Dunántúli napló, 1975. június (32. évfolyam, 148-177. szám)

1975-06-17 / 164. szám

6 Dunántúlt napló 1975. június 17., kedd Július I’tof egységes társadalombiztosítási törvény Szolgálati idő JÚNIUS 17. 20.05: A KIKÖTŐ MARIÁJA George Simenon regényéből Marcel Carné rendezte ezt a francia filmet, Kozma József ze­néjével. A lírai történet hőse egy fiatal francia lány, Marie, aki apja halála után is a kis kikötőben marad, bár család­jának minden tagja elmegy in- ne/i. A temetés napján ismer­kedik meg nővérének Cher- bourgban élő gazdag barátjá­val, élettársával. Az idős férfi­nak megtetszik a tizennyolc éves lány, még egy öreg ha­lászhajót is vásárol, hogy — maga előtt is eltitkolva — al­kalma legyen gyakran felke­resni a kökötőt, s a lányt. Marie, aki a kikötő kocsmá­jában dolgozik, ugyancsak szí­vesen fogadja a férfi gyakori megjelenését. Miatta még fia­tal udvarlójával is összevész. A férfi időközben elhidegül Marie nővérétől, de a lányt mégsem meri maga mellé köt­ni, mert sokallja a köztük lévő korkülönbséget, sőt, elhatároz­za, hogy többet nem megy a kikötőbe. Marie szomorúan várja a fér­fit, majd nagy elhatározással Cherbourgba indul ... Marie szerepében Blanchet­te Bunoy, a férfi: Jean Gabin. JÚNIUS 18. 20.15: A FILMKOMÉDIA ARANYKORA A filmkomédia aranykora az 1920-as években volt, amikor is a nézők ezreit, millióit szó­rakoztatták a celluloid szalag „bűbájos lehetetlenségei”. A kritikusok elítélték ezt az esz­telen komédiázást — de a kö­zönség hamar a szívébe zárta Stant és Pant, Tom Mixet, a mesterlovas cowboyt, a mulat­ságosan szomorú Harry Lon­dont, a bájos Carola Lom­berdőt. Az amerikai filmben sorra találkozhatnak a legjobb komikusokkal, ismét láthatják az első rövidfilmek mulattató kockáit, a vágtatásokat, a haj­szát, a vidám történeteket, amelyek mindig jó szórakozást jelentettek. Miközben a mulatságos je­lenetek peregnek, a kísérő szövegben sok érdekesség el­hangzik a némafilmek és a hátborzongató jelenetek mű­helytitkaiból, hátteréről, a fil­mek készülési módjáról. A ma már klasszikusnak szá­mító komédiák bizonyítják, hogy a filmburleszk kezdeti időszaka megérdemelte az aranykor nevet. JÚNIUS 19. 20.25: DULSZKA ASSZONY ERKÖLCSE Zapolska lengyel írónő nagy­sikerű drámáját a győri Kis­faludy Színház előadásában láthatják felvételről három fel­vonásban. Századfordulón va­gyunk: Dulszky úr családjában a ház úrnője: Dulszka asz- szony. Igen figyelemreméltó el­vek alapján kormányozza csa­ládját, két lányát, lump fiát és férjét. Mindennél fontosabb számára a család hírneve. Az ezen esett csorbát megtorolni igyekszik, bármi áron. Elnéző viszont olyan esetek­ben, amikor a „bűn” a lakás falai között marad. Zbych, a fia láthatóan nagy érdeklődés­sel viseltetik a kis cselédlány Hanka iránt. Érdeklődését már a két csitri kislány, húgai is észreveszik, nem maradhat ti­tokban Dulszka asszony előtt sem. Amikor végül megesik a baj és Hanka gyermeket vár, Zbych el akarja venni felesé­gül. Dulszka asszony mindent elkövet, hogy megmentse a család „becsületét”. A hazug, álszent kispolgári erkölcsöket leleplező dráma főszerepében Fónay Mártát láthatják. Csütörtöki számunk­ban ismertettük a nyug­díj összegének megál­lapítására vonatkozó táblázatot. Ennek egyik részé a szolgálati idő mennyiségét jelöli. Ami azt is jelenti, hogy a „megszerzett", igazolt szolgálati idő nagysága lényegesen kihat a nyugdíjak összegére. Július 1-től a külön­böző jogcímeken szer­zett biztosításban eltöl­tött időket egybe kell számítani. Tehát egysé­gesen figyelembe kell venni az „ipari”, „szö­vetkezeti tagsági", „ma­gán iparosi”, „kiskeres­kedői" stb. időket. A szolgálati idő számításánál az egyik legjelentősebb válto­zás lesz, hogy a mezőgazdasá­gi cselédek 1939 előtti munka- viszonyát is figyelembe kell venni 1929. január 1-től kezdő­dően. Ugyancsak 1929. január 1-től kell a mezőgazdaságban dolgozó nők idejét is beszámí­tani, annak ellenére, hogy biz­tosításuk csak jóval később — 1945. szeptember 1 napjával — kezdődött. Tanácsi igazolás A jogalkotó ezen esetekben gondolt arra is, hogy a biztosí­tás hiánya a munkaviszony iga­zolásánál gondot jelent Ezért úgy rendelkezett hogy a mező- gazdasági cselédi, napszámosi időt korabeli okirat alapján le­het elsődlegesen beszámítani. Ha az érdekelt kérelmező nem rendelkezik korabeli okirattal, akkor a fentebb már ismertetett mezőgazdasági cselédi időt a helyi tanács igazolása alapján is el kell ismerni. A jogszabály rendelkezése értelmében a helyi tanács igazolását ebből a szem­pontból korabeli okirattal egyenértékű iratnak kell tekin­teni. Tanácsi igazolás alapján csak a mezőgazdasági cselédi idő­ket lehet elismerni. Nincs mód továbbra sem arra, hogy az egyéb munkaviszonyokat ilyen tanácsi igazolás alapján ve­gyék figyelembe. Például nem lehet tanácsi igazolás alapján beszámítani a kőművesi vagy festői, mázolói időt. Az egységes elvek következe­tes érvényesítéséhez szükséges volt a sorkatonai szolgálati idő beszámításával kapcsolatos ren­delkezéseket is megváltoztatni. Az új rendelkezések a hat hó­napi előzetes munkaviszonyt nem kívánják meg. Lássunk egy példát, hogy ez a gyakorlatban miként valósul meg! Új rendelkezések A nyugdíj-kérelmező apjá­nál tanulta ki az ipart, vagy ott­hon a szüleinél gazdálkodott a birtokon. Bevonult sorkatonai szolgálatra, majd leszerelés, vagy hadifogság után újból folytatta az ipart, illetve gaz­dálkodott. A későbbiek során mint iparosra kiterjedt a kisipa­ri biztosítás, illetve mint önálló gazdálkodó belépett a termelő- szövetkezetbe. Nyugdíját mint kisiparos, illetve mint szövetke­zeti tag kéri megállapítani. Július 1 után ezeket az iga­zolt katonai, hadifogságban el­töltött időket szolgálati időként akkor is be kell számítani, ha előzőleg nem rendelkezik egyál­talán munkaviszonnyal. Új rendelkezés, hogy a rok­kantsági nyugdíjra jogosultság­nál 22 éves kor betöltése előtti megrokkanás esetén a rokkant­sági nyugdíjat szolgálati időre tekintet nélkül meg kell állapí­tani, ha a kérelmező iskolai tanulmányainak a megszűnését követő hat hónapon belül mun­kába lépett. Hozzátartozói ellátások A nyugdíjak összegszerű megállapításánál, a szolgálati idő számításánál bekövetkezett lényegesebb változások ismer­tetése utón szükséges, hogy a hozzátartozói ellátásoknál be­következő lényegesebb változá­sok közül néhányat ismertes­sünk. Jugoszláviában Pécsi