Dunántúli napló, 1975. június (32. évfolyam, 148-177. szám)

1975-06-24 / 171. szám

1975. június 24., kedd Dunántúli napló 3 Paks nagyiitemü fe Oláh Mihály irodájában lát­tam egy régi metszetet: a Du­nára kievező halász, néhány ház a folyóparti út mentén, templomtornyok, s mögötte a jellegzetes löszfal. A század eleje óta kétség­kívül sokat fejlődött a tizenöt­ezres lélekszámú nagyközség (a közigazgatásilag hozzátar­tozó Dunakömlőddel együtt), a 5-os úton áthaladva mégis a legutóbbi időkig hasonló ma­radt a kép. A főútvonalon utazva az épülő atomerőműből sem látszik most semmi, né­hány óriásdaru árulkodik csu­pán a Duna-parti építkezésről, mégis gyökeresen megváltozott Paks képe. Kavicshegyek a fo­lyóparton, kirajzolódik az új vasútvonal töltése. Egymást ke­rülő teherautók sokasága, csö­vek, vasak, betonidomok. Új társasházak, korszerű rendelő- intézet a községben, a lösz­dombon a Zápor utcai lakóte­lep. — Kilenc esztendeje - akkor még tanítottam — az első ti­zenkét lakásos társasház épít­kezésbe én is beneveztem — mondja a tanácselnök. - Való­sággal eretnekségnek számított ez akkor. Az ideál a családi ház, a kert. Ma 300 család la­kik több szintes társasházban és sok száz igénylőt tartunk nyilván. Az ország minden ré­széből jönnének, építkezni sze­retnének, tár-sasház építési ak­cióba benevezni. Látszik, hogy komoly letelepedési szándékaik vannak. — Atomváros, vagy atomköz­ség lesz a jövőben Paks rang- ja? — Elkerülhetetlen, hogy vá­rossá fejlődjön. Hat-hétezer munkást vonz ide az erőmű építése. A következő tervidő­szakban 600—800 lakás épül Pakson az atomerőmű lakóte­lepén kívül. 1990-ig nyolcezres lakótelep lesz a Zápor utca. Természetesen ehhez az utak, szolgáltatóegységek, oktatási és ise elkerülhetetlen ..... _..___............ . . ........ .......................•............... N yolcezres lakótelep a Zápor utcában Új szálloda és művelődési ház épül zat építünk, ifiig a majdani új városközpontban, a Rendelőin­tézettel szemben 400 négyzet- méteres ABC áruház készül. 1976 és 80 között ugyancsak a városközpontban épül az OTT­HON áruház, „újvárosban”, a németkér—cecei út menti terü­lettel együtt egy-egy ABC áru­házát létesítünk. Majd elfelej­tem: még az idén felépül az 1060 négyzetméter területű nagyáruház . . . — Milyen az ellátás? — A hús- és zöldségellátás jó. Az ÁFÉSZ, a TOLNAKER és a konzervgyár megállapodást kötöttek, hogy az ellátási ér­dekeket szem előtt tartva a szükségleteknek megfelelően átadják egymásnak árukészle­teiket. Ugyancsak példamutató módon sikerült megegyezésre jutniuk a községben működő gyermekélelmezési intézmények­nek és a Mecsekvidéki üzemi Vendéglátó Vállalatnak. A ven­déglátó egységek elvonták a munkaerőt a község régebbi intézményeiből. A korszerű, új létesítményekben, magasabb bérért is természetesen sokan szívesen változtattak munkahe­lyet. Ezzel csaknem csődbe ju­tott Pakson a gyermek-közélel- mezés. A Mecsekvidéki vállal­ta, hogy Paks valamennyi gyer­mekintézményének étkeztetését ellátja. • — Az atomerőmű-építkezés komoly konkurrenciát teremt. .. — Húsz-harminc százalékkal többet keresnek azonos szak­mában a nagyberuházásnál. Markológép dolgozik a házalapozásnál. gyermekintézmények építése is szükséges . . . — ön előtt bizonyára kiraj­zolódott már a jövőbeni Paks képe . . . — Most készül a részletes rendezési terv. A napokban ke­rül sor Pécsett az elképzelések megvitatására. E nélkül, anya­gi lehetőségeink ismerete nél­kül még csak álmodozni sem lehet. Vannak azonban megol­dásra váró gondok, ezeken vi­tatkozni aligha lehetséges. — A Zápor utcában elkészült a 3000 adagos étterem, rövi­desen készen lesz az atomerő­mű területén is a 3500 ember étkeztetését biztosító vendéglá­tó-kombinát. Befejezzük a volt Béke Szálló átépítését. Az eme­leten ifjúsági ház lesz, a föld­szinten 500 adagos étterem és zenés presszó. Készülnek a ter­vek 154 személyes, a szekszár­di Gemenc Szállóhoz hasonló, új szálloda és vendéglátó-kom­binát épül a következő ötéves tervben. — Úgy tűnik, Pakson akár minden második ember ven­déglőben étkezhet. A kereske­delmi hálózat? — Az ÁFÉSZ áruháza ma még új színfoltja a községnek. A Duna utca sarkán 200—300 négyzetméter területű új áruhá­Az Építőipari Szövetkezet pél­dául hihetetlen munkaerő­gondjait csak az új technoló­giák bevezetésével tudja leve­zetni. — Ha sikerül, végső soron a beruházás ösztönző . .. — Igen, az építkezés lánc­reakciót indított. Az Építőipari Szövetkezet autószervizt épít, a Ruhaipari Szövetkezet az új la­kótelep közelében 300 fős üze­met létesít. A TÜZÉP, a MÉH, a Gabonofelvásárló (az utóbbi 10 ezer vagonos új telephelyet tervez), a Volán fejlesztési el­képzelései egy-egy láncszeme Paks fejlődésének. . . A TOLNA­KER a következő tervidőszak­ban 100 vagonos hűtőhózat, a Pécsi Közúti Építő Vállalat asz­faltüzemet létesít. — A közeljövőben a KPM fel­újítja a községen átvezető fő­útvonalat. Saját költségveté­sünkből évenként 1,5-2 kilomé­ter hosszú utat tudunk építeni. A^özség 33 kilométeres úthá­lózatából 18 kilométer föld­út.. . Szerencsére a paksiak maguk is sokat tesznek a vá­rosi rangért. Társadalmi mun­kában épülnek útjaink. A ta­nács csak az anyagot és a szakmunkásokat biztosítja. Az úttükör elkészítése, az anyag­Sport, munka, Autóval két óra Pécstől ... Gyékényes határában, a nagykanizsai út közelében vannak a Kavicsbánya Válla­lat üzemegységének munkate­rületéül szolgáló tavak. A kot­róhajók évről évre tízezer köb­méterszám termelik a jóminő­ségi folyamkavicsot — sódert —, amit évezredek során itt rakott le a kanyargós Dráva. A tavak 10—15 méter mélyek, s aki első ízben áll meg a par­ton, elbűvölten nézi a víz cso­dálatos kékségét, hihetetlen tisztaságát. A tavakat éppen tíz eszten­deje „fedezték fel” az MHSZ pécsi könnyűbúvárai, akik az­óta is szorgalmas látogatói a vidéknek. Ennél kitűnőbb gya­korlóhely messzi vidéken nincs, ahol a könnyűbúvárok megfe­lelő felszereléssel nagy mély­ségben, jó látási viszonyok kö­zepette dolgozhatnának, ta­nulhatnák a mesterség forté­lyait. Mert előbb-utóbb mester­séggé válik annál, aki igazán megszereti a különleges, víz­alatti életet. Itt pedig erre nagyszerű az alkalom. Felhúzza az ember az úszó­talpakat, felteszi a szemüve­get, szájába dugja a légzőpi­pa csutoráját, majd esetlenül bebotorkál a vízbe. És egy gyors bukás, aztán attól kezd­ve könnyedén, hal módjára sik­lik. Ha a kezének nincs dol­ga, oldalához szorítja, az úszó­talpakkal pedig lágyan csapja a vizet. Lassabban-gyorsabban aszerint, milyen sebesen kíván előrehaladni, jobb vagy bal­lábával csap erősebben asze­rint, merre kíván fordulni ... És közben gyönyörködik a cso­dálatos vízalatti világban. Kris­tálytiszta a víz, messze és mé­lyen ellátni benne, akár a ten­gerben. Oldalt hínárerdő át- hatolhatatlannak vélt fala tor­nyosodig tövében hatalmas gomb alakú, felhőszerű kép­ződmény: milliónyi halikra te- nyésztelepe. A szemüveg elé kis halacska siklik, aztán egy farkcsapás és mire utónanyúl- na, mór nincs sehol a hal. Az­tán halraj közeledik és sajnál­ja az ember, hogy nem a ten­gerben van, ahol mozdulatlan­ságba dermedve hagyná, hogy kíváncsian érdeklődve közrefog­ja a rengeteg hal. De még végére sem jut a gondolatnak, amikor a hínártömeg alján ha­bővülése. Háromszáz fős óvoda, 240 fős bölcsőde, 32 iskolai tanterem, tornacsarnok szere­pel a hetvenes évtized tervei­ben. Az atomerőmű nemcsak ha­zánk majdani legnagyobb ener­giabázisa lesz, építése nem­csak forradalmi változást hoz a Duna-parti község életében, várossá fejlődése — úgy tűnik — valóban elkerülhetetlen .. . Lombosi Jenő 76—80 decibel a városban Zaj, zaj, ZAJ 1 Magunk is tegyünk ellene A magasabbrendű élőlények elpusztulhatnak a 160 decibel erősségű hang hatására. 135 decibel az úgynevezett fájda­lomküszöb, efölött a hallást roncsolhatja a hang. 80 deci­bel az úgynevezett „üzemi pla­fon". Ennél erősebb nem le­het a zajhatás, mert egy bizo­nyos idő után maradandó hal­láskárosodást okoz. A vidra, ha alámerül a víz­ben, lezárja fülnyílását. Mi, honvédelem talmas, mozdulatlan testet pil­lant meg. Egy kapitális ponty, amelynek láttán most az em­ber tesz úgy, mint imént a kis hal: egy talpcsapás, egy for­dulat és sebesen tovaillan . . . Litter Ferenc, az MHSZ pé­csi könnyűbúvár-klubjának tit­kára sorkötelesként öltötte ma­gára először a szerelést és az­óta már szinte életeleme a víz. Mint más az öltönyt, úgy ölti magára a lágy laticelkabátot és magátólértetődő természe­tességgel csatolja fel a légző­készüléket, aztán negyedórák­ra eltűnik a vízben. Amikor ki­jön, fantasztikus történeteket mesél vízbefúltak megtalálásá­ról, búvár-tragédiákról, víz­alatti munkák nehézségeiről... De azért mégis a merülés, a vízalatt-lét szépségei teszik számára is, a többiek számára is vonzóvá a könnyűbúvársá- got. Pécsett ma kb. 60-an van­nak, akik bármikor „bevethe­tők”, mert megfelelő gyakor­lattal rendelkeznek. Bevethe­tők? A katonás hangzás kato­nás helyzetet is jelent — pol­gári életben. Az elmúlt évek nagy árvizeinél — emlékezzünk csak! — nem nélkülözhették már a könnyűbúvárok munká­ját. Ott voltak, ahol fóliát kel­lett fektetni a töltések védel­mére, ahol a szivárgókat kel­lett megtalálni, ahol a buz­gárokat kellett megfékezni ... És közöttük, a Drávánál, a Ti­szán, a Maroson ott voltak a pécsiek is. — Persze más dolgunk is akad a polgári életben — ma­gyarázza Litter Ferenc. — Na­gyon. gyakran veszik igénybe munkánkat víz alatti műtár­gyak karbantartásánál, soron- kívüli javításnál. Most például a gyékényesi kotróhajók víz­alatti festésével kísérletezünk. Megvan már a Budalakk új, e célra készített festéke, kidol­goztuk az eljárást is és most már csak csinálni kell. Ha be­válik, nagy megtakarítást fog ez jelenteni a népgazdaság­nak, hiszen a hajókat nem kell majd kiemelni a test megtisz­tításához, újrafestéséhez. Az ilyen és hasonló, meg­rendelésre végzett munkák a klub „anyagi helyzetét” javít­ják. Jóminőségű, biztonságér­zetet adó, korszerű felszerelés­re van szükség és erre nem mindig futja a központi támo­gatásból. Az új gyékényesi bázisban a klubtagok saját munkája is benne van. Eddig hosszú éve­kig úgy jártak ki, hogy reggel jöttek, este mentek, vagy sá­torban laktak. Ennek vége. Áll már az előregyártott elemekből összeszerelt ház a szépen el­egyengetett, a víz fölé maga­sodó parton. Még sok minden hátravan — belső szerelés, fes­tés, berendezés, amiben szin­tén számítanak a pártoló bá­látok segítségére. A házat egyébként megyei támogatás­sal vásárolták, s itt minden meglesz, amire a folyamatos munkához szükség van. De mire kész lesz, nem lesz­nek egyedül. Mellettük áll már a Somogy megyei MHSZ-köny- nyűbúvárok bázisa és vala­mivel távolabb az MHSZ köz­ponti könnyűbúvár-bázisa. Úgy néz ki, hogy Gyékényes lassan megtöri a Mályi-tónak a hazai könnyűbúvár-sportban eddig megrendíthetetlennek hitt egyeduralmát. A nagy orszá­gos és nemzetközi versenyek színhelyét utolérte a végzet: vize olyan mértékben szennye­ződik, hogy a tó a munká­ra hovatovább alkalmatlanná válik. Ezért kellett új, a köve­telményeket hosszú távon is kielégítő víz után nézni és ezt itt találták meg. Mindez, amiről eddig szó volt, végső soron egy nagy és fontos célt szolgál: a honvé­delmi képzést. Csór Károlytól, az MHSZ Baranya megyei ve­zetőségének gépjármű- és könnyűbúvár-főelőadójától megtudtuk, hogy a baranyai klubokban is folyik a sorköte­lesek képzése. A kiképzés­be mindig annyi fiatalt vonnak be, amennyit a Néphadsereg kér. Miért is van szüksége a honvédségnek könnyűbúvárok­ra? A „legköznapibb" feladat a harckocsik vízalatti átkelése, amikor is — harci cselekmé­nyeknél előfordulhat — mene­külni kell. Az elárasztott tank­ból megfelelő előképzettség nélkül kockázatos a menekülés. Szükség van vízalatti felderí­tőkre, akiket harckocsik men­tésére, gázlók kijelölésére és egyéb vízalatti feladatok vég­rehajtására használnak fel. A katonai szolgálat után legtöbben visszatérnek a klub­hoz, belőlük áll össze az a gárda, amelyre mindig lehet számítani. Hársfai István emberek: ülünk az irodában, otthon, iskolában, komoly dön­tésre hivatott tárgyaláson. Alá­merülnénk valami jó, hasznos gondolat lényegi közelségébe — de nem tehetjük. A fülün­ket nem hunyhatjuk le, kiszol­gáltatottak vagyunk. „Nem ér­ted? Persze, ez a zaj... El­mondom mégegyszer... nem érted?... elmondom még két­szer, százszor, mit is akartam mondani? Aztán este, hazafelé össze­veszünk az utastársakkal a bu­szon, nekiállunk szigorúan ne­velni a gyereket, hidegnek, ízetlennek találjuk a vacso­rát. .. Egészségei iilliiiliiiiiillil! A KÖJÁL zajmérő csoport­ja rendszeresen ellenőrzi a kü­lönböző munkahelyek zajszint­jét, előírások szabályozzák a dolgozók védelmét. A pécsi utcák, illetve a köz­lekedés hangerejére azonban egyelőre az a legjobb orvos­ság, hogy legfeljebb megszok­juk. Pécs legforgalmasabb útja, a várost átszelő 6-os. A 48-as téren 78 decibelt mértek. (60 decibel feletti tartós zajhatás a vegetatív funkciók elváltozá­sát okozhatja.) A Széchenyi tér sem sokkal halkabb. A Nádor Szálló előtt 76 decibelt muta­tott a műszer. Érdekes, hogy a túlsó oldalon, a Nagy Lajos Gimnázium előtt, ahol lefelé jönnek a járművek, csak 68 volt. A mérések idején éppen a motoros ifjak tartották ott szokásos összejövetelüket, és miért épp ebből maradjanak ki? Csináltak néhány „tiszte­letkört" a szokásukhoz híven jó nagy gázt adva. Az ered­mény 92 decibel! A rekordot a Rákóczi út és a Bem utca kereszteződése tartja 80-nal. liilÉÉiliiil! Gyakran okoznak bosszúsá­got a modern épületek gé­pei. A Rókus utca 7/a-ban a hidrofor csapott olyan zajt, hogy a környékbeli lakásokban nem volt nyugalom. A mérés eredménye mutatta, hogy a fo­lyamatos zajhatás túl van a még megengedhető 45 deci­beles határon, (összehasonlí­tásul annyit, hogy a normál beszélgetés 50—60, egy vekker ketyegése 30—35 decibel erős­ségű). Ez pedig különösen éj­szaka idegesítő. A rossz alvók ilyenkor nyúlnak gyógyszerek után. Amikor kiderül, hogy a zaj nagyobb a megengedettnél, akkor a tulajdonos, például a lakásszövetkezet, vagy a PIK köteles intézkedni. A nyomó­szivattyúkat beburkolják, vagy a liftgépházakat igyekeznek szigetelni — ezek az igyekeze­tek azonban ritkán járnak tel­jes sikerrel. Már a tervezésnél kell számítani az ilyen prob­lémákra. Jó példa akad erre a Kertvárosban, ahol a hidro­fort külön épületben helyezték el. Mi magunk is sokat tehe­tünk azzal, hagy nem harsog- tatjuk a rádiót, tévét, nem bő- getjük feleslegesen a jármű­vek motorjait. Kurucz Gyula szállítás, a beton öntözése mind társadalmi munka. így kétszer olyan hosszúságban va­gyunk képesek utat építeni, mint arra anyagi lehetőségeink módot adnak . . . Mérnökök, technikusok, szak­képzett munkások hada költö­zik Paksra - az 50 millió költ­séggel épülő, mozival, színház­teremmel, könyvtárral felszerelt művelődési ház csakúgy hozzá­tartozik a község fejlődéséhez, mint a kereskedelmi hálózat KűnniVOBOlllkRlLET

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents