Dunántúli napló, 1975. június (32. évfolyam, 148-177. szám)

1975-06-19 / 166. szám

6 Dunantiiii napló 1975. június 19., csütörtök A szerkesztőség postájából Nyugdíjasainkért Mi, a dunafalvi Kossuth ter­melőszövetkezet Petőfi Sándor szocialista brigád tagjai vál­laltuk, hogy a szövetkezetünk nyugdíjasainak, járadékosainak segítjük a téli tüzelőt elren­dezni, szükség esetén a lakó- helyiségeket kimeszeljük, ott­honukat tisztántartjuk. Patro­Lapunk március 27-i számá­ban az „Olvasó véleménye" címmel Horváth György levél­írónk Pálé község problémái­val foglalkozó sorainak adtunk nyilvánosságot. Emlékeztetőnek csak néhány sort a levél tar­talmából. „Pálé község lakói számára nagy hátrányt jelent, hogy köz­igazgatásilag és orvosi ellátás­ban is Baranyajenőhöz tartoz­nak, amely 5 kilométer távol­ságra van a községüktől. Sú­lyosbítja a helyzetüket az is, hogy tsz ügyekben a tőlük 11 kilométerre lévő Gödre község­be kell átjárniuk. Ugyanakkor Sásd alig 2 kilométerre van a községüktől, ahová naponta járnak be vásárolni és egyéb más ügyes-bajos dolgaik inté­zése végett. Véleményük sze­rint már a közelség miatt is in­dokolt lenne, hogy Sásdhoz tar­tozzanak, mert korábban ahhoz tartoztak közigazgatásilag. Ha ez megvalósulna, már közútjuk is lenne, mert Vázsnok, Eger- szeg és Varga község útépítése már folyamatban van, és Pálét mindössze 500 méter választ­ja el a Sásd—Kaposvár főútvo­naltól." E levélre néhány héttel ez­előtt figyelemre méltóan reagál­tak a Baranya Csatornamenti Vízgazdálkodási és Talajvédel­mi Társulat dolgozói. A fen­tebb idézett olvasói véleményre hivatkozva a következőket ír­ták. Félmillió vendéget vár Szeged Szegeden a tavalyinál is nagyobb vendégsereget: fél­millió hazai és külföldi lá­togatót, turistát várnak a körülbelül egy hónap múlva — július 19-én kezdődő ha­gyományos szabadtéri játé­kokra, tudományos és sport- eseményre. Nagy érdeklődés előzi meg az ipari vásárok területén megnyíló Otthon ’75 kiállítást, amelyre ju­goszláv ipari és kereskedel­mi vállalatokat is meqhív- tak. A Hungária, az Idegen- forgalmi Hivatal és több más vendégváró intézmény a csúcsforgalmi napokon 5000 személy elszállásolásáról gondoskodnak, s erre fel­használják a reprezentatív szállodák mellett az akkorra szabaddá váló iskolai kol­légiumokat, s a nemzetközi E 5-ös út mellett már telje­sen felépült kempinget. A vendéglők, éttermek zsúfoltságát enyhíti majd néhánynak a bővítése, más­részt újak megnyitása. Az új Tarján lakónegyedben rö­videsen megnyílik az új, 800 négyzetméter alapterületű bisztró, az ünnepi hetekre átadják rendeltetésének a testvérvárosról, Brnóról elne­vezett sörözőt. Közvetlenül a szabadtéri játékok színhelye közelében „ételbár” nyílik. A szabadtéri előadások látogatóinak a Dóm téren 100 méter hosszú „óriásbü­fét" építenek fel, ahol egy- egy szünetben 5 000 vendé­get is gyorsan kiszolgálhat­nak. nálásunkkal szeretnénk kifeje­zésre juttatni, hogy a munká­ból kiöregedett nyugdíjasain­kat mennyire megbecsüljük. A Dunafalvi Kossuth Tsz Petőfi Sándor szocialista brigádja „Társulatunknál paléi la­kosok is dolgoznak, — és mivel néhány esetben mi is megláto­gattuk a községüket — így job­ban meg is értettük elkeseredé­süket. Egy ilyen látogatást kö­vetően a társulatunk műszaki dolgozói és szocialista brigád­jai arra az elhatározásra jutot­tak, hogy társadalmi munkában elvállalják a levélben említett sásd-kaposvári országúttól a faluig terjedő útszakasz felújí­tási tervének elkészítését, vala­mint az útépítés földmunkáinak elvégzését. Tudomásunkra jutott, - írják — hogy a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság a közeljövőben tervezi a földutat keresztező Gödre községi árok felújítását, melynek során a rossz állapot­ban lévő fahídat is át kell épí­teni. Ez azt jelenti, hogy a be­járást biztosító híd költségeit sem kellene a tanácsnak vál­lalnia. Továbbá lehetőség nyíl­na arra is, hogy a közelben folyó vasúti rekonstrukciós mun­kák során felhagyott töltéssza­kasz zúzott-kövét a MÁV Igaz­gatósága térítésmentesen átad­ná az útépítéshez. Az említett anyag helyszínre szállításához minden bizonnyal segítséget adnának a sásdi és a gödrei tsz-ek, amelyek egyébként jelen­leg is használják az utat. Végül a társulatunk azt is vállalja, hogy a földmunkáknál előadódó egyéb munkákat is 10 százalékos árengedménnyel elvégzi. Meg­győződésünk, hogy ilyen társa­dalmi összefogással - amely­hez a Baranyajenői Tanács is hozzásegítene — megoldhat­nánk a község több évtizedes problémáját. Reméljük, hogy e vállalásunk megértésre talál az említett szerveknél. — Azt meg. De még mennyi­re, ha megérdemelné! Anyám is adott apámnak a sulykoló­fával, amikor részegen jött ha­za .. . — Akkor most én egy részeg kocsis vagyok ... A te babád .. Hosszú hónapok teltek el, amíg Rózsi megszokta, hogy a méltóságos urat éjjel Janinak kell szólítani és meg kell verni. De ezen sem csodálkozott. Ele­get hallotta az édesanyjától, hogy ezeken az urakon soha­sem igazodik el az ember lá­nya, és mennyivel jobb dolga volt neki, mint Böskének, aki Rozgonyi doktoréknál szolgált. Őt a legkisebb baklövés miatt is megpofozták, minden eltört tányért levontak a béréből, és még vasárnap sem engedték el a misére. Ő viszont — igaz, hogy csak hajnalban —, a mél­tóságos asszonytól kapott se­lyemruhájában pompázott a mi­sén és 50 fillért dobott Szent Antal perselyébe, hálából a nagy szerencséért, ami őt ér­te. Az illetékesek válasza ,,Hogy mik vannak?!” A Dunántúli Napló június 5-i számában megjelent levélre az alábbi választ kaptuk: „A 101. sz. Csemegeboltban jelenleg forgalomban lévő pász- ka csomagolásán 1975. április 18-i kelet szerepel, mely azonos a gyártási nappal. A szavatos­sági idő 150 nap, tehát ez év őszén jár le. A vásárló által kifogásolt áru — annak ellenére, hogy csomagolásán állítólag 1974. évi gyártási idő szerepel, — nem valószínű, hogy múlt évi ké­szítmény lenne, hiszen igen gyorsan fogyó áruról van szó, ami üzletünkben ilyen sokáig nem fekszik el. Feltételezésem szerint a gyártó cégnél — a bé­lyegző hibás beállítása miatt — tévesen tüntették fel a gyártás évét. Ezért és a talált gyufa­szálért a gyártó cég nevében is a vásárló elnézését kérjük. Papp Antal a 101. sz. Csemegeboltvezetője V» A levélnek a sábeszre és a pász- ka megrendelőire utaló megjegyzé­séért az érintettek elnézését kérjük. A szerkesztő bizottság „Nem lehetne célszerűbben?!9* A cikkben ' megnevezett Pécs, Jókai u. 44-46-48. számú épü­let teljes felújítása során szük­ségessé vált az elhasználódott és szakszerűtlenül szerelt, a mai műszaki biztonságtechnikai elő­írásoknak egyáltalán nem meg­felelő gázvezeték felújítása is. A felújítás előtt a lakások gáz­mérői az alagsorban és a lép­csőházban vegyesen voltak el­helyezve. A jelenleg szabványos gáz­mérőhely kiképzéséhez a lép­csőházban meglévő szekrények méretei nem voltak megfele­lőek, a szekrények bővítésére viszont építészetileg nem volt lehetőség. Ezért kellett a gáz­mérőket a lakásokba behelyez­ni, ahol erre lehetőség nyílott. A fentiekben leírt felújítás so­rán a gázmérők lakásokban el­helyezése- a Gázipari Műszaki Biztonságtechnikai Szabályzat előírásainak megfelelően tör­tént. Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt Igazgatási Főosztálya — Megtanítalak én olvasni ­mondta Krisztina, amikor tizen­három esztendős lett. — Minek az nekem, kisasz- szonyka? — Legalább tudsz olvasni az imakönyvedből . . . — Tudok én sok imát fejből is, meg az egész lorettói litá­niát — tiltakozott Rózsi, ám a szeme elárulta, hogy szívesen megtanulná a betűk titkát. Nem kellene legalább a Böskét meg­kérni, hogy olvassa fel neki a Friss Újságból az öngyilkossá­gokat, meg a szerelmes törté­neteket ... Hat hónap múlva Rózsi mór segítség nélkül olvasta az új­ság címlapjának nagybetűs hí­reit, mely közölte, hogy kitört a háború. Ez azonban semmi­lyen érzést nem váltott ki belő­le. Számára a háború — leg­alábbis egyelőre - semmi sem jelentett. Férfi rokona nem volt, akiért izgulnia kellett volna. Legfeljebb annyi változást ész­lelt, hogy Eötvösék látogatói közül sokan tiszti egyenruhában jelentek meg és amikor a ká­vét, vagy a konyakot felszol­gálta, nem a lóversenypályák, „Jobb sorsot érdemelne” A társulat dolgozói' O Á "7 Q I ■ m émmm i 3. Betegségi ellátás Táppénz ség (keresőképtelenség) ide­jével csökken. Például: a dolgozó megbe­tegszik (keresőképtelen lesz) 1974. június 20. napján. A táppénzre jogosultság időtarta­mának megállapításánál az 1974. június 20. napjától 1975. június 19. napjáig terjedő időt kell megvizsgálni abból a szem­pontból, hogy volt-e ezen idő alatt keresőképtelen beteg vagy nem. Abban az esetben, ha a dol­gozó (biztosított) ezen egy év alatt nem volt keresőképtelen beteg, akkor a táppénz beteg­sége időtartamára, legfeljebb azonban egy évig megilleti. Ha a biztosított ezen egy éven belül például 1974. szep­tember 6-tól 1974. szeptember 30-ig 25 napon át, és 1975. január 2-től 1975. február 25- ig, 55 napon keresztül is beteg volt, akkor a táppénz a be­tegség időtartamára, legfel­jebb azonban 285 napra jár. Tehát ilyen esetben már nem jogosult egy évig táppénzre. Lényegesen új rendelkezése az életbelépő jogszabályoknak, hogy a gümőkóros megbetege­dés esetén előzménybe már nem lehet beszámítani az egyéb betegségek időtartamát. Pél­dául: lábtöréssel, influenzával stb. táppénzen töltött időt. Az egységes társadalombiz­tosítási'törvény értelmében ke­resőképtelen : a) aki betegsége miatt mun­káját nem tudja ellátni; b) aki terhessége, illetőleg szü­lése miatt munkáját ellátni nem tudja, és terhességi-gyer­mekágyi segélyre nem jogo­sult; c) az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja; d) az anya vagy az egyedül­álló apa, ha hatévesnél fia­talabb beteg gyermekét ápol­ja­A táppénz összege A táppénz a napi átlagkere­set 75, illetve 65 százaléka le­het. Hetvenöt százalékos a' táp­pénz akkor, ha a biztosítás megszakítás nélkül két éven át fennáll. A biztosítás megsza­kítás nélkül akkor áll fenn, ha abban a heti pihenőnap vagy munkaszüneti nap kivételével egy napi megszakítás sincs. Nem számítható megszakítós­nak a rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj folyósítá­sának az ideje, valamint a be­dolgozói jogviszonyban töltött az az idő, amely alatt a biz­tosítás nem állott fenn. Hatvanöt százalékos a táp­pénz akkor, ha a biztosítás nem áll fenn két éve megsza­kítás nélkül. Ugyanilyen összegű táppénz­re jogosult a biztosítás idő­tartamára tekintet nélkül; a) a magánmunkáltató alkal­mazásában álló biztosított, b) az aki a munkaviszony meg­szűnése után vált keresőképte­lenné, c) az akit javító nevelő mun­kára ítéltek. A kórházi ápolás idejére az egyébként járó táppénz ötven százaléka, ha pedig eltartott családtag is van, akkor a táp­pénz nyolcvan százaléka jár. A táppénz összegét általá­ban a keresőképtelenséget (megbetegedést) megelőzően elért kereset napi átlaga alap­ján kell megállapítani. Keresetként a megbetegedés napját közvetlenül megelőző három naptári (bérfizetési) hó­napra járó olyan pénzbeni és természetbeni juttatásokat kell figyelembe venni — az évvégi részesedés és jutalom kivételé­vel —, amelyek után a bizto­sítottnak nyugdíjjárulékot kell fizetni. A táppénz összegének alap­ja legfeljebb napi 400 forint. Abban az esetben, ha a kere­set több mint fele jutalékból származik, legfeljebb 200 fo­rint a táppénz alap. Bedolgo­zók esetében legfeljebb napi 100 forint keresetet lehet fi­gyelembe venni. A háztartási alkalmazott és a természetes személy alkal­mazásában ólló gazdasági dol­gozó napi táppénzének az összege 42 forint, az elért ke­resettől függetlenül. Ezen ese­tekben a jogszabály a fizeten­dő táppénz összegét határozza meg. A z egységes társa- 1 * dalombiztositási jogszabályok a betegségi ellátásokkal kapcsolatos jo­gosultsági feltételeket ál­talában nem változtatták meg. Néhány esetben azon-0 ban mégis jelentős jogki­terjesztésre került sor. A következőkben a betegsé­gi ellátással kapcsolatos legfontosabb rendelkezése­ket ismertetjük. A táppénz célja, hogy a ke­resőképtelen betegség ideje alatt a dolgozó kiesett munka­bérét lényegében pótolja. Te­hát elsődleges feladata a ke­reset pótlása. Ezért az 1975. évi II. törvény a 17 §-ában már meghatároz­za a táppénz jogosultságának a feltételeit. A rendelkezések értelmében táppénz annak jár, aki 1. a biztosítás (munkaviszony, kisipari szövetkezeti tagsági vi­szony) tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő első vagy második napon ke­resőképtelenné válik, 2. a biztosítás megszűnését követő második naDon túl, de tizenöt napon belül válik ke­resőképtelenné, ha a biztosítás legalább 180 napon (hat hó­napon) át megszakítás nélkül állott fenn, vagy 3. a biztosítás megszűnését kö­vetően baleseti táppénzben vaqy terhességi-gyermekágyi se­gélyben részesül, ha az en­nek meqszűnését követő napon keresőképtelen. A táppénz a betegség, ter­hesség tartamára jár, legfel­jebb azonban egy évig. Ettől az általános rendelke­zéstől eltérően jár a táppénz a gümőkóros betegnek, a gyer­mekét egyedül nevelő anyá­nak, az üzemi balesetet szen­vedett személynek, illetve a foglalkozási betegségben szen­vedőnek. Gümőkóros megbetegedés esetén a táppénz két évig jár. A jogosultság időtartama A jogszabályi előírások sze­rint a dolgozót a táppénz ak­kor illeti meg egy évig, ha a megbetegedést meqelőző egy évben nem volt keresőképte­len beteg. Abban az esetben, ha ezen egy éven belül beteg volt, akkor a táppénzre jogo­sultság időtartama a beteg­hanem a harcterek eseményei­ről folyt a vita. Régebben ilyen félmondato­kat hallott: — Csillag egész biztos meg­nyeri a derbyt, hacsak ... Mostanában: — Hitler feltétlenül megnyeri a háborút, hacsak . .. De Rózsinak sem Csillaghoz, sem Hitlerhez nem volt köze. Tulajdonképpen azt sem tudta, hogy melyik a ló és melyik a kancellár. A háború évei alatt a társa­ság tagjai közül sokan kima­radtak. Rózsi egyiknek sem tudta a nevét. A nagyorrú, a raccsolós, a csipkedés . .. ilyen neveken raktározta el tudatá­ban Eötvösék úri vendégeit. Egy éjjel ezt is elmesélte a mél- tóságosnak, Eötvös nagyot ne­vetett rajta. Aztán éjszakánként elmesélte: — A nagyorrú elesett Sztá­lingrádnál ... Máskor: — A raccsoló át akart szökni az oroszokhoz, de lelőtték ... Alig egy hét múlva: — A csipkelődés sem csíp már beléd többé. Felrobbant alatta egy akna. Az oroszok egy tanknak szánták és egy marha ment rá — mondta és nagyot nevetett a viccén. Ez volt az első eset, hogy Rózsi kérés és Unszolás nélkül vágta pofon a méltóságos urat. Húsz pengőt kapott érte. Mivel az eltelt tíz esztendő alatt egy fillért sem költött, matraca alatt egy kis zsákban már közel ezer pengő rejte­zett. Időnként boldogan szá­molta a pénzt. Ügy tervezte, hogy a háború után vásárol néhány hold zsíros földet, ke­res hozzá egy jóvérű legényt, akiből gazdát csinál. Eötvösné 1944 őszén arra akarta rábeszélni az urát, hogy menjenek ki Nyugatra. — Én nem hagyom itt a há­zamat, a birtokaimat! Nekünk semmi bajunk sem lehet. Élel­münk annyi van a kamrában, hogy még Rózsi szobájában is sonkák lógnak ... — utasítot­ta el Eötvös. — Büzlesz is reggelenként a füstölthús szagtól — mondta az asszony. — Te pedig Köpetzy őrnagy úr tabak kölnijétől illatozol — jegyezte meg a férfi, de nem szemrehányóan. — És ha bejönnek az oro­szok? — kérdezte az asszony. — Ide? Kacagnom kell, szí­vem . .. Legfeljebb az ango­lok, de tőlük nincs félnivalónk — mondta Eötvös és többé nem került szóba a téma. Annál is inkább, mert a nyilasok hata­lomátvétele után Köpetzy ezre­dessé avanzsált és ő lett a kerület teljhatalmú parancs­noka. — Méltóságos asszonyom — mondta —, amíg én élek, ide egyetlen bolsevista sem teszi be a lábát. Ez Eötvösnét a legteljesebb mértékben megnyugtatta ... (Folytatása következik) Mikor nem jár táppénz? A jogszabályi előírások ér­telmében nem jár táppénz — a heti pihenőnapra, — a fizetés nélküli szabadság idejére, — katonai szolgálat idejére, — a gyermekgondozási segély folyósításának az idejére, — a keresőképtelenség első ti­zenkét * napjára annak, akinek a keresetét a várható termés előre meghatározott részében állapítják meg, — a részegség miatt keletkezett keresőképtelenség első három napjára, — a letartóztatás és a szabad­ságvesztés büntetés tartamára. Abban az esetben, ha a biz­tosított a heti munkaidőt rend­szeresen hat napnál kevesebb munkanap alatt dolgozza le, nem jár táppénz a hétnek ar­ra a napjára, amely napon a reá irányadó munkarend sze­rint egyébként sem dolgozna. Ugyancsak nem jár táppénz a munkaterápiás intézeti gyógy­kezelésre kötelezett alkoholis­tának a kezelés időtartamára. Ha azonban a beutalt a keze­lés ideje alatt munkaterápiás intézeten kívül részesül kórházi ápolásban, erre az időre a táppénz az általános szabá­lyok szerint illeti meg.

Next

/
Thumbnails
Contents