Dunántúli napló, 1975. június (32. évfolyam, 148-177. szám)

1975-06-25 / 172. szám

1975. június 25., szerda Dunántúlt ilaplö 3 Nagy jelentőségű kutatómunka a Pécsi 11. számú Belgyógyászati Klinikán Művese-kezelés és vesetranszplantáció Beszélgetés dr. Hámori Artúr professzorral a vesebetegségek elleni küzdelemről, a hazai veseátültetési programról Művese kezelés a pécsi Urológiai Klinikán. Erb János felvétele. Pótolni a szülői házal W Uj otthonban a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet A kórélettan olyan tudomány­ág, amely az emberi betegsé­gek okát, kialakulását, vala­mint a beteg szervezet meg­változott élettani folyamatait vizsgálja. Minden kutatómun­kának végső célja azonban a beteg ember meggyógyítósa. Dr. Hámori Artur, a Pé­csi II. számú Belgyógyászati Klinika igazgató-professzora, aki Korányi Sándor és Rusz- nyák István iskolájában nevel­kedett, - immár hosszú évek óta tanulmányozza munkatár­saival a vese-betegségeket. A kísérleteket nyulakon végzik, és az elért eredményeket haszno­sítják a beteg ember javára. A Pécsi II. számú Belklinika or­szágos-hírű, rangos központja a vese-kutatásnak. Egyre többen — Megkérem Ont, hogy vilá­gítsa meg a vese-betegségek gyógyításának eredményeit és problémáit. — Az új gyógyszerek elterje­dése és az új műtéti eljárások lényegesen megnyújtják az idült vese-betegek életét. Eb­ből következik, hogy a gondo­zásra szoruló betegek száma évről évre növekszik. Ez ránk, orvosokra, új kötelességeket ró. A vese-beteg sorsának ala­kulását különös gonddal figyel­ve mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy vi­szonylagos jólétben és alkal­mas munkakörben minél to­vább éljen. A betegség kezde­tén korszerű diétával és gyógyszerekkel gyógyítjuk a betegeket. Teljes gyógyulást el­érni sajnos nem mindig sikerül, ezért a beteget folyamatosan ellenőrizzük. Rövidebb, hosz- szabb időközökben berendel­jük a vese-ambulanciára és ál­lapotát korszerű diagnosztikai eszközökkel ellenőrizzük. Cé­lunk, hogy kellő időben felis­merjük a betegség kiújulását, illetve rosszabbodását. A be­tegség akut fellángolásakor azonnal felvesszük a betegei a klinikánkra. Ha pedig az ál­lapota lassan rosszabbodik, akkor hatékony, bár nem ve­szélytelen gyógyszerekkel meg­kíséreljük késleltetni a körfo­lyamatot. A vese-betegeket rendszerint életük végéig gon­dozzuk. A gondozó-hálózat fel­építése: a veseambulancia, a klinika veseosztálya és a kör­zeti orvos munkája. — Ez a gondozó-hálózat megoldja az összes problémát? — Sajnos nem. Több baj adódik. Az egyik, hogy a ve­sekövet leszámítva a többi ve­sebaj nem fáj. Ezért a velünk együtt nem működő betegek elhanyagolják magukat és nem keresik fel a vese-ambulanci­ánkat. Egy pécsi anyának egyetlen 18 éves fia feküdt a klinikánkon akut vesegyulladás miatt. Kezelés után a vese mű­ködése csaknem normális lett. Néhány hónap múlva ellenőr­zésre hívtuk be. Nem jött, csak 3 év múlva, de akkor már men­tő hozta. Megállapítottuk, hogy a három év alatt veséje észre­vétlenül teljesen összezsugoro­dott. A művese-kezelés ellené­re néhány hónap múlva meg­halt. Az anya őrjöngött. A má­sik baj, hogy tanácsainkat nem tartják be. Egy bányász állapo­ta a gyógykezelés hatására szé­pen javult, megengedtük, hogy könnyebb felszíni munkán ve­hessen részt, ellenőrzés mel­lett. Másfél év múlva mentők hozták be a legsúlyosabb ál­lapotban, mert leszállt a bá­nyába. Előfordul az is, hogy a betegség lappangva, észrevét­lenül fejlődik ki és a bajbaju­tott már a vég-állapotban ke­rül a klinikánkra. Ezért fontos lenne a lakosság intézményes szűrése a vese szempontjából, ami