Dunántúli napló, 1975. május (32. évfolyam, 118-147. szám)

1975-05-09 / 125. szám

Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Kádár János, az MSZMP KB első titkára a KB szék­házában fogadta Szaddam Husz- szeint, az Iraki Köztársaság For­radalmi Parancs­noki Tanácsának alelnökét, az Arab Szocialista Újjá­születés Pártja re­gionális vezetősé­gének főtitkárhe­lyettesét. Ünnepség a győzelem napja alkaimából Budapesten A magyar nép leghőbb vágya a béke biztosítása sági, társadalmi, kulturális élet vezetői, képviselői. Az elnök­ségben foglalt helyet V. J. Pavlov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete, továbbá B. P. Ivanov vezérezredes, az ideig­lenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka és K. I. Provalov vezérezredes, a szovjet katonai küldöttség vezetője. ünnepi beszédet mondott Apró Antal, a Politikai Bizott­ság tagja, az országgyűlés el­nöke. Két mozaik az ünnepségről: Lukács János ünnepi megemlékezé­sét mondja, alul, az ünneplők egy csoportja. Fotó: Erb János A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a fasizmus felett aratott győze­lem 30. évfordulója alkalmából csütörtökön ünnepi megemlé­kezést rendezett a Vígszínház­ban. Az elnökségben helyet fog­lalt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizotságának első titká­ra; Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke; Fock lenő, a Mi­nisztertanács elnöke; Apró Antal, Gáspár Sándor, dr. Ma- róthy László, Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára. Az elnökség tagja volt An­dies Erzsébet Kossuth-díjas akadémikus, Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Benkei András belügymi­niszter, Czinege Lajos vezér- ezredes, honvédelmi miniszter, Cséby Lajos nyugalmazott nagykövet, a munkásmozgalom régi harcosa, Fazekas József, a munkásmozgalom régi harcosa, Fehér Lajos, a Magyar Parti­zán Szövetség elnöke, Földes László, a Hungexpo vezérigaz­gatója, a munkásmozgalom ré­gi harcosa, Földvári Aladár, a SZOT elnöke, Jakowiecz Emilné, a Pamutnyomóipari Vállalat ke­lenföldi textilgyárának dolgo­zója, dr. Kacziba József római katolikus püspök, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, és számo­sán mások, dolgozók, a gazdo­4pró Antal beszéde — Ez év tavaszán és nyár­elején történelmi útjának ki­emelkedő állomásait idézi fel a magyar nép. Egy hónapja, hogy megemlékeztünk felszaba­dulásunk 30 év előtti örömteli napjairól, ma pedig a hitleri fasizmus ellen felkelt népek há­rom évtizede aratott fényes győ­zelmére emlékezünk — mondot­ta bevezetőben. — 1945. április negyediké és május kilencediké hazánk leg- úiabbkori történelmének jeles dátumai. Azzal, hogy a szovjet hadsereg kiverte az utolsó náci megszállót is hazánk földjéről, a szabadság napja köszöntött népünkre. A horthysta ellenfor­radalmi rend népünk akarata ellenére láncolta az országot a nácik szakadékba rohanó szeke­réhez. Legjobbjaink küzdöttek, s ha kellett, életüket is áldozták azért, hogy megszabaduljunk az idegen elnyomástól. — Saját erőnk nem volt ele­gendő a történelmi fordulat el­éréséhez. Felszabadulásunk abban a dicsőséges harcban született, amelyet a Szovjetunió a német fasiszták ellen vívott és amelynek eredményeként a Reichstag ormáról sarló-kala­pácsos lobogó adta hírül a vi­lágnak, hogy a hitleri birodalom megsemmisült. — A győzelemnek nemcsak a magyar nép a nyertese, hanem az egész emberiség. A náci Németország szétzúzása elveze­tett a japán militarizmus veresé­géhez is, ami lehetővé tette a második világháború teljes be­fejezését. A győzelem annak a háborúnak vetett véget, amely­nél vérengzőbbet és pusztftób- bat nem ismer a történelem. A mai jubileumon, amikor tisz­telgő és méltató szóval köszönt­jük Európa békéjének születés­napját, a világ minden becsü­letes emberével együtt mi is lerójuk kegyeletünket azok em­léke előtt, akik vérüket hullat­ták, életüket adták a fasizmus feletti győzelemért — Mire tanítanak a második világháború tapasztalatai? A háború szakadékába a fasiszta hatalmak taszították a népeket. Vereségükkel azonban nem si­került egyszer s mindenkorra kitépni a fasizmus gyökereit a világpolitika talajából. A há­borúnak, az agressziós és erő­szakos cselekményeknek, a né­pek szabadsága elleni merény­leteknek ma is az imperializ­mus, a fasizmus politikájában rejlik a forrása. A világháború kirobbanásának tanulságai ma is arra intenek bennünket, hogy továbbra is harcot kell vívni az imperializmus legreakciósabb köreinek nyílt és terrorisztikus uralmi törekvései ellen. Ehhez ma kedvezőek a feltételek, mert alapjában más ma a világ, mint egykor, mint 30 évvel ezelőtt. A Szovjetuniónak a náci fasiz­mus felett aratott győzelme megmutatta, hogy nincs a vi­lágon olyan erő, amely meg tudná dönteni a szocializmust, feltartóztathatná az emberisé­get a társadalmi haladás útján, visszaforgathatná a történelem kerekét — A háború cáfolhatatlanul bizonyította, hogy a néptöme­geknek meghatározó szerepük van a társadalmi fejlődésben, a világpolitika alakításában. — Május 9-ének tehát az az üzenete a mai nemzedék szá­mára, hogy fogjon össze a béke megvédésére és megszilárdítá­sára, az emberiség békés, bol­dog jövőjének biztosítására! A szónok ezután arról be­szélt, hogy a fasizmus felett aratott győzelemben nagy ér­demeket szereztek a jugoszláv népi felszabadító erők. Jelen­tősen hozzájárult a győzelem ügyéhez a Szovjetunió terüle­tén létrehozott lengyel hadse­reg és csehszlovák felszabadí­tó hadtest.- Az antifasiszta harc krónikájának egy-egy dicsősé­ges fejezete volt a szlovákiai, a prágai, a varsói, a bulgáriai és a romániai felkelés, a gö­rög és az albán partizán moz­galom. Nagy jelentősége volt a Franciaországban, Olaszor­szágban, Norvégiában, Dániá­ban, Belgiumban és Nyugat- Európa más országaiban ki­bontakozott ellenállási mozga­lomnak. A világ minden népének kö­zös érdeke, hogy az emberi­ség életéből mindörökre kiik­tassuk a háborút, és a két vi­lágrendszer ne a katonai had­színtéren, hanem a politikai- diplomáciai tárgyalások küzdő­terén, a gazdasági versenyben, az ideológiai harcban, a köl­csönösen előnyös gazdasági, műszaki-tudományos és kultu­rális együttműködés terén ta­lálkozzon egymással. — A magyar nép leghőbb vágya a béke biztosítósa — hangoztatta, A béke megóvá­sa azonban elválaszthatatlan a szocialista építés terveinek ered­ményes megvalósításától. Ha­zánk két fronton — a belső építés és a külső nemzetközi titkára tartotta. Az előadó be­vezetőjében a következőket mondotta: — Harminc év alatt, egy nemzedékváltás folyamán az emberiség két világháborút élt át. Az elsőben tízmillió ember halt meg, a második több mint ötvenmillió emberéletet köve­telt. A fasizmus módszeresen semmisítette meg az emberi értékeket. A háború borzalmai­nak és szenvedéseinek emlé­két tompíthatja az idő, de ta­nulságait nem szabad elfelej­teni. Lukács János elvtárs ezt kö­vetően részletesen elemezte a II. világháború történelmi körül­ményeit, majd a Szovjetunió küldetéséről, a Vörös Hadsereg felszabadító harcairól beszélt, majd így folytatta: — A győzelem következmé­nyeként számos ország szaba­dult fel a fasiszta elnyomás alól. A felszabadult népekből elemi erővel tört fel a szabad­ság, a dolgozók társadalmá­nak megteremtésére való törek­vés, a munkásosztály a kom­munista pártok vezetésével végrehajtotta a szocialista for­dulatot. Azóta a szocialista or­szágok kidolgozták és a gya­korlatban alkalmazzák a két és többoldalú együttműködés hatékony elveit és intézmé­nyeit. Széleskörű nemzetközi el­ismerést kapott a KGST tevé­kenysége, amelynek keretében a történelemben először meg­valósult a szocialista gazda­sági integráció komplex prog­ramja, amelynek mi is részesei vagyunk. Lukács elvtárs ünnepi meg­emlékezését a következő sza­vakkal zárta. — Ma, a győzelemre emléke­zünk, mely alapja és forrása lesz további győzelmünknek. És amikor elhelyezzük a győ­zelem napján megyénk és vá­rosunk lakossága nevében a 30 éve felállított szovjet hősi em­lékműnél a hála és a szeretet koszorúit, kegyelettel emléke­zünk a szovjet hősökre, a mi szabadságunkért életüket áldo­zó 140 ezer szovjet katonára, a felszabadításunk során elesett bolgár, jugoszláv és román harcosokra. Hálás emlékeze­tünk megőrzi hőstetteiket. Az ünnepi megemlékezést követően a VOLÁN férfikórusa, valamint a Pécsi Nemzeti Szín­ház művészei adtak műsort. KS/D. NAPLÓ. TEIEFOTÖ Ma harminc esztendeje an­nak, hogy Keitel tábornok, a hitleri haderők főparancsnoka aláírta Németország feltétel nélküli kapitulációjáról szóló okmányt. Ezzel az aktussal egy csaknem hét évig tartó véres, és lidércnyomósos időszak fe­jeződött be Európában, amely húszmillió szovjet ember, hat­millió lengyel állampolgár, 1,7 millió jugoszláv, 300 ezer cseh és szlovák és több mint félmil­lió magyar életét oltotta ki. Tegnap a késő délutáni órák­ban az MSZMP Pécs Városi Bi­zottsága ünnepi megemlékezést tartott a fasizmus felett aratott győzelem napja 30. évfordulója alkalmából Pécsett, a Mecseki Ércbányászati Vállalat központ­jában. Az ünnepséget Kovács István, a MÉV Pártbizottságá­nak titkára nyitotta meg. Az ünnepi gyűlésen többek között megjelent Lukács János, az MSZMP Pécs Városi Bizottsá­gának első titkára, Horváth Lajos, a megyei párt-végrehaj- tóbizottsóg tagja, Baranya megye Tanácsának elnöke, Rameisl Ferencné, az SZMT titkára, Szőke Attiláné, a KISZ Baranya megyei Bizottságának titkára, Wieder Béla, Pécs megyei város Tanácsának el­nöke, Komlódi Józsefné, a KISZ Pécs Városi Bizottságá­nak első titkára, Gergely László, a Hazafias Népfront Pécs vá­rosi titkára. Az ünnepi meg­emlékezést Lukács János, a Pécs Városi Pártbizottság első tevékenység frontján — segíti elő a társadalmi haladás, a nemzeti függetlenség és a bé­ke pozícióinak erősödését az egész világon. Ezekben a cél­kitűzésekben ötvöződik teljes egységbe bel- és külpolitikánk. — Ahhoz, hogy mi magya­rok a magunk erejével is nö­velni tudjuk a szocialista vi­lágrendszer hatalmát, hogy te­kintélyünk legyen a világon, és hangunkra, mint egy szocialis­ta ország hangjára oda­figyeljenek, mindenekelőtt ha­zánk további szocialista fej­lődését kell biztosítanunk. A XI. kongresszus határozatai­nak végrehajtásával, a negye­dik ötéves terv teljesítésével, vagyis mindennapi fegyelmezett, tervszerű és hatékony munká­val gyarapítsuk azokat az erő­ket, amelyek velünk együtt ké­pesek fenntartani és tovább erősíteni a világban kibonta­kozó hatalmas forradalmi fo­lyamatokat. — Mi tanultunk a történe­lemből. Megtanultuk, hogy he­lyünk csak a haladás áram­latában, az igazságos társa­dalmi rendszert építő népek soraiban, a Szovjetunió és töb­bi szövetségesünk oldalán van. S levontuk a szükséges követ­keztetéseket is. A nemzet min­den alkotóerejével, a forrada­lom, a társadalmi haladás és a nemzeti függetlenség világ­méretű táborával egybeforrva, biztosítjuk a szocializmus és a béke szent ügyének diadalát. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunmttuli napló XXXil. évfolyam, 125. szám 1975. május 9., péntek Ára: 80 fillér ■ r rr eredményeink alapja

Next

/
Thumbnails
Contents