Dunántúli napló, 1975. június (32. évfolyam, 148-177. szám)
1975-06-21 / 168. szám
975. június 21., szombat Dunántúlt napló 3 A „szűnjön meg a cipeltetté*" jegyében Mire fordítottak n kocsiálláspénzeket? S zűnjön meg a cipeke- dés, váltsák fel az embert a gépek az anyag- mozgatásban! E szempontra figyelve néztük végig a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásárt, gondosan feljegyezve, milyen új megoldásokat is kínál a beruházási javak idei seregszemléje. Most, mintegy e jegyzetek visszhangjaként, annak nyomába eredtünk, hogy vajon a vállalatok mit vásároltak azokból a kocsiállás-pénzekből, amely egy korábbi rendelet értelmében a vasúti rakodás korszerűsítésére folyamatosan rendelkezésre áll. Kimozdult a holtpontról a vasúti rakodás gépesítése Megelégelve i közömbösséget Talán emlékeztessünk rá, a gazdasági Bizottság megelé- telve a rakodási késéseket ivező közömbösséget, 1970 iszén emelte fel a vasúton a ;ocsiállás-pénzeket. E pénzek gy részéből rakodásfejlesztési ilapot képeztek, s kimondták, izok a vállalatok, amelyek gélesíteni kívánják vasúti rako- lásaikat, ezzel meggyorsítani a ocsifordulót, továbbá maguk s hajlandók legalább ugyan- innyi összeget hozzátenni - ámogatást kaphatnak az alapiéi. A támogatásért folyamod- li a Központi Szállítási Tanácsiak benyújtott — természetesen ól megalapozott — "pályázat ltján lehet. Vajon azóta mi nindennel gyarapodtak Bara- tya vasúti rakodóterei? — A kérdés kimozdult a holt- lontról, a rakodás gépesítésélek fejlesztése örvendetesen negindult az elmúlt években — nondja dr. Párkányi Ferenc, a *1ÁV Pécsi Igazgatóságának cereskedelmi vezetője. - Az ilap létesítésének talán leg- lagyobb eredménye, hogy az ínyagi támogatás - tajált lénz, adomány — felvételének ehetősége nyomán a szállítási, akodási gondokkal szemben gyakran tapasztalt közömbös- léget az érdeklődés vál- :otta fel, sok helyen most már .odafigyelnek" a veszteglő komikra, és saját forrásaikból is áldoznak pénzt a korszerűsítés- e. A GB-határozat tehát nagyon dinamikus előrelépést in- Jított el a korábban elhanyagolt rakodásgépesítés terén. \z élelmesek Az eddigi eredmények nagyon kedvezőek. Rendelkezésre állanak országos adatok is, eszerint a vállalatok az elmúlt négy evben 2 milliárd forintnyi összeget költöttek a vasúti áru- szállítással összefüggő rakodás gépesítésére, s ennek az ösz- szegnek csaknem felét a rakodásfejlesztési alapból kapták támogatásként. A MÁV Pécsi Igazgatósága területén — így Baranyában is — sok vállalat kért és kapott támogatást, s fordított 100 millió forintnál is nagyobb összeget a vasúti rakodás gépesítésére. A fejlődés talán a leglátványosabban a Szigetvári Konzervgyár példáján keresztül rajzolódik ki. Szigetvárra korábban, teljesen rendszertelenül, kettesével-hármasával érkeztek a vasúti kocsik a befőttes üvegekkel. Mondanunk sem kell, a tolatás útözben nem tett jót a rakománynak, sok üveg eltört, de a nehezebbje mégcsak azután jött: kézzel kiadogatni a befőttes üvegeket a vagonokból. És ma?.A Konzervgyár gépesítette a vasúti rakodást, s ehhez a rakodásfejlesztési alapból is kért és kapott támogatást. A vállalatok között a „legélelmesebb" minden bizonnyal a Kaposvári Cukorgyár, amely már sok-sok milliót „elcsípett" a rakodásfejlesztési alapból a cukorrépa-rakodás gépesítésére — összefogva az érdekelt mezőgazdasági üzemekkel. E támogatás és a saját hozzájárulás eredménye például, hogy a Cukorgyár a Szigetvári Állami Gazdasággal és a Szigetvári Agrokémiai Társulással együtt hídmérleget épített, több rakodógépet vásárolt. Hasonló korszerűsítésre került sor Drávátokon, a legújabb pedig, amelyre máris több milliós támogatást nyertek, Mohácson, az érdekelt mezőgazdasági üzemekkel közösen iparvágánykomplexumot hoznak létre. A helyszíni bejárás már meg is volt. S még egy friss értesülés: a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat pályázatot nyújtott be és 34 millió forintot kér a rakodásfejlesztési alapból, hogy megoldhassa a Mecsek- alja-Cserkúton kiépítendő központi telephelyén a rakodás teljes gépesítését. Még, még, még örvendetes mozgás indult meg, mindez azonban nem azt jelenti, hogy nem haladhatnánk előre még gyorsabban. Hiszen a bútortól kezdve a zsákba csomagolt áruig, még soksok darabos árut kézzel mozgatnak; még messze nem terjedt el széles körben a rakodólapos szállítás (hogy mást ne mondjunk, megérhetnénk, már, hogy a BCM rakodólapokon küldje a zsákos cementet), továbbá — bár itt is szép előrehaladás tapasztalható - még több konténert adhatnának fel a vállalatok. Szűnjön meg a ci- pekedés, erre ösztönöz és ad támogatást a rakodásfejlesztési alap, csak kérni, pályázni kell, ésszerű elképzelésekkel kopogtatni. Erre a lehetőségre hívnánk fel végezetül ismételten a figyelmet, ha másért nem, erre volt jó visszapillantásunk az eddig történtekre. Miklósvári Zoltán Rajzoló automatát állítottak munkába a Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet számítóközpontjában. A különleges segédeszköz, egy R 10-es számítógéppel együttműködve, rövid idő alatt bármilyen műszaki rajzot elkészít. Például helyszíni adatok alapján geodéziai térképet rajzol, vagy házgyárak adatainak felhosználásával megrajzolja a gyártható lakások változatait. A rajzoló automata jelentős szerepet játszhat a beruházások meggyorsításában. Nőtt a cukorrépa- terület 60 ezer tonnával több termés várható A Kaposvári Cukorgyár termelési körzetébe tartozó megyék közül az elmúlt év óta Baranya megyében nőtt legdinamikusabban a cukorrépa-termelés. Tavaly ősszel 4480 hektárról takarították be a megye nagyüzemi gazdaságai a termést, ezzel szemben ez év tavaszán 6160 hektár cukorrépát vetettek el. Az elmúlt napok határszemléinek tapasztalatai alapján a terméskilátások jók. A megye átlagtermése az elmúlt évben 355 mázsa volt hektáronként. Erre az évre 360 mázsás termést terveztek, s ez a májusi jégverések ellenére is megtermelhető. A felfutott termőterület és a várhatóan magasabb termésátlag eredményeként durván 60 ezer tonnával több cukorrépa terem a megyében. így a tavalyi 160 ezer tonnávcl szemben ezen az őszön a Kaposvári Cukorgyárnak a baranyai körzetből mintegy 220 ezer tonna répát kell átvennie. A napi 200 vagon kapacitású cukorgyár még a kampány széthúzása mellett is nehezen Markolóval rakják a folyamkavicsot a pécsi vasútállomáson. Hernyótalpas szívlapát és bányatank Vágathajtó gépsor István-aknán Az ágyúcsőszerű manipulátor a vágat tengelyére irányul, egy ügyes berendezés a fúrógépet előretolja, aztán géppuska zaját is elnyomó kelepeléssel működni kezd a fúrógép. Egy rövid sorozat, s a fúrószár dolgavégezetten visszacsúszik a kőzetből. Befele vízzel hűtötte maga körül a kőzetet, vissza sűrített levegővel kitisztítja lyukat. A régi fúrási eljárással ez az egyik legkellemetlenebb munkafázis volt. A fuvatócső úgy dolgozott, mint amikor gyerekkorunkban az esőmosta sódert egymás arcába vágtuk. Búcsú a sínektől Forál Ferenc a piros monstrumon néhány kis kart mozdít, a manipulátorok most párhuzamosan állanak, aztán egy másik kart meghúzva a lánctalpas, tankszerű gép méltóságteljesen visszavonul. Megkezdődik az robbanóanyag töltése. A Mecseki Szénbányáknál hosszú esztendőkig a gyorsvá- gathajtásban nem sikerült forradalmi változást végrehajtani. Másfél évtizede a PLM 5 típusú rakodógépek felváltották a szívlapátot és kiiktatták a legnehezebb munkát. Azóta csak a szervezésben sikerüli előrelépni. A többletmétereket a két rakodógép, a vándor- váltó, a nagyobb teljesítményű fúrógépek, s az emberek összehangoltabb munkája, nagyobb erőfeszítése jelentette. Pécs-Bányaüzemben elszakadtak a sínektől. Gondolkodásmódban is, a valóságban is. Eddig ugyanis a vasút egészen a munkahelyig be volt építve, az elővájásban használatos gépek vagy a sínekhez voltak kötve, vagy az ember ereje jelentette a munkapályát. Kollár József bányamérnök és munkatársai olyan gépsort terveztek, amelyek nincsenek sínekhez kötve. A finn gyártmányú, hernyótalpas fúrógép olyan változást hozott az elővájásban, mint amikor a szívlapátot eldobhatta az ember. A TAMROCK a. robbantó- lyukakat, a nagyátmérőjű elő- fúrást, a biztosító elemek tar- tórúdjainak helyét egyaránt képes kifúrni. A vágat tengelyével. párhuzamosan és arra merőlegesen is dolgozik. A gépsor második egysége nem új: hat esztendős gép, s az eddigi tapasztalatok szerint ideiglenesen elvégzi a ráeső munkát. Ez nem kevés: a közel 16 négyzetméteres V. szint nyugati irányvágat, az új termelőszint feltáróvágata minden robbantás után csaknem hetven köbméter kőzetet vet ki magából. Az EIMCO 623-as oldalürítős, lánctalpas rakodógép legjobban egy lánctalpas szívlapátra emlékeztet. A rakodógép egy láncpályára hordja a kőzetet, onnan kerül a vájvégből mintegy 30 méterre lévő rendezőn a csillékbe. Egy ötletes, csuklós szerkezet a felső biztosítóíveket emeli helyére, egy másik hidraulikus berendezés a rendezőn a csilléket nyomja át arra a vágányra, ahol éppen kellenek. A függő szállítópálya az anyagbehordást könnyíti meg, a PUTZMEISTER torkré- tozó gép bevakolja a vágatot, lángmentessé teszi. Nagy teljesítményű robbantógép, csavarozógép, huzatóvitla egészíti majd ki a gépsort. Barát Sándor gyorsvágathaj- tó brigádjáról másfél évtizede elért kiváló munkateljesítményei kapcsán hallottunk. Az új gépsort az elmúlt hónap májusában állították üzembe — kissé foghíjason. Baráték most ezzel kísérelhetik meg akkori eredményeik túlszárnyalását. séget beszerezni. A műszakiak szerint a mostani munkák csak kísérleti jellegűek. Szabad álmodozni Sok időnek kell elmúlnia, amíg a vágathajtó gépsor minden láncszemét helyére igazítják, amíg minden fogaskerék olajozottan működik. Ez a gépsor nagyszelvényű vágatokban, legalább 200 méter kifutási bányafolyosóban alkalmazható csak. Jelentősége mégis óriási: bizonyságul szolgál, hogy a mecseki bányákban is szabad álmodozni komplex gépesítésről, talán még automatizálásról is. Lombosi Jenő tud megbirkózni ekkora tömegű répa átvételével és feldolgozásával. Ezért a kaposvári körzetből előreláthatólag más közeli cukorgyárakba is irányítanak majd répavonatokat. Ha a dunai berakodás megoldódik, mindenekelőtt az ercsi cukorgyár jöhet számításba. Mohács térségéből így vízi úton lehetne elszállítani a termést. A cukorrépa átvétel folyamatosságát csak a rakodó állomások áteresztőképességének növelésével lehet biztosítani. Ezért a Kaposvári Cukorgyár az elmúlt napokban Baranyában is megkezdte a cukorrépa rakodóállomások kapacitásának bővítését. Négy vasúti rakodóállomás területét növelik és egy új átvevő helyet alakítanak ki Mohácson, hogy ezzel a már eddig is túlterhelt bólyi rakodóállomást tehermentesítsék. A tervek szerint a Bólyi Állami Gazdaság —• mint nagytermelő — és a környező termelőszövetkezetek ősszel már Mohácsra szállítanak. A munkálatok a napokban megkezdődtek. A MÁV ingyen szállítja a kavicsot a helyszínre. A cukorrépa szezon megkezdéséig a mohácsi rakodó állomáson 5 ezer négyzetméter, a hidasi és drávafoki rakodón 3—3 ezer négyzetméter, a kapos- szekcsőin 2 ezer négyzetméter és a Szigetvári Állami Gazdaság vasúti rakodó területén, az új iparvágány mellett 7 ezer négyzetméter rakodóterületet fognak lebetonozni. Ez összesen 20 ezer négyzetméter új rakodó felületet jelent, s lehetővé teszi, hogy ezekről az állomásokról cukorrépa' irányvonatok induljanak a gyárba. A rakodás meggyorsítására a gyár új rakodó gépeket állít be ezeken az állomásokon. A drávafoki és a szigetvári rakodókat a gyár új ikermérlegekkel látja el. Tanulják az újat Forál Ferenc nyolc esztendeje dolgozik ebben a csapatban — ő a szakvezető vájár )—, most egyszeriben teljesen megváltozott a munkája. A gépek irányítását hetekig tanulták a külszínen. Azt mondja olyan ez, mint a gépkocsivezetés: van, aki néhány nap után kiválóan csinálja, s van, aki sohasem tanulja meg. Persze, gondok vannak: a mostani kőzet töredezett, puha, nem a legalkalmasabb. A kereset is kérdéses. Május 4- től június 4-ig mindössze 64 métert sikerült kihajtani. A gépsor foghíjas — nem sikerült még valamennyi egyHét év alatt megkétszereződött a timföldtermelés Az 1970-ben jóváhagyott alumíniumipari központi fejlesztési program alapján tovább gyorsult az iparág fejlődése. A fejlődés meggyorsításának fontos bázisa a magyar—szovjet timföld—alumínium-egyezmény, ami lehetővé tette, hogy a rendelkezésre álló szűkös fejlesztési erőforrásokat koncentráltabban hasznosítsuk, mert nem kellett létrehozni nagy kohászati és energetikai létesítményeket. A magyar timföld szovjetunióbeli feldolgozásával lényegében 400 megawatt teljesítményű erőmű beruházásától mentesültünk, s erőforrásainkat a bauxit-bányószat, a timföldgyártás, a félgyártmány és a készáru gyártás fejlesztésére összpontosíthattuk. E nemzetközi munkamegosztást bővítette a magyar—lengyel timföld—alumínium-egyezmény is. Az érdekelt partnerek a kétoldalú megállapodásokban vállalt szállítások pontos teljesítésével szilárd alapot nyújtottak a hazai fejlesztéshez. így 1968 óta központi fejlesztési program alapján a bauxit- termelés 1 945 000 tonnáról a múlt évben 2 751 000 tonnára emelkedett, s az idén megközelíti a 3 millió tonnát. Ennél is nagyobb ütemben bővült a timföld-termelés, 1968- hoz viszonyítva ez év végére megduplázódik. A hazai ellátáson túl a fejlesztés jelentősen gazdagította az exportlehetőségeket. így Nemzetközi együttműködés Szellemi export az alumínium-alapanyag és félgyártmány-ipar a központi fejlesztési programban előirányzott 44,4 millió helyett 61,6 millió rubel értékű terméket szállított a szocialista országoknak és 37,1 millió helyett 71,5 millió dollár értékű tőkés exportot bonyolított le az elmúlt évben. Ugyanakkor a sok alumíniumot tartalmazó legfontosabb késztermékek exportját a központi fejlesztési program előirányzatához viszonyítva másfélszeresére növelték, a tőkés országokba azonban a hazai igények nagyarányú emelkedése miatt a fejlesztési programban előirányzottnál mintegy 25 százalékkal kevesebb árut szállítottak. Eredményes volt az alumíniumipar múlt évi szellemi exportja és a gyártóberendezések szállítása is. Többek között tavaly helyezték üzembe Indiába a korbai timföldgyárat és Jugoszláviában magyar tervek alapján megkezdődött az ob- rováci timföldgyár építése.
