Dunántúli napló, 1975. május (32. évfolyam, 118-147. szám)

1975-05-10 / 126. szám

2 Dunántúli napló 1975. május 10., szombat Vasárnap reggel Nap­fogyatkozás Vasárnap reggel érdekes csillagászati jelenségben gyö­nyörködhetünk. 11-én a Nap 4 óra 14 perckor kel. Fél héttől nyolc óráig részleges napfo­gyatkozás figyelhető meg. Elő­ző nap készítsünk elő kormo­zott, vagy sötét üveglapot, filmszalagot, azon át figyeljük az eseményt. Szabadszemmel sem szabad védőberendezés nélkül a Napba nézni, távcső­re pedig feltétlenül sötét üveg­lemez szerelendő! Különben szemsérülés származhat belőle. A megfigyelésre egy kemény kartonlap is alkalmas, melyet tűvel át kell lyukasztani. A lyukon át a Nap képe kivetít­hető az alója tartott fehér lapra. A részleges napfogyatkozás zónája kiterjed Európára, Észak-Afrikára, az Északi Sark­vidék ázsiai részére. A fogyat­kozás Pécsre és Baranyára vonatkozó adatai a követke­zők: kezdete 6 óra 20 perckor, közepe 7 óra 11 perckor, ekkor megyénkből nézve a napátmé­rő 35 százalékát takarja el a Hold, vége 8 óra 05 perckor. Fogyatkozásról általában ak­kor beszélünk, ha három ál­landóan mozgó égitest hala­dása közben egy vonalba ke­rül egymáshoz képest, és a kö­zépső eltakarja egymás elől a két szélsőt. Napfogyatkozáskor a Hold kerül a Nap és a Föld közé, testvérbolygónk árnyéka a földfelszínre vetődik. A föld­felszín e beárnyékolt helyein a Hold eltakarja a néző elől a Napot. Napunk kereken négy- százszor nagyobb átmérőjű égitest, mint a Hold, ugyan­akkor ennyiszer távolabb 's van tőlünk, ezért nagyjából egyforma méretűnek látjuk a mindenki által legjobban is­mert két égitestet. Mivel tehát a Nap nagyobb, a nem világí­tó Hold mögött állandóan egy hegyeskúpban végződő árnyék mozog, mely 373 000 km hosz- szúságú. Ennél a távolságnál Hol­dunk néha közelebb, néha tá­volabb kering, mivel pályája nem kör, hanem ellipszis. En­nélfogva változik látszólagos mérete. Ha földközelben tar­tózkodik, nagyobbnak látjuk a Napnál. Ilyenkor árnyékkúpja eléri a Földet, azon nagyjá­ból kör alakú árnyék szalad végig, melynek átmérője leg­feljebb 264 km nagyságú le­het. Az árnyékban levő terüle­ten teljes fogyatkozás követke­zik be. Ha a Hold nincs földközel­ben, az árnyékolt terület ki­sebb, sőt földtávol esetén az árnyékkúp el sem éri a Földet. A központi sáv lakói az égre tekintve azt látják, hogy a holdkorong körül fényes gyűrű ragyog. Ilyenkor beszélünk gyűrűs fogyatkozásról. Az is előfordul, hogy egy fogyatko­zás teljesnek indul, de gyűrűs­ként fejeződik be, vagy meg­fordítva. A teljes árnyék keskeny zó­nájától jobbra és balra több ezer km szélességű területen, sokszor az egész földgömbön részlegesnek látszik a fogyat­kozás, a holdkorong a Napból csak részleteket takar el. Mi­nél közelebb vagyunk a teljes­ségi sávhoz, annál nagyobb mértékűnek látjuk a fogyatko­zást. A mostani fogyatkozás csak részleges lesz mindenütt, a teljességi zóna az Északi sark felett húzódik. Teljes fogyatkozás a Föld egy-egy helyén átlagosan csak 300 évenként egyszer fordul elő. Hazánkban legutoljára 1842-ben volt, és legközelebb 1999. augusztus 11-én lesz ép­pen délben. A sötét zóna a Balaton környékén húzódik végig. A jelenség, mint látjuk, eléggé ritka. Dr. Tóth László A szervezői'munka a tanácsi vállalatoknál J óllehet, most már in­kább a gyakorlati szervezői munka gyümöl­cseit várjuk a magyar gazdaságtól, a helyzet fo­lyamatos elemzésére — egy-egy időszak kritikájára — elengedhetetlenül szük­ség van. A Megyei Tanács munkaügyi osztálya most elemzést készített a munka- és üzemszervezés tapaszta­latairól a baranyai válla­latoknál; ezzel együtt ké­pet adva a megyei hely­zetről is. Nagyon is az elején tartunk Kritikus megállapítások a Megyei Tanács foglalkoztatáspolitikai bizottságának ülésén Jó minőségű vizet kap Komló ■■ Üzemel az orfűi vízkivételi mű Tegnaptól „hivatalosan” üze­mel az orfűi vízkivételi mű. A Baranya megyei Vízmű Válla­lat saját beruházásában 12,5 millió forintos költséggel ala­kíttatta ki az új rendszert, amj évi átlagban napi 3 ezer köb­méter jó minőségű ivóvizet ad Komlónak. Az orfűi vízfőfor- rás hozamától függően azon­A tanácsi vállalatok szer­vezési tevékenysége — az el­ért eredmények ellenére — még ma sem éri el a kívánt színvonalat. A belső tartalékok feltárása, hasznosítása lassan és vontatottan halad. A válla­latok magasabb vezetőállású dolgozói egy részénél még mindig szemléletbeli hibák ta­pasztalhatók. A szervezési in­tézkedések helyett még a leg­több helyen a beruházásokhoz és a többlet munkaerő igény- bevételéhez folyamodnak a vállalati feladatok megoldása érdekében. Sok vállalatnál le­becsülik a szervezés tartalék­feltáró szerepét, valamint az anyagi és erkölcsi ösztönzést. Továbbra sem kielégítő, sőt, a múlt évben kis mértékben tovább romlott az élőmunka felhasználás hatékonysága, de egyes területeken problémák mutatkoznak a holtmunka ha­tékonyságának alakulásában is: az állóeszköz kapacitás ki­használtsága az elmúlt évek­ben egyértelműen csökkent. Az is igaz — állapítják meg — a jelenlegi közgazdasági szabály­zók nem is teszik kellően ér­dekeltté a vállalatokat az élő- és holtmunka hatékonyságá­nak fokozásában. Két dolog A további megállapítások: egyenlőtlen a dolgozók leter­heltsége, sok helyen ütemtelen a termelés. Alacsony a telje­sítménybérben foglalkoztatottak aránya (a fizikai dolgozóknál 40 százalék), normakarbantar­tás nincs, kezdetleges a szel­lemi munka szervezése. Több ágazatban rendkívül alacsony a munkafegyelem, munkamorá­lis gondok jelentkeznek, s a tett> intézkedések ellenére ma­gas az alkalmazotti dolgozók létszámaránya. Az üzemi de­mokrácia sem fejlődött kellő mértékben, ennek következté­ben nem vonják be a munká­sokat és a közvetlen termelés- irányítókat a szükséges mérték­ben a szervezési feladatok ki­alakításába és megoldásába. S végül még két dolog, me­lyek szintén akadályozzák az üzem- és munkaszervezés szé lesebb körű kibontakozását hiányoznak azok a szakembe rek, akik a konkrét szervezési feladatokat a vállalatoknál meg tudnák oldani. Ugyanakkor az országban működő üzem- és munkaszervezéssel foglalkozó intézmények tevékenysége nem biztosítja a szervezési elmélet és a konkrét vállalati tevé­kenység közötti összhangot. (A PIK például a szegedi ÉGSZI- nek 650 ezer forintot fizetett ki a vállalat szervezeti, mű­ködési és bizonylati szabályza­tának elkészítéséért, melynek gyakorlati hasznosíthatósága erősen vitatható.) E tömény, s az eddigi szer­vezői munkára nem valami jó fényt vető megállapítások ter­mészetesen részletes elemzése­ken nyugszanak. A részletek sok érdekességet, jó és rossz példákat egyaránt tartalmaz­nak. íme kettő: a Baranya me­gyei Építőanyagipari Vállalat­nál végrehajtott beruházások terén mutatkozó fejetlenség és kapkodás iskolapéldája a hely­telen munkaszervezésnek. A kozári kőbánya rekonstrukciója 21 millió forintjába került a népgazdaságnak, viszont tavaly nemhogy nyereséget, de 2,5 millió forint ráfizetést hozott a vállalatnak. Jó példa: a kom­lói Carbon Könnyűipari Válla­latnál a női kabát és zakó gyártásánál a hagyományos varrás helyett bevezették a ra­gasztásos technológiát; a bú­torgyártásnál áttértek a lakk­öntésre, s ezzel nőtt a terme­lékenység, anyagot takarítot­tak meg. Mindezt a munkaügyi osz­tály részéről dr. Schmidt Antal osztályvezető és Sági Tibor ter­jesztette a Megyei Tanács Fog­lalkoztatáspolitikai Bizottsága elé, amely Czente Gyula el­nökletével tegnap tartott ülést. A bizottsági tagok nagyjából, s megfelelő kiegészítésekkel egyetértettek az előterjesztés kritikai megállapításaival és javaslataival. Az anyag hama­rosan a Megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága elé kerül, ahol megfelelő határozatokat hoznak. Várjuk e határozato­kat, hiszen — amint ezt az egyik bizottsági tag megje­gyezte — a munka igazából csak azután kezdődik: a hatá­rozatok végrehajtásával és azok ellenőrzésével. Miklósvári Zoltán Pályaművek, ötletek, megoldások Díjkiosztás a Megyei Tanácson Nemcsak a beérkezett pálya­művek nagy száma miatt, de az abban felvetett ötletek, meg­oldások miatt is sikeresnek mondható az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és a Baranya megyei Tanács „Ba­ranya megyei családi lakóház” című tervpályázata, melynek eredményhirdetésére és díjki­osztó ünnepségére tegnap dél­ben került sor a Megyei Ta­nács tanácstermében. Amint azt Takács Gyula, a Megyei Tanács elnökhelyettese, a pályázat bíráló bizottságá­nak elnöke elmondta: 81 mun­kát zsűriztek, melyekből nyolcat díjaztak, ugyanennyit pedig megvásároltak. A pályázatok minden bizonnyal hozzájárul­nak majd a jövőben az egysé­ges és esztétikus falukép kiala­kításához mind Baranyában, mind pedig az ország többi részén, mert a színvonalas csa­ládi ház terveket rövidesen az Építésügyi Tájékoztatási Köz­pont irodáiban meg lehet vá­sárolni. A négy kategóriában meg­hirdetett tervpályázat 50 ezer forintos díját a Debreceni Ter­vező Vállalat kollektívájának — Sz'ente Gábor, Boruzs Ber- nát, Fésűs István, Korán Lajos — munkája nyerte el. A 35 ezer forintos díjat a Pollack Mihály Műszaki Főiskola szer­zőinek — Radványi Györgynek, Ványai Róbertnek, Kubicsek Gyulának, az épülettervezés tanszék munkatársainak — ítél­te oda a zsűri. További három 20 ezer forintos díjjal fiatal fő­városi tervezők munkáit jutal­mazták. ban esetenként napi 5—6 ezer köbméter vizet is kaphatnak naponta innét a bányászváros lakói. A vízkivételi művet a Kőlyuk térségében már meglevő rend­szerre alapozták. Ott ugyanis már évek óta működik tisztító­rendszer. Az orfűi vizet tehát Kőlyuknál átvezetve kapják a városiak. Az orfűi forrásnál egy 15 méter magas építményt alakítottak ki a Bányászati Ak­namélyítő Vállalat dolgozói, melynek vasbetonból készült alsó, köralakú részében he­lyezték el a mű automata ve­zérlő rendszerét és a transzfor­mátort. A föld alatti üzemrész a forrásig nyúlik, a mélyben három nagyteljesítményű szi­vattyú működik, melyek segít­ségével a forrás feletti hegyen levő, 50 méter átmérőjű ter­mészetes víznyelőbe nyomat­ják fel a vizet. A nyelőből ter­mészetes úton, barlangrend­szerben jut a víz Kőlyukra, ahonnét gravitációs megoldás­sal, egy átemelő segítségével vezetik tovább Komlóra. Az orfűi vízkivételi művgl jelenleg már nyárra gyűjtik a vizet: az innét kapott víz ugyanis elég a városnak és a mánfai, budafai mélyfúrású kút vízhozamára most nincs szükség. Amikor a forrás vize kevésnek bizonyul, innét továb­bíthatják majd a kisegítő mennyiséget. Munkánk, eredményeink Kiállítás Szentlőrincen Szentlőrincre érkezett az MSZMP KB agitációs és pro­paganda osztálya „Munkánk, eredményeink a X. és a XI. kongresszus között" című ván­dorkiállításának anyaga. A megnyitón, — amelyet tegnap délelőtt 10 órakor tartottak a szentlőrinci községi pártbizott­ság nagytermében - ünnepi beszédet mondott Trubics Ba­lázs, az MSZMP Pécsi járási Bizottságának titkára, aki mél­tatta a fasizmus felett aratott győzelem 30. évfordulójának jelentőségét. A kiállításon, — amely május 12-ig tekinthető meg — a központi anyag mel­lett megtekinthetők a község 30 éves fejlődését dokumentá­ló tablók, valamint a helyi vállalatok, gazdasági üzemek és intézmények termékbemuta­tója is. Az ünnepségre eljöttek a község és a járás párt-, álla­mi és gazdasági szerveinek képviselői is. Ismét Berlinben a győzelem zászlaja mm Ünnepség a FEK-ben M smét Berlinben a ■ vörös zászló, amely 30 évvel ezelőtt a Reichstagon hirdette a fa­sizmus felett aratott győ­zelmet. „A győzelem zász­laja, a szocializmus zász­laja" autótúra résztvevői teljesítették küldetésüket: április 17-én indultak Moszkvából és május 8-ára több mint 7 ezer kilométe­res utazás után, a fasiz­mus felett aratott győzelem 30. évfordulójára Berlinbe, az NDK fővárosába érkez­tek. Budapestről április 30-án in­dult a túra a második szakasz­ra, amely Csehszlovákián és Lengyelországon át vezetett az NDK-ba. Röviden az útról és az eseményekről. Az első cseh­szlovák állomás Besztercebánya volt, ahol megkoszorúztuk a szlovák nemzeti felkelés emlék­művét, másnap pedig részt vet­tünk a május 1-i felvonuláson. Osztrava és Pardubice érinté­sével értünk Lezsákiba, egy kis cseh faluba, amely Lidice sor­sában osztozott a háborúban. A Heydrich elieni merényletet követően a fasiszták — miután megtalálták a faluban a parti­zánok rádióját — lemészárolták a lakosságot, felperzselték a falut. Megrázó élményben volt részünk, a Varsó utáni szaka­szon Chelmno falunál megáll­tunk egy erdőben, ahol hatal­mas betontömb emlékezteti az utókort: 360 ezer embert gyil­koltak meg 3 év alatt a fasisz­ták ebben a „halálgyárban”. Poznanon ót hagytuk el Len­gyelországot és a Barátság híd- ján keltünk át az Oderán, az NDK-beli Frankfurtba, ahol a£ autótúrát hatalmas tömeg, két zenekar és nagy-nagy lelkese­dés fogadta. Frankfurtból valóságos dísz­menetté alakult a túra: külön kocsikon vitték a hét szocialista ország zászlóját, és amerre ha­ladtunk az NDK-ban, mindenütt zászlóerdő és éljenzés kísérte utunkat. Május 8-án 18 óra 6 perckor feltűnt a tábla: Berlin, az NDK fővárosa. A hosszú túra után felejthetetlen élményben, látvá­nyos, megható és megrázó fo­gadtatásban volt részünk. Olyan ünnepségen vettünk részt, amely méltó befejezése A győ­zelem zászlaja autótúrának. A záróünnepségen 40 ezer berlini fiától tisztelgett a hatal­mas Treptovi emlékparkban a Nagy Honvédő Háború hősei, a világot a fasizmustól meg­szabadító szovjet hadsereg előtt. Este fél 9-kor 40 ezer fáklya és közel 100 reflektor világítot­ta be az 500 méter hosszú, 200 méter széles teret, amelynek vé­gén ott emelkedik a 12 méteres katonaszobor, egyik kezében a horogkeresztet szétzúzó karddal, a másik kezében a jövővel, egy gyermekkel. A tisztelet és emlékezés terén pontban 9 órakor megszólalt a Moszkvai Rádió egykori hír­adása: „Figyelem! Itt Moszkva beszél! Május 8-án végétért a Nagy Honvédő Háború, a hit­leri Németország letette a fegy­vert, feltétel nélkül kapitulált.” A tudósítást azzal a mondat­tal zárom, amelyet ott láttunk minden szovjet hősi emlékmű­vön: „örök dicsőség a hősök­nek, akik a függetlenségért, a szabadságért áldozták életüket.” Pánics György A fasizmus felett aratott győ­zelem 30. évfordulója tisztele­tére tartottak ünnepséget teg­nap délután 14 órakor Pécsett, a Fegyveres Erők Klubja szín­háztermében. Krizs József őrnagy, a pécsi helyőrség parancsnokságának politikai helyettese nyitotta meg az ünnepséget, köszöntötte a résztvevőket, így a Hazafias Népfront megyei és városi képviselőit, valamint a helyőr­ségben állomásozó alakulatok és intézmények vezetőit. A győzelem napja alkalmá­ból megemlékező beszédet mondott Miski Béla ezredes, helyőrségparancsnok. Beszédé­ben méltatta a Nagy Honvédő Háborúban és a fasizmus el­leni harcban győztes szovjet hadsereg hősies küzdelmét. Takács Gyula átadja az okmányokat a pályázat nagydijat nyert kollektívájának. Fotó: Erb János

Next

/
Thumbnails
Contents