Dunántúli napló, 1975. június (32. évfolyam, 148-177. szám)
1975-06-12 / 159. szám
© Dunántúli napló 1975. június 12., csütörtök Védett pillangók A kardoslepke A köznapi nyelvhasználatban az összes nappal repülő lepkénket sokan pillangó névvel illetik. Ezt az elnevezést a tudományos rendszertan nem fogadja el, ugyanis a pillangó - PAPILIONIADE - elnevezés hazánkban csupán négy lepkefajt illet: a kis Apolló-lepkét, a farkasalmalepkét, a kardoslepkét és a fecskefarkú lepkét. A többi fajt egyszerűen „csak" lepkének nevezzük. A pillangók családja a trópusi tájakon óriási fajszámot képvisel. Fantasztikus színeikkel még ma is a gyűjtők tömegét vonzzák Afrika, Amerika tájaira. A hazai pillangók száma az utóbbi években rohamosan csökken. Közülük is egyre gyérülő számban röpül a már áprilisban megjelenő kardoslepke (Iphiclides podalirius), amely nem téveszthető össze rokonával, a fecskefarkú lepkével. A fecskefarkú lepke csak májusban jeJenik meg, farknyúlványai rövidebbek, mint a kardoslepkéé és a szárny mintázatában is eltér. A kardoslepke számának csökkenésében számottevő az a tény, hogy hernyói csonthéjas magvú fák leveleivel táplálkoznak. Az őszibarack és a mandulafák leveleinek pusztításával néha kárt is okoztak. Emiatt olykor hernyóikat irtották is. Az 1907-ben megjelent „Magyarország lepkéi" című könyvben még ezt olvashatjuk róla: „Országszerte gyakori két, kedvező időben három ivadékban ápr. — aug. hónapokban". Ma már evvel nem kell számolnunk, hiszen egyedszámuk a kártevés szintje alatt van, sőt az első olyan lepkénk, melyet természetvédelmi törvény véd a pusztulástól. Az április első felében megjelenő kardoslepkék főleg a napsütötte erdőszegélyek, városszéli gyümölcsöskertek kedves látogatói. Nyugtalan természetűek. Kitűnően repülők és vitorlázók. A szárny alapszíne sárgával behintett fehér. Az elülső szárny szegélyéről öt jól látható fekete csík fut egyre elkeskenyedve a hátulsó szegély irányába. Ellentétben a legtöbb lepkefajjal a pillangók hátulsó szárnyai fantasztikus forma és színgazdagságnak örvendenek, melynek tipikus példája a kardoslepke hosszú, kardalakú szárnynyúlványa és a nyúlvány tövében a szemfoltra emlékeztető vörös- udvarú, kék pupillájú folt. E csodálatos szárnyfelület és a hihetetlen mozgásszépség minden természetkedvelőt ámulatba ejt. Hernyója zöld színű, zömök, a farok irányába elkeskenyedő — a fej mögött kis szarvszerű nyúlványt visel. Az erősen vegy- szerezett gyümölcsösökben igen ritkán látható, inkább az erdőszegélyek kökény (Prunus spi- nosa) bokrain keresi táplálékát. Hogy a későbbi évszázadok embere is gyönyörködhessen a lepkevilág e megkapóan szép pillangójában, óvjuk a további pusztulástól! Fazekas Imre komlói múzeum Július /-to/ egységes társadalombiztosítási tárvény Igénybejelentés K eddi számunkban tájékoztattuk olvasóinkat arról, hogy a nyugdijak és házastársi pótlékok emelése hivatalból történik. Ezt azzal kell kiegészíteni, hogy nem rendelkezik a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a házastársi pótlék folyósításához szükséges adatokkal azoknál a nyugdíjasoknál, akiknek a nyugdíja az 1321 forintot meghaladja, de az 1500 forintot nem éri el. Ezért ezek a nyugdíjasok házastársi pótlékot július 1 napjától kezdve csak akkor kaphatnak, ha az igénybejelentést megteszik. Az igénybejelentést közvetlenül a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kell megküldeni. Az igénybejelentésben fel kell tüntetni : a) a nyugdíjas nevét, személyi adatait (születési év, hó, nap, hely, anyja neve), b) a nyugdíjas lakcímét, c) a nyugdíjas házastársának leánykori nevét, személyi adatait (születési év, hó, nap, hely, anyja neve), d) a házasságkötés időpontját, e) a házastársnak van-e nyugdíja, járadéka, ha igen, mennyi, f) a nyugdíjas házastársával közös háztartásban él-e, g) a nyugdíjfolyósítási törzsszámot (a nyugdíjas csekk- szelvényen található). Az igénybejelentéshez mellékelni kell a házassági anyakönyvi kivonatot. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság címe: 1820. Budapest, XIII. kerület Váci u. 69—79. • — a szakmunkástanulók, — a bedolgozók, — a megbízás alapján rendszeresen és személyesen munkát végzők. Július i-től kiterjed még a biztosítás az — alkalmi fizikai munkát végző személyekre, — az ösztöndíjas aspiránsokra és az ösztöndíjas doktorjelöltekre, — a javító-nevelő munkát végző személyekre stb. Nem terjed ki a biztositás — a külföldi állam képviseleti hatósága, a diplomáciai mentességet élvező nemzetközi szerv, ..valamint ezekhez tartozó diplomáciai mentességet élvező személy alkalmazottaira, — a külföldi munkáltatónak a magyar állam területén foglalkoztatott külföldi honos munkavállalóira. Ugyancsak nem terjed ki a biztositás — a munkáltató házastársára — élettársára, — a magánháztartásban alkalomszerűen munkát végző személyre, — a vállalkozási jogviszonyban munkát végző személyre. Változtak a feltételek a háztartási alkalmazott biztosításánál is. Az új rendelkezések értelmében a háztartási alkalmazott mór akkor is biztosítás alá esik, ha tényleges munkaideje ugyanannál a munkáltatónál a heti huszonnégy órát eléri. Ez a módosítás heti hat órával kevesebb munkában töltött időt kíván meg, mint amit a jelenleg hatályos rendelkezések tartalmaznak. is. Megszűnik ez év július 1. napjától a „rész" és „teljes” nyugdíj fogalma. Helyette minden téren egységesen „nyugdíj” lesz. A jövőben tíz évi szolgálati idő alapján minden biztosított egységesen az átlagkeresetének 33%-ára lesz jogosult nyugdíj címén. Abban az esetben, ha az átlagkereset alapján kiszámított 33% nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot - megtalálható az 1975. június 10-i Dunántúli Naplóban — akkora minimum összegre lesz a nyugdíjas jogosult. Változások a nyugdíjaknál A törvény a nyugdíj összegének százalékos mértékét táblázatban rögzítette. A következőkben ismertetjük e táblázatot. szolgálati idő a havi átlagév kereset százaléka 10 33,0 11 35,0 12 37,0 13 39,0 14 41,0 15 43,0 16 45,0 17 47,0 18 49,0 19 51,0 20 53,0 21 55,0 22 57,0 23 59,0 24 61,0 25 63,0 (Az emelkedés évenként 2 ázalékos). 26 64,0 27 65,0 28 66,0 29 67,0 30 68,0 31 69,0 32 70,0 (Az emelkedés évenként 1 ázalékos). 33 70,5 34 71,0 35 71,5 36 72,0 37 72,5 38 73,0 39 73,5 40 74,0 41 74,5 42 75,0 (Az emelkedés évenként 0,5 százalékos.) Biztosítottak köre Az egységes társadalombiztosítási törvény újból meghatározza a biztosítottak körét, s további személyeket von a biztosításba. Az 1975. évi II. törvény 10. §-a értelmében a társadalom- biztosítási törvény alapján biztosítottak; — a munkaviszonyban álló dolgozók, — az ipari szövetkezetek tagjai, — a mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezetek, a mezőgazdasági szakszövetkezetek tagjai, A „rész” és a „teljes” A legnagyobb változások, fejlesztési intézkedések a nyugdíj rendszerben történnek. Július 1 napjától megszűnik a jelenlegi ismert három különálló nyugdíjrendszer. Helyette egységesen szabályozzák az életbelépő rendelkezések a nyugdíjakkal kapcsolatos jogokat, kötelezettségeket. A jogszabályok következetesen érvényesítik azt az elvet, hogy a nyugdíj összege a munkában töltött idő tartamától és a végzett munka minőségétől- függ. Változik a mértékszabály Hatalmas állatok csontjai A világot 1928. március 6-án bejárta a hír: Magyarország legnagyobb mammut-leletjére bukkantak Pécsbányatelepen, a Káposztásvölgy homokbányájában húsz méter mélyen. Hossza 5,1, magassága 3,8 méter. Negyven-ötvenezer évvel ezelőtt csúszott a fiatal hím ős- elefánt felfedezési helyére, az egykori glecpservölgybe - fejjel a völgyfenék felé. Dr. Rihmer László bánya- és üzemmérnök, geológus szabad idejében több segítőtársával három éven át csak a leletet tárta fel, majd négy éven át tudományosan dolgozta fel. A gyorsan oxidálódó csontokat alkoholos sellakkal, aceton- ban oldott celluloiddal itatták át, naptól óvták, hideg ellen tábortüzeket gyújtottak. Az egyik, legalább háromméteres, majdnem húszkilós agyar például 27 liter oldatot vett fel. Közel kétszáz csontot keményítettek, fényesítettek, majd szabadítottak meg a mészbevonat- tól. Az egész csontváz súlya meghaladta a másfél mázsát. A ritkaságot kérte a Budapesti Földtani Intézet, a Soproni Bányamérnöki Főiskola, végül is 1935-ben a Pécs városi Tanácsnak ajándékozta az Első Dunagőzhajózási Társaság Pécsi Bányaigazgatósága, üvegház épült, melyben felállították volna az öt-hat tonnás állat csont\ ;-zát a Pécsi Múzeum mai néprajzi osztályának udvarán. A második világháború alatt közel húsz ládába csomagolva a Pius templom alatti óvóhelyre vitték a mam- mutot, ahol a harcok alatt — sajnos - elkallódott. Az agyar azóta se került elő. Jelenleg a Janus Pannonius Múzeum, a Tanárképző Főiskola és a jövendőbeli Pécsi Bányász Múzeum tulajdonában van néhány megmentett csont. Farkas János, a Bányász Múzeum anyagának lelkes gyűjtője, rendszerezője mégis reménykedik, tán sikerül megtalálni a mammut még több részét. Miről vall a FefiérElefáitf? Szabályos négyzetháló szerint szántották végig a külső homlokzatot, s a belső falakat is hosszú sávokban megfosztották a vakolattól. így lehetett szóra bírni az elefóntos házat. Klasszicista stílusban a XIX. század első harmadában Pia- csek József építette — egykorú feljegyzések szerint — alapos tereprendezés után. A helyén valami volt, mert a mostani régészeti kutatás során középkori falmaradványokra is bukkantak. A kutatásra egy évvel azután került sor, hogy az épületet kiürítették, mert életveszélyessé vált az alatta lévő pincék miatt. Gerőné Krámer Márta régész, a kutatás vezetője az újabb ismeretek alapján már azt mondhatja, hogy az épület állagromlását az alulról és felülről ható erők közösen idézték elő, másként nem képzelhető el a Sallai utcai homlokzat szemmellátható kidudorodása. Mégis, hogyan lehetséges ez? A válaszadás előtt térjünk visz- sza a múlthoz. Piacsek József korának jeles építésze volt, aki az Egyetemi Könyvtár épületén kívül más épületeket is emelt Pécs belvárosában. A Fehér Elefántot vigadónak építette, s ennek megfelelően alakította ki a trapézalakú épület belső tereit. Nagy termeket épített boltíves födémmel, áttörésekkel, s az egész a könnyedség benyomását kelthette a hajdan ott vigadozókban, s keltheti a mai szemlélőben is, aki ezúttal ne vegye észre az étterem bányaszerű aládúcolását, s próbálja nemlétezőnek tekinteni a soksok válaszfalat. A földszinten nagy terem volt az is, amit legutóbb presszóként ismertünk. Ám az L-alakú helyiségnek volt még egy negyede hajdanán, középütt pedig az összefutó boltíveket az a csúf-barnára mázolt oszlop tartotta, amit Piacsek mentett ide valahonnan. A közelmúltbeli presszó vendégei aligha gondolták a fura formájú oszlop láttán, hogy az igen-igen értékes románkori emlék. Legalábbis a régész ebben bízik. A végleges megállapítás a szoborszakértő dolga, de annyi biztos: az oszlop jóval régibb a Fehér Elefántnál. A falak kibontása után derült ki, hogy az oszlopnak csupán a felét csúfították el, a másik fele festetlenül mutatja magát olyannak, amilyenként valaha, valahol talán nem is társtalanul állt. Románkori osz- lopköteg palmettás oszlopfejezettel — ez a szakszerű megnevezése az érdekes oszlopnak, ami a felújítás után remélhetőleg ugyanúgy a terem közepén tartja majd a boltíveket, mint ahogy Piacsek állította oda annakidején. A földszint még valamit bevallott. A Jókai közi „kapubejárat" szűk kis ajtaja, s a mögötte lévő keskeny folyosó csak egy része a hajdani tágas, boltíves kapunak, amit egyszer valaki megfelezett. Mellette — a volt butik és a még meglévő cipészműhely helyén — ugyanúgy két faragott kőkeretes ablak vo'r, fölötte a fal síkját megtörő tükörrel, mint körben a többi ablak. Az emeleten ugyancsak egybenyíló termek voltak, a falak egyértelműen erről vallanak. S ezzel el is érkeztünk a régész által tett megállapítás bizonyításához. A Fehér Elefántban valamikor a múlt században nagyobb átalakítás volt. Ennek időpontjára némi támpontot nyújt az egyik falüregben talált újságfoszlány, ami 1892. decemberében nyomatott. Az átalakítás során rengeteg válaszfalat építettek be, felszabdalva a nagy termeket. A válaszfalak hatalmas terhet jelentettek az épület falainak, amelyek — bármilyen vastagok is — nem ilyen teher viselésére készültek. Már csak azért sem, mert Piacsek különben nem használt volna fel itt minden elképzelhető törmeléket. Most a vastag vakolattól megszabadított falak is bizonyítják azt, amit a tömb egy másik házáról elmondtak, hogy ti. nincs benne egyetlen ép tégla sem. Illetve van, de az már az átépítés után került oda, s ez pompás támpont a régésznek különválasztani az eredetit az utánépítettől. Átalakították a lépcsőházat is, a pihenőt eltüntették, a lépcső félköríves lett, a kihasználatlan tér pedig raktárrá vált. Elcsíptek valamennyit az udvarból, s átépítették - bővítet- ték-szűkítették - az emeleti körfolyosó udvari ablakait... A régészeti kutatás eredményeit felhasználják az épület felújítása tervezésénél. Érdemes lenne a piacseki gondolatot — nemcsak a termek, hanem a vigadó korszerűsített formájában is — új életre kelteni. Hársfai István * Ősi leletek
