Dunántúli napló, 1975. május (32. évfolyam, 118-147. szám)

1975-05-07 / 123. szám

2 Dunántúli napló 1975. május 7., szerda A munkaügyi miniszter sajtótájékoztatója Intézkedések a munkásoszlálv helyzetének további javítására A nagyüzemi munkásság keresete az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedik Pécsi tudósok előadásai az Akadémián Tudományos ülésekkel folytatódott a 150 éves MTA ünnepségsorozata Fogadás a szovjet sajtó napja alkalmából A szovjet sajtó napja alkal­mából I. P. Aboimov, a Szov­jetunió budapesti nagykövetsé­gének sajtóattaséja kedden fogadást adott a nagykövetsé­gen. A fogadóson megjelent dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala elnöke, Fodor László, az MSZMP KB agitóciós és propaganda osztályának he­lyettes vezetője, Pálfy József, a MUOSZ elnöke, továbbá az országos lapok, a rádió és te­levízió sok vezetője és vezető munkatársai. Ott voltak V. I. Pavlov nagykövettel az élen a nagykövetség munkatársai, valamint a Budapesten akkre­ditált diplomáciai képviseletek több sajtóattaséja s a Hazánk­ban működő külföldi tudósí­tók. Nyitnak a SZOT nyári üdülői Kedden megérkeztek az el­ső vendégcsoportok a Balaton nyári SZOT üdülőibe, s ezzel a tó partján megkezdődik a szakszervezeti üdülőkben a főszezon, amely május 6-tól október 9-ig tart. Ez idő alatt, mint a SZOT üdülési és sza­natóriumi főigazgatóságán az MTI munkatársának elmondot­ták, 121 ezren pihenhetnek majd itt kedvezményes áron. Közülük mintegy 50 ezren csa­ládoson tölthetnek két hetet az északi és a déli parti SZOT üdülőkben. A nagycsaládosok­nak újabb kedvezményként ez évtől csak két gyermek után kell az üdülésért fizetniük. A többi gyermek ellátása díjta­lan. A 91 Balaton-parti SZOT üdülőház közül elsőként a sió­fokiakat népesítik be a szak- szervezeti beutaltak, 7-én a balatonszéplaki „Ezüstpart" SZOT szállodát veszik birto­kukba — itt egy turnusban ezernél többen pihenhetnek egyszerre. 8-án a balatonlel- lei, a bogiári és a többi üdü­lő is kinyitja kapuit. Az üdülőházak jó előre fel­készültek a szezonra, az épüle­teket kitatarozták, a felszere­léseket felújították. (Munkatársunk telelonjelen- tése.) — Hazánkban a keresők 58 százaléka munkás, 15 százalé­ka szövetkezeti paraszt, 24 szá­zaléka értelmiségi és alkalma­zott. A nemzeti jövedelem lét­rehozásában a munkásság hoz­zájárulása a legdöntőbb. A befejezéshez közeledő negye­dik 5 éves tervidőszak folya­mán figyelembe véve az idei év fejlődési ütemét is, várha­tóan 25 százalékkal nő ha­zánkban az egy főre jutó reál- jövedelem. Ezeknek a tényeknek az is­mertetésével kezdte tegnap délelőtt a Parlamentben sajtó- tájékoztatóját Karakas László munkaügyi miniszter. Részletesen ismertette azután a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztéséről, hely­zetének további javítására ho­zott minisztertanácsi határoza­tok végrehajtásának tapaszta­latait. Az elkövetkezendő időszak legfontosabb feladatainak a munkaügyi miniszter a követ­kezőket mondotta: — Az ötödik ötéves terv el­ső éveiben a munkások és al­kalmazottak körében befejező­dik a 44 órás heti munkaidőre való áttérés. Ezt követően pe­dig hozzá kell kezdeni azok­nak a feltételeknek a fokoza­tos megteremtéséhez, amelyek az MSZMP programnyilatkoza­tával összhangban lehetővé te­szik a munkaidő további csök­kentését, elsősorban a több műszakban és a kedvezőtlen körülmények között dolgozó munkások körében. A bérek alakulását illetően gondoskod­ni kell arról, hogy a nagyüze­mi munkásság kereset-növeke­dési üteme az átlagosnál na­gyobb legyen. Az országgyűlés által a kö­zelmúltban jóváhagyott társa­dalombiztosítási törvényről a miniszter elmondta, hogy an­nak számos szabálya a fizikai munkásokra nézve kedvező. Például 10 évi szolgálat után az eddigi 22 százalék helyett a kereset 33 százaléka lesz a nyugdíj. A törvény egyébként gondoskodik arról is, hogy a nehéz fizikai munka miatt idő­sebb korban ne a már csök­kent teljesítmények, illetve ke­vesebb kereset alapján állapít­sák meg a nyugdíjat, hanem azt egy korábbi időszak kere­seti színvonalának megfelelően „számfejtsék”. Ez az intézke­dés igen előnyösen érinti majd a bányászokat. A munkások szakmai képzett­ségéről és továbbképzéséről Ka­rakas László a következőket mondta. — A műszaki fejlődés egy­re több, egyre magasabb kép­zettségű munkást igényel. Ezért fokozott feladatok hárulnak a szakmunkásképzésre, a felnőtt munkások továbbképzésére. Ennek érdekében ez év őszé­től egységesítik a szakmunkás- képzés tagozatait, az ipari és mezőgazdasági szakközépisko­lákban pedig megkezdjük a szakmunkás képesítés megszer­zését biztosító oktatást. Emel­lett nagy erőfeszítéseket tet­tünk és teszünk az új rendsze­rű munkástovábbképzés meg­teremtésére. 1972 óta mintegy 100 ezer munkás vett részt a különböző tanfolyamokon. Eb­ben az oktatási évben pedig már mintegy 85 ezer szakmun­kás, 65 ezer betanított mun­kás és 33 ezer segédmunkás jár a továbbképző tanfolyamok­ra. 1976-ban megkezdjük a mesterfokú szakmunkásképzést, két év múlva pedig a műveze­tők képzésének új formáját. A munkaügyi miniszter vé­gezetül néhány igen fontos el­képzelésről számolt be. Fejlesz­teni kívánják a továbbdolgo- zásra ösztönző nyugdíjpótlék­rendszert, amely az életkor ké­sőbbi szakaszában magasabb nyugdíjat eredményez. A csök­kent munkaképességűekre is kiterjesztik a rehabilitációt. A több műszakos munkarendben dolgozók eddig csak a har­madik műszakban kaptak pót­lékot: ezt a rendszert is to­vábbfejlesztik oly módon, hogy a második műszakra is fizet­nek majd pótlékot, az éjsza­kai pótlék összegét pedig fel­emelik. Megfelelő variációkat dolgoznak ki az egy főre jutó családi jövedelmek indokolat­lan különbségeinek mérséklé­sére. Emellett azon munkálkod­nak a tárca szakemberei, hogy az egyéni elbíráláson alapuló, ugyanakkor indokolatlanul dif­ferenciált szociális segélyrend­szer a továbbiakban egységes elveken nyugodjék. Salamon Gyula Andrea Jaworska, aki már három éve lengyel asszony — pécsi lány volt. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola elvég­zése után Komlón, majd Pé­csett tanított. Számtalan sike­res fellépést, szép eredményt tudva maga mögött, férjhez ment Andrzej Jaworski kar­nagyhoz Lublinba, Lengyelor­szágba. Az Éneklő ifjúság rendezvénysorozatra az Építők Madrigál kórusának meghívá­sára, vendégsAsreplésre érke­zett Pécsre, a lublini Szkola Muzyczna kamarakórusával. J — Kiutazásom óta tanítok a lublini Zenei Szakközépiskolá­ban, a Szkola Muzycznában. Oktatási módszerük teljesen eltér a mi hagyományainktól. Az általános iskolákban jófor­mán nem beszélhetünk ének­zene tanításról. A mi zenei is­kolánkban háromszoros szű­rőn kerülnek át a gyerekek. Az első hat osztály elvégzése után döntünk először, alkal­mas-e a további zenei tanul­mányokra a tanuló, majd a tizenkettedik osztály elvégzése után kell vizsgát tennie. — Ezek szerint aki eljut az érettségiig, az egyben nagyon képzett zenész is. — Igen, ez biztos. De a vo­kális zenének nincsenek ha­gyományai Lengyelországban, így természetes, hogy a hang­szeres oktatás kerül előtérbe. — A népzene, a népdalok mennyire játszanak fontos sze­repet a lengyel zenei kultúrá­ban? — Úgy érzem, sokkal na­gyobb kultusza van a népi együtteseknek, mint Magyaror­szágon. Azonban ott elsősor­(Munkatársunk telexjelsntése.) Kedden tudományos ülések­kel folytatódott az MTA fenn­állása 150. évfordulójának ün­nepségsorozata az Akadémia székházában. Ezeken három pécsi, vagy Pécsről származott tudós szerepelt. Az orvosi tudományok osztá­lyán Lissák Kálmán tartott elő­adást, amelynek címe: Neu- roendokrin kutatások fejlődése Magyarországon. Lényege pe­dig: a neuroendokrinológia vi­szonylag fiatal ága a tudomány­nak. Mindössze 30 évre tehető a szemlélet kialakulásának kez­dete, melynek alapfeltétele volt az új vizsgáló módszerek lehe­ban a harmonikus mozgáson, a szép népviseleteken van a hangsúly és nem a zenei ré­szen. — A Kodály-mádszer alkal­mazásánál elengedhetetlenül fontos a népdalok ismerete. Hogyan kezdhető el egy tel­jesen új módszer idegen nyel­vű tanítása? — Oskar Colberg lengyel népdalgyűjtő többkötetes könyvéből megtanultam 100— 150 dalt, hogy az alapot, a ki­indulást megteremtsem ma­gamnak. Kodály példatárakat vittem ki. Az iskolában támo­gatják az újszerű kezdeménye­zéseket, ebben a tanévben kezdtem el az elsősök tanítá­sát, természetesen a lengyel népdalt véve alapul. Tudom, hogy még csak a kezdetnél tartok, mert a kórus, mellyel eljöttünk az eddigi egyetlen felmutatható eredményem. A kórus tagjaival beszélget­ve a legtöbbször az hangzott el, hogy míg régebben csupán azért jártak el a próbákra, mert kötelező volt, most meg­szerették az éneklést. Úgy ér­zik hangzásában sokkal egy­ségesebb a kórus. — A Pécsett vendégszereplő együttes „friss” kórus, mind­össze pár hónapja dolgozunk együtt. így érthető, hogy a magyar kórusokat hallgatva sokat tanultak, tapasztalatcse­rének is felfogható ittlétünk. Nagyon megszerették a gyere­kek a magyar népdalokat, el­ragadtatással hallgatták a rendkívül muzikális magyar diákok szereplését. Hárságyi tősége. A neuroendokrinológia magában foglalja az egész en­dokrinológiát, beleértve az ideg- rendszer és az endokrin rend­szer kölcsönhatását, valamint az intergranduláris szabályzá­sok és a perifériás endokrin­szervek működésének kérdését is. Az előadás rövid áttekintést adott azokról a kiemelkedőbb eredményekről,, amelyek az el­múlt 30 év folyamán a magyar kutatóintézetekben születtek és eljutottak a nemzetközi élvonal­ba. Kívánatos lenne — mondta Lissák Kálmán —, hogy az el­méleti alapkutatások eredmé­nyei minél hamarabb menjenek át a gyakorlatba. Az elméleti, valamint a klinikai endokrino- lóqiának eddiginél gyümölcsö­zőbb együttműködése hazánk jobb egészségügyi ellátását is szolgálná. Kerpel-Fronius Ödön akadé­mikus, aki tudományos tevé­kenységének javát a pécsi gyer­mekklinika igazgatójaként fej­tette ki, A gyomor bélcsatornán keresztül létreiövő só- és víz- veszteségek keletkezési me­chanizmusa és klinikai követ­kezményei címmel tartott elő­adást. Elmondta: a világ na­gyobb részén ma is tömegbe­tegség a csecsemőkori bélhurut, mely az eqészségügyi világszer­vezet adatai szerint évi 5 mil­lió áldozatot síed. Nem sike­rült még a kolera-járványok teljes megszüntetése sem, éven­te közel kétszázezer esetet je­lentenek. A fejlett országokban, így hazánkban is, — az utolsó év­tizedekben a jobb hygienes vi­szonyok és a kórélettani elvál­tozások ismeretében végzett oki kezelés eredményeként — a sú­lyos bélhurut jóval ritkább lett. Veszteségek qyakorlatilag csu­pán koraszülött vagy sorvadt csecsemők fertőzése esetén for­dulnak elő. Életveszélyes elvál­tozások a szervezetben erős só- és vízveszteségek miatt kelet­keznek. Az ezen elváltozások isme­retében végzett folyadékkezelés sikerei az orvostudomány na­gyobb eredményei közé sorolha­tók. A fiziológiai és történettudo­mányok osztályán Kelemen László, debreceni professzor, a pszichológiai tudományok dok­tora A pszichológia eredményei­nek felhasználása az oktatás korszerűsítésében: időszerű pe­dagógiai lélektani kutatások cí­mű előadását mondta el. Kele­men professzor évekig a Pécsi Tanárképző Főiskola pszicholó­giai tanszékének vezetője volt. Elöljáróban kifejtette, hogy a neveléstörténet tanulsága sze­rint az új pedagógiai kezdemé­nyezések jelentős részben pszi­chológusoktól indultak ki. Az ál­talános lélektan, a fejlődéslélek­tan, a szociálpszichológia, a munkalélektan és az alkalmazott lélektan hosszú sora adhat ter­mékenyítő gondolatokat ma is a pedagógiának. Az időszerű pedagógiai prob­lémák közül először is az is­meretek és a képességfejlesz­tés (a materiális és a formá­lis képzés) viszonyával kapcso­latos vitában foglalt állást. Rá­mutatott, hogy a tanulás első­sorban feladatmegoldás s ezért a nagy átviteli hatású, átfogó műveleti szerkezetekre kell he­lyezni a hangsúlyt. Állást fog­lalt a túlterhelés kérdésében is, melyhez leginkább az életkori sajátosságokra vonatkozó pszi­chológiai megállapítások adnak megfelelő támpontot. Az ide­vonatkozó kísérletek többsége hamis körben mozog — mond­ta Kelemen László —, melyből csak a fejlesztő hatású oktató kísérletekkel lehet kitérni. Földessy Dénes Hol tart ma a természetvédelem? (Munkatársunk jelenti.) A bonyolult földjogi és kisa­játítási viták miatt öt év meg­feszített munka kellett ahhoz, hogy ,a Hortobágy Nemzeti Park lehessen. Tegyük hozzá, az egyetlen üzemeltetett nem­zeti park a világon, ahol ott legel a birka, ott élnek, dol­goznak a pásztorok, mint ré­gen. A második legnagyobb, több, mint 30 ezer hektáros nemzeti parkunkat, a tanyás Kiskunságot már két év alatt sikerült védetté nyilvánítani, S harmadik nemzeti parkunkat a Bükk-fensíkot — ez most van folyamatban — egy éven be­lül védelem alá vonják. Vál­tozóban van a kezdeti ellen­séges szemlélet, az érintett ál­lami, szövetkezeti szervek egy­re kevesebb akadályt gördíte­nek a természetvédők mun­kája elé. Meggyorsult a mun­ka. Az Országos Természet- védelmi Hivatal mind nagyobb ütemben tudja védelem alá vonni, s ezzel a jövő generá­cióknak megmenteni ritka és sajátos természeti értékeinket. Hol tart ma a természetvé­delem nálunk, s milyen fejlesz­tés várható a következő évek­ben. Erről az egész ország köz­véleményét érdeklő kérdésről tájékoztatta a sajtó munkatár­sait szerdán délelőtt Budapes­Uj nemzeti parkok Tájvédelmi körzet lesz a Zselicség és a Kelet-Mecsek ten a Magyar Sajtó Házában Rakonczay Zoltán, az Orszá­gos Természetvédelmi Hivatal elnöke. A világon a szárazföld egy százaléka védett, hazánkban 1,2 százalék ma az arány, de a cél a terület 5 százalékára kiterjeszteni a védelmet. Miről indulunk el? Van két nemzeti parkunk, négy tájvédelmi kör­zetünk — Tihany, Badacsony, Mártély, Barcs — ezen kívül 99 országos és 223 kisebb me­gyei jelentőségű védett terüle­tünk. Ez összesen 117 593 hek­tár, ami pillanatnyilag véde­lem alatt áll. Tavaly még csak 85 ezer hektárról beszélhet­tünk. A fejlesztésnek ez a sza­kasza nem látványos, de na­gyon sürgős, hangsúlyozta az OTVH elnöke. Ebben az inten­zív szakaszban minél nagyobb területet kell védelem alá von­ni, hogy megállíthassuk a rom­bolást. Csak azután kerülhet sor a természeten ejtett se­bek begyógyítására. A természetvédelem 15 éves fejlesztési tervkoncepciója alapján, — mely még jóvá­hagyásra vár — amiben 1976. és 1990. között 500 ezer hek­tárra kívánják a védelmet ki­terjeszteni. Ennek a fele er­dő, a másik fele mezőgazda­ságilag művelt, illetve művelés alatt nem álló — szik, futó­homok, kopár, stb. terület. E program szerint 1990-re négy nemzeti parkunk lesz — negye­dik az aggteleki — területük 150 ezer hektárt tesz majd ki A négy tájvédelmi körzet szá­mát 46-ra emelik, 250 ezer hektár területre. Új tájvédelmi körzetek alakulnak ki még eb­ben az évben: Lázbérc, Ge­menc, Sághegy, Szentgyörgy- völgy, Dévaványa, bővítik a Kis- Balaton és Tihany körzetét. Jövőre, vagyis 1976-ban terve­zik tájvédelmi körzetté nyilvá­nítani a Zselicséget, a Kelet- Mecseket, a Kelet-Mátrát, a Fertő-tavat, a Hanságot és Hol­lókőt. 1976-tól 1990-ig fokoza­tosan további tájvédelmi kör­zeteket jelölnek ki. Rónaszékiné Kodály-módszer Lublinban Vendégünk a lengyel ifjúsági kórus

Next

/
Thumbnails
Contents