Dunántúli napló, 1975. május (32. évfolyam, 118-147. szám)
1975-05-01 / 118. szám
© Dunántúli napló 1975. május 1., csütörtök Szíven üti az embert az idő... Lélegzet-állítóan szép az aula. A hatalmas csarnokban szobrok állnak körben, középütt lépcső. Csend van, az a fajta csend, amikor szívenüti az embert az idő. A lépcsőn fölmenet elénk tárul a kezdet: egy öreg-öreg vasalt faeke. — A feudális Magyarország bomlásának kezdete — mondja dr. Fancsovits György muzeológus, a Magyar Munkás- mozgalmi Múzeum osztályvezető-helyettese. De úgy is lehetne mondani: szimbólum. A kezdeté, annak a folyamatnak kezdetéé, amely a keserves szolgaságba nyugvó, görnyedt pór-lélek örökösen földre pillantó, sapka-gyűröge- tő alázatától, az ökölbe zárt kézig, eltört szemüvegig, golyóütötte, szakadozó szélű lyukig tartott. Köt az időrend. Jó volna aszerint tudósítani a Budavári Palota „A” épületéből, hogy hol ácsorogtam a legtöbbet, milyen tárgyakhoz mentem újból vissza, hol ért a legnagyobb hatás, dehát az elején kell kezdeni a dolgot. Több, mint 10 ezer tárgyat állítottak ki, negyedmillió van a múzeum birtokában. Igaz, a kiállításnak jelenleg még csak az első felét rendezték meg — 1919 emlékeivel zárul — de így is roppant sok és sokféle élmény vár a kíváncsiakra. A kiállítás első vitrinjeiben a céhes ipar kezdetéről látható emlékek. I. Ferenc tanonc- törvénye, 1822-ből, a könyv alján az utolsó olvasható félmondat: „Ne merészelje Hogy mit ne merészeljen a ta- nonc, már a másik oldalon van. Korabeli kovácsműhely, eredeti szerszámokkal berendezve. És — pécsieknek kuriózum — egy bányavágat modellje, a drótkosárral, kram- pácsokkal, acetilénlámpával. A vitrinben látható a „farbőr", amit a meredekebb vágatokban való közlekedéshez használtak a hajdani bányászok. Bruder-cassa-könyv Pécsről, bányász tisztikard Pécsről. .. Amott, szemben egy timsógyár makettje. Még el se ámulok, amikor már olvashatom az első magyarországi üzleti hirdetményt, a Hőgyészi Fabrika 1730-ban kiadott hirdetését: „... ezen, jelenlévő, ki-nyom- tattatott Czédula által, kinek- kinek tudtára adattatik: Hogy a'kinek kedve lészen, ezen említett Fabrikában mind Egész, s mind pedig Fél-szerű Kal- tunt, Sinóros és Kóz-Barchand- tok .. . válogatva és illendő áron vásárolhat. .Sőt, garanciát is vállalnak. Tulajdonképpen kevés híján minden darabnál elidőzhetnénk. Mert később, a rendőri nyilvántartókönyv láttán eltűnődtem : mikor kezdődött a kommunisták üldözése? Hiszen Reischl Albert győri szappanoslegény vándorkönyvében már 1847-ben beragasztották Vilmos, isten kegyelméből Württenberg királya rendeletét, ami kommunista irányzatú egyesületek betiltását célozza. Hogyan terjedtek el a szocialisztikus eszmék a magyar munkásság körében, hogyan kapcsolódtak az 1848-as szabadságharchoz? Áldozatkészségükről az a céhláda tanúskodik, amelynek fedelén bizonyítvány van a helybeli szűcslegények negyven ezüst forintjáról ... Forradalmiságukról pedig az első magyarországi kollektív szerződés kézirata, amit a korai munkásmozgalom legradikálisabb képviselői, a nyomdászok harcoltak ki 1848 májusában ... Kiegyezés. Fellendül a gazdasági élet, iparosodunk. Makettek sora mutatja a vasútépítkezés fejlődését, aztán egy meghökkentő kép: a kubikus motyója. Talicska, heveder, szerszámok, láda. S a korabeli kereseti viszonyok. Egy icce bor 10 krajcár, 1 cipó 20 krajcár, 1 font szalonna 48 krajcár, 1 tányér birkagulyás 10 krajcár. A kubikus napi keresete 25 krajcár. Egy tányér birkagulyás, egy kis kenyér, s mehe tett vasutat építeni. 1868, megalakult az Általános Munkás Egylet. Hivatalosan ettől számítjuk a magyar munkásmozgalmat. A század végén kibontakozik a szakszervezeti mozgalom. Kedves pécsi vonatkozásaival találkozhatunk: egykori fénykép a pécs-mecsekszabolcsi bányász szakszervezeti helyiségről. A szobasarok hasonlóképpen van berendezve, újságtartó a falon, fonott székek, könyvszekrény, s a három kép is ugyanaz ... Marx, Engels, Ferdinand Lassalle egy nagy zászlóval a kezében. — Hódmezővásárhelyen jártunkban — mesél a muzeológus — átnéztük a munkásklub padlását. És találtam egy Marxot ábrázoló képet, rémlett, hogy már láttam valahol. A mecsekszabolcsi fényképen. Megnéztem a hátát, rajta volt az 1890-es pecsét... Előkerült Engels, Petőfi és Lassalle is, # ugyanazok a korabeli sokszorosított nyomatok, amik a fényképen szerepelnek. Nyolcvan év után így került elő ez az emlék is. Fekete könyv. Száz példány, hetvenhét fotográfia — minden rendőrkapitányság megkapta. Báró Bánffy Dezső kormánya már igen keményen üldözte a baloldali érzelmű embereket. Hogyan is engedte volna az eretnek eszméket hirdetni! Megharagudott volna rá az a tizenöt bajuszos, pofaszakállas és tekintélyes úr, akik bambán néznek a fényképezőgép lencséjébe: a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatótanácsa. Az ő kezükbe összpontosult az iparvállalatok jó része: kialakul a nagyipar, bontakozik a kapitalizmus. Makett ábrázolja, hol voltak gyáraik, bányáik, más érdekeltségeik. A gyári enteriőr egy esztergapad és fúrógép a századfordulóról. A fúrógépet a szövetkezet, amely használta, alig akarta a múzeumnak odaadni, megesküdtek, hogy ma sincs jobb... Proli-lakás belseje, ganggal, lichthoffal, bútorzattal, minden berendezéssel. A Szociáldemokrata Párt titkársága, és a központi lap, a Népszava szerkesztősége ... Látható az a rotációs nyomdagép, amelyen 1905-től 1909-ig nyomták a Népszavát. Felpergő események — 1905, — az első általános politikai sztrájk, s a vég: 1912 vérvörös csütörtökje . .. Ettől kezdve a vér szinte állandó jelzője a kiállításnak. Világháborús propaganda. Hirdetőoszlop. És akárhová tekintek, kuriózum mindenütt. Ady Endrének, a Világ 1915. január 24-i számában „Levél helyett Gogának” című publicisztikája és mellette a kézirat. Vajon mit húzott ki a szerkesztő? Ezt: „...de nekem láj a szerb-komitácsi szive is, amelybe a Skoda, vagy Weiss Manfred golyója beletalált". Hadifogság. Ki gondolná, hogy a Szovjetunióban 30 magyar nyelvű lapot adtak ki a hadifoglyok?! És a játékos ember — pontosabban a politizálva játszó ember — festett magának kártyát. A tök: kapitalizmus. A zöld: militarizmus. A makk: klerikalizmus. S a piros: forradalom. Ráírva: készítette Petropavlovskban, 1919- ben Bárkányi Jenő. És elérkeztünk 1919-hez. Lánchídi csata. Egy fekete köpeny, szakadozott szélű lyukkal, ott a szív tájékán, s egy halotti anyakönyvi kivonat, amely bizonyítja, hogy Rizner István meghalt. Tanácsköztársaság. Három vonalon követhetik nyomon az eseményeket. A megalakulás, szervezeti felépítkezés, az agitáció rek- vizitumai láthatók, a Tanács- köztársaság gazdasági, kulturális és szociális intézkedései, valamint a hadműveletek időrendi sorrendje. Előttünk a 133 nap története, csodálatos plakátok, műtárgyak, újságok, benne Márton Ferenc izgalmas riportrajzai, Latinca Sándor aláírás bályegzője (megnéztem, 2,-vel van). Landler Jenő eltörött szemüvege.., Melyik börtön cellájában találhatták meg? Egészen szorongva fejezi be a látogató a nézelődést. De elég egy pillantás, ki az ablakon, s a szorongás szünő- ben. Szemben az Interkontinental szálló, a Parlament, amott a Váci úti toronyház .. . Élünk, jól élünk — de egyszer el kell jönni a keservek és a szenvedés mauzóleumába is. Kampis Péter A baráber szó - eredeti értelme szerint földmunkást jelent. Hogy az aknamélyítők hol, hogyan és mikor vették fel, illetve használták először ezt a nevet — nehéz lenne megmondani. Az mindenesetre tény: legalább másfél évszázada minden valamire való aknamélyítőmunkás barábernek nevezi magát. Ez a megnevezés tehát egyrészről egy szakmát jelez. Másrészről azonban életmód is. A baráber vakmerő ember. Vállalkozó szellemű ember. Élenjáró ember. A baráber olyan ember, akit nem könnyű túllicitálni. Ez az írás egy baráber életéről szól. Egy bányászember életéről, aki gyerekfejjel kezdte a munkát, mint kortársai közül annyian, s aki feljutott az elismerés, hírnév és népszerűség csúcsaira. Ügy kezdte, mint egy kis pária. Egy kis senki. Amikor először szállt le a bányába, rangja, „értéke", meg sem közelítette annak a lónak a rangját, illetve értékét, mely vele egy- időben kezdte a munkát. Az apja is bányász volt — az lett hát ő is. Bár ez csak az élet gazdasági logikája szerint volt akkor is természetes - emberileg egyáltalán. Az apák mind azt kívánták: a fiuk más legyen. Az apák mind megfogadták: az én fiam, soha . . . Megfogadták, s aztán egy szép napon elindultak egymás mellett a dohos vágatokon. Egy fiú tehát munkába állt. Szorongva-hangoskodva beszállt a nyikorgó, zsíros kasba; összeharapott szájjal leste, hogy csorognak el mellette a föld mélye felé futó fekete méterek, hogy aztán végre kiszálljon odalent, s elinduljon a zsír-, verejték- és porszagú tömeggel, melyben oly egyformává lesz mindenki. Mór nem félt, s természetesen boldog sem volt, mint ahogy azt az ilyen alkalmakról később nyilatkozni szokták. Egyszerű volt minden és természetes. És végtelenül ismerős. Ha valamiféle érzés eluralkodott rajta, hót ez volt az. Annak az érzése, hogy minden olyan, mint képzelte. Mintha már járt volna itt... ' Egy fiú munkába állt. Vetettek rá egy pillantást, s arca már el is tűnt a kontúr- talan arcok tengerében. A negyvenes években vagyunk. S aztán egyszercsak előtűnik ez az arc. Fény hull rá. Nőni kezd, mint a faira vetített portré. Először csak felismerik, majd mindenki ismeri, mert ismerni már-már kötelesség. Neve jelkép lesz, zászló. Neve az újságok címoldalára kerül; tábornokok közt látják, politikusok ölelgetik. Mint egy sztár. — Ezrek rajonganak érte, százak követik. Az ötvenes években vagyunk. Egy baráber a csúcson. Ezek azok az évek, amikor hozzá hasonló százak nevét kapta szárnyaira a hír; százak és ezrek lettek máról holnapra díszfénnyel övezett eszményképpé. Százötven százalék, kétszázötven százalék, ki tudja, hány százalék. Felajánlás, verseny, újabb felajánlás, s újabb győzelem. Szalagcímek a lapok első oldalán. Haditudósítások — a béke frontjáiról. Frontáttörések. Kitüntetések. Aki elöl halad, mindent megkap, amit ember megkaphat. Nemzetköziség jeflenidöben „És nemzetközivé lesz holnapra a világ ..." — hangzik fel az Internacionálé világunk oly sok pontján és annyi nyelvén, szinte átölelve a földgolyót. A proletár-nemzetköziség eszméje egyidős a munkásmozgalom megszületésével. A pro- letárságot saját tapasztalatai győzték meg arról, hogy a világgazdaság és világpolitika porondján összefonódó tőkés- osztállyal szemben nélkülözhetetlen fegyvere az egység. S amióta a marxizmus—leniniz- mus klasszikusai az internacionalizmus követelményét a forradalmi elmélet szerves részévé tették, a szocializmus erői, a kommunista pártok a legna- gyobbfokú tudatossággal törekszenek a nemzetköziség elmélyítésére, átültetésére a mindennapok harcába. Mit jelent? Használtuk a múlt időt a történelmi visszapillantás során, s a jövőidőt az Interna- cionálé utolsó sorának távlatokat idéző kicsengésével. A legkézenfekvőbb igeidő számunkra mégis a jelenidő: mit jelent a proletár internacionalizmus most, 1975 tavaszán, az idei május elsején? A proletár nemzetköziség lényege természetesen nem változik évekkel, még hosszabb lélegzetű korszakokkal sem, változik és állandóan új arculatot nyer azonban a világ, amelyben élünk s ezáltal az internacionalista magatartás érvényesülése a gyakorlatban. A szocializmus világrendszerré vált, három kontinensre terjed ki. A fejlődés menetében meghatározó szerepet játszanak a szocialista közösség országai, gazdasági, politikai és védelmi együttműködésük, tengelyében a Szovjetunióval. Afrika, Ázsia és Latin-Amerika hatalmas térségei többé nem a gyarmatosítók szabad vadász- területei: fiatal nemzeti államok jöttek létre, amelyek nem minden nehézség híján, s nem kevés gonddal, de általában az antiimperialista arcvonalon sorakoznak fel. A tőkés országokban is nő azoknak száma, akik felismerték, hogy a kapitalizmuson nem segít a tüneti kezelés — más társadalmi rendszerrel kell azt felváltani. Különböző feltételek alakultak ki, bonyolult világban élünk — eszerint kell elhatároznunk magunkat a döntésre, cselekvésre. Az internacionalista álláspont jelenidőben annyit jelent, hogy megvalósítjuk mindazon erők világméretű összefogását, amelyek a társadalmi haladást és a békét írták zászlajukra. Méterek, tonnák. Nincs megállás. Követik, majmolják, irigylik, s néhányon talán gyűlölik is. Régen volt.. . A fény kihunyt, a követők el- széledtek, elhaltak — az irigyek másokat irigyelnek. A baráber most zihál, féltüdővel szedi a levegőt. Hallása megromlott, egy kis szél is ágynak dönti. Nyugdíjas — pedig csak ötvenéves. Szőlőt kapál, néha összejön egy-egy régi cimborával, s persze őrzi a megfakult érmeket, okleveleket. Neve? A fiatalok számára mit se mond, a középkorúak számára is csak egy halványuló, távoli eml^k. Aki messziről látja, törődöttnek véli, talán csalódottnak is. Aki felismeri, azt kérdi magában: Megérte? Kellett? Vajon megtenné-e újra? .. . Emlékek, sikerek, csalódások és érzelmek ötvözete ez az írás; egy baráber életének krónikája. Vagy, ha úgy tetszik: egy portré. Egy ember arca a mieink közül. S az ember, akiről szól: Molnár István. A „százméteres” Molnár, a „képviselő" Molnár, az „autós" Molnár... A baráber Molnár. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról, hogy termonukleáris korszakban élünk, amikor a felhalmozódott tömegpusztító fegyverek az emberi civilizáció sokszoros megsemmisítésére elegendőek. Ezért küzdünk úgy a haladó eszmék győzelméért, hogy közben elhárítjuk az atomvilágháború katasztrófáját. Az új társadalmi rendszer győzelmét a példa erejével és vonzásával, viszonylag békés körülmények között, békés versenyben kívánjuk megvalósítani. Mindebből logikusan következik, hogy az internacionalizmus elsőszámú parancsa ma: erősíteni a szocialista országok közösségét, fokozni gazdasági fejlődésüket és erejüket, politikai és diplomáciai tevékenységüket, társadalmi szilárdságukat, védelmi képességüket. Ez a háttér biztosítja, hogy a szocialista országok külpolitikája alapvetően hozzájáruljon a feszültség csökkentéséhez és visszafordíthatatlanná tegye az enyhülés folyamatát. A szocialista országok közösségében is megkülönböztetett hely illeti meg a Szovjetuniót, amely történelmi tapasztalatait és dicső múltját, eredményeit és erőforrásait, valamint következetesen internacionalista politikáját tekintve kiemelkedő szerepet vállalt ebben a küzdelemben. A szocialista országok közösségének erősítése, az egység megbonthatatlanná tétele érdeke e szövetség közvetlen részeseinek, de egyúttal a világ minden jóakaratú és józan emberének. A ma internacionalizmusa a tettek internacionalizmusát jelenti. Nem elegendőek tehát a hangzatos jelmondatok. Pedig, sajnos, erre is van példa: a pekingi maoista vezetés, miközben „forradalmiságáj" ismételgeti, az internacionalista összefogás megbontására törekszik, éket akar verni a békéért és a társadalmi haladásért küzdő különböző osztagok közé. Vajon az úgynevezett „szuperhatalmi tézisek”, amelyek az osztályszempontok elkendőzésével egy furcsa és torz világképet festenek fel, a „gazdag észak” és a „szegény dél" szándékolt szembeállítása nem arra szolgálnak-e, hogy viszályt szítsanak s a szegény és támogatásra egyelőre valóban rászoruló nemzeteket éppen leghívebb barátaikkal ál; lítsák szembe? S nem feledkezhetünk meg azokról sem, akik internacionalizmusukat hangoztatják, s közben nacionalizmust szítanak, ijnös érdekeiket a közös ügy, a közös harc elé helyezik. Egybe forr... A Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság politikáját és cselekedeteit mély internacionalizmus vezérli. Az MSZMP egyszerre érzi magát felelősnek a magyar nép és ez egész nemzetközi kommunista mozgalom előtt. Tevékenységünkben így forr össze a nemzeti érdekek képviselete az internacionalizmus ügyével, a kettő egysége mutatja a helyes utat. A mindennapok során ez a fejlett szocialista társadalom hazai építését, a Szovjetunióval és a testvéri szocialista országokkal való töretlen együttmunkálkodást jelenti, messzemenő részvételt a KGST-ben, a Varsói Szerződésben, a szocialista integrációban; a szolidaritást az antiimperialista politikát folytató országokkal s a tőkés országok munkásosztályaival, a küzdelmet az enyhülés folytatódásáért. És nemzetközivé lesz holnapra a világ ... A nagyszerűnek ígérkező jövőt azonban most, a jelenben alapozzuk meg — mindenekelőtt tettekkel. Réti Ervin afflyswft í'' > s y v j .;. .; .*. :•: ,::' .*: $.. &■? y •. ,; í •:■ ? y 9 i .*. ? o&íií • v í '• í •: .•: . í ••• ,?'.. 'jí } .; :• * ? .•:• •• :• * •:• ••' .< s > í>ft < í < » •■? wj -ív •'I 's i í" •: ®skS$3 MÉMÉIIM BÉKÉS SÁNDOR 1 !x j| £py baráber élete