Dunántúli napló, 1975. május (32. évfolyam, 118-147. szám)

1975-05-06 / 122. szám

Or. Bíró József előadása Harminc éve szabad Csehszlovákia Nagygyűlés Budapesten Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese méltatta az évforduló történelmi jelentőségét Csehszlovákia felszabadulá­sának 30. évfordulója alkal­mából hétfőn Budapesten nagygyűlést rendezett az MSZMP Központi Bizottsága, a Budapesti Pártbizottság és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a Danuvia Gorkij Művelődési Házban. A nagygyűlés elnökségében foglalt helyet Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, drr Ortutay Gyula, az Elnöki Tanács tag­ja, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, dr. Polinsz- ky Károly oktatási miniszter, Somogyi Sándor, az MSZMP Budapesti Bizottságának titká­ra, Roska István külügyminisz­ter-helyettes,. dr. Szűrös Má­tyás, az MSZMP Központi Bi­zottságának osztályvezető he­lyettese, Kelemen Lajos, a Fő­városi Tanács elnökhelyettese, lllisz László, a KISZ Központi Bizottságának titkára, Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Or­szágos Tanácsának elnöke és Duschek Lajosné, a SZOT tit­kára, s ugyancsak az elnökség tagjai voltak a XIV. kerület, valamint a Danuvia Gyár párt­ós gazdasági vezetői, munkás­kollektívájának képviselői. A csehszlovák és a magyar himnusz elhangzása után S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkára nyitotta meg a nagygyűlést. Ezután Huszár István, a Minisztertanács el­nökhelyettese lépett a mikro­fonhoz: Bevezetőben Huszár István az MSZMP Központi Bizottsá­ga, a kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében köszöntötte a nagy­gyűlés résztvevőit, majd rámu­tatott: — Csehszlovákia annak ide­jén az első államok között vált a hitlerista fasizmus világural­mi törekvéseinek áldozatává, és 30 évvel ezelőtt, éppen azon a napon — a győzelem napján — szabadult fel a fa­siszta rabság alól, amikor a második világháború az euró­pai kontinensen befejeződött. 1939 sötét napjaiban, miután a náci fasizmus előbb megcson­kította, majd egyszerűen el­foglalta, darabokra szakította Csehszlovákiát, sokak előtt ta­lán kétségessé vált a csehszlo­vák államiság helyreállításá­nak, a cseh és a szlovák nép függetlensége, szabadsága ki­vívásának még a reménye is. A cseh és a szlovák népnek ezt a reményét — mint Európa annyi más nemzetéét — a Szovjetunió hadserege váltotta valóra. A szovjet és a szovjet földön megalakult, Ludvik Svoboda vezette — csehszlo­vák hadsereg vállvetve harcolt. A csehszlovák katonák harcol­tak a kurszki, kijevi csatákban és hősies küzdelemben, súlyos véráldozatok árán a Dukla-há- gónál szovjet bajtársaikkal együtt lépték át a Kárpátok gerincét, s tisztították meg a fasiszta hordáktól a szlovák hegyeket, a Cseh és a Morva síkságot. Beszélt arról is a «ónok, hogy a fasiszta uralom kezde­tén, 1939-ben ragadott fegy­vert a szlovák népi ellenállási mozgalom, és az évek során a partizánháború mind széle­sebb méreteket öltött. Sorai­ban ott harcolt Gustáv Husák, testvérpártunk első titkára és Laco Novomesky, a kiváló köl­tő és közéleti személyiség is. Az ellenállási mozgalom a zeti szabadságának, állami függetlenségének és sikeres szocialista fejlődésének alapja* — amint azt az MSZMP XI. kongresszusán mondott beszé­dében Gustáv Husák hangsú­lyozta — a történelem által igazoltan: a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő szilárd köteléke. pórt kezdeményezésére meg­alakította a Szlovák Nemzeti Tanácsot. Ez a politikai szer­vezet vezette az ellenállás tör­ténetének egyik legnagysze­rűbb küzdelmét, a szlovák nemzeti felkelést. A szovjet hadsereg azonnal a felkelés segítségére sietett, az I. ukrán front harckocsi-alakulatai bá­mulatos gyorsasággal átkeltek az Érchegységen. A szovjet katonák közben szétverték a megszálló fasiszta alakulato­kat, felszabadították Csehszlo­vákia fővárosát, 1945. május 9-én beteljesedett Csehszlová­kia nemzeteinek vágya: sza­bad és független lett az or­szág. — A testvéri Csehszlovákia a felszabadulás óta eltelt há­rom évtized alatt olyan társa­dalmi, politikai és gazdasági eredményeket ért el, amelyek­re méltán lehet büszke. Nem­Szólt Huszár István arról is, hogy a magyar nép figyelem­mel kíséri a három évtizede szabad testvéri Csehszlovákia szocialista építőmunkájpt. Megemlítette, hogy a világ la­kosságának alig 0,4 százalékát képviselő cseh és szlovák dol­gozók a világon megtermelt összes nemzeti jövedelem 1,3 százalékát adják. A szocialis­ta Csehszlovákia külkereske­delmének 70 százalékát a szo­cialista országokkal bonyolítja le. örömünkre szolgál, hogy hazánk a negyedik helyet fog­lalja el Csehszlovákia külkeres­kedelmi partnereinek sorában. A testvérország nagyszerű fejlődése bizonyítéka annak, hogy Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja jó programot adott a szocializmus építéséhez,' a cseh és a szlovák dolgozó nép már a fejlett szocialista tár­sadalom fölépítésén dolgozik. Hangsúlyozta a Miniszterta­nács elnökhelyettese, hogy a két szocialista ország, a baráti Csehszlovákia és Magyaror­szág immár három évtizede közös úton jár. A nemzetközi politikát ille­tően Huszár István kiemelte, hogy a 30 évvel ezelőtti ese­mények Csehszlovákiában nemcsak a belpolitikai teendő­ket szabták meg, hanem a kül­politika irányvonalát is meg­határozták. A szocialista inter­nacionalizmus szellemében folytatott csehszlovák külpoli­tika alapja ma - mondta — a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országával fenn­álló szoros egység, testvéri ba­rátság és együttműködés. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság, valamint a többi szocialista ország kommunista és munkáspártjai együttesen küzdenek a nemzetközi problé­mák megoldásáért. — Barátságunk a szocialista Csehszlovákiával megbontha­tatlan. A magyar-csehszlovák barátság meggyőződésünkből fakad. Népeink három évtizede kialakult újtípusú barátságá- ' nak, egymásra találásának olyan keretet ad a szocialista államközösség, amelyet sem­miféle más társadalmi-politikai rendszer nem adott és nem is adhat - jelentette ki Huszár István, majd beszédét a cseh, a szlovák és a magyar nép szocialista alapokon kialakult és erősödő barátságának, Csehszlovákia szocializmust építő népeinek éltetésével fe­jezte be. Megnyílt a műszaki propagandahónap Púja Frigyes hazaérkezett Vasárnap Kairóból haza­érkezett Púja Frigyes kül­ügyminiszter, aki Iszmail Fahmi-nak, az Egyiptomi Arab Köztársaság külügy­miniszterének meghívására hivatalos látogatáson járt az EAK-ban. Szadat egyip­tomi köztársasági elnök va­sárnap Kairóban fogadta Púja Frigyest. A Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek Baranya megyei Szervezete, valamint a Magyar Közgazdasági Társa­ság ebben az esztendőben ti­zedik alkalommal rendezi meg a műszaki és közgazdasági propaganda hónapot, amelynek megnyitóját tegnap délután tar­tották Pécsett, a Fegyveres Erők Klubjának színháztermében. A vendégeket a rendezőszer­vek nevében dr. Nagy József, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Megyei Párt- bizottság első titkára köszön­tötte. Az elnökségben foglalt helyet dr. Bíró József, az MSZMP KB tagja, külkereskedelmi mi­niszter, Horváth Lajos, Baranya megye Tanácsának elnöke, Szi­li József, az SZMT titkára, Wie­der Béla, Pécs megyei város Tanácsának elnöke, Jazbinsek Vilmos, az MTESZ megyei szer­vezetének elnöke, valamint Tó­ka Jenő, a Magyar Közgazda- sági Társaság helyi szervezeté­nek elnöke. Dr. Nagy József megnyitójá­ban méltatta a műszaki és köz- gazdasági propaganda hóna­pot. Utalt arra, hogy az,elmúlt esztendőben mintegy harminc­ezer érdeklődő vett részt a kü­lönböző rendezvényeken és az idei programot figyelembe véve is megtalálhatja a mérnök, a közgazdász, a tanuló az érdek­lődési körének megfelelő prog­ramot. Dr. Nagy József bevezetőjét követően dr. Bíró József kül­kereskedelmi miniszter tartott előadást a világgazdaság és a Külföldi szakszervezeti küldöttség Baranyában A Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnökségének meghí­vására a május elsejei ün­nepségekre hazánkba érkezett vezető beosztású külföldi szak- szervezeti küldöttség 12 fős csoportja kétnapos látogatás­ra Pécsre érkezett. Tegnap, az SZMT Hírlapolvasójában Neu­bauer József, az SZMT vezető titkára köszöntötte a Csehszlo­vákiából, Vietnamból, Olaszor­szágból, Algériából, Kuwaitból, Irakból, Libanonból érkezett szakszervezeti vezetőket, a mun­kában élenjáró dolgozókat. A fogadáson megjelent Beck Fe­renc, az SZMT elnöke, Rameisl Ferencné és Szili József, az SZMT titkárai és Kolonics Mi- hályné, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának munka­társa. Neubauer József tájékoztatta a vendégeket a megye föld­rajzi, éghajlati adottságairól, természeti kincseiről, iparszer­kezetéről, mezőgazdaságáról. A tájékoztató után a küldött­ség tagjai Pécs nevezetességei­vel ismerkedtek, délután a Ba­ranya megyei Tejipari Vállalat­hoz látogattak el, majd a har­kányi fürdőt és a Villányi Ál­lami Gazdaságot tekintették meg. Ma délelőtt Mohács ne­vezetességeivel ismerkednek és Neubauer József tájékoztatóját mondja. ellátogatnak a mohácsi Farost- lemezgyárba. A pécsi Zsolnay múzeum és a tv-torony megte­kintése után a kora délutáni órákban visszatérnek Budapest­külkereskedelem fejlesztésének aktuális kérdéseiről. A miniszter elvtárs rövid tör­ténelmi áttekintést adott a kül­kereskedelem fejlődéséről, amely a tömegtermelés, a nagyszériák gyártásának elter­jedését követően din' mikus fej­lődésnek indult az ^tész vilá­gon. Ezt követően a^ll beszélt, hogy a hetvenes évek elején kialakult infláció a tőkés or­szágokban a valuta-rendszert sem kímélte, aminek következ­tében az Egyesült Államok le­értékelte a dollárt, így meg­szűntek a rögzített valuta-ár­folyamok. A tőkés országokban előretört a spekuláció, elmélyült az olajválság, összeszűkült a hitelpiac. Hazánk, amely jelentős keres­kedelmi forgalmat bonyolít le, a különböző átmeneti intézke­dések hatására nem érezte meg jelentősen a tőkés gazdaság válságát. 1973-ban 8,3 száza­lékkal nőtt a külkereskedelmi forgalmunk, 3 százalékkal csök­kent az import és 21 százalékkal exportáltunk több árucikket, mint az azt megelőző évben. Külkereskedelmi miniszterünk így folytatta a továbbiakban: — Harminc év alatt nagy vál­tozásokon mentünk át, amely a külkereskedelem áruösszeté­telében is jelentkezett. Hazánk­ban is előtérbe került a nagy- sorozatú termelés, a technoló­giák korszerűsítése: példaként azt hiszem elég, ha csak a járműipart, a könnyűipart, illet­ve a gépgyártást említem. Dr. Bíró József azután arról szólt, hogy a termelést a to­vábbiakban is úgy kell irányí­tani, hogy az alkalmazkodjon a piac változásaihoz, követke­zésképpen az egyes iparágak­ban a specializálódás, a kon­centrálódás irányába kell ha­ladnunk. Nem hagyva figyel­men kívül a gazdasági haté­konyságot. A szocialista országokkal kapcsolatos külkereskedelmi forgalmunkról, az integrációs programról előadásának befe­jező részében a következőket mondotta:- Külkereskedelmi forgal­munk kétharmadát a szocialista országokkal bonyolítjuk le. Ez meghatározó jelentőségű, biz­tonságot és távolabbi előrelátást is jelent számunkra. Ám úgy ítéljük meg, hogy az integrá­ciós programot gyorsítani szük­séges, emellett jobban ki kell használnunk a két- és több­oldalú kapcsolatok adta lehető­ségeket, a szakosítás, a koo­peráció, valamint a szellemi értékek cseréjének kölcsönös előnyeit. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 122. szám 1975. május 6., kedd Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja KS/D. NAPLÓ. TELEFOTC

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents