanunk a gépipari szakosítás és kooperáció olyanirányú fejlesztésére, amely az eddigieknél is tudatosabban koncentrál mindenekelőtt az energiabázis és a nyersanyagkitermelés, a vegyipar és a mezőgazdasági termelés bővítéséhez szükséges gépek és berendezések gyártásának magas műszaki színvonalú növelésére. ülésszakunk fontos feladatának tartjuk, hogy — az elmúlt év tapasztalatainak áttekintése mellett — kijelölje, de legalábbis felvázolja azokat, köztük a hosszabb távra, az 1980 utáni időszakra szóló legfontosabb feladatokat is, amelyek megoldására figyelmünket és erőfeszítéseinket összpontosítanunk kell. Ami a fűtőanyag-energetikai együttműködést illeti, a beszámoló Bajbakov és Nyeporozs- nij elvtársak bevezetője reálisan tükrözi azt a hatalmas munkát, amelyet a tagállamok a fűtőanyag-energetikai bázis fejlesztése és az energetikai berendezés-szükséglet kielégítése érdekében eddig végeztek. Szeretném hangsúlyozni, alapvető és közös érdekünknek tartjuk, hogy késedelem nélkül és programszerűen megvalósítsuk azokat a már sokoldalúan és kétoldalúan is egyeztetett fejlesztési elhatározásokat, amelyek a fűtőanyag- és energetikai termelő és szállító kapacitások bővítését irányozzák elő. Emellett teljes mértékben indokoltnak és szükségesnek tartjuk a további lehetőségek feltárására irányuló munkák folytatását, azt, hogy már a legközelebbi időben megkezdjük az 1980 utáni időszakra szóló fűtőanyag-energetikai együttműködés lehetőségeinek és feltételeinek konkretizálását. A fűtőanyag-energetikai problémák megoldása érdekében a nemzetközi együttműködés fejlesztése természetesen magában foglalja, hogy ninden tagállam erőfeszítéseket tegyen saját energiaforrásainak fokozott hasznosítására is. — Mi is törekszünk a hazai szénvagyon fokozott kiaknázására és mindenekelőtt a villa- mosenergia-termelésre való fel- használására. Újabb rzénmező- ket tárunk fel, és az eddiginél is nagyobb erővel, anyagi ráfordítással folytatjuk a szén- hidrogének hazai kutatását. 1930-tól kezdve — terveink szerint — üzembe lépnek első atomerőművi egységeink. Számottevő anyagi erőt fordítunk a tüzelőanyag- és energiafelhasználás racionalizálására, a fajlagos energiahiány csökkentésére. Mindezek ellenére és a nagyfokú takarékosság mellett sem tudjuk energiaszükségletünket saját forrásból kielégíteni. Ezért elsőrendű érdekünk fűződik a két- és sokoldalú együttműködés további bővítéséhez. A magyar népgazdaság fűtőanyag- és energiaellátásában a jövőben is sok segítséget várunk a Szovjetuniótól. Az érdekelt európai KGST-tagállamok egységes villamosenergetikai rendszerének kiépítését fejlődésünk ugyancsak fontos feltételének tekintjük. Ebben az együttműködésben is a távlati, tervszerűen összehangolt megoldásokat tartjuk elsődlegesnek. A közlekedés és a szállítási hálózat fejlesztéséről szólva Lázár György hangsúlyozta, hogy ez a jelen és a jövő egyik kulcsfeladatává vált. Magyar- ország földrajzi helyzeténél fogva is különösen érdekelt abban, hogy a tagállamok szállításai — mindenekelőtt a vasúti szállítások — zavartalanok legyenek. Ezért a tagállamok közlekedési hálózatának a gazdasági élet fejlődésének ütemével arányos fejlesztésére a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani. Nagyobb figyelmet kell szentelni a folyami szállítás fejlesztésének is. A mezőgazdasági és élelmi- szeripari együttműködés fejlesztésének további lehetőségeit elemezve a magyar miniszter- elnök kiemelte, hogy az közös érdeke minden tagországnak. — Elengedhetetlenül fontosnak tartjuk, hogy a KGST keretében is rendszeresen és folyamatosan elemezzük, értékeljük a világgazdaságban bekövetkezett változásokat, levonjuk belőlük azokat a következtetéseket, amelyeket nemcsak a nemzeti keretek között, de sokoldalú együttműködésünkben is figyelembe kell venni. Beszédét a kővetkező szavakkal fejezte be: — Az a szilárd elhatározásunk, hogy