Dunántúli napló, 1975. május (32. évfolyam, 118-147. szám)

1975-05-04 / 120. szám

1975. május 4., vasárnap Dunántúli napló 3 A nyulak királynője a Fehér Gyöngy í u A világ „ge Fejlesztés két irányban Százezres nyúlfarm Nemerőpusztán betartásának eredményeképpen sikerült elérni, hogy százezres lett a nemerőpusztai telep. S ami még több: a világszerte kialakuló úgynevezett geneti­kai— örökléstani — központok sorába léptek. A Fehér Gyöngy a nyúl egy úi változata. Mint ahogyan a tyúknál a Shavwer, a szarvasmarhánál a Holstein- friz, vagy éppen Limousine. S nevét meg kell tanulnia a kül­földnek is, — a kiejtési nehéz­ségek ellenére. Milyen is ez a Fehér Gyöngy? Tizenkét hét alatt éri el a vá­gási súlyt, s amikor a hetente érkező olasz kamionokat meg­rakják, 2,3 kilogramm a súlya. Igen intenzív fajta. Egy anyá­tól évente 40 kisnyúl kerül a hizlaldába. Három kiló speciá­lis tápból lesz egy kiló hús — extra minőségű. Í;||!||Í||||! Kiugrott a nyúl. Egyenest a világ élvonalába. A bikali Fe­hér Gyöngy ma minden szem­pontból állja a versenyt keleti és nyugati vetélytársaival, sőt, orrhosszal vezet. Hozzátenném, hogy ilyenre kevés példa akad a magyar állattenyésztés-fajta- nemesítés történetében. Néhány esztendő alatt nemhogy csak a nagyüzemi nyúltartós összes feltételét dolgozták ki a bikali Tavaly 230 ezer nyulat ex- —gödöllői szakemberek, hanem portált a gazdaság: főleg az eljutottak a legmagasabb szint- olaszok vásárolták — e meny­re, amit el lehetett képzelni. nyiség 97 százalékát —, de Genetikai vonatkozásban ma jutott Franciaországba, Auszt­Bikalon olyan bázis van, ami- riába, Svájcba is. Közel 50 ezer lyen sehol a világon. Legutóbb darabot adtak a BOV-on ke­egy külföldi tanácskozáson, resztül a kisállattenyésztőknek, ahol a legnevesebb állotté- Errő!i QZ ü ynevezett kihe­nyesztok voltak jelen, egy ma- , ésj akcióró| érdemes né­gyár szakember beszámolt a há HÓt ejteni. Az ország Feher GyongyroL A szaktolmács szinte minden pontjáni a kis. több ízben is megállt a for- á||attenyésztők között is nagy ditas közben, es yisszakerde- sikert aratolt a Fehér Gyöngy. zett: maga is szakember le- Pedi ideig az a hír jár. ven nem akart hmm a füle- ^ hogy igen kényes jdszági % ne*- nem jó „maszek" tartásra. Az természetesen igaz, hogy sok- kai több törődést igényel, mint ° korábbi, „direkt” fajták, de a gondozást busásan meghá- lólja. Egy anyanyúl után 1000 forint a tiszta haszon. Talán ez utóbbi „győzte meg" végképp a kétkedőket, s az akció sike- A Bikali Állami Gazdaság rőre jellemző, hogy 1977-ben nemerőpusztai farmján tizen- minden második Magyarorsza­egyezer nyálból válogathatják 9on tenyésztett nyúl a bikali ki az anyavonalat, ami szinte fajta lesz. végtelen variációs lehetőséget Külföldön azonban nemcsak biztosít a termelésben. S per- a nyúl iránt nagy az érdeklő­sze, hogy hihetetlennek tűnt ez dés, hanem a technológia azon a konferencián, hiszen a iránt is. A közelmúltban Viet­külföld tapasztalata szerint a nam vásárolta meg a bikali li­nyúl igen kényes jószág, nagy- cencet, s magyar szakemberek üzemi tartásra alkalmatlan, s állították be Délkelet-Ázsiában, legfeljebb negyven anyával az ottani speciális klímára a érdemes foglalkozni. Hogy ez technológiai rendszert. Ez a vá­mennyire nem állja a helyét, sár a magyar szakemberek szá­azt Bikái bizonyította be. mára is jól jött: hiszen utat biz­Pedig annakidején elég ne- tosított az ázsiai piac megszer­hezen indult a nyúlprogram a «sere. Úgy hírlik, hogy rovi­gazdaságban. A kiindulási alap £esen Afrikába kerül a Feher a gazdaság fejlesztésének kér- Gyöngy: übiabol érdeklődnek dése volt. Mint ahogyan emlí- 'ranta- S ez, amellett, hogy a tették: bele kellett . vágni va- fajta ehsmerese — devizaszem­lamibe. Az eszmei szerző Zám- pontból is jól jón. Az elmúlt bő István igazgató volt, ő dön- esztendőben 1,2 milliard deviza­tőit a nyúl mellett. Kevéssel a forln.tot hozott a nyúl Magyar­döntés meghozatala előtt egy országnak, külkereskedelmi tanfolyamon vett részt ahol a nyugati piac által keresett termékek iránt A ijwAÍSS&S is tájékozódott. A döntés­befolyásoló tényezők: korlátlan :j:j:j:j:j:jij:j:j:j:j:j:j:j:j:j:j:j:j:jij:j:j:jij:j:j:j:jxj:j: értékesítési lehetőség, kiváló dollárkihozatal és évről évre Ez tehát a Fehér Gyöngy je­növekvő kereslet. lene. Az emberben önkényte­A külföldi tanulmányutak lenül is felmerül a kérdés: va­azonban kedvezőtlen tapasztó- jón miért nem lehet itthon kőp­latókkal zárultak: bárhol pró- ni belőle? Hiszen a diétikus bálták a nyulat nagyüzemileg hús orvosságszámba megy. tenyészteni, belebuktak. A tét Könnyű a válasz: nem népélel­tehát nagy volt. Kétkedések mezési cikk, mint például az közepette indult a beruházás: olaszoknál, s a háziasszony a a nemerőpusztai farm építése. disznócombnak jobban örül. Az immáron nemzetközileg is Különösen akkor, ha elmond­elismert technológiát két bika- juk: a nyúl kilója a hazai pic­ii szakember — Kónya Sándor con 120—130 forint fölött van. és Zsabó Árpád — dolgozta ki, De ha nem is a húsát, a s megtalálták a hozzá meg- szőrméjét megkaphatjuk. És felelő, tenyésztésre alkalmas meg is kapjuk, sapkák, gyer­fajtát, a Fehér Gyöngyöt is mek- és bakfisbundák bélése­— a kaliforniai bak és az új- ként. zélandi anyavonal keresztezé- A következő ötéves terv so- sével. rán — a nyulak számának gya­A nyúl a gazdaságnak az rapítása mellett — két irány­elmúlt esztendőben 12 millió ban is lehetőség nyílik a fej­forint tiszta hasznot hozott. A lesztésre. Növelni kell a feldol­„gyöngy" még a legvérmesebb gozó kapacitást, hiszen job­reményeket is felülmúlta: a ban járunk, ha a vágott nyu­technológiai fegyelem szigorú lat adjuk el az élő helyett. Többet kapunk érte. Ezért az­tán alig várják Bikaion, hogy elkészüljön a pécsi baromfi- feldolgozó. Másrészt a szőrme­ipar jövőjét is formálhatja a Fehér Gyöngy, hiszen jelenleg az olaszoktól vásároljuk vissza az exportnyúl bundáját, de ha a feldolgozó kapacitást meg­oldjuk helyben, erre már nem lesz szükség. Kozma Ferenc Uj antibiotikum a barnaszénben A Tatabányai Szénbányáknál már hatodik éve kutatják, hogy milyen módon lehet hasznosí­tani a hazai barnaszenek hu­musztartalmát. A sikeres labo­ratóriumi és félüzemi kísérletek után egy modellüzemet építet­tek, s ebben naponta már 100 kiló vegyszerminőségű humusz- preparátumot vonnak ki a bar­naszénből. Ez az értékes vegyü- let jól hasznosítható az ipar és a mezőgazdaság számos terü­letén. Alkalmasak a Tatabányán előállított humusz-koncentrátu- mok talajjavításra és a kultúr­növények terméshozamának nö­velésére is. A gyógyászatban is kitűnő alap- és hatóanyag­ként jöhet számításba a hu­musz: a humán- és állatgyógyá­szatban a sebek gyógyulásának idejét rövidíti. Pécsi Bőrgyárban C Szakmunkásképzés és továbbképzés A Bőrgyár tulajdonképpen kényszerhelyzetben van: hét évig egyetlen fiatal sem választotta a tímár szakmát — 1974-ben is csak mindössze tizen jelentkez­tek. Szakmunkásokat tehát az elmúlt évben felnőttekből kellett képezniök. A gyár vezetői és az 500-as Szakmunkásképző Intézet közös szervezésben pró­baképpen 1200 órás szakmun­kásvizsgára előkészítő tanfolya­mot szerveztek. Mindazok részt vehettek, akik elvégezték az ál­talános iskola nyolc osztályát ISÍÁNÖI ftí ACÉLKERESZTEN Városok építője # Bíznak a fiúban § Ha bőgne a sziréna... § Első helyezés a A gém a János-kilátóra irányul. Felbőg a daru motor­ja, hatvan méter magasságban rázkódunk a karcsú acéltor­nyon. Nándi most csak a pa­nelra figyel, egészen előreha­jol, ülését a fülke panoráma ablakáig viszi előre. Kérdez­ném, hogy honnan tudja, mi­kor kell az irányítókart moz­gatni, a dübörgésben azonban nem érti, mit kérdezek. A föl­dön is mondta, hogy odafönn nem tudunk majd a zaj miatt beszélgetni. Több mint negy­ven méter a gém, négytonná­nyi teherrel feszülnek a köte­lek, az acélkart a teher le­húzza a hegygerincről, mint a célt követő ágyúcső lassan a gyermekkórházra kúszik. Nagy Nándor most a másik botkormánnyal dolgozik, a da-% ru lassan keletre, majd délre fordul. A Tanárképzőt pásztáz­za, majd a pártiskolára fordul, néhány pillanatig a bőrklinikát veszi célba, elfűrészeli a Szé­kesegyház, a Városháza tor­nyát, az Erőmű kéményei felett óvatosan elkúszik, az újme- csekaljai toronyház felett meg­áll. A födémpanel lassan ereszkedik a betonpillérek kö­zé, mint liftaknában a felvo­nó, simán csúszik le az égnek meredő négy • betonoszlop kö­zött. A huszonnégyesztendős da­rukezelő hatvan méter magas­ról, negyven méteres karokkal szinte biztosabban helyezi el a több tonnányi házemeletet, mint az ember a kistányéron táncotjáró kávéscsészéjét az asztalra. Pedig ez még nem is nagy bravúr: négy eszten­deje az országos darusverseny döntőjében nehezebb dolga volt. Évtizedes tapasztalatokkal és gyakorlattal rendelkező gépkeze­lőket utasított maga mögé a szent­kozmadombi fiatalember, aki­nek szülei ekénél bonyolulta.bb szerkezetet soha nem kezel­tek. Az első hely a budapesti döntőn azon múlott, hogy egy harminc centi átmérőjű csőbe úgy kellett egy húsz centi át­mérőjű, csaknem két méter hosszú csövet a daruval be­helyezni, hogy az a hüvely falához ne ütközzön. Ha ütőd- tek felbőgött egy sziréna — szaporodtak a levonások. A negyedik szint épül a Steinmetz téri toronyház épü­leten. Nagy Nándor, s a sár­ga ruhás, kék sisakos építőbri­gád sokezer elemből rakja össze a 25 szintes épületet. A fürdőszobákat és konyhákat összeszerelve emelik helyük­re. A pirossapkás brigádveze­tő apró mozdulatokkal irá­nyítja a darust, az URH rá­diót alig használják. Feltámad a szél, méterese­ket leng az acéltorony, ötször is meg kellett állnom pihenni mire felkapaszkodtam, a met­sző szélben is apró patakocs­kák szaladtak le hátam köze­pén. Nagy Nándor is csak ebédkor és munka után má- szi le — lefelé is percekig tart az út. A motor erőlködik, Nár\di bekapcsolja a kettes sebessé­get. A daru nem reagál egy- szerré; a franciák úgy szer­kesztették, hogy késleltetve változtassa a fordulatot, a darusnak legyen ideje az el­hibázott mozdulatot korrigál­ni. Hatvan méter az acélto­rony, néhány hét múlva, ami­kor feljebb szökik a toronyház, 84 méterre építik. Száznegy­ven méterre is szerelhetik, sőt Nándi úgy hallotta, hogy akár kétszáz méterre is nőhet.. . A panel alatt nyugodtan mozognak az építők — bíznak a fiúban, aki gyerekkorától a gépekhez vonzódott. A szél most erősebben meglengeti a panelt... Az előírás szerint ha 2 négyzetméternél nagyobb a teher, már 35 kilométeres óránkénti szélsebességnél ab­ba kell hagyni a munkát... Most látom, hogy Nándi is megizzadt mire felértünk: haja csapzott, a szeme fáradt. alig van ideje. Már jónéhány perce kérdeztem a veszélyek­ről, a szélben nádszálként rin­gó darun az idegennek termé­szetesen ez is eszébe jut... Talán a munkavédelmi felügye­lők most az egyszer szemet- hunynak, hogy felmásztam: Nagy Nándor Pécsett, Szek- szárdon és Budapesten a há­zak százait rakta össze, ide- lentről csak elmosódott arcvo­nalait látjuk, azt sem tudjuk, hogy fiatal, öreg, gyenge, vagy erős ember aki a város fölé nyúló „acélkeresztet" irá­nyítja. A Szigeti úton „mecsbox" áradat hömpölyög a város fe­lé. Innen fentről tűnik csak fel milyen óriási területen lebon­tották a szigeti városrész öreg házait. A tízemeletesek, a Szli- ven Aruház, Lvov-Kertváros, Oj- mecsekalja millió építőkocká­ból összerakott „játék város”, a régi Pécs — szürkéspiros te­tőrengeteg — felette a zöldellő hegyoldalból kirakatként kiug­ró házak... Nándi több éve ül az acél­torony tetején — nézelődései Félórányi beszélgetés után összebarátkozunk. Itt fenn másként nem lehet. Körülbelül ennyi idő múlott el amíg éle­tét elmondta. A Zala megyei kis falu már halvány emlék, annyifelé dolgozott azóta . .. Most már szeretne Pécsett le­telepedni, ide apját is elhoz­ná: nézze meg a Pannónia Szállót, a Szigeti úti házakat, meg ezt a darut... Tíz eszten­deje rácsodálkoztak Szentkoz- madombon egy Rapid darura — hadd lássa az öreg ezt is. Felbőg a motor, Nándi újabb panelt helyez a pillérek közé, lent a kéksisakosok elé­gedetten kapcsolják le a tar­tóköteleket. Ez is gyorsan ment. Néhány hete a vihar után bevert a fékbe az eső, Nándi menthetetlenül leejtette volna a panelt, ha... Nála azonban nincs ha,... Mint mindig, ak­kor is kipróbálta a monstru­mot, mielőtt megterhelték. A gém a 17 emeletes feiptt kés felett, az Erőmű kéménye fe- kes felett az Erőmű kéménye fe­lett, a Mecsek gerincén végigse­perve megáll a János-kilátó- nál. A kötelek megfeszülnek, Nagy Nándi csak kézlegyintés­sel búcsúzik, előrehajolva fi­gyeli, amint a panel a leve­gőbe emelkedik ... Lombosi Jenő és legalább hároméves gyakor­lattal rendelkeztek. Kézzelfogható előnyök nélkül is néhány nagyobb szakmai fel- készültséget követelő munka­helyen dolgozó, betanított mun­kásnak kifejezetten ^ajánlották a tanfolyam elvégzését, mások­nak saját elhatározására bíz­ták. A bőrgyárban ugyanis a munkahelyekre megállapított bérek vannak, s ha az ott dol­gozó munkás rendesen elvégzi munkáját, fizetésére közömbös a szakmai képzettsége. Harmincnégyből 22 a nő A szakmunkás vizsgára elő­készítő tanfolyam és az okle­vél megszerzése nem kínált nagy előnyöket, s mégis 34-en jelentkeztek - közülük 22 nő. A teljesen munkaidőn kívüli ok­tatásban részt vevők életkora 22 és 45 év. A számtan, kémia, anyagismeret, munkavédelem, tűzrendészed ismeretek, gyár­tás- és társadalmi ismeretek sok munkát adtak. A mérnök előadók dicséretes pedagógiai ■ érzékkel az idősebbek érzé­kenységét és az alapismeretek homályba merülését is figyelem­be véve tanítottak. A vizsga természetesen nem mindenkinek sikerült, az 1975-ben jelentke­zett 80 fő között azonban is­mét ott vannak ők is. A szakma rangot ad — mond­ják az új szakmunkások - és megnyílik az út a továbbtanu­láshoz. A régebbi munkások most oklevéllel a zsebükben nincsenek bizonytalanságban, hogy szakmunkát igénylő régi helyüket át kell adni újonnan jött szakképzett munkásoknak. A kitűnő eredménnyel végzett Bodoni Tibor, Killi íózseiné, Zsifkó Béláné és a többiek, ha közvetlen hasznát nem is, köz­vetett értékét bizonyára fel­mérték már annak a kis ke­ménytáblás okmánynak. Villanyszerelők továbbképzése A bőrgyárban nemcsak szak­munkások képzésével, hanem továbbképzésével is foglalkoz­nak. öt esztendő alatt ugyanis a tanultak jelentős hányada feledésbe merült. A bőrgyár 1974-ben szervezte meg első ízben a villanyszerelők szakmai továbbképzését. A 122 órás tan­folyamot 16 fő végezte el, elő­adók a P. M. Műszaki Főiskola tanárai, a B. m. Tanács és a Bőrgyár szakemberei voltak. A megszervezésben segítséget nyújtott a Szervezési és Vezeté­si Tudományos Társaság is. Az elmúlt esztendőben a géplaka­tos szakmában rendeztek to­vábbképző tanfolyamot: az automatika és pneumatika volt a képzés fő témája. Ebben ugyanis olyan rohamos a fej­lődés, hogy a gyár korszerű berendezéseihez alapos és új ismeretek nélküLalig lehet hoz­zányúlni. A tanfólyamot 17-en végezték el — a Gépipari Tu­dományos Egyesület nyújtott se­gítséget. Az idén 18-an jelent­keztek a második tanfolyamra. A négy legjobb eredményt el­érő 1000 forintos jutalomban részesül, s a fizetés rendezésé­nél is figyelembe veszik az eredményeket. Segítenek a mérnökök Az idén tímár szakmában is megrendezik a szakmai tovább­képzőt: a bőrgyár fiatal mér­nökei állították össze a száz­órás tanfolyam tematikáját, amelyet a Bőripari Tudományos Egyesülettel közös szervezésben rendeztek meg. L. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents