Dunántúli napló, 1975. május (32. évfolyam, 118-147. szám)

1975-05-12 / 128. szám

a héten TELEVÍZIÓ Színes, sajátosan fanyar humorú összeállítást ígér a két fiatal színművész, Kern András és Verebes István kedd esti műsora, a MIÉNK A SZÓ-sorozatban. A 2. műsorban Széchenyi meg­gyilkoltatása címen láthat­juk Szabó György tévéjáté­kát. Csütörtökön a Színház falak nélkül sorozatban Brecht: Állítsátok meg Ar­turo Uit! című drámájának tévéváltozatát láthatjuk. Az előadást különösen a kö­zépiskolások figyelmébe ajánljuk, csakúgy mint a Csütörtökön este bemuta­tásra kerülő Tamási Áronról szóló Krétarajz műsort, amelyben Illés Endre emlé­kezései mellett a nagy szé­kely író legszebb darabjai­ból mutatnak be részlete­ket. Szombat este újabb két mai naiv művésszel, Győri Elekkel és Bakos Lajossal ismerkedhetünk meg. Mind­ketten idős korukban váltak képzőművésszé. Vasárnap este izgalmas­nak ígérkezik a Dzsesszpó- dium adása, amelyen az USÁ-ból hazalátogató Sza­bó Gábor gitárművész mel­lett Kovács Katit, s a nem­rég Pécsett megcsodált Kő­szegi Imrét és Dely Istvánt, valamint Pege Aladárt lát­juk és halljuk. KIÁLLÍTÁS Fürtös György keramikus- művész gyári tervei látha­tók a Ságvári Művelődési Ház pincegalériájában. HANGVERSENY Szekszárdon, a Babits Művelődési Házban ked­den este 19 órakor Jazz- hangversenyt rendeznek, a népszerű szekszárdi trió - Kelemen Endre, Radnai Ti­bor és Lőrinczi Gyula - va­lamint a pécsi Bornemissza Mária, Kovács Árpád és a budapesti Zágon Ivón köz­reműködésével. SZÍNHÁZ Pénteken este mutatják be a kaposvári Csiky Ger­gely Színházban Hender­son: Diákszerelem című ze­nés vígjátékát, Szőke István rendezésében. A darab né­hány éve nagy sikerrel fu­tott a Pécsi Nemzeti Szín­ház műsorán. MOZI Látványos légifelvételek s a dokumentatív hűség egy­aránt jellemzik A repülő­század című szovjet filmet, amely a második világhá­ború egyik ukrajnai vadász­ezredének állít emléket. Remek bohózat Peter Bogdanovich újabb filmje, a Mi van, doki? című, amit a magyar Kovács László fényképezett. A film vonzó főszereplő sztárja: Barbra Streisand, akit a Halló Dolly és a Funny Girl c. musicalekben kedvelt meg a közönség. HANGVERSENY A Nemzeti Színházban este fél 8 órakor az „A” bérlet IX. hangver­senye. A Budapesti MÁV Szimfoniku­sokat KOBAYASHI KEN-CHIRO ve­zényli. A Ságvári Művelődési Ház­ban 19 órakor: ,,A TAVASZI SZÉP IDŐNEK . . ." címmel Várnai Ferenc zenés összeállítása. ELŐADÁS „ÉN ÉS A MÁSIK" dr. Kézdy Ba­lázs pszichológus előadása fél 5 órakor a Ságvári Művelődési Házban. SARGA FÉNY Műsoros közlekedési vetélkedő 18 órakor a FÉK színháztermében, Tá­madás Sándor r. fhdgy. vezetésével. MOZI Petőfi: Volt egyszer egy vadnyugat (4, 7). Park: Felügyelő életveszély­ben (4, n7, f9). Kossuth: Volt egy­szer egy vadnyugat (10). Balkezes újonc (f3, fő). A skariátruhás nő (f7). Art Kino: Romantika (f9). Ollót föl MIÉRT? A pécsi Gyermekközleke­dési Parkban vasárnap dél­előttre általános iskolások­nak KRESZ-versenyt hirdet­tek. A nagyon szép, zöld­övezetben lévő — akadá­lyokkal, különféle közleke­dést irányító táblákkal, for­galmi lámpákkal felszerelt — park azonban ezen a délelőttön is üresen ma­radt. Hiába volt a gyö­nyörű idő, hiába várták az értékes ajándékok nyertes kis gazdáikat, mindössze öt kisfiú indult a rajtnál. Vajon miért? p. d. Altorjai István kiállítása Szigetvárott, a várkápolná­ban, műalkotások számára nagyszerű környezetben nyílt meg tegnap délután Altorjai István Derkovits-ösztöndíjés festőművész kiállítása. A mff- vész tizenhárom táblaképét két hétig láthatják, utána Buda­pesten, a Stúdió-galériában állítja ki őket. A megnyitón Kircsi László oboa-, és Szkladányi Péter fu­volaművész adta elő Friede­mann Bach Rondáját. Lantos József, a Baranya megyei Ta­nács Művelődésügyi Osztályá­nak helyettes vezetője mon­dott megnyitó beszédet. A részvevők között ott volt Tinusz János, a Szigetvári Városi Ta­nács elnöke, és Kertész Ignác, az MSZMP Szigetvár városi Bizottsága osztályvezetője is. Négyezer jelentkező nappalira... Felvesznek, nem vesznek? Az érettségi nem számít — Tízszeres túljelentkezés Még néhány hét, és ezrek tűnődnek: felvesznek? Nem vesznek? Megkezdődnek a fel­sőoktatási intézmények felvé­teli vizsgái. Az Oktatási Mi­nisztérium idén kiadott irány­elvei alapján a hozott pontszá­mokba az érettségi eredménye nem számít, a vizsgatárgyak utolsó két gimnáziumi évében szerzett jegyek a mérvadók, öt intézményt kerestünk meg: ho­gyan állunk a felvehetők és a jelentkezettek létszámával? A Pécsi Orvostudományi Egyetemre az idén 557-en je­lentkeztek. A jelentkezők közül 330 nő; 69-en kérik felvételü­ket a fogorvosi karra, közülük 44 nő. Az általános orvosi kar­ra jelentkezettekből 314-en vé­gezték a középiskolát tavaly, vagy régebben, és 154 a fizikai dolgozók gyermeke. A fogor­vosi karra jelentkezettek közül 46 végzett korábban, és 14 a fizikai dolgozók gyermeke. A Pollack Mihály Műszaki Fő­iskolára 600 jelentkezés érke­zett. Az arányok valamivel job­bak: 307 fizikai munkás szülő küldte gyerekét ide, s a 600- ból 85-en nők. A Pécsi Tanárképző Főiskola vezet a jelentkezések számá­ban. 1296-an szeretnének ta­nárok lenni, huszonkét szakon. Akad olyan kurrens szak, mint a magyar-történelem, ahol tíz­szeres a túljelentkezés. 1037 nő és 699 munkásszármazású fiatal jelentkezett. Két szakra — a biológia-mezőgazdasági isme­retek, és a biológia-rajz szakra az idén nem fogadtak el je­lentkezést, hiszen előfelvételi­vel az évfolyam létszáma már tavaly megtelt. Új szakot indí­tanak: népművelés-ének és népművelés-matematika. A Pécsi Állam- és Jogtudo­mányi Egyetem 345 jelentkezés­ről vett tudomást. 204 nő, 98 munkásszármazású van a je­lentkezettek közt. 103 végzett korábban középiskolát. A Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem pécsi ki­helyezett tagozatára még nem tudni, hányán felvételiznek. A jelentkezések Budapestre ér­keznek, ott „osztják el”, ki hová kerül? Budapestre jelentkezett összesen 1400 fiatal, ebből 802 nő, 573 a fizikai dolgozó gyer­meke. 447-en végeztek koráb­ban. A kapott becslés szerint mintegy 300-an fognak felvéte­lizni Pécsett. S most nézzük a felvehetők számát: az Orvosegyetemre ál­talános karra 557-ből 180-at, a fogorvosi karra 69-ből 18-at vehetnek fel. A Pollack Mihály Műszaki Főiskolára 600-ból 420- at írhatnak be az elsősök közé. A Tanárképzőre 1296-ból 396-ot vehetnek fel, de ebből 121 már előfelvételis, tehát a tényleges szám: 275. A jogi karra a 345 jelentkezőből 80-at vehetnek fel. És a Közgazdasági Egye­temen az itt felvételiző mint­egy 300 diákból 110 a felvehe­tők száma. — kp — AZ EGYESÜLT IZZÓ BUDAPESTI MUNKAHELYRE női dolgozókat felvesz könnyű, tiszta, betanított munkára Bérezés kollektiv szerződés szerint. IBUSZ-szállást, valamint kétszeri hazautazást Jelentkezés; El VRT SOPIANA GÉPGYÁRA, PÉCS Szalai András u. 8. Üzemgazdasági osztály. biztosítunk. <9 MáHVá0il( « I ff-CTPrCI/’t Kobayashi Pécsett dirigál Japánba hazamenni jó, itt meg élni... Ügy lépett a rádiózenekar elé, mintha bocsánatot kérne. De elhozta a Fuzsijáma derű­jét: kellemesek lettek a pró­bák. Hangversenyre sem hú­zott a frakkjához tükrös mel­lényt, hagyta a csokornyakken­dőt is, puritán hófehér garbó­ban állt a reflektorfényben — és babonázott. Zenekart, kö­zönséget. A muzsikusok egy karmesterből többnyire inkább a kéz lendületét lesik. Koba- yashinak a szemét nézték és bár egy szót sem tudott még magyarul — értettek a szeme rezdüléséből is. Megnyerte te­hát az első díjat, tavaly, a magyar rádió karmesterverse­nyén. Pedig rangnélküli japán kar­mesterként olvasta még a pesti felhívást, egy nemzetközi tájé­koztató füzetben: 35 év a felső korhatár és csak kétévenként rendezik meg. Kobayashi akkor 34 éves volt. Vesztenivaló sem­mi, jelentkezett, elbűvölte a ze­nekart, sosem agresszív, min­dig emberi, türelmes irányításá­val, művészetével. Azóta odo- haza is „jegyzik”: utána már vezényelt a tokiói tv-ben. Várjuk tehát Kobayashit. A próbateremből kiárad Csajkov- szikj V. szimfóniája. Az emberi sors hangjai átszállnak az ajtó alatt, a kulcslyukon, szinte el­sodornak egy zenei, szép világ­ba. Aztán kijön Kobayashi. Dől róla a víz, inget cserél, na­rancslét iszik és leül beszél­getni. • Mit jelent ez a név: Ko­bayashi Ken-lchiro? — A Kobayashi: ligetecske. A Ken-lchiro pedig: kutató ter­mészetű, elsőszülött fiú. • Mi akart lenni gyerekko­rában? — Zeneszerző. • Muzsikus család? — Nem, zeneileg nem volt túlságosan ihlető a környeze­tem. Édesapám pedagógus, de nem zene- vagy énektanár. • Mi a legszebb hang a vi­lágon? — Amikor lassú esőcseppek hullanak a bambusznádra. Van erről egy szép japán vers is. Nekem mindig a szüleim jutnak róla eszembe. • Ahogy hallja a magyar beszédet és tanulja a nyelvün­ket, melyik a legszebb magyar szó? j— A bol ... dog ... ság .. . • Akkor tehát mi a legna­gyobb boldogság a karmester, a zenész, továbbá a hallgatók számára? — Csak közösen lehetünk boldogok, ha mindhárman együttműködünk. • Egy zenekar sokféle agyú, sokféle idegállapotú emberből áll. Hogyan tudja átvinni az akaratát? — Türelemmel és szeretettel. • ön szerint szuggerálható a közönség? — Igen. S ha ez a pillanat bekövetkezik, azt rögtön meg is érzem. Olyankor még a csend is beszél. • Mikor érezte először, hogy sikerült átvinni az akaratát a közönségre? — Első nyilvános koncerte­men, Tokióban, amikor Soszta- kovics V. szimfóniáját vezé­nyeltem, három évvel ezelőtt. Zenekar élén ekkor voltam elő­ször nagyon boldog. Másodszor itt Pesten. Az akaratátvitelben az a lényeg, hogy a közönség is akarja átadni magát. • Mit gondol, merre tart a zeneművészet? — Talán Bartók világához hasonló irányba. A tartózkodó, szolid Koba­yashit a kérdések lassan felold­ják és elárulja, hogy másfél hónapja már itt él a családja is. Pedig „szabad úszó". Nincs állása. De annyi meghívást ka­pott hangversenyekre — Ma­gyarországon kívül nemrég di­rigált Wágnert a nyugat-ber­lini rádiózenekarnak, nyáron Baden-Baden-ben vezényel, tár­gyal Belgráddal — hogy sok munkával, jól él. Mustárszín ja­pán autócsodával rohanunk Budára. A lakásajtó névjegye fölött — hangszerek. Kobayas- hinak a mindennapi élethez is van stílusa. Csendben, tiszte­letre késztető meghajlással jön elénk Yurikó, a felesége, oda­haza Japánban akadémiát végzett, rangos kotó-művész. Aztán ötéves fia és kétéves kislánya, aki azonnal csomót akar kötni a magnó zsinórjára. A sarokban gerendaforma va­lami áll, húrokkal felszerelve —, ez a kotó, a kedves japán népi hangszer. Hűsítő narancs­ital mellett beszél tovább Ko­bayashi: — írja meg: nemcsak a pé­csi hangversenyközönséget üd­vözlöm, hanem minden pécsi embert. Egyébként itt Magyar- országon olyan forrókedvű, csodálatos hangversenyhallga­tóság van, hogy itt akarunk le­telepedni. # £s a bambusznádak, eső idején? — Az már csak emlék. Ja­pánba hazamenni jó, itt meg élni. Nem is hajol már meg, ha­nem magyarosan kezet nyújt. Sosem vezényel kottából. Földessy Dénes

Next

/
Thumbnails
Contents