Dunántúli napló, 1975. június (32. évfolyam, 148-177. szám)
1975-06-18 / 165. szám
Kishajmásnál vasbeton, háromnyílású közúti felüljáró készül mintegy másfél millió forint értékben az abaligeti vasútvonalszakasz rekonstrukciója keretében. , (Fotó: Erb János) Földtulajdon és földhasználat A „klasszikus időkben" a termelőszövetkezet viszonylag egyszerűen tudott földet szerezni a gazdálkodáshoz. A föld tulajdonjogát azonban nem szerezhette meg. A gazdálkodás alapja vagy állami, vagy magántulajdonban volt, szövetkezeti földtulajdonnal csak ritka esetben találkozhattunk. Ezt a helyzetet változtatta meg az 1967. évi Földtörvény, amely célul tűzte ki a szövetkezeti földhasználat és földtulajdon egységének megteremtését. A kiinduló helyzet; a téeszek mintegy öt és fél millió hektár földjének kereken a féle a tagok tulajdonában; kereken egynegyede az állam tulajdonában; ugyancsak egynegyede pedig kívülálló magánszemélyek tulajdonában volt. Ebben az utolsó kategóriában tették meg az első lépést az egység irányába. A téesz ugyanis, a törvény előírásának megfelelően, megváltotta a kívülállók földjeit. Ez hosszadalmas és nagyon aprólékos munka volt, hiszen kilencszázezer (!) tulajdonos mintegy másfél millió katasztrális hold földjének tulajdonjogát kellett először tisztázni, majd a megváltási eljárást lebonyolítani. Mentesítés, vagy személyi földhasználat címén alig tizenhétezer hold föld maradt meg a kívülállók kezén, a többit megváltották. Szerény áron, holdanként átlagosan 1000—1100 forintért. Ezt a pénzt azóta már ki is fizették, ezek a területek alapozták meg voltaképpen az egységes szövetkezeti földtulajdont. A kezükre adott állami földeket a termelőszövetkezetek lényegesen egyszerűbb módon, igazán jelképes térítés ellenében válthatták meg. Az akció elég nehezen indult, a szövetkezetek kezdetben nem túlságosan érdeklődtek a lehetőség iránt, de magatartásuk később megváltozott. Ekkor azonban helyenként és esetenként a tanácsok részéről ellenállással találkoztak. A legfőbb akadályok azonban itt is elhárultak, a téeszek tulajdonukba vették az állami földek túlnyomó részét, ma már csupán háromszázezer hektár olyan terület van a szövetkezetek használatában, amely állami tulajdont képez. Ma tehát annak a földnek amin a téeszek gazdálkodnak 4 százaléka állami tulajdon, 43 százaléka szövetkezeti tulajdon. A legnagyobb hányad még mindig magántulajdonban van, ugyanis 2,9 millió hektár, a terület 52 százaléka változatlanul a tagoké. A földtörvény elvileg arra is lehetőséget nyújtott, hogy a téeszek saját tagjaiktól megváltsák a földet. Lényegesen magasabb térítés ellenében, de szigorúan az önkéntesség kölcsönös elve alapján. Tehát a tag nem köteles felajánlani a földet, a téesz pedig nem köteles átvenni a felajánlott területet. Sokan arra számítottak, hogy ebben a kategóriában is lényeges mozgás indul majd meg. Különösen az idős tagnak valóban előnyös lehet, ha az évenkénti földjáradék helyett egy összegben megkapja tulajdonának nem jelentéktelen megváltási árát és azt fölélheti. Ilyen lépésekre azonban csak elvétve, és országosan is alig .néhányezer hektár erejéig került sor. A földprobléma tehát úgy ahogy nyugvópontra jutott. Feszültséget három, méreteiben nem nagy, de néha bosszantó területen lehet tapasztalni. Ezek: a nagyüzemi táblák közé ékelődő idegen területek; a nagyüzemileg nem használható, de téesz-tulajdonban álló területek; és a különböző külső szervek földigényei. A táblák közé ékelődő területeket elvileg el lehet cserélni, vagy meg lehet vásárolni. Az eljárás azonban rendkívül körülményes, nehézkes. A nagyüzemileg nem használható di- rib-darab földecskéktől a téesz szívesen megszabadulna, de itt az eljárás még körülményesebb és sok a tiltó rendelkezés. Az élet ebben a két kategóriában a fennálló korlátozások köny- nyítését igényelné, mert akkor ezeket az apró lehetőségeket is jobban hasznosíthatná valaki. Végső soron mindenképpen az ország lenne a nyertes. Pontosan fordított a helyzet a külső szervek földigényével kapcsolatosan. A tanácsok, intézmények, vállalatok ugyanis az esetek döntő többségében azért akarják megszerezni a földet, hogy azon a termelést megszüntessék és beépítsék, vagy más módon hasznosítsák. Sajnos ijesztő folyamat ez; százezer hektárszámra vonják ki a mezőgazdasági művelésből a semmivel nem pótolható termőföldet egy ilyen kicsi országban, mint a miénk! És sajnos a téesz-terü letek megszerzése még mindig túlságosan egyszerű és olcsó vállalkozás. Ha például a téesz használatában még van állami terület, akkor egyszerűen visszavonják az állami föld használati jogát és a téesz vagy kap kártérítést, vagy nem. Ha a téesz vagy a tagok tulajdonában lévő területet vesznek el, a kisajátítási összeg általában akkor sem pótolja a szövetkezetei és a mezőgazdaságot ért Irárosodás valóságos értékét. Itt határozottan szigorításra, de legalábbis az érvényes jogszabályok következetes betartására lenne szükség. A gazdasági fejlődés természetesen földigénnyel is jár, de az eddiginél jobban kellene ügyelnünk arra, hogy önkényesen, megfontolatlanul, vagy más módon is elérhető célok szolgálatában, ne kerülhessen sor arra, hogy a mezőgazdaság újabb termőterületeket veszítsen. Földeáki Béla A 26 szintes, 25 emeletes lakóház (földszintjén intézmények kapnak helyet), mint ismeretes, IMS technológiával épül. Leszámítva a mohácsi előzményeket, ez a magasház lesz tulajdonképpen a feszített vázszerkezet hazai főpróbája. Harka János építésvezető szerint az ott dolgozó munkások eddig ragyogóan meg tudtak birkózni a feladatokkal, valósággal „ráéreztek" a technológiára, most már önállóan megy a munka. Ha semmi rendkívüli nem jön közbe, úgy számítják, a hátralévő 16 szintet négy hónap alatt húzzák fel, bár a felső szinteken már lassabban tudnak haladni, hiszen a darunak magasabbra kell emelgetnie. Közben megkezdik a lépcsőházak kiépítését, a homlokzati elemek elhelyezését, ezek befejeztével pedig hozzákezdhetnek a belső szerelési munkákhoz. A magasházat az ígéretek szerint a jövő év végén adják át. Éjszaka is dolgoznak a magasház építkezésén. Fotó: Kóródi Gábor • Jól halad a munka • Három hét múlva félúton A Szigeti városrészben épüj Pécs legmagasabb lakóháza, amely immár tizedik szintjéhez érkezett. Az avatatlannak, ki arra jár, még nem tűnik fel, hogy ez lesz az a bizonyos ház, hiszen még nem bújt ki a környékbeli tízemeletesek közül: a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat emberei a tizedik szinten — harminc méternyi magasban — dolgoznak. Ám a • jövő héten megkezdik a következő szintek pilléreinek beemelését, s akkor három hét alatt újabb három szintet raknak az épületre, feltornásszák magukat a negyvenedik méterre, ezzel a 25 emeletes lakóház félúton is a környék legmagasabb pontja lesz. Pillanatnyilag negyvenen dolgoznak az építkezésen. Huszon- valahányan vázszerelők, a többiek kubikosok, ácsok és vasbetonszerelők. Két műszakban dolgoznak, pontosabban a daru dolgozik éjszaka is, ekkor készítik elő a következő napra a szerelést. Az építők az utóbbi hetekben a terveknek megfelelően, az eddiginél gyorsabban haladtak. Ámbár ezen a nyárelőn sok panasz volt az időjárásra, a viharos iéö gondokat okozott. A darut ugyanis, biztonsági okokból már 35 kilométeres szélnél le kell állítaniuk, hiszen az ilyen erősségű szél mór valósággal elcsavarja a gémet. De gondok voltak ezt megelőzően is. Az első szintek felállításánál anyaghiánnyal küszködtek, ezért is ment eleinte lassabban a munka. Iparí víz az üzemeknek Egyedülálló kísérletek Pécsett Pécsett a vízbeszerzés korlátozott. A város napi ivóvízfogyasztása 50-55 ezer köbméter, míg ugyanez ipari vízből 23—24 ezer köbméter maximumban. A fenti mennyiségek 30—35 százalékát a Dunából kapjuk. A legtöbb Duna- vizet a Hőerőmű használja fel- naponta 19 ezer köbmétert. — A Bőrgyár és mintegy tíz üzem, vállalat, köztük a Volán 12-es, a 14-es Autójavító, a Köztisztasági Vállalat, a Dohánygyár, valamint a Cementipari üzem egy nap alatt négyezer köbméter Duna-vizet vesz igénybe. A Pécsi Vízmű a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézettel együttműködve ezt a négyezer köbméter vizet lakossági ivóvíz-szolgáltatásra kívánja hasznosítani és az említett ipari fogyasztókat utókezelt szennyvízből nyert élővízzel látja el. Miként lehet utótisztított szennyvízből ipari célra hasznos vizet nyerni? A probléma megválaszolására laboratóriumi kísérlet kezdődött Pécsett, a szennyvíztelepen 1970—71-ben. Eszerint vegyszeres kezeléssel, elsősorban alumínium- és vasszulfát adagolásával a lebegő szennyeződéseket sikeresen kötik meg, sőt az ammónia-, foszfor- és veszélyes szerves- anyag-tartalom is jelentősen csökken. Ezzel egyidőben 22 millió forintos beruházás keretében többek között derítőmedence, kovaföldes rámosószűrő, klórozó berendezés, szivattyúállomás, üszögön ellennyomó-medence épült, ezen kívül az ipari vízhálózatot elvezették a szennyvíztárolóig. Ebben az országban egyedülálló, új ipari vízbázisban a napokban kezdődött meg a három hónapon át tartó próbaüzemelés. Ősztől elkülönített hálózatban juttatják el a szennyvízből előállított hasznos vizet a felsorolt üzemek részére, melyet főként mosó- és öblítő-, részben technológiai vízként használhatnak. A Pécsi Vízműnél az országban egyedülálló kísérlet folyik szintén a szennyvíz ipari célú hasznosítására biológiai élőszervezetek segítségével. Kiderült, a zöldalga (zöldmoszat) telepítése a legeredményesebb, mert sejtképződéséhez alkalmas a nitrogéntartalmú ammónia- és foszfor-maradék szennyeződés. Még gondot jelent egyebek között az állandóan változó szennyeződés-tartalom, hiszen a leghasznosabb algafajok célszerűen stabilizált vízminőség mellett tenyésznek. G iscard d'Estaing Varsóban Valéry Giscard d’Estaing, francia köztársasági elnök kedden délután négynapos hivatalos látogatásra a lengyel fővárosba érkezett. Út- jával Edward Gierek 1972. októberében Párizsban tett látogatását viszonozza. A francia államfőt és kíséretének tagjait a varsói repülőtéren Edward Gierek, a LEMP KB első titkára, Henryk Jablonski, az Államtanács elnöke, Piotr Jaro- szewicz miniszterelnök és a lengyel politikai és közélet más vezető személyiségei fogadták. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Dunántúli napló Világ proletárjai, egyesüljetek! XXXII. évfolyam, 165. szám 1975. június 18., szerda Ára: 80 fillér ÜK IMS fÖ prObaJCI Tizedik szintjéhez érkezett Pécs legmagasabb lakóháza
