Dunántúli napló, 1975. május (32. évfolyam, 118-147. szám)
1975-05-09 / 125. szám
1975. május 9., péntek Dunántúli napló 3 KäLUÄRIOJnRnS ÉPÍTKEZŐKNEK Mikor lesz ejég építőanyag? Kozármislenyben, az út mentén sorra magasodnak az épülő családi házak. Az építők nagyrésze pécsi. Legtöbbjük az építőanyagok — közülük is főként a mészhidrát. ajtók, ablakok, mész — hiánya miatt bosszankodik: Kálmán Ferenc: — Kész kálváriajárás, amit mi is csinálunk. Három mázsa mészhidrát kellett volna. Kinevettek és azt mondták, hogy jöjjek be többször kora reggel, ha lesz, akkor kapok. Persze nem három mázsát. Tóth István: — Amikor mészre volt szükségem, időszakos hiánycikknek számított. Most ajtó, ablak kellene, de hónapok óta hiába -járkálok utána. A panasszal felkerestük Keresztvölgyi Józsefet, a Dél-dunántúli TOZÉP Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettesét. Ajtó, ablak, akadályokkal — Tavaly decemberben — áremelkedésre számítvo — úgyszólván minden ajtót, ablakot felvásárolt a lakosság, s így készleteink minimálisra csökkentek. Ezt a felvásárlást nem láthattuk előre. Az idei évre kötött szerződések ugyanannyi árualapot biztosítanak számunkra, mint amennyit a múlt évben forgalmaztunk. Ez a mennyiség előreláthatólag nem lesz elég. További román, illetve cseh import beszerzési lehetőségeket igyekszünk biztosítani. A hazai épületasztalosipar ellenben máris akadályközléseket küld áru helyett és a II. negyedévi kötelezettségeit augusztus 31-re igyekszik visz- szaigazolni. Mit, mond erre az Épületasztalosipari és Faipari Vállalat vezérigazgató-helyettese, Szendrey István: — A TOZÉP Egyesüléssel 1975-re megkötött éves kapacitáslekötési szerződésünk értelmében vállaltuk, hogy 54 ezer ajtót és ablakot szállítunk a Dél-dunántúli TOZÉP- nek. A szerződés szerint az első negyedévben 23 százalékos részarányt, tehát 12 400 darabot kellett szállítanunk. Az első negyedévben 13 800 ajtót és ablakot szállítottunk, vagyis a vállalat kereténél 1400-zal többet, de nem tudtuk maradéktalanul teljesíteni a 15 500 darabos rendelést A mi vállalatunk megkísérelte, hogy a vállalt mennyiségnél több ajtót és ablakot biztosítson a kereskedelem részére, de mind a budapesti, mind a vidéki gyárainkban — minden erőfeszítésünk ellenére — tovább csökken a munkáslétszám, Az 54 ezer darabos 1975. évi vállalásunkat teljesítjük, de a fenti körülmények miatt túlteljesítését előreláthatóan nem tudjuk vállalni. Mész és mészhidrát probléma. Ismét Keresztvölgyi Józsefé a szó: Ifjúsági lakóházak épülnek Boksán, a víztorony szomszédságában. — Égetett mészből tavaly 16 ezer tonnát forgalmaztunk, idén 19 ezer tonnára van szerződésünk, s ebből 13 300 tonnát az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumon keresztül szerzünk be. Kisebb meny- nyiséget, 5700 tonnát helyi termelőktől kapunk. — Mészhidrátból a tavalyi 26 ezer tonnás forgalommal szemben, idén 27 ezer tonnát igényeltünk. Pillanatnyilag csak 6000 tonna az a mennyiség, amire szerződésünk van Bere- menddel, a többi 21 ezer tonnára pedig még nincs fedezetünk. Ezt a 21 ezer tonnát — a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan — osztrák és jugoszláv importból igényeltük. A Magyar Cementipari és Mészművek kereskedelmi főosztályának vezetőjétől, Weisz Györgytől o következő tájékoztatást kaptuk: — Az elmúlt év végén, égetett mészből csökkent az épí- tőonyagkereskedelem forgalma, ezért a szerződésben lekötött mészmennyiségeket általában nem vették át. A mész- hidrátban mutatkozó jelentős lemaradás oka, hogy a TÜZÉP Vállalat a január hónapra eső 600 tonnát nem rendelte meg. Mivel e termék iránt általában a termelési lehetőségeinket meghaladó igények jelentkeznek, a meg nem rendelt 600 tonnát egyéb felhasználóknak szállítottuk el. Bizonytalan magyarázatok Mit is mond a kereskedelem? „... a felvásárlást nem láthattuk előre __”, „.. .előrel áthatólag nem. lesz elég ...", „ . .. beszerzési lehetőségeket igyekszünk biztosítani.. „ ... realizálására reményünk van...", a hazai épületasztalosipar máris akadályközléseket küld áru helyett...”, „ ... igyekszünk az átmeneti hiányt pótolni...” És az ipar: ..... nem tudtuk maradéktalanul teljesíteni..„ ... a mi vállalatunk megkísérelte...", „ ... minden erőfeszítésünk el- lenére.,.”, előreláthatóan nem tudjuk vállalni...”, ....... nem vették át...” Csupa , csupa bizonytalan, bizonyítványt magyarázó megfogalmazás. Lakni kell, ház kell, és az építkezők kérdése egyértelmű: — Mikor lesz végre elég építőanyag? Török Éva Országos tanácskozás a MÉM-ben A minisztérium felügyelete aló tartozó trösztök, országos vállalatok és intézmények vezetői tanácskoztak az idei gazdálkodási feladatokról. Dr. Lé- nárt Lajos miniszterhelyettes előadásában egyebek között az élelmiszeripari beruházások helyzetét elemezte. Elmondotta, hogy az elmúlt évben az üzemekben, a vállalatoknál 5,3 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg, csaknem 20 százalékkal többet az előző évinél. A beruházások szerkezeti aránya a terveknek megfelelően némileg módosult: gépberuházásokra többet költöttek az üzemek, mint építkezésre. A nagy beruházásoknál gondot okoz, hogy az építőipari kivitelezés üteme továbbra is elmarad a tervezettől. Idén a beruházási tevékenységet tovább kell fejleszteni: a vállalatoknak azon kell igyekezniük, hogy a befejezetlen beruházásokkal mielőbb elkészüljenek. A géniusz modellje A mester vidéki lányt keresett • Meghívó Leningrádba a „történelmi nővérhez” — Harminc éve, 1945 októberének első hetében koradélután történt. Budapestre utaztam az OTI központjába. A 21- es villamosra vártam a Dózsa György út és a Thököly út sarkán. Megállt efőttem egy idős úr, aki nagyon sietett felém, végignézett, majd megszólalt: — Tudja, hogy megéreztem ezt a találkozást? Még mondják, hogy nincs telepátia. Siettem, hogy itt érjem és tudja, hogy mióta keresem magát vidéken, falvakban. Ugye vidéki? — Igen, uram, vidéki vagyok, de nem értem az egészet. — Elnézést, még be sem mutatkoztam. Kisfaludy Stróbl Zsig- mond vagyok, és megbízást kaptam, hogy: mintázzam meg a magyar szabadságszobrot. Kérem, legyen ön a jövendő szobor modellje! Turánszky Erzsébet, a Sopron Állami Szanatórium röntgenosztályának munkatársa, a kedves kis város Fenyves Szállójának halijában így idézte fel a három évtizeddel ezelőtti, történelmi találkozást művész és modellje között. Szemben ülve a kedves hölggyel, nem nehéz kezébe képzelni a pálmaágat, amelyet szoborként a feje fölé tart a Gellérthegy ormán. — A művész — még ott a villamosmegállóban — elmondotta, hogy a hivatásos modellek közül senkit sem talált alkalmasnak a géniusz mintázására, és vidéki magyar lányt keres, aki típusában első látásra sejteti azt a nőalakot, a szabadságot, akiért — amiért harcoltak a hősök. Kisfaludy Stróbl olyan elemi hittel beszélt, hogy legyőzte minden tartózkodásomat, döntöttem, vállalom a feladatot. Egy Vas megyei községben dolgoztam akkor, mint egészségügyi dolgozó, és aggódtam, hogyan tudok majd így tevékenykedni? - de vállaltam. Másnap elmentem a műterembe, a művész beszélt a szabadságról, az elképzelt szobor tartásáról, feladatáról. Bemutatott Vorosilov marsallnak is, aki sokszor felkereste őt műtermében, Amikor mintázott, csak ketterí voltunk a teremben. Testmagasságom százhetvenöt centiméter, a szobor ennek tízszerese, és harminc méteres obe- liszken áll. Olyan nagy a szobor, hogy csak a hidaknál állva- ismerem fel és madártávlatból látom az ifjúságomat is. A szobor első példányát szürke anyagból készítette a mester, az alkotás nem lehetett nagyobb egy méternél, az obe- liszk akkor mindössze hatvan centi volt. Kisfaludy Stróbl újra és újra kezdte a munkát, mondta — még nem tökéletes . . . Egy hét alatt elkészült a végleges kicsinyített szobor, aztán közei egy évig várt a végleges öntésre. Anyaghiány volt, nem tudtak dolgozni. Végül is — úgy tudom, hogy az egyik parlamenti oroszlánt olvasztották be, abból a bronzból öntötték a Szabadság szobrot. A mester természetesen meghívott az avatásra, de nem tudtam elmenni. Hónapokkal később jártam csak a fővárosban, és akkor láttam először magamat a hegytetőn, bizony furcsa érzés volt. Valami rendkívüli szép érzés ma is látni bronzba öntve az én ifjúságomat. A felszabadulás harmincadik évfordulóján meghívást kaptam a kormány fogadására. Benke Valériával, Losonczi Pállal beszélgettem, és Czinege Lajos honvédelmi miniszterrel. Rengeteg levelet kapok iskolásoktól és szívesen válaszolok. Meghívtak Leningrádba, a „történelmi nővéremhez", aki félmillió nyugvó hős felett tartja az emlékezés borostyánját... Remélem, mihamarabb eljutok a Néva-parti városba. Turánszky Erzsébet mindennapjait az elmélyült munka jellemzi, életét az egészségügy szolgálatába állította. A gellérthegyi Szabadság szobor modellje köztünk élő, hús-vér ember, velünk együtt élvezi azt, amit a főváros fölé magasodva megtestesít: a szabadságot, a békés életet. .. Kovács Imre Bai van a liftekkel • Átalakítják a kulcsos hívókat • A „lépcsőháznak” szól a vészcsengő Igondolni is rettenetes: március 29-én majdnem „lefejezett' a lift egy 9 esztendős fiút a 39- es dandár úti hétemeletes lakóépületek egyikében. A gyerek — húsvétkor jött a város másik végéből — azért használhatta illetéktelenül a Hitet, mivel a kulcsos hivót valaki korábban megrongálta, s a felvonó kulcs nélkül is működött. Mikor a fülkeajtó kizáródása miatt a lift megállt, a kisfiú pánikba esett. Az akna ajtó üvegét kitörve, a 14 centis résen át akart menekülni, de beszorult Mielőtt sikerült volna a lakóknak kihúzni, a liftet elhívták. A mozgó felvonó vezetősíné valósággal „megskalpolta" a gyereket, leszakította a hajas fejbőrt, s a fiú egyik karja is megroncsoiódott. Baj van a liftekkel. A lakók méltatlankodnak: „folyton rossz, ' örökké javítják, fefhóbon'tó, hogy mi folyik itt!” A PIK illetékesei a liftrongáló vandálokat szidják, számlákká! bizonyítva, milliókat emészt fel évente a pécsi felvonók állandó javíttatása. A karbantartó dolgozói alig győzik a hibás szerkezetek cseréjét, kifeszített ajtók, stb. rendbehozatalát. Négy baleset egy év alatt — Ebben az évben már négy baleset történt — mondja Farkas Imre, a PIK műszaki ellenőre. — A szülők felelőtlensége miatt van a legtöbb probléma. Gyakori, hogy szabálytalanul, felügyelet és hozzáértés nélkül „lifteznek" a gyerekek. Tehetik, ha a felnőttek „machinálnak” a zárral, a felvonó — a biztonságos üzemeléshez szükséges — kulcs nélkül is működik. Ha a gyerek felkapaszkodik az akna ajtóra, a lift szabadot jelez, elhívható, veszélyhelyzet áll elő. Isó Gábor,-: a Baranya megyei Víllamosipari- és Gépjavító Szövetkezet felvonó üzemének vezetője felháborító esetekről beszél, sorolva, hányféle módon és eszközzel rongálják meg az utasok a pécsi felvonókat. Szöget, drótot, hajcsatot dugnak a zárba, beletörik, leszerelik a lámpákat, tájékoztató táblákat, kifeszítik az ajtót, stb. — Az elmúlt évben több mint félezer kulcsos hívót cseréltünk. Ehhez tudni kell, hogy mindössze 60 ilyen típusú liftet tartunk karban. Van olyan lakóház, ahol kétnaponként teszik tönkre a zárat. Sajnálatos, hogy a lakók nem értik, az ő biztonságuk érdekében kényszerülünk esetenként kikapcsolni a liftet. Szigorú előírások kötnek, csak akkor helyezhetjük üzembe a felvonót, ha minden rendben. Kik rongálnak és miért? Ritkán kerül sor liftrongáló megbüntetésére, mivel a lakók „nem adják ki” a tettest, cinkosságot vállalnak. Kényelmesebb kulcs nélkül használni a liftet. Farkas Imre szerint megoldás lenne átalakítani a kulcsos hívókat, mindenki által hívhatóra. Ez azonban nagyon költséges, darabonként 40 ezer forintba kerül. Honnan vegyen a PIK hirtelenjében kétmilliót? A beszélgetés után néhány nappal mégis kedvező döntést hozott, előteremtette a szükséges összeget a PIK. Máté István műszaki osztályvezető tájékoztatása szerint megrendelték a város összes kulcsos hívórendszerű felvonójának átalakítását a VILLGÉP-nél. Várható, hogy a korszerűsítésre fordított összeg 1—2 év alatt megtérül azzal, hogy nem kell zárakat, kulcsokat cserélni. A mindenki által hívható liftekkel kevesebb a gond, a felvonó biztonságosabb, csak bizonyos súlyhatáron felül működik, kicsi gyerekkel nem indul. A kulcsos liftek körüli huzavona, vita, bosszankodás így, remélhetően még ez évben megszűnik. Ezzel azonban csak a probléma egy része oldódik meg. Mielőbbi változtatásra lenne szükség a Ivov-kertvárosi lakótelepen is. Az új városrészben 15 épület tartozik házke- zelőségi tömbhöz, tehát a lakóházakban nincs házmester. A mindenki által hívható lifteket megbízott, a Kft kezelésére, mentésre, stb. kioktatott személyek kezelik. Illetve nem kezelik, hiszen a legtöbb megbízott nappal távol van, dolgozni jár. így a vészcsengőt be sem kötötték a „liftes lakásokba". Az esetben, ha az utas bennragad a fülkében, csak a „lépcsőhóznak" csengethet. Várnia kell,' amíg akad valaki, aki hajlandó elmenni a kulcsokért a házkezelőségre és segítséget hoz. Isó Gábor szerint a jelenlegi üzemelési forma szabályellenes, tulajdonképpen azonnal ki kellene kapcsolni a lifteket. A tömbösítés nem vált be Dudás Antal, a PIK házke- zelőségi osztályának vezetője elismerte, hogy e téren nem vált be a tömbösítés. Azok közül, akik a liftkezélői megbízáshoz kötötten kaptak lakást, legtöbben nem látták el feladatukat. Az is igaz, hogy díjazásuk alacsony volt, mindössze 100 forint havonta. — A Varsány és Éva utcai épületeknél jelenleg vizsgáljuk a helyzetet. Ahol szükséges, olyan lakókat bízunk meg a liftkezeléssel, akik egész nap otthon tartózkodnak. A későbbiekben egyébként középmagas épületeket nem tömbösítünk, mindenütt házmester kezeli majd a liftet. Naponként változik a helyzet „lift ügyben”. A legújabb döntés: a PIK egymillió forintos költséggel a házkezelőségre köti be az említett lakóházak felvonóinak vészcsengőjét. A házkezelőségen éjjel-nappali ügyeletek teljesítenek szolgálatot, azonnal intézkedve, ha baj van. Wesztl Márta • • Ünnepség a Béketanácsnál A béke- és barátsági hónap eseménysorozatához kapcsolódóan az Országos Béketanács ügyvezető elnöksége ünnepi ülést tartott. Megemlékeztek a fasizmus fölötti győzelem évfordulójáról.