grafikai műhely néven 1972. óta alkotó közösség mű­ködik városunkban. A grafikus­csoport tagjai a közelmúltban vándorkiállításon mutatkoztak be a jugoszláv közönségnek. A Dél-Dunántúl és a Vajdaság képzőművészeti szervezetei kö­zött kialakult cserekapcsolat ke­retében Szabadkán, Zombor­Mindenekelőtt a továbbta­nuló árvák kedvezményével kí­vánunk foglalkozni. A jelenlegi­től eltérően július 1 után a fel­sőfokú tanulmányok idejére is jogosult az árva árva-ellátásra, legfeljebb 25 éves életkorának betöltéséig. Új módon szabályozza a jog­szabály a szülői nyugdíj jogo­sultságának a feltételeit is. Je­lenleg a rokkant szülő csak ab­ban az esetben kaphat szülői nyugdíjat eltartója halála ese­tén, ha nincs más olyan sze­mély, aki az eltartásra kötelez­hető lenne. A jövőben ezt a fel­tételt csak akkor kell vizsgálni, ha a szülő az eltartó halála után válik rokkanttá. Bővült az állandó özvegyi nyugdíjra jogosultak köre. A jövőben a törvény állandó öz­vegyi nyugdíjat biztosít annak az özvegynek is, akinek a férje nem a munkahelyén, hanem munkába, vagy onnan lakásá­ra menet közben szenvedett ha­lálosvégű balesetet. Állandó özvegyi nyugdíj illeti a jövőben azt az özvegyet is, akinek a fér­je foglalkozási betegség követ­keztében hal meg. Végezetül, de nem utolsó sor­ban lényeges változásnak te­kintendő az az intézkedés is, hogy a jogszabály lehetővé te­szi az özvegyi nyugdíj tovább- folyósítását akkor, ha az özve­gyi nyugdíjas az állandó nyug­díjra jogosító korhatár betöl­tése után köt házasságot. Itt lényegesnek tartjuk ki­emelni, hogy a tovább folyósí­tás feltételeként szabja meg a törvény az állandó nyugdíjra jogosító korhatár betöltését. Il­letve a korhatár betöltése utá­ni házasságkötést. Az ismertetett lényeges vál­tozások alkalmazására csak a jogszabály életbelépése után kerülhet sor, s csak a jövőben elbírálásra kerülő esetek' on. A már ellátásban részesülőknél az ismertetett változások alap­ján nincs mád módosításra, to­vábbi beszámításra. ban, Nagybecsketeken, vala­mint Topolyán állították ki két- két hétre a grafikai kollekciót. A tárlatnak mindenütt nagy sikere volt, s ennek nyomán belgrádi meghívást kapott a pécsi grafikai műhely. A me- csekalji alkotócsoport előrelát­hatóan ez év őszén mutatkozik be a jugoszláv fővárosban. Szombaton, 21-én, 14.30-kor láthatjuk a Hét tenger ördöge cí­mű filmet. Pécsi grafikusok sikere Pozícionált házastárs „Házastársat keresek — kimondottan magas, jó meg­jelenésű, pozícionált, biztos anyagi alappal rendelkező 30—40 év közötti férfi sze­mélyében.” E házassági hirdetésben a pozícionált szó keltette fel az érdeklődésünket. Értel­mező szótáraink a pozíciójú szót ismerik csak, az Ide­gen szavak kéziszótára azon­ban közli e latin eredetű szó értelmét: „előnyös anya­gi, társadalmi helyzetben, jól fizetett állásban levő." A házassági hirdetésben te­hát fölösleges a „biztos anyagi alappal rendelkezés” kitétel, mert mindezt magá­ba foglalja a bűvös „pozí­cionált" szó. E szó a pozíció igekép­zővel ellátott alakja, amely végül is a pono, ponál la­tin igéből sarjad. Igekötős összetételeiben ezt az igét ma is gyakran használjuk: exponál (= kifejt, előad, megvilágít), diszponál (= rendelkezik, intézkedik, tel­jes birtokában van valami­nek), ennek ellentéte az in­diszponál, amely lehangolt- ságot, gyengélkedést, képes­ségének átmenetileg nem teljes birtoklását jelenti. A sort folytathatnánk, a de­ponál, imponál ismert sza­vakkal. Egy bizonyos. Az utóbbi időben nemcsak hogy nin­csenek elavulóban az ide­gen szavakhoz ragasztott magyar képzős szavak, ha­nem inkább reneszánszukat élik. A kaszál, kapál mintá­jára gombamódra szapo­rodnak az ilyen igék: lek- torizál, lektorál (= bírál), racionalizál (= ésszerűsít), stabilizál (=állandósít, meg­szilárdít), modernizál (= korszerűsít), improvizál (= rögtönöz) stb. Stílusváltás vagy hangu­latkeltés végett néha alkal­mazhatjuk egyiküket-má- sikukat. Ebben a mondat­ban: Barátnői alaposan megkritizálták most elkészült ruháját - stílusosabbnak érezzük a megkritizálták igét, mint a megbírálták esetleges használatát. • A kurizál igének is más a han­gulati értéke az udvarol-\a\ szemben. Néha szükségkép­pen törnek elő stílusunkban az ilyen igék: urizál, pityi- zál, politizál stb. Dr. Tóth István RÓZSI l. Egy szovjet rakéta repült el a Halászbástya felett. Ezalatt lent a Duna-parton be­csapódott az akna, pontosan abba a romhalmazba, amely egy hatalmas háztömbből ma­radt. A ház előtti villamosvágá­nyon felrobbant egy lőszerrel megrakott szerelvény. Ezalatt egy öregasszony el­indult, hogy feljelentést tegyen ismeretlen tettesek ellen, akik az óvóhelyen ellopták három üveg áfonya befőttjét. Alig lé­pett azonban ki a kapun, le­verte a lábáról egy hatalmas repeszdarab. Szegény, úgyis hiába ment volna: a rendőrség helyén is csak egy romhalmazt talál. Ezalatt a város pesti oldalát már felszabadították a szovje­tek és néhány színész megtar­totta a béke első színházi elő­adását. De ezalatt Budán még dúlt a háború és Köpetzy Mihály nyilas ezredes nagy beszédet tartott a testvéreknek, a talaj­gyökérről, az élettérről, a Kár- pát-Duna Nagyhazáról. A test­vérek csak annyit értettek a dumából, hogy győzünk és erre addig ittak, amíg győzték. Ezalatt egy, az Orsolya apá­cák gimnáziumában nevelke­dett úrileány odaadta magát egy fiatal nyilas suhancnak, mert nem akart úgy meghalni, hogy ne ismerje meg a szerel­met. Ezalatt, ugyanebben a ház­ban, a viceházmester leánya, aki a békében egy Conti ut­cai ház bentlakó tagja volt, örök szüzességet fogadott arra az esetre, ha élve megússza az ostromot. Ezalatt sok vallásos ember hangosan gyalázta az istent, aki ezt a sok szörnyűséget meg­engedi. Ezalatt sok ateista buzgón imádkozott istenhez, hogy ve­gye el a keserű poharat. Ezalatt a Budát egyre szoro­sabban körülzáró gyűrűben a németek reszketve várták a csodafegyvert, a felmentő se­regeket és dicső mundérjuk alatt már legtöbben civil ruhát vi­seltek. Ezalatt Zimka pék a saját há­za padlásgerendóinak tüzén megszakítás nélkül sütötte a lisztből, korpából, krumpliból és kukoricából gyúrt kenyeret és pénz nélkül osztogatta, csu­pán egy-egy imát kért vevői­től. Tette ezt mindaddig, míg a nyilasok el nem vitték az utolsó csepp lisztjét is. Ettől kezdve magának sem sütött többé, ölt a kialudt kemencéi előtt és ekkor döbbent rá, hogy milyen szörnyű a háború. Ezalatt a Prónay különítmény tagjai végigjárták a budai há­zakat, a 16 éves fiúkat is kihaj­tották a Széna térre és tank­csapdát ásottak velük. Ezalatt két ismeretlen fiatal­ember tüzet nyitott a németek lövészárkaira, melyek a budai Duna-parton húzódtak végig. Hat német fizetett életével, kettőjükért. Ezalatt sokan azt találgat­ták, hogy ha sikerül a néme­teknek kitartani, akkor az an­golok vonulnak be Pestre, ami ugyebár mégis más, elvégre kultúrnépek. Ezalatt nagy szerencse érte a környékbelieket. Egy kenyérrel megrakott német lovaskocsiba belecsapott az akna. A kenyér és a német kocsis nyomtalanul eltűnt, de megmaradt a két friss lótetem, melynek félóra le­forgása alatt egy csontját sem találták a helyszínen. Ezalatt egy nagy bajuszos nyilas keretlegény tíz embert kí­sért a Duna-partra. Lebújt a sé­tány kőpárkónya mögé és on­nan ordította: — Tudtok úszni, kutyák? — majd sziszegve hozzátette: - Én most a fejetek fölé lövök, de essetek bele a vízbe. Muszáj lőnöm, mert az a dög Köpetzy figyel. Aki megússza a jeges vizet, ne feledje: Kálózi János tizedes vagyok. Szükségem lesz tanúkra ... — és felugatott ke­zében a géppisztoly. Kilencen sebesülés nélkül dőltek a jeges vízbe. A tizedik — egy öreg, reszketős zsidó —, sírva mondta: — Nem tudok úszni, vitéz úr! Kálózi egy sorozattal némí- totta el. Aztán felállt, elfelej­tette, hogy a pesti oldalon már szovjetek vannak. Egy mester- lövész golyója pontosan a fejé­be fúródott. Ezalatt Buda felett megje­lent néhány repülő. Vörös ej­tőernyőket szórtak le, majd se­besen elszálltak nyugat felé, Az ejtőernyős csomagok nagy­részét a pesti oldalra vitte át a szél. A ládákban lőszer és röpcédulák voltak, melyek tu­datták, hogy a szovjet gyűrű áttörése hamarosan várható. A pestiek felettébb örültek az ég ajándékának, mert az ejtő­ernyők vörös selyméből kitűnő blúzokat szabtak. Ezalatt a pesti oldalon a rommá lőtt kirakatokban élel­mes magánvállalkozók melaszt, cipőfűzőt, rózsafűzért, használt ruhákat árultak és megjelentek az első batyuzók. Egy szekér krumpliért egy szekér ruhát vit­tek. Ezalatt Budán a tyúkszem­vágóból lett városparancsnok az ejtőernyővel ledobott láda kitüntetés szétosztásán fárado­zott, de a testvérek többre be­csültek két ezüstkanalat, mint tíz vaskeresztet. (Folytatása következik) Hősi posta Levelek a bádogkannában 1870-ben, amikor Párizst kö­rülzárták a németek, a franciák leveleiket bádogkannákban jut­tatták a fővárosba. A „kanna- posta” úgy működött, hogy a levelekkel teli bádogkannákat a városon kívül, a megszállók hátamögött bedobálták a Szaj­nába, majd a városban háló­val kifogták s a leveleket kéz­besítették. De nem minden bá­dogkanna teljesítette felada­tát, nem minden levél érkezett meg rendeltetési helyére. Év­tizedekkel később a tengeré­szek és búvárok ereszkedtek le a Szajna mélyére! hogy megkeressék az elveszett kan­nákat. Nemrégiben is találtak egyet, benne 539 levelet. A kanna kellemes meglepetés­sel szolgált a bélyeggyűjtők­nek. Tíz levélre annakidején világospiros, 1 frankos „Máso­dik Köztársaság” bélyeget ra­gasztottak, s ezek értékét most egyenként mintegy 50 000 frankra becsülik. ŐSZ FERENC .

Next

/
Thumbnails
Contents