együttműködésünket tovább erősítjük. A Szovjetunióval és a többi KGST-országgal folytatott együttműködés jelentette és jelenti a jövőben is hazai építőmunkánk biztos nemzetközi bázisát. A Magyar Szocialista Munkáspárt közelmúltban megtartott XI. kongresszusa megkülönböztetett figyelmet szentelt a KGST-orszó- gokkal folytatott együttműködésünknek. Fejlesztési politikánk, a népgazdaság termelési szerkezetének korszerűsítése, műszaki színvonalának emelése, hatékonyságának növelése elválaszthatatlanul összekapcsolódik a KGST-országok között megvalósuló gazdasági együttműködéssel, a komplex program céljainak valóra váltásával. Népünk és kormányunk elhatározott szándéka, hogy a jövőben is aktívan elősegítse a szocialista gazdasági integráció fejlesztését, a közösen kitűzött feladatok sikeres megvalósítását. Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke szerdán délután megbeszélést folytatott Alekszej Kosziginnal, a Szovjetunió Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagjával, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökével. Alekszej Koszigin a szovjet kormány nevében baráti látogatásra hívta meg Lázár Györgyöt, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Kádár János elvtárs fogadta a KGST ülésszakán részt vevő kormányküldöttségek vezetőit Kádár János, az MSZMP KB első titkára szerdán délután a Központi Bizottság székházában fogadta a KGST XXIX. ülésszakán résztvevő kormány- küldöttségek vezetőit A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón résztvett A. N. Koszigin, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke, Sz. Todo- rov, a BKP Politikai Bizottságának tagja, a Bolgár Népköz- társaság Minisztertanácsának elnöke, L. Strougal, a CSKP Politikai Bizottságának tagja, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnöke, C. R. Rodriguez, a Kubai KP KB titkárságának tagja, miniszterelnökhelyettes, P. Jaroszewicz, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Zs. Batmönh, a párt Politikai Bizottságának tagja, a Mongol Népköztársaság minisztertanácsának elnöke, H. Sin- dermann, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke, M. Manescu, a Román KP Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnöke, D. Csulafics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsának elnökhelyettese, a küldöttségek vezetői. Résztvettek továbbá a testvérpártok Központi Bizottságainak azon tit- Lárai, akik a delegációk tagjaiként tartózkodtak Budapesten, valamint N. Faggyejev, a KGST titkára. A találkozón jelen volt Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai és Gyenes András, a Központi Bizottság titkára. Kádár János üdvözölte a vendégeket és méltatta a KGST XXIX. ülésszakának jelentőségét. Kiemelte, hogy a tagállamok közötti gazdasági integráció sokoldalú fejlesztése hatalmas erőforrása a résztvevő szocialista országok további gazdasági, politikai és társadalmi fejlődésének. Nagy elismeréssel szólt a komplex program megvalósítása terén elért eredményekről. Hangoztatta, hogy a Magyar Népköztársaság, mint eddig ezután is alapvető fontosságúnak tartja együttműködésének szüntelen fejlesztését és erősítését a KGST tagállamokkal. Hangsúlyozta azt a meggyőződését, hogy a KGST tevékenysége, a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatása jól szolgálja g tagországok internacionalista összefogását és együttműködését. Kádár János üdvözlő szavaira válaszolva A. N. Koszigin a küldöttségek nevében köszönetét fejezte ki a magyar pártnak és kormánynak a szívélyes fogadtatásért, a KGST XXIX. ülésszakának megrendezéséért. * Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese szerdán hivatalában fogadta V. A. Ki- rillint, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnökhelyettesét, a Tudományos-Műszaki Állami Bizottság elnökét, aki a KGST XXIX. ülésszakán résztvevő szovjet delegáció tagjaként tartózkodik hazánkban. A szívélyes baráti légkörű eszmecserén részt vett dr. Ajtai Miklós, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke és dr. Márta Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára. Púja Frigyes Kuvaitban A hivatalos látogatáson Kuvaitban tartózkodó Púja Frigyes szerdán reggel Abdel Aziz Husszein államminiszter társaságában látogatást tett a parlament elnökénél. Púja Frigyes a délelőtt folyamán felkereste hivatalában Abdel Vahab Nafisszi kereskedelem- és iparügyi minisztert. A két miniszter kormányközi közúti egyezményt írt alá. Púja Frigyes szerdán délelőtt látogatást tett Abdul Al-Gha- nem elektromos- és vízügyi, illetve Abdul Rahman Al-Atiki pénzügyminiszternél is. Velük a két ország kapcsolatait érintő kérdéseket tekintette át. Szerdán délután Púja Frigyes a szálláshelyén sajtóértekezletet tartott a kuvaiti sajtó képviselői részére. Púja Frigyes csütörtökön indul vissza Magyarországra. Külpolitikai kislexikon Mozambik, a volt portugál gyarmat június 25-től kezdve Mozambiki Népi Köztársaság néven lépett a független országok családjába. Az új, önálló állam Délkelet- Afrikában fekszik, az Indiaióceánnal, Tanzániával, Malawival, Zambiával és a két fajgyűlölő telepes állammal — Rhodésiával, Dél- Afrikával — határos. Fővárosa: Lourenco Marques. A 784 961 négyzetkilométer kiterjedésű ország lélekszánna csupán 8 millió. Az afrikai lakosság aránya 98 százalék; a legjelentősebb törzsek a makuák, a makon- dék, a tonga-sanganák, a ■malawik és a vajaók. Mintegy 250 ezer fős portugál kolónia él, főleg a tengerparti nagyvárosokban. A kelet-afrikai partok mentén hajózva, Vasco de Gama portugál felfedező derítette fel először 1497-ben az egykori Zimbabwe, a későbbi Mozambik partvidékét. 1505- től kezdve a portugálok megkezdték a terület gyarmatosítását, az afrikaiak ellenállásának véres letörését. Mozambik a XVI. századtól kezdve a rabszolgakereskeÚJ állam született delem egyik gócpontjává vált: az „élő árut” főként Brazíliába szállították. A voltaképpeni gyarmati struktúra megszervezése a múlt század végén kezdődött. Mozambik fejlődését nagyban meghatározta a brit gyarmatok szomszédsága, majd később a két fehér telepes állam létrejötte határai mentén. Rhodésia és a Dél-afrikai Köztársaság számára a portugál fasiszta rendszer gyarmata volt „Fe- hér-Afrika tüdeje”, az a tengeri kijárat, portugál gyarmati hadsereggel szemben, a FRELIMO-nak sikerült ellenőrzése alá vonnia az ország területének mintegy 40 százalékát, megbénította a Cabora Bassa óriásgát építését. A Portugália számára kilátástalan gyarmati háború erjedést indított el az Afrikába vezényelt fiatal tisztek között is. A Mozambikot megjárt tiszteknek nem kis szerepe volt a portugál Fegyveres Erők Mozgalma (MFA) létrehozásában és a fasiszta rezsim megdöntésében. Az április 25-i lisszaboni fordulat után a portugál antifasiszta erők és a felszabadítási mozgalom természetes szövetségesként nyújtottak egymásnak kezet. Tavaly szeptemberben megalakult a FRELIMO vezette mozambiki ideiglenes kormány. Működésének kilenc hónapja alatt számos válsággal kellett szembenéznie: a reakció törzsi ellentéteket szított, a fehér telepesek — rhodésiai támogatással — felkelést próbáltak kirobbantani. A független Mozambik első lépései sem lesznek könnyűek: az ország írás- tudatlanok tömegét, végtelenül elhanyagolt gazdaságot örökölt. Szomszédságában pedig két állig felfegyverzett állam — Rhodésia és a Dél-afrikai Köztársaság — található. A FRELIMO jelmondata a megpróbáltatásokban bővelkedő tizenhárom év alatt — 1962. június 15-től 1975. június 15-ig — mindig egy volt: A luta continual — A harc folytatódik! Ebben a harcban, amelyet most már az elmaradottság és a reakció ellen folytat a független Mozambik, mindig számíthat, mint a múltban is, a szocialista országok, köztük Magyarország támogatására.