aránylag nem munkaigé­nyes, nem költséges, mert egy­szerű próbákkal megvalósítha­tó. Előny és hátrány — Súlyos veseelégtelenség esetén a vese nem képes a szervezetből bizonyos salak­anyagokat kiválasztani a vize­lettel. Mérgezéses állapot ala­kul ki és beállhat a mély ön­tudatlansággal járó kóma. Mi az orvos leiadata a végálla­potban? — Az orvostudomány nem hátrál meg az élet meghosz- szabbításáért vívott harcban. Erre két lehetőség kínálkozik: a művese-kezelés és a vese­transzplantáció (átültetés). A kérdés, — hogy melyiket he­lyezzük előtérbe, — megnyug­tatóan más országban sincs el­döntve. A művese-kezelésnek hátránya, hogy a beteg a gép­hez van kötve, ami lelkileg nyomasztólag hat ró. Viszont a sikeres vese-transzplantáció után úgy érzi, hogy ismét egészséges lett, visszatérhet az életbe, folytathatja iskolai ta­nulmányait, sőt, könnyebb mun­kát is vállalhat. Ebben az eset­ben viszont fenyeget a kilökő­dés veszélye. — Most már minden végál­lapotba került vese-beteg ré­szesülhet művese-kezelésben, vagy vese-átültetésben? — Ezt a kérdést eddig sem hazánkban, sem világviszony­latban nem oldották meg meg­nyugtató módon. A tőkés álla­mokban az ,,otthoni" kezelés terjedt el. Némelyek lakásán művese található és szakkép­zett nővér segítségével végzik a kezelést. Többen az olcsó hasűri öblítéssel kezelik magu­kat. Magyarországon öt műve- seállomás működik (Pécs, Sze­ged, Debrecen, Miskolc és Bu­dapest). — A vesetranszplantáció és más szervek átültetési problé­mája lényegében azonos-e, vagyis fennáll-e a kilökődés veszélye? — Eddig a világon vesét, májat, szívet, tüdőt, hasnyál­mirigyet ültettek át. A műtétet technikailag maximálisan töké­letesítették, mégis minden eset­ben számolni kell a kilökődés­sel. A szervezet védekező-rend­szere (immun-apparátus) nem­csak a fertőzéssel szemben vé­di meg a testet, hanem min­denáron megsemmisíteni törek­szik a beültetett idegen szer­vet. Az embereknek a szövetei nem azonosak, kivéve az egy­petéjű ikreket. Még a legköz­vetlenebb családtag, az anya és gyermeke testének a felépí­tése is eltérő. Mi a megoldás? Megfelelő laboratóriumi mód­szerekkel elemzik a szöveti an­tigéneket, és így igyekeznek kiválasztani a kapóhoz (reci­piens) legjobban hasonlító adót (donort). Elvileg kétféle transzplantáció lehetséges: vagy élő adományozótól, vagy hulla-vese felhasználásával. Ál­talában leginkább hasonlítanak az anya és gyermek, és csak ezután a testvérek szervei. Megható — Az élő adó kiválasztása­kor nem merül-e lel valami­lyen etikai, jogi probléma? — Nem szabad a családta­gokat konfliktus elé állítani. Meglepő, hogy a magyar csa­ládok mily áldozatkészen — egymással versengve — ajánl­ják fel a veséjüket. Megható volt, amikor a fogadott gyer­mek ajánlotta fel veséjét. A hulla-vesével kapcsolatban pe­dig nincs olyan konfliktus, mint a szívátültetéskor, amikor még dobogó szívet ültetnek át. Ma­gyarországon egyébként szívát­ültetést nem terveznek. Törvé­nyes rendelkezések szerint ha­zánkban külön bizottság mond­ja ki a klinikailag és műszer­rel megállapítható halált, és egy másik munkacsoport látja el a sebészeti teendőket. — Ki kapja meg a hulla-ve­sét? — A művese-kezelt betegek tulajdonképpen transzplantá­ciós-program részesei. Szöve­teik szerkezetét laboratóriumi vizsgálatokkal „térképezik fel". A donor-jelölt haldoklásakor felmérik a szöveti szerkezetét és annak adják veséjét, akihez a legjobban illik. — Röviden felvázolná a ve­seátültetés hazai történetét? — Az első veseátültető dr. Petri Gábor professzor Szege­den. Újabban sikeres veseát­ültetésről számol be dr. Pintér József Miskolcon és dr. Szé- csén^Andor professzor munka- csopcWJa Budapesten. Bármi áron — Elhárilható-e a kilökődés? — A modern orvostudomány tervszerűen mindent megtesz a kilökődés ellen. Először is a veseátültetett betegeket rend­szeresen ellenőrzik és gyógy­szeresen védik. Az általunk el­lenőrzött betegeket a kilökő­dés legkisebb gyanúja esetén is felvesszük klinikánkra és a leghatékonyabb kezelés követ­kezik. Az átültetett vese védel­me nagyon költséges, de álla­munk minden gyógyszert ren­delkezésünkre bocsát. A kilö­kődés kezdetén például a na­pi gyógyszer értéke kétezer fo­rintot tesz ki. A kezelés csök­kentett adagokban elég sokáig tart, így is a gyógyszerköltség végeredményben az 50 ezer forintot is eléri. Egy Trabant árába kerül a kivédés. — A jövő programja? — Meg kell közelítenünk azt az ideális célt, hogy minden végállapotba jutott vese-beteg vagy művese-kezelésben, vagy transzplantációban részesüljön. Wolgast, Wroclaw, Erfurt, Moszkva - ma még sok pécsi egyetemista és főiskolás szá­mára egyszerű helységnév, két hónap múlva azonban már en­nél sokkal többet jelent: él­ményeket, barátokat, új meg új látnivalókat. Munka, tanulás, üdülés ezek jegyében indulnak útra azok, akik az intézmények állami és KISZ vezetésének szervezésé­ben a külföldi utazások részt­vevői lesznek. Az orvosegyetem harmadéve­sei közül húszán július 10-én Erfurtba utaznak egyhónapos szakmai gyakorlatra, az ottani testvérintézmény vendégeiként. Hasonló gyakorlaton vesz részt 10 másik hallgató Lipcsében, és 10 hallgató a csehszlovákiai Martinban is. Július 4-én indul Pécs testvérvárosába, Lvovba 20 hallgató, akik itt teljesítik egy­hónapos szakmai gyakorlatu­kat. Ugyanekkor indul a Szov­jetunióba az a 20 fős csoport, mely a Fekete-tenger partján, a Krím-félszigeten vesz részt építőtáborban. Ök három hetet dolgoznak és egy hetet üdül­nek. A kiutazó nyolcvan orvos- tanhallgató cserepartnereként hasonló orányban érkeznek Pécsre a testvérintézmények hallgatói. A közgázosok zöme Lengyel­Az árva, az elhagyott gyer­mekek intézete egy külön világ. Államunk, társadalmunk maxi­málisan gondoskodik ezekről a gyerekekről és igyekszik min­den lehetőt megtenni további életük elrendezésében. Ilyen céllal épült fel és adták át a közelmúltban Pécsett az új Gyermek- és Ifjúságvédő Intéze­tet, ahol egyidőben 60, három évestől ifjúkorig terjedő élet­korú gyermeket láthatnak el. Megelőzés, utógondozás Külsőleg is igen érdekes megoldású ez az intézet a Ti­borc utcában, a Mecsek oldal lágy lankáján. Mintha a közel­ben lévő POTE kollégiumát he­lyezték volna ide, csak feje te­tejére állítva. Gyermekintéz­mény volta pillanatok alatt ki­derül, mert apróságok csapata futkározik az udvarán. A má­sik ami szembeötlik: rács min­den ablakon.- Aki dolgozott már ifjúság­védő intézetben nagyon jól tud­ja mi célt szolgálnak ezek a rácsok — mondja Hideg Gyu­la, a Gyermek és Ifjúságvédő igazgatója, miközben ismerke­dünk az új épülettel. - A szó legszorosabb értelmében éle­tet védenek, a meggondolatlan gyermekek életét. Nem ketrec­cé akartuk ezzel tenni ezt a szép intézményt, azt hiszem jó bizonyíték erre a mindenütt nyitva álló ajtó. A Gyermek és Ifjúságvédő nem egy állandó hely az idekerültek számára, hiszen a mi feladatunk az úgy­nevezett megelőzés és utó­gondozás a veszélyeztetett helyzetűek számára, s emellett ellátjuk törvényes képviseletü­ket is. Nálunk legfeljebb há­rom hónapig maradnak a gye­rekek, s ez idő alatt keressük meg és készítjük elő számuk­ra azt a helyet, ahol majd az állandó gondozást kapják. A portán belépve az első utunk, s az intézetbe érkezett gyermek első útja is a pszicho­lógiai vizsgálóba vezet. Szem­ben az orvosi rendelőt találjuk, igen komoly felszereléssel. Al­kalmas naponkénti rendszeres ambulanciás rendelésekre is. országba utazik. Július 4-én hú­szán indulnak Wroclawba, hogy háromheti munka utón egyhe­tes országjáráson vegyenek részt, amikor ellátogatnak Var­sóba, Gdanskba, Krakkóba. Rajtuk kívül még kilencen tar­tanak Wroclawba tanárvezető­vel, hogy három héten keresz­tül itt folytassák szakmai gya­korlatukat. Szintén szakmai gyakorlatra utazik július 19-én másik kilenc hallgató, az ő úticéljuk Moszkva-Leningrád. Hétközben dolgozunk, hét­végén üdülünk — ez lesz a jel­szava ötven jogásznak, akik júliusban és augusztusban egy- egy hónapot az NDK-ban, a Keleti-tenger partján fekvő Wolgastban töltenek, ahol a vendéglátóiparban fognak dol­gozni. Egy másik 20 fős cso­portjuk pedig július 7-én in­dul Zólyom környékére, három­hetes építőtábori munkára, ame­lyet egyhetes üdülés követ majd. A bulgáriai Várnában és- fgyekeztünk az intézetet olyan feltételekhez juttatni, amely jóidéig a legkorszerűb­bek közé tartozik — mondja Hideg Gyula. — A nagyon szép és építészetileg is csaknem ki­fogástalan intézet, a berende­zésével együtt értékben meg­haladja a 13 millió forintot. S emellett büszkén mondhatjuk felszerelésével, lehetőségeivel egyedül álló az országban. Az épület tervezői a föld­szintre tették az elkülönítőket, a betegszobákat, az igen tet­szetős felszerelésű étkezdét, a szennyesruha raktárot, a moso­dát és a javító-vasaló helyisé­get. Továbbá ugyanitt kapott helyet a több öltöző és a lom­tár is, valamint a központi ru­ha raktá r. Könyvtár és műhelyek Az első emeletre érve az óvodai és az általános iskolai foglalkoztató termeket találjuk, mindenki számára külön álló kis asztalkával, beépített-szek­rényekkel. Ugyancsak ilyen foglalkoztatóban helyezték el a szellemi fogyatékosokat is. Az intézet szabadpolcos kis mini könyvtárában minden korú gyermek megtalálja a számára legérdekesebb könyvet, mellet­te pedig egy szerszámokkal jól felszerelt műhelyt. Apróbb bar- kács munkákat végezhet itt, az akinek erre támad kedve. Az első emelet kissé csendesebb részében vannak a 4—8 szemé­lyes hálószobák. Nem messze tőlük pedig a mosdók, zuha­nyozók. Visszatérve az első emeletre, a bal szárnyban kapott helyet az igazgatói és a tanári szoba, egy nagy társalgó, az intézet jogászának irodahelyisége, va­lamint két vendégszoba.- Mit lehet mondani egy ilyen gyönyörű intézet birtokba­vétele után, - búcsúzik az igaz­gató - talán azt, hogy még jobban végezzük majd a mun­kánkat? Ezt is, de nálunk ez kevés, mert mi valami olyat igyekszünk pótolni, melyet csak részben tehetünk — a szülői gondoskodást. a Hollandiában levő nemzet­közi építőtáboroknak is lesz jogász résztvevője: ide össze­sen hárman utaznak. A hollandiaihoz hasonló dá­niai táborba megy egy fő a Pollack Mihály Műszaki Főis­koláról, társai, több mint negy­venen pedig Wroclawban töltik a nyár egy részét. Ök is dol­gozni és üdülni mennek, és he­lyette lengyel egyetemisták ér­keznek Pécsre. Szintén csere­alapon utazik 20 eszperantista Zamenhof hazájába, hogy Bydgosczban gyarapítsa nyelv­tudását. Hatvan tanárképzős július­ban és augusztusban két cso­portban, a berlini sörgyárban dolgozik majd. Jéna és Lipcse lesz a munkahelye huszonöt fő­iskolásnak júliusban, ők két hetet dolgoznak és két hétig az NDK-val ismerkednek. Ugyan­csak 15-en indulnak a lengyel- országi Szlupszkba július folya­mán. Ambrus György Csuti János T|*l / ■ / r MM „Világjáró pécsi diákok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents