Dunántúli napló, 1975. június (32. évfolyam, 148-177. szám)
1975-06-19 / 166. szám
1975. június 19., csütörtök Dunántúlt napló 3 Az élvonal reménye llllllfc Inkább csak a szakemberek előtt ismeretes: Európa legnagyobb, s legkorszerűbben felszerelt bauxitbányája Halim- >án működik: hivatalos neve Halimba-lll., s itt az egy fog- alkoztatottra számított terme- és negyven százalékkal nagyobb, mint az ország többi oauxitkitermelő helyén. Jogos :ehát a megállapítás, az e bátyában található technika és szervezettség a nemzetközi él- /onalat testesíti meg. S bár Magyarországon az egy lakosra jutó alumíniumfelhasználás meghaladja a 11 kilogrammot, ami az alumíniumipar fejlettségéről — s az ésszerű nemzet- tözi munkamegosztás sikeréről — tanúskodik, hiba lenne az alumíniumipar egészét — a bauxitkitermelést, a timföld- gyártást, a feldolgozást — azonosítani Halimba-lll. szintjével. Ez ma még csupán cél, igaz, a reálisok közül való, amihez kemény munka vezet. annak is tanúságát adja, hogy fogékony az újra. így egyebek mellett a nagy hírű orvosi műszergyártás éppen a közelmúltban rukkolt elő a diagnosztikai táskával, azzal a hordozható műszeregyüttessel, amelynek segítségével a helyszínen, gyorsan és tömegesen elvégezhetők a leglényegesebb egészségügyi vizsgálatok. Ide tartoznak a különböző teljesítményű ionizátorok, amelyek világviszonylatban újdonságok, s ha szín- és formatervezésükön sikerül javítani, * akkor ezeket minden piacon szívesen vásárolják majd. Az ésszerűség zenfekvő lehetőségek — így az egyszerű kereskedelmi kapcsolatokon túl a termelési együttműködés a KGST országok vállalataival - sem eléggé kihasználtak, a rejtettebbekről nem beszélve. Vannak tehát tartalékok, s haladásra ösztökélő eredmények, nem kevésbé már ma meglevő adottságok„ A gazdaságirányítás valamennyi szintjén és posztján állók dolga, kötelessége, hogy mindezeket a jelenleginél jobban a népgazdasági érdekek szolgálatába állítsák. Mert azt, hogy lépni kell, mindenki tudja. Merre lépjünk s hogyan, ez az, amit csakis az irányítók mondhatnak meg. Mészáros Ottó Kőbányarekonstrukció Ebben az évben nem lesz a baranyai kerámia- és szobrász alkotótelepen gyakorlati szimpozion. így határozott a siklósi és a villányi alkotótelep művészeti tanácsa. Indok, hogy a siklósi kolostorban műemléki feltárás folyik, az életveszélyes, omladozó villányi kőbányában viszont júniusban kezdik meg a bányarekonstrukciót. Ezen kívül korszerűsítik a Gyimóthy-villát, ahol társalgót új szobákat alakítanak ki, tágasabb lesz az étkező, bevezetik a központi fűtést. A mintegy kétmillió forint értékű rekonstrukcióval és korszerűsítéssel a tervek szerint a jövő év első felében végeznek. GYARTASSZERVEZES Hol van az aranytartalék? 1 Ma tovább tart 1 Negyven nap szervezetlenségből Nem beruházási kérdés Gyártásszervezési vizsgálatot tartottak a Pécsi Faipari Szövetkezetben. Megvizsgálták az egyik főtermék gyártásának átfutási idejét. A szövetkezeti vezetés többek között arra volt kíváncsi, mennyi volt az évente 8—10 000 darab szériatermék gyártásának átfutási ideje hét évvel ezelőtt, s mennyi most? Az adatok összesítése után megdöbbenten vették a kezükbe a jelentést. Kiderült, hogy míg 7 évvel ezelőtt a vizsgált termék teljes előállításához 121 napot használtak fel, addig ma — összehasonlíthatatlanul kedvezőbb adottságok mellett — 128 nap szükséges. A gyártmány technológiai Árnyalt, a feltételeket hangsúlyozó megfogalmazásban ol-' vashatunk erről a párt XI. kongresszusa határozatában: „A műszaki fejlesztésre rendelkezésre álló anyagi és szellemi erők ésszerű felhasználásával arra kell törekedni, hogy a népgazdaságunk adottságaival összhangban álló területeken a technikai haladás élvonalába kerüljünk." A mondat két lényeges mozzanatot emel ki. Egyrészt az ésszerű felhasználóst, másrészt a népgazdaság adottságaival összhangban álló fejlesztést. Ez a rangsorolás követelményét is kifejezi, illetve elutasítja azokat a fejlesztési elképzeléseket — legyenek műszakilag bármennyire vonzók —, melyek adottságainkat figyelmen kívül hagyják. Például rendkívül nagy az anyag- vagy energiaigényük, nehezen beszerezhető és drága importtermékeket kívánnak stb. Vannak úgynevezett termelési tradícióink, s ezek többsége alkalmas alap arra, hogy nekirugaszkodhassunk az élvonal elérésének, illetve a már megszerzett helyet megtartsuk. és között Műszeriparunk néhány területe nemcsak nemes hagyományokra tekinthet vissza, hanem A technikai haladás élvonalának elérése aligha puszta elhatározásokon múlik. Hiszen a világszínvonalú termékeket produkáló ágazatokra, vállalatokra nemcsak az a jellemző, hogy rendelkezésre állnak a kellő szellemi és anyagi források, hanem az szintén, hogy kevés kivételtől eltekintve viszonylag csekély anyagigénnyel bocsátanak ki egységnyi terméket, mégpedig — a szellemi erőfeszítéseket s az élőmunkát megfizettetve —1 értékes árut. S ami legalább ennyire döntő: a szerény felvevő képességű hazai pia? mellett e cikkekből nagy tételeket vásárolnak külföldi partnereink. Közhely, de nagyon igaz ugyanis, hogy nem elég a jót előállítani, hanem azt el is kell adni. Ha nem sikerült volna más országokban — elsősorban a Szovjetunióban — kialakítani a tartós értékesítés feltételeit az autóbuszok számára, akkor arra sem lettünk volna képesek, hogy megteremtsük a korszerű technika és technológia alkalmazására módot nyújtó sorozatnagyságot. Az észszerűség mércéje a hatékonyság, a „mit fejlesszünk inkább” kérdésére adandó megalapozott válasz. Ahogy a járműiparban, úgy a többi között oktató berendezések gyártásában, az átviteltechnikában, az elektronikus számítógépgyártásban, a műszáltermelésben, a műszeripar egyes területein, a gyógyszeriparban, néhány gépipari termékcsoportnál — így a kábelgyártó, a huzalzománcozó berendezéseknél — megintcsak lehetőségünk kínálkozik az előbbre jutásra, a népgazdaság adottságával összhangban álló fejlesztésre. Kétségtelenül többen táplálják az élvonal elérésének reményét, mint amennyien mérlegelik is annak realitását. KéCikkünk nyomában Korszerűsítik a megye legrosszabb bekötő útját Nyilatkoztak az illetékesek... Június 5-i számunkban négy baranyai község: Véménd, Sze- bény, Feked és Erdősmecske lakóinak kilátásairól adtunk számot. E kilátások azonban csak a véméndiek és a szebé- nyiek számára voltak egészen közeliek és biztatóak, mert a feked i bekötőút korszerűsítésének, illetve a feked—erdősmecskei összekötő út megépítésének sorsát súlyos feltételekhez kötötték az illetékesek. Négy kilométeres út A Feked és Erdősmecske közötti kb. 4 kilométeres összekötő út megépítésének — ami a most folyó útkorszerűsítéssel egyidőben az Útépítő Vállalat szerint igen előnyös lenne, egyik feltétele az, hogy a KPM a tervezettnél korábban biztosítsa anyagi hozzájárulását, a másik, hogy a Déldunántúli Kőbánya Vállalat erdősmecskei üzeme vállalja-e az útépítéshez szükséges forgácskő mennyiség ugyancsak rövidített határidőn belüli szállítását. A fekedi betkötőút korszerűsítését — ahogy erről a korábbiakban szintén beszámoltunk — mindenekelőtt a vízrendezés megoldatlansága akadályozza. Ez veszélyezteti a most folyó útszélesítés menetét, az Több mint tizenhatezer hektárt sújtott a jégverés Baranya megyében Az idén májusban ismét tapasztalhattuk, hogy Baranya egyetlen évben sem kerüli el a jégverést. Tavaly az Állami Biztosító több mint 200 millió forint jégkártérítést fizetett ki a megyét ért növénykárok után. Ez rekord összeg volt, ehhez képest az idei jégkárok mértéke viszonylag alacsony. Az Állami Biztosítónál elmondották, hogy nemcsak a május „jeges” Baranyában, június legalább any- nyira, s hogy nyáron, sőt igen gyakran még szeptemberben is mérnek fel jégkárokat. Ez azt jelenti, hogy csaknem az egész vegetációs időszakban veszélyben vannak a kultúrnövények. A jégverés okozta terméskiesésekre ma még csak következtetni lehet, ténylegesen a betakarításkor derül ki, hogy a jégverés okozta károsodást milyen mértékben heverte ki, mennyire tudott regenerálódni a növény. Az Állami Biztosító Baranya megyei Igazgatóságán kapott 5—80 százalékos károk Folyik a kárfelmérés tájékoztatás szerint június 15-ig Baranya megyében 16 ezer hektárt ért jégverés. Ennek mértéke természetesen igen különböző volt, a károk nagysága 5—80 százalékig terjed. Totális jégkárt az idén egyetlen mezőgazdasági nagyüzemünk, a bogádmindszenti Új Kalász Termelőszövetkezet szenvedett, ahol 100 hektár kukoricát kellett kiszántani és 48 hektár búzát levágni és besi- lózni. A szövetkezet a kiszántott kultúrák helyébe rövid tenyészidejű növényeket vetett. Nagyobb jégkár érte még a boksái Ezüstkalász és a gör- csönyi Mecsekvölgye Termelőszövetkezetet, illetve a Bólyi és a Szentlőrinci Állami Gazdaságot. összefüggő táblákat azonban nem pusztított ki a jég, egyes táblarészeken a növényeket újra kellett vetni. A Dombóvári Vetőmag Vállalat, mint minden évben, ezúttal is készletezett vetőmagot a jégkárosult nagyüzemek újra- vetéseihez. Főként rövid tenyészidejű növények, szudáni fű, köles, mohar, rövid tenyészidejű kukorica és napraforgó vetőmag áll a vállalatnál az üzemek rendelkezésére szinte korlátlan mennyiségben. Ezek a takarmánynövények nemcsak a jégverés miatt felszántott területeken, de a gabona után másodvetésként is jó szolgálatot tehetnek az idén, amikor köztudottan egész Baranyában rosszul sikerült a lucerna első kaszálása,- Rné építési határidők betartását. Felvetődött a véméndi tanács és a tsz, továbbá a Mohács- környéki Vízgazdálkodási Társulat felelőssége, akiktől a felvetett problémákra cikkünk megjelenése után biztató válaszokat kaptunk. Kezdjük a sort a feked—erdősmecskei összekötő út megépítésének előfeltételeivel. A Déldunántúli Kőbánya Vállalat erdősmecskei üzemének vezetője, Merk/ György a következőket mondotta: Két műszakot is vállalunk — Ha valakinek érdekében áll, hogy az út megépüljön, akkor ez legelsősorban a mi érdekünk, hiszen velem együtt csaknem valamennyi dolgozónk erdősmecskei. Ezért ha kell, akkor két műszakot vállalunk, hogy mennyiségben és időre is le tudjuk szállítani a szükséges anyagot. S hogy a választ az útépítők ne tartsák elhamarkodottnak, mindjárt meg is alapozta ígéretét. — Ha szerelőink olyan jól dolgoznak, mint eddig, akkor július 1. és 15. között munkába állíthatjuk új törő és osztályozó üzemünket. Ez azt jelenti, hogy termelésünket az eddigieknek háromszorosára növelhetjük, ami egyenlő azzal, hogy az útépítéshez szükséges forgácskő mennyiség is megháromszorozódik. Ami pedig a másik feltételt, a KPM anyagi hozzájárulását illeti, erre Novics Jánostól, a Baranya megyei 9. sz. választó kerület országgyűlési képviselőjétől azt az ígéretet kaptuk: minden törekvésével azon lesz, hogy a soron következő tervidőszakban megvalósuljon az erdőmecskeiék jogos kérése. Visszatérve a fekedi vízrendezés. belterületi problémáinak megoldására, az első biztató ígéretet Rótt Antal, a véméndi tsz elnöke tette. — Annak előrebocsátásával, hogy teherjárműveinkkel már jelenleg is belesegítünk a Véménd belterületén folyó útszélesítési munkákba, ezt a segítséget nem tagadjuk meg a fe- kediektől sem. Készségesen rendelkezésükre bocsátjuk tehergépkocsijainkat, markoló és tolólapos erőgépeinket. Gogola Imrétől, a Véméndi Községi Közös Tanács V. B. titkárától a következő választ kaptuk. — Ami a belterületi vízelvezetés és az egyéb tanácsi feladatokat illeti, már nem ígéret, hanem kötelesség kérdése, hogy azokat végre is hajtsuk — mondotta. — Persze, a munkák költségeit csak részben fedezi a fejlesztési alapunkból e célra felhasználható összeg, s ezért a tsz segítségén túl feltétlenül számítunk a Mohácsi Vízgazdálkodási Társulat gépi és anyagi hozzájárulására. Ezt az összefogást sürgeti az útépítők jelenléte, akik előző cikkünkben figyelmeztetően jelezték, hogy munkájuk menetét komoly mértékben hátráltatná a vízrendezés további halogatása. Döntés a hónap végén A végső szót a Vízügyi Igazgatóság mondja majd ki még e hónap végén — június 25— 27. között — amikor az ügyben illetékes szervek, hatóságok képviselőivel közösen a helyszínre is kimennek, és ahogy Polohn István, a Vízügyi Igazgatóság főmérnöke mondotta : az okok és tennivalók megállapítása után — ki mit csinál jelszóval — már határidőkre bontva szabják, illetve osztják ki az érdekeltek között a tennivalókat. P. Gy. műveleteinek ideje hét év alatt 48 napról 21 napra csökkent. Ez az idő, amely alatt a termék konkrétan feldolgozás alatt volt. A telephelyek közötti szállítási, műveletközi idő 14 napról 10 napra csökkent. Ez azért mondható jónak- vagy legalábbis elfogadhatónak mert a szövetkezet a megye három különböző pontján, egymástól megközelítően 20 km-es távolságban dolgozza fel a terméket. Jött a harmadik adat: robbant a bomba. 59 napról 97 napra nőtt hét év alatt az az időtartam, amely a termelés ideje alatti nem kívánt megszakítások, a várakozási szünetek, a belső szervezetlenségek összegezéséből adódott. Hol csökkent legjobban a termék gyártásának az ideje? — A technológiai időnél. Ott és annál az időnél, ahol talán legkevésbé érvényesül az egész termelés folyamán az aktív irányítás, ott ahol a szervezői készség igénye a legcsekélyebb. Az ötletesen konstruált gépek és berendezések ma már programozás szerint alakítják, a részükre átadott, feldolgozó anyagot. Hol mutatott leglehangolóbb képet a grafikon? — A várakozási, a megszakítási idő elemzésénél. Annál az időnél, amelynek alakulását talán legjobban tudja minden gazdálkodó egység saját maga befolyásolni. Annál az időnél, amely az alapanyagok ütemte- len szállításából, a félkésztermékek felesleges várakoztatásából, a programnélküli gépi feldolgozásból, a tervszerűtlen termelésből, vagyis a belső szervezetlenségek összességéből adódik, s megoldásához nem kell méreg drága beruházás, állami támogatás. Kell viszont irányítói, szervezői készség, a termelési folyamatokat tisztán látó és ezeket rendszerezni tudó, koordináló készség. Egyedi eset? Nem! Központi kezdeményezésre a közelmúltban felmérést végeztek városunk jelentősebb üzemeiben és szövetkezeteiben az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésére hozott határozatok végrehajtásáról. Az értékelés egyértelműen megállapította, hogy van még tennivaló bőven. Többek között a vállalatok belső szervezettségi mechanizmusának fejlesztése területén. M. M. Függesztett kötélpályás szállítás a fejtésekben ? Egyhónapos kísérlet után jól vizsgázott Vasason a fejtésekben alkalmazható függesztett kötélpályás szállító berendezés. Az elmés szerkezet segítségével felére csökkentették a meredek dőlésű fejtésben az anyagszállítás idejét. Az ötletet tulajdonképpen a kényszer adta, hiszen a IV. szinti V/a északi keresztvágat 11-es fedőszeleti fejtése közel harmincfokos dőlésű volt. Az anyagszállítást pedig felülről képtelenek voltak biztosítani. Egy megoldás látszott kézenfekvőnek, hogy a több mint százméteres távolságot valamilyen vonszoló-, szállítószerkezettel hidalják át. A süveggerendákra szerelt kampókra kötelet erősítettek, a fejtés felső részében elhelyezett vitla pedig egy guruló alkalmatosságot húz föl a fejtésbe a szállítandó anyaggal: fémtámokkal, süvegekkel. Az igen egyszerű, ám nagyon hasznos szerkezet iránt máris érdeklődnek a Mecseki Szénbányák üzemei. A jövő hét folyamán a gyakorlatban ismerkednek meg a bányaüzemek szakemberei a fejtésekben alkalmazható függesztett kötélpályás szállítási móddal.
