Dunántúli napló, 1975. május (32. évfolyam, 118-147. szám)
1975-05-31 / 147. szám
25 éves a Polgári Védelem A MEGYEI PARANCSNOKSÁG JUBILEUMI VERSENYFELHÍVÁSA A Polgári Védelem megalakulásának 25. évfordulójára az Országos Parancsnokság jubileumi versenyt rendez a műszaki-mentő, a vegyivédelmi szakszolgálatok és a szakszolgálati alakulatok, az egészségügyi szakszolgálati alakulatok szakaszai részére. A jubileumi versenyek célja: az elmúlt negyedszázad eredményeit számbavéve bemutatni az ország dolgozóinak a polgári védelem magas szintű felkészültségét és demonstrálni a polgári védelmi szervezetek munkáját hazánk, szocialista építő- munkánk megvédésére. E versenyeken a polgári védelmi alegységek a gyakorlatban mutatják be a kiképzések során elsajátított ismereteiket, felkészültségüket. Az alegységek parancsnokai és beosztott állománya önkéntes jelentkezésükkel, aktivitásukkal segítsék elő a jubileumi versenyeken való részvételt és felkészültségüknek megfelelően biztosítsák annak sikeres végrehajtását. Az alegységek a területileg illetékes városi, járási polgári védelmi parancsnokságnál nyújtsák be nevezésüket. A verseny helyéről és idejéről a szervező parancsnokságok tájékoztatják a benevezett alegységek parancsnokait. A városi, járási alapszintű versenyek: július 1-től augusztus 15-ig, a megyei döntők augusztus 15-tőL szeptember 12-ig, az országos döntők októberben, a kiképzéseken elsajátított ismeretekből összeállított versenykövetelmény alapján kerülnek megrendezésre. A benevezett és a követelményeknek megfelelő alegységeket - továbbjutástól függetlenül - kiképzettnek kell nyilvánítani. A Polgári Védelem Baranya megyei Parancsnoksága és az MSZMP alapszervezete felkéri a polgári védelem valamennyi beosztottját, aktivistáját és parancsnokát, hogy részvételükkel, támogatásukkal segítsék elő e nagy jelentőségű - az egész ország polgári védelmi szervezeteit átfogó - verseny megszervezését és végrehajtását. A korszerű háború pusztító eszközei A hadtudomány jelenlegi álláspontja szerint a jövő háborúja az eddigi háborúk veszteségeit lényegesen meghaladó, korlátlan térbeli kiterjedésű háború lesz, amelyben a hadviselés alapvető módját az összpontosított rakéta-atomcsa- pások fogják képezni, de közben felhasználják a hagyományos, a vegyi és biológiai fegyvereket is. Elengedhetetlenül fontos tehát, hogy a lakosság megismerje a tömegpusztító fegyverek hatását és az ellenük való védekezés módjait, mert a korszerű háborúban eltűnnek a hátország és a hadszíntér közötti különbségek. Atomfegyver Az atomfegyver hatásai a magenergia felszabadulásán alapulnak. Az atombomba robbanásakor a magenergia fel- szabadulását a nehéz elemek atommagjainak hasadásával idézzük elő mesterséges úton, a hidrogénbomba robbanásakor a könnyű atommagok nehezebb atommagokká való egyesülése után felszabadult magenergia eredményezi a hatást. A felszabaduló energia több formában jelentkezik. Fény és hősugárzás: a robbanás pillanatában több 10 millió C fokos tűzgömb alakjában jelentkezik. A távolságtól függően az embereknél különböző fokú égési sérülést okoz, a területen' nagy kiterjedésű tüzek keletkeznek. A fénysugárzás átmeneti, vagy teljes vakságot okozhat. Lőhőhullám: a keletkező tűzgömb és a környezete között levő óriási a hőmérséklet különbség,- a tűzgömb gyors növekedése ütésként hat a levegőre. Az ütés által keletkezeti hullám 500 m/mp. sebességgel halad minden irányban, a föld irányában a légnyomás ütő- erővel hat. Radioaktív sugárás: a robbanás pillananatától hat a szabadban tartózkodó ember szervezetére. A kezdeti sugárzás az atombomba anyagából keletkezik és közel egy percig tart. A maradó sugárzás a talajanyagból és az atombomba anyagából keletkezik, amiből a jellegzetes gomba alakú felhő jön létre. Ezt a sugárzó anyagtömeget a szél nagy távolságokra elviszi, miáltal a talajra Tervszerű felkészüléssel életeket és javakat menthetünk meg kihullva nagy területet szeny- nyez. A radioaktív sugárzás az ember számára veszélyt jelent. összegezésként: az atomfegyver az emberre összetett hatást gyakorol és így kombinált sérülést okoz. gek bénító hatást fejtenek ki az idegekre ez által a szervezet elveszti cselekvő képességét és rövid idő múlva bekövetkezik a halál. A vegyianyagokat különböző módon lehet a területre eljutLEM Vegyi fegyverek A vegyi fegyver olyan tömeg- pusztító vegyületeket jelent, melyek a szervezetbe hatolva káros elváltozásokat, súlyosabb esetben halált okozhatnak. A legveszélyesebb mérgező harcanyagok: Vérmérgek: általános hatású mérgező harcanyagoknak is nevezik. Elsősorban belégzés útján kerülnek a szervezetbe, vérkeringési hálózatba. Gátolják a vér oxigén-ellátását, ezáltal súlyos megbetegedést és gyors halált okoznak. Hólyaghúzó harcanydfgok: a testfelszín szövetrétegét megtámadva súlyos elváltozást és halált okoznak. A bőrfelületen keresztül felszívódva égéshez hasonló hólyagképződést hoz létre. Csak felszívódás után fejti ki hatását. A gyógyulás hosz- szú ideig tart. Idegmérgek: félelmetes hatásúak és gyorsan ölök. A mértatni. Harci alkalmazásukat az időjárás nagymértékben befolyásolja. Legkedvezőbb a száraz, napos idő és a kis légmozgás. A mérgező anyagok a föld felületére ülepedve szeny- nyezik a talajt és a tereptárgyakat. Biológiai fegyverek Az élőerők megbetegítése, vagy elpusztítása szempontjából a biológiai fegyverek jelentős pusztító erőt képviselnek. Biológiai fegyverként az élő mikroorganizmusokat, vagy azok mérgező termékeit használják fel az emberi-állati és növényi betegségek előidézésére vagy elpusztítására. A baktériumok, bacilusok, vírusok, gombák harci felhasználása nagy veszélyt jelent a polgári lakosság tömegeire. Az alkalNegyedszázad a polgári védelem szolgálatában a számadás 0 HÉTVÉGE képzettek száma elérte a 170 000 főt. Baranyában 1967. szeptember 12-én a párt-, állami és társadalmi szervek vezetőit tájékoztatta dr. Sajnovics János ezredes a Polgári Védelem Országos Parancsnokságának törzsparancsnoka a polgári védelem előtt álló legfontosabb feladatokról. Még ebben az évben a fejlődés lemérése érdekében Pécsett harcászati gyakorlatot tartottunk, amelyen 3000 fő vett részt. A gyakorlat célja a kívülről való mentés, mentesítés végrehajtása volt. Hasonló jelleggel történt 1969- ben Komlón harcászati gyakorlat, amelynek feltevése szerint a másodlagos hatás elleni védelem érdekében 9—12 óráig teljes elzárkózást valósítottak meg a lakosság fegyelmezett közreműködésével. E harcászati gyakorlatok igazolták, hogy a parancsnokságok, szakszolgálati alakulatok, önvédelmi egységek a tanultakat fel tudják használni a feltételes feladatok megoldására. A polgári védelmi szervezetek és alakulatok továbbfejlesztése a 70-es évek elején megtörtént. Szervezettségében most a legmagasabb fokon vannak és eddigi tevékenységük igazolják az intézkedés helyességét. Az új szervezeti formákban legjelentősebbek a vállalatoknál létrehozott szakszolgálati alakulatok. A lakosság és a dolgozók felkészítése érdekében polgári védelmi vetélkedőket szerveztünk, kiállításokat rendeztünk, bemutatásokat szerveztünk, hogy ezzel is segítséget nyújtsunk az állampolgárok felkészítésében. Az eredmények elérésében élveztük a párt-, állami szervezetek segítségét, hiszen nélkülük ezt az eredményt elérni nem tudtuk volna. Ez az év ismét a felmérés és a számadás éve, mert mind a parancsnokságoknak és szak- szolgálatoknak, mind az üzemi szervezeteknek vizsgázniuk kell az eddigi felkészültségből. Horváth József alezredes Pécs városi törzsparancsnok mázott biológiai harcanyag bejut a szervezetbe, megtelepszik, elszaporodik és a lappangási idő után megbetegszik a szervezet. A fertőzések lehetnek: bélfertőzések, légúti fertőzések, vérfertőzések, bőrfertőzések, s azokat előidézhetik mesterséges úton az állatállomány és a kultúrnövények ellen is. Célbajuttatás A tömegpusztító fegyverek célbajuttatásának alapvető módjai a rakéta és a légierő eszközei. A korszerű hadviselés megvívásának továbbra is jelentős szerep jut az ember vezette repülőgépeknek. A NATO országok támaszpontjain, melyek a szocialista országok körül épültek ki, nagyon sok repülőgép állomásozik. Ezek 2000—4000 kilométer mélységben képesek területet támadni. Sebességük , óránként 1000—1400 kilométer között mozog. Egyszerre több tonna bomba szállítására képes. A viszonylagos kis sebesség és alacsony repülési magasság az oka, hogy lokátor rendszerrel könnyen felderíthető, bemérhető és megsemmisíthető. Előnyös az alkalmazás szempontjából, hogy nagy a manőverező mozgási lehetősége, ki tudja vonni magát a légiharc körülményeiből. A bombaterhelése más célpontokra átirányítható. A rakéta gyűjtőfogalom, mely magában foglal minden olyan lövedék formájú testet, amit reaktív hajtóművel láttak el és haladásához nincs szükség levegőre. Ha azonban valamilyen harcanyagot tartalmaz a rakétafej, akkor rakétalövedéknek nevezzük. A hadászati rakéták 10—15-szörös hangsebességet érnek el, hatótávolságuk pedig 10—16 000 km-t. A modern rakétafejek egyszerre több küfönböző célpontra irányítható tömegpusztító fegyvert szállíthatnak. Nagy magasságban közelítik meg a célt. A nagy sebességük miatt rendkívül kicsi az észleléstől a riasztásig eltelt idő. Megsemmisítésükre ellenrakéta-rendszer van kidolgozva. Röviden megismerve a tömegpusztító eszközök romboló hatását, alapvető feladat, hogy a lakosság elsajátítsa a védekezés célszerű módjait is. Tervszerű felkészüléssel emberek sokaságát és az anyagi javak tömegét lehet megvédeni. PVJUBILEUM A 900 éves jubileumát idén ünneplő ^Vácott rendezett sajtótájékoztatón ismertette Pataky Iván alezredes, a PVOP kiképzési és propaganda osztályának vezetője a 25 éves polgári védelem jubileumi eseményeit. A jubileumi versenyekkel zárul az ötéves kiképzési ciklus. A verseny országos döntőjére ez év októberében az ugyancsak idén 900 éves Szolnokon kerül sor. A sajtótájékoztató keretében mutatták be a Pest megyei Polgári Védelmi parancsnokság vándorkiállítását a Komócsin Zoltán Kollégiumban. E kiállítás is része az országos polgári védelmi kiállítási programnak. Négy perc az életért A „Nyugalmunk érdekében" c. polgári védelmi sorozat következő adására „Négy perc az életért" címmel ma délután, negyed 5-kor kerül sor a televízióban. A Polgári Védelem Baranya megyei Parancsnoksága felhívja a lakosságot, hogy a polgári védelmi feladatok megismerése érdekében tekintse meg az adást és észrevételeit, javaslatait juttassa el az alábbi címre: Polgári Védelem Baranya megyei Parancsnoksága — 7601. Pécs, Széchenyi tér 9. PV-HÍREK A belkereskedelmi RBV élelmiszerellenőrző állomások beosztott állománya, a megyei élelmiszerellátó szervezésében április 22-én eredményesen vizsgázott. Az állomány bebizonyította, hogy feladatait rendkívüli körülmények között eredményesen látja el. ♦ A pécsi járás Polgári Védelem parancsnoksága értekezletet tartott a községi tanácselnökök és vb-titkárok számára. Értékelték az elmúlt évi pv-fel- adatok végrehajtását és meghatározták az idei feladatokat. + Eredményes polgári védelmi vizsgát tettek a mezőgazdasági önvédelmi szervezetek parancsnokai és törzsei. A pécsi gőzmalomban és a villanymalomban ma mintegy 70 fő részvételével gyakorlatot tartanak a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat önvédelmi szervezetének egységei.-f Az egészségügyi szakaszparancsnokokat vizsgáztatta tegnap Pécsett a megyei Vörös- kereszt. ♦ Június 2-a és 6-a között naponta felváltva tartanak gyakorlatot a Pécsi Dohánygyár önvédelmi szervezetének egységei. Törzsvezetési gyakorlatot tart június 23-án a Pécsi Kesztyűgyár polgári védelmi parancsnoksága. ♦ Parancsnoki törzsvezetési gyakorlatot rendeznek június 24-én a Pécsi Dohánygyárban. ♦ Eredményes zárófoglalkozást tartottak István-aknán a műszaki és a vegyvédelmi zászlóalj teljes állományának részvételével. ♦ A Baranya megyei Tejipari Vállalat polgári védelmi mérő és ellenőrző állomása szerdán tartotta vizsgagyakorlatát. A háború után az élniakarás és tettvágyaink, a békés élet és a bizalom megsokszorozta erőnket és a pórt irányításával megkezdődött a háborús sebek begyógyítása, az újjáépítés, az alkotás időszaka. Hamarosan jelentkezett azonban egy újabb veszély: a nyugati államok 1949-ben létrehozták a NATO-t. Ez tette szükségessé hazánkban, így Baranyában, Pécsett, Komlón és Mohácson, valamint a nagyobb üzemekben a polgári védelmi szervezetek felállítását. A parancsnokságok legfőbb tevékenysége akkor, a háborúból visszamaradt objektumok, eszközök felmérése, nyilvántartásba vétele volt. A polgári védelem — akkor Magyar Légoltalom — szervezeteit hatósági szakszolgálatként, üzemben és háztömbönként is önvédelemként hozták létre. A 60-as évek elején a háztömb-szervezetet megszüntettük és létrehoztuk a járási, községi szervezeteket. Hogyan és milyen formában fejlődött a polgári védelem? A beosztottak kiképzésének megkezdésével a lakosság és a dolgozók felé fordultunk, tudattuk a szervezet létét és működését, s hogy mi tette szükségessé életrehívását. Az akkori kiképzési idő 10—30 óra között mozgott a szolgálatok feladatainak figyelembevételével. A polgári védelem tömegfelkészítő tevékenysége 1958-ban kezdődött a 10 órás atomvédelmi tájékoztató oktatással. E kiképzési csoportokban Baranyában több mint 100 000 embert tájékoztattunk, ebből Pécsett 39 630 főt. Az országgyűlés 1960. december 1-i ülése elfogadta a honvédelemről szóló törvényt, melynek 3. része foglalkozik a polgári védelem céljaival, feladatával és kötelezettségeivel. Az MSZMP KB titkársága 1964 júliusi határozatában kötelezte az MHSZ-t, a tanácsokat és a PV-parancsnokságokat a 15 órás polgári védelmi tájékoztató oktatás beindítására, hogy a lakosság a védelemről tájékoztatást, a felkészülésre pedig segítséget kapjon. 1964— 70 között a megyében több ezer csoport vett részt ebben az oktatási formában és a ki-
