Dunántúli napló, 1975. május (32. évfolyam, 118-147. szám)
1975-05-30 / 146. szám
1975. május 30., péntek Dünantuit napló 3 Női agrárszakemberek megyei fóruma Lépést tartani a férfiakká » Ilii Az agrárszakemberek 90 százaléka férfi Szakterület vagy család? A Baranyában dolgozó mintegy ötszáz felsőfokú végzettségű agrárszakember 90 százaléka férfi, ötven diplomás nő dolgozik tehát a könnyűnek és nőiesnek éppen nem mondható agrárpályán, négy az állami gazdaságokban, 46 pedig a termelőszövetkezetekben. Beosztásuk: állattenyésztő, növény- termelő, kertész, növényvédő szakmérnök, takarmánytermesztő, baromfis szakmérnök, üzemgazdász. A diplomás nők közül egyetlen első számú vezető ran: a vajszlói SERKÖV elnöke. A második vezetői sorban tizenkét nő dolgozik, mint főmezőgazdász, illetve főkönyvelő. Ezen kívül hat női főágazat- razető van. _ \ z első évek <udarca A statisztika abból az alkalomból készült, hogy a napokban Pécsett megrendezték a mezőgazdaságban dolgozó női agrár-szakemberek első megyei tanácskozását. A párt nőpolitikái határozatai a mezőgazdaságban is <edvező változásokat indítottak el. A felszólalók kilencven százaléka azt állította, hogy azonos munkáért azonos bért kap :érfi kollegáival. Más kérdés — és a vita inkább e körül zaj lőtt, — hogy a magasabb oeosztások megszerzésének esé- yei is azonosak-e? Ebben már megoszlott a felszólaló nők /éleménye. Balikó Sándorné kertészmérnök, a Pécsi Állami Gazdaság szakembere, a munkahely és ez egyetem felelősségét egyaránt felvetette abban, hogy tok agrármérnöknő az első évék (udarca után végleg hátat fordít a pályának. — A Kertészeti Egyetemen narmadikos korom óta tagja roltam a felvételi bizottságnak, ízért tudom, hogy míg a fiúknak 8—10 pont elég volt, a ányoknak minimum 18 pontot cellett hozniok ahhoz, hogy nejussanak. Mégis a hallgatók egynegyede nő volt, akik kőiül ma alig páran dolgoznak e termelésben. Ez azért van, mert a lányok egyáltalán nin- :senek tisztában a rájuk váró nehézségekkel. A végzős hallgatók elhelyezkedési gyakorlata s rossz. Jobb lenne, ha az ‘gyetem irányítaná őket képes- égeiknek, alkatuknak meg- elelő munkára. Aki nem való n termelésbe, azt közvetlenül más területekre — kutatás, laboratóriumi munka stb. — (ellene irányítani. A munkahely felelősségéről szólva Balikóné rámutatott: — Sajnos, a diplomás nők a gyakorlatba kikerülve, nem kapnak képzettségüknek megfelelő szakmai feladatokat. Gyakran íróasztal mellé ültetik őket s még mindig előfordul, hogy mérnöki tudást egyáltalán nem igényelő szakadminisztrátori munkakörben. Induláskor egyforma a bére a kezdő férfi kollégájával, egy pár év elteltével azonban már elég tetemes a lemaradás a nők hátrányára. Mintha a gazdaságvezetés a káderutánpótlásnál egyáltalán nem venné figyelembe a női munkaerőt. Két hivatást kiválóan Az ellenvéleményt Szczauski lózsetné, a görcsönyi Mecsék- völgye Tsz főállattenyésztője fogalmazta meg. — Rajtunk, nőkön múlik, hogy vezetők leszünk-e vagy nem. Aki valóban komolyan veszi a hivatást, az el tudja fogadtatni magát. Soha nem éreztem hátrányát annak, hogy nő vagyok, megbecsültek. Ha az ember nem él vissza azzal, hogy nő, akkor a férfiakkal azonos bánásmódot tapasztalhat. Ehhez a véleményhez csatlakozott Habcsa Józsefné, a mohácsi Üj Barázda Tsz kertész- mérnöke. — Tavaly volt az öt éves találkozónk az egyetemen, s akkor jöttem ró, hogy évfolyamtársnőim közül alig páran maradtunk a termelésben, sokan pedagógusnak mentek, vagy máshová. Nem könnyű egy nőnek ötkor kelni és késő estig talpon maradni. Én is két gyereket nevelek, csak fél évig maradhattam velük otthon. Aki ezt nem vállalja, az bizony hátat fordít a pályának. Férjével együtt dolgozik egy hatezer hektáros szövetkezetben Csörnyei Lászióné, a nagykő- zári tsz növényvédő szakmérnöke. Ebben az üzemben 72 szakember van, közülük ketten nők. A szakmai feladatok, a megbízások terén nincs különbség. A növényvédő állomáson kezdte, de a szövetkezetben tudja igazán kifejteni képességeit. Igaz, hogy naponta fél ötkor. íkel, s néha 100 kilométert is megtesz estig. — Két lovat akarnak megülni a diplomás nők, egyformán tökéleteset nyújtani a családi hivatásban és a választott szakterületen. S ez nem könnyű dolog — mutatott rá dr. Frei Jánosné, a gödrei tsz jogásza. A törvény ma már igen sok jogot biztosít a nőknek, de a diplomás nők nem tudnak bün- tetlenüI élni ezekkel a jogokkal. Ha gyermeket szülnek, nem vehetik ki a három évet. Az élet gyakran állítja a diplomás nőt választás elé. Enyhíteni a családi terheken A fórum természetesen nem oldotta meg a mezőgazdaságban dolgozó női szakemberek problémáját. A megoldás az egész társadalom gondja, — mutatott rá zárszavában Kádár Német Béiáné, a Megyei Párt- bizottság nőreferense. A falun élő és dolgozó nők helyzete ma még nehezebb, mint a városiaké, hisz falun kevesebb a gyermekintézmény, sok faluban megoldatlan a közétkeztetés, alacsonyabb a szolgáltatások színvonala. Csak ezek állandó és gyors fejlesztésével, a családi terhek fokozatos enyhítésével érhető el, hogy a női agrármérnökök is férfi kollégáikhoz hasonló módon áilhas- sák meg helyüket a mezőgazdasági termelésben. — Rné — Külföldi tudósítók a népfront főtitkáránál A Hazafias Népfront Országos Titkársága a Külügyminisztériummal közösen, csütörtök délelőtt sajtótájékoztatót tartott a hazánkban akkreditált külföldi tudósítók számára a Népfront Belgrad rakparti székházában. Dr. Szentistványi Cyuláné, az MSZMP KB tagja, a Hazafias Népfront országos titkára üdvözölte a különböző külföldi sajtóügynökségek, lapok, rádiók és televíziók tudósítóit, majd Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront főtitkára tartott tájékoztatót a június 15-i országgyűlési képviselőválasztások előkészületeiről. Tájékoztatta a találkozó résztvevőit választási rendszerünkről, a törvény- alkotás módjáról, a törvény- tervezetek széleskörű népi vitáiról, s a június 15-i szavazás lebonyolításáról. A külföldi tudósítók ezt követően kérdéseket tettek föl, amelyekre Sarlós István válaszolt. afws® V Bólyi Állami Gazdaság 150 hektáros komlójában dolgoznak nár az asszony-brigádok. Képünkön: munkában a palotabozsoki asszonyok. Leltár pillanatok alatt Versenyben a világcégekkel Irodagépek a BNV-n Még a HUNGEXPO szakembereit is meglepte, hogy a tavaszi BNV A-pavilonját nyitástól zárásig hatalmas tömegek keresték fel, pedig itt állították ki a nehezebb fajsúlyú dolgokat;., a híradástechnikai, irodagép- és számítástechnikai berendezéseket. Az emberek érdeklődése lépést tart a technika fejlődésével. r Újdonságok vására A gyárak számos újdonsággal jelentkeztek. Feltűnést keltett a VIDEOTON és a svéd DATASAAB cég pénzügyviteli terminál rendszere. A gyártás közösen történik, a VIDEOTON szállítja a berendezés központi egységeit, a svéd partner pedig a bankügyvitelhez szükséges, úgynevezett perifériákat. A berendezés működése: a fél bemegy az OTP-fiókba a betétkönyvvel, melynek száma alapján a gép az adatbankból kikeresi, hogy a tulajdonos jogosan veszi-e fel a pénzt. A változásokat lekönyveli, s a módosított számokat a betétkönyvnyomtató rábélyegzi. A KGST szakosodása keretében 1968-ban vette át az NDK- tól a pénztárgépek gyártását az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat. Azóta kooperációban — cseh, NSZK és osztrák vállalatokkal — kifejlesztettek egy új pénztárgépcsaládot. E korszerű gépek képesek az ott tárolt adatokat közvetlenül a számítóközpontba juttatni, így a napi leltár pillanatok alatt elvégezhető. S ha már a kereskedelemről esett szó, említsük meg a hódmezővásárhelyi imérleggyár ár- jelzős mérlegét, mellyel néhány hazai boltban is találkozhatunk. A gyár szakemberei szerint a hazai kereskedelmi dolgozók ellenállása miatt — ezt igazolják a közvéleménykutatási adataik is — boltjainki ban nem tudják elterjeszteni a modern mérleget, annál inkább TAVASZI BUDAPESTI nvninr NEMZETKOZI VASAK ÖN V / O A BERUHÁZÁSI JAVAK SZAKVÁSÁRA 1976 méju. 21-29, j kapnak rajta a külföldiek: nagyobb tételben szállítottak már eddig az' NDK-ba és Ausztriába. A KGST sikere Az IMB és az Olympia cégek különböző rendeltetésű számítógépekkel és írógépekkel vonultak fel a vásárra, de meg kell említeni, hogy a KGST felvette a versenyt e vonatkozásban is a világcégekkel. Az Egységes Számítógép Rendszer keretében készült számítógépeink , élvonalbeli termékek. Mint például a VIDEOTON R—5-ös berendezése. Vagy itt kell megemlíteni a VILATI ügyviteli kisszámítógépeit, lyukszalagos adatelőkészítő berendezéseit. Nagy érdeklődést váltott ki a szakemberek körében a VILATI egyik újdonsága a Prodacall—C—200-as berendezés, mely 200 munkahely termelési adatai gyűjtésére alkalmas. Angol rajzológépek Az elmúlt esztendőkben jelentősen fejlődött Angliában a rajzológép technika, melynek új termékeit az angol cégek a BNV-re is elhozták. A Ro- tobord Ltd. olyan rajzolászer- kezetet fejlesztett ki, amely egyesíti magában a nagy pontosságot és a hordozhatóságot. A Scientific Calculatorral tulajdonképpen 12 féle műveletet lehet elvégezni a négy műveleti kulcs alkalmazásával. A másológépek közül pedig kiemelkednek a Világhírű Rank—Xerox Ltd. gépei. (Mécs) A bizottságok fórumán A z országgyűlés tizenegy állandó bizottságában 202 képviselő tevékenykedett az elmúlt négyéves ciklusban. A bizottságok feladata, hogy a maguk szakterületén előkészítsék a parlamenti időszakokat, vizsgálják a törvények és a jogszabályok gyakorlati megvalósítását, összegyűjtsék a gazdasági és kulturális életben tapasztalható pozitív és negatív jelenségeket, hogy azokat elemezve, állásfoglalásaikkal, döntéