Dunántúli napló, 1975. május (32. évfolyam, 118-147. szám)
1975-05-11 / 127. szám
1975. május 11., vasárnap Dunántúli napló 3 : Korszerű, Hagyományokat ápoló lakóháztervek olcsón KSH Baranya megyei Igazgatóság jelentése 1975. I. negyedévről ■^i tudná megmonda- ni, hány családi ház építtetőnek spórolta meg a tervezési költséget a minisztérium és a tanács? — Tizenhat korszerű lakóház tervét vásárolták meg a Baranya megyei családi lakóház tervpályázat 81 munkája közül. A korszerű lakóházak terveit — az esetleges módosításokkal — olcsón beszerezhetik az építtetők már a nyár folyamán az Építésügyi Tájékoztatási Központ irodáiban ... Ésszerű telekkihasználás Különválasztott lakóterek UDVARI HOMLOKZAT ALAPRAJZ M.1.100 A Debreceni Tervező Vállalat nagydijas családi ház terve. Sátortetős egyhangúság A baranyai aprófalvas települések szerkezetére igen jellemző az úgynevezett fésűs beépítés. A keskeny, általában 12 méter széles utcafrontos, 200 négyszögöles telkekre épült házak a forgalmas közlekedési utak mentén alakultak ki. Általában jellemző az „egy- sorházas" kilométerekig elnyújtózó falu, mint például Hosszúhetény, Dunaszekcső, Királyegyháza. Ez a karakterisztikus baranyai falukép az elmúlt évek során megváltozott. A falusi lakóházépítésben uralkodóvá vált az egyhangú, úgynevezett pallérház a sátortetővel, az utcára néző háromszárnyas ablakkal. Ez a „stílus" megbontotta a falvak építészeti harmóniáját, nem beszélve arról, hogy e házak funkciójukat tekintve sem tettek eleget a ma élő ember igényeinek. Családiház- eszmény ? Sok vita volt és lesz is arról, miért ilyen házakat építenek az emberek? Az építtetők ízlése, megítélése a házat illetően nem mindig korszerű. A 200 fős magántervezői gárda pedig túlzottan enged a megrendelő akaratának. Ezért fizetik. Az is igaz, hogy építészeti oldalról megváltoztatni erőszakosan az építési stílus- váltást nem lehet, csak szívós ízlésneveléssel. Tagadhatatlan: hiányzik az országban a kor követelményeinek megfelelő „családi ház eszménykép”, az építészeti mintafalu, ami viszont visszahat a jövő építtetőinek esztétikai felfogására. Sajnos a családi ház építésben is az ország megyéi közül Baranya az utolsó helyen áll. Az elmúlt évben a megye 319 települése 1214 magánerőből épült lakással gyarapodott. Pénz van pedig a megyében, mert a lakosság jövedelmi színvonala meghaladja az országos átlagot, az OTP betétállománya és a személygépkocsik száma — ezer lakosra 49 személyautó jut — is jelzi „gazdagságunkat”. Van építési terület is: a megye 92 központi községében jelenleg 350 telek — 40-150 forint négyszögölenkénti áron — vár gazdára. Csak néhány települést említenék: Kozármisleny, Hird, Pel- lérd, Szentlőrinc, Pécsvárad, Villány, Beremend, Mázaszósz- vár, Sósd. Sikeres pályázat A megye vezetői szorgalmazzák a családi ház építést. Ezért is hirdették meg az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériummal közösen a „Baranya megyei családi lakóház" terv- pályázatot. Ennek célja: olcsón, korszerű, a mai falusi ember megváltozott gazdasági, társadalmi igényeinek megfelelő terv közreadása. Alapvető törekvése a pályázatnak a megye kialakult faluképébe illő épületek megoldására javaslatok beszerzése, melyeket a kereskedelemben kapható építőanyagokkal lehet létrehozni. Az ÉVM szerint ez a pályázat volt a többi megyei hasonló pályázatok közül a legsikeresebb, nemcsak a pályamunkák nagy száma miatt, hanem a kiváló építészeti megoldások tekintetében is. Igaz: általában a terveknek egyharmada felelt meg ténylegesen a követelményeknek. A tervpályázatra beérkezett művekről a zsűri véleménye általánosságban: a hagyományos faluképbe illeszkedő megoldások nehezen párosultak a jó alaprajzi szervezéssel. S a pályázat bebizonyította, hogy minden alaprajzi rendszernek egy adott logikus tetőforma felel meg. A bíráló bizottság egy fontos ajánlást tett, amely a hatóságokra, az építtetőkre és a tervezőkre egyaránt vonatkozik: a megye településeinek fejlesztése, a telekkialakítások során törekedni kellene az oldalhatáron álló beépítésre, még akkor is, ha alkalmasint a telek méretei a szaba- donálló beépítést is 'lehetővé tennék, mert ezzel nemcsak a megye hagyományos települési karaktere folytatható, hanem a telek ésszerűbb kihasználása is biztosított. Korszerű és egyszerű Nézzünk néhány, a zsűri által kiemelkedőnek ítélt építészeti megoldást. A fődíjat — 50 ezer forintot - nyert munka értéke a hibátlan alapterv, ahol jól kapcsolódnak egymáshoz a lakóhelyiségek. Könnyen megoldható a tetőtér bővítése. Belsőlépcsős megoldása esztétikus. Megjelenése egyszerű, a hagyományos faluképbe jól illeszkedik. Szente Gábor, a Debreceni Tervező Vállalat négytagú díjnyertes szerzőgárdájának vezetője munkájukról a következőket mondta: — A két szoba, lakóteres összkomfortos, 85 négyzetméter alapterületű épületet a belső teraszra szerveztük, így igyekeztünk biztosítani az intimitást. A két traktusos megoldással külön választottuk a mindennapi használati helyiségeket, s az úgynevezett tiszta lakóteret, mely a falusi tisztaszoba hagyományt fejleszti tovább. Házi kivitelezése köny- nyen megoldható szerkezeti egyszerűsége miatt. A garázs- zsal, barkácsműhellyel ellátott ház padlásterében egy újabb lakást lehet kialakítani, emellett vízszintes irányban is bővíthető, úgy, hogy sorházformát adjon. Ára a hasonló nagyságú sátortetős épületnél nem drágább. A mai falu karakterébe illő lakóháztípusával szép sikert ért el a Pollack Mihály Műszaki Főiskola tervezőcsoportja. Falukép és hagyomány Ez a ház akár oldalirányú, akár pedig függőleges bővítésnél mindig „komplett ház" benyomását kelti. A tervezők ragaszkodtak a hagyományhoz: a kiskapu, az elöl fedett terasz átmenti a mába a hajdani falusi házak tornácait. A hátsó nyitott teraszról is meg lehet közelíteni a központi nappali szobát, mely úgymond a lakás zsilipje, emellett van „tiszta-nappali” is. A tágas konyha sem mond ellent a falusi életritmusnak. A tervezők szerint ez a családi ház „többet tud”, mint a megszokott falusi ház, s építési költsége sem több annál. Néha elkeseredettek az építészek: elkészült a jó tev, s mikor épül fel az elgondolások alapján egyetlen ház, a jó ég tudja. Tán soha! Ebben az értelemben is sikeresnek, s rendhagyónak mondható a baranyai tervpályázat. Takács Gyula, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese ígéretet tett, hogy a megvásárolt tervek alapján épülnek majd fel a következő tervidőszakban a megyében - az állam pénzén — a pedagógus lakások, a közalkalmazottak lakásai. Mécs László (Folytatás az 1. oldalról.) esőzések következtében mintegy 8 ezer hektárral vetettek kevesebbet búzából, mint az előző évben, és mint amennyit terveztek. A későn kelő búza azonban jól telelt, összesen 1 százaléknyi pusztult ki, zömében vízkár miatt. A korán érkező tavasz lehetővé tette a mező- gazdasági munkák időbeni megkezdését. Az ősszel vetetlenül maradt területek miatt egyes tavaszi növények vetés- területe az elmúlt évihez viszonyítva megnőtt. A növekedés borsóból meghaladja a 2 ezer, tavaszi kalászosokból a 2,2 ezer hektárt. Népgazdasá- giiag igen jelentős a cukorrépa tervezett vetésterületének 37 százalékos és a napraforgó 130 százalékos növelése. A burgonya vetésterületet 357 hektárral tervezik növelni. Szójából 2600 hektárt terveznek vetni a megye nagyüzemei. Állattenyésztés A március 31-i reprezentatív állatszámlálás szerint a szarvasmarha-állomány a nagyüzemekben az elmúlt évek növekedése után az 1974. decemberihez viszonyítva lényegében változatlan, ezen belül a tehénállomány 3,1 százalékkal csökkent. A háztáji és egyéb kisüzemekben az összáliomány a két évvel korábbinak már csak 92 százaléka, a tehénállomány pedig 90,5 százaléka. A sertések száma a nagyüzemekben szintén változatlan, a kisüzemekben viszont az elmúlt év közepi csúcs óta folyamatos a visszaesés, összállomá- nyuk a tavaly júniusihoz képest 17.3 százalékkal, ezen belül a kocaállomány 25,7 százalékkal csökkent. A megye sertés- állományának december 31-től március 31-ig — több év átlaga alapján — idényszerűen 4—5 százalékkal kellett volna növekedni, ez évben ehelyett 3,1 százalék csökkenés következett be. A vágóállatok és állati termékek I. negyedévi értékesítése változó képet mutat. A marhahús és a tehéntej értékesített mennyisége nem éri el az előző év azonos időszakáét. Pénzbevétel 1975. I. negyedévében megyénk lakosságának összes pénzbevétele 14,2 százalékkal nőtt az elmúlt év azonos időszakához képest. A fejlődés üteme a tervezetet és az országosat meghaladó mérvű volt. Az I. negyedévben még erőteljesen éreztették hatásukat a múlt évi átlagbérfejlesztések, az áremelést kompenzáló juttatások és az ugyancsak a múlt év során hozott szociálpolitikai intézkedések. A bér és bérjellegű bevételek mellett a mezőgazdasági termelésből származó pénzbevételek is a tervezettnél nagyobb ütemben emelkedtek. A munkás-alkalmazottak bér és bérjellegű bevétele tavaly 4,9 százalékkal, ez évben 14,6 százalékkal nőtt. A népgazdasági terv éves szinten az egy főre jutó átlagkeresetek 5 százalékos emelkedésével számolt. Az I. negyedévben az ipar kivételével ennél és a tavalyinál nagyobb béremelkedés mutatkozott. A munkások és a forgalomtól függő dolgozók I. negyedévi átlagbére az építőiparban 9; a kereskedelemben 7; a szállítás területén 20 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A mezőgazdasági munkával összefüggő pénzbevételek első három havi növekedése a múlt évitől elmaradt ugyan, azonban így is a tervezett szint feletti. A tsz-tagok munkadíja 5.3 százalékkal, a tsz-alkalma- zottak bére 5,0 százalékkal, a mezőgazdasági termékértékesítésből származó lakossági bevétel viszont 10,7 százalékkal nőtt. Jelentős szerepe volt ebben a kedvező feltételű vágósertés felvásárlásnak. A társadalombiztosításból származó lakossági bevételek összege 26 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel ezelőtt. A pénzbevételek tervezettnél nagyobb mérvű növekedése mellett a fogyasztói árszínvonal — az első két hónap adatai alapján — a tervezett 3,6%-os kereten belül maradt. A kiskereskedelmi árszínvonal viszont - a múlt év második felében végrehajtott áremelések kihatásaként — ez ideig még 4,0—4,5%- kal magasabb, mint egy évvel korábban volt. Ennek tulajdonítható, hogy a kiskereskedelmi forgalom folyóáron a múlt évinél nagyobb mértékben, összehasonlítható áron pedig azt megközelítően fejlődött. Jelentős mértékben nőtt ugyanakkor a lakosság takarékbetét állománya. A közel 2,8 milliárd Ft- ot kitevő betétállomány 16,5%- kal több, mint egy évvel korábban március végén volt. Kereskedelem 1975. I. negyedévében Baranya megye teljes kiskereskedelmi forgalma 9,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A szövetkezeti kereskedelem dinamikusabban növelte eladási forgalmát, mint az állami kereskedelem. Az élelmiszereknél és a ruházatnál mutatkozott fejlődésben a húsvéti ünnepek tavalyitól eltérő időpontja is közrejátszott. (Mindkét árufőcsoportban 11,1%-kal nagyobb volt a forgalom az egy év előttinél.) Az alapvető bolti élelmiszerekből kiegyensúlyozott volt az ellátás. Csontos nyershúsból 16 %-kal, ezen belül sertéshúsból 20%-kal több került a megyébe, a vágott baromfi értékesítés 15%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az I. negyedévben 86%-kal több gyulai kolbász és 42%-kal több szalámi fogyott a 'kínálat javulásának függvényében. örvendetesen nőtt (10%-kal) a tej, és a vaj (17%-kal) fogyasztása, sajtból lényegében változatlan a kereslet. Ez évben is valamivel dinamikusabban fejlődött a vendéglátás, mint a bolti élelmiszer-értékesítés. A vendéglátás árbevételét részleteiben nézve azonban kitűnik, hogy a közel 12%- os fejlődésben az italforgalom rendkívüli (16%-os) növekedése szerepel, míg ételből csak 5,7 %-kal nőtt az eladás. Az iparcikkek kiskereskedelmi forgalma 8,0%-kal magasabb volt, mint az elmúlt év I. negyedévében. Különösen a ruházati cikkek iránti kereslet maradt élénk, a kiárusítások alkalmával 21%-kal több ruházati cikk talált gazdára. Vegyes iparcikkekből viszont csak 6,8 %-kal nőtt az értékesítési forgalom és e cikkek kínálata szokatlanul választékhiányos volt, a hiánycikkek száma is szaporodott. Népmozgalom A táppénzes állományon levő dolgozók aránya az 1975. I. negyedévében 7,5% volt, ez fél százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A táppénzes % növekedése összefügg részben a januárra áthúzódó influenza járvánnyal, részben a gyermekes anyák fokozódó táppénz-igényével. Továbbra is figyelemre méltó a születések számának vizsgálata. 1975. I. negyedévében a megyében 15, Pécsett 20%-kal több csecsemő született, mint az előző év azonos időszakában. A tendencia a negyedév folyamán egyenletesen felfelé irányult. Ennél jóval nagyobb mértékben — 27%-kal — emelkedett a halálozások száma. A nagymérvű növekedés január hónapban történt (675 fő), mely egyben az elmúlt öt év januári csúcsát is jelenti. A február-márciusi halálozások száma nagyjából megfelel a múlt évi átlagnak. Az üzemi balesetek számában kismértékű (4%) csökkenés állott be. Az ebből adódó táppénzes napok azonban megközelítik az 1974. I. negyedévit. Korszerű falu-kép. Az oldalhatáros és szabadonálló épületek ritmikus, esztétikus hatást keltenek a Pollack Mihály Műszaki Főiskola kollektívájának beépítési tervvázlatában.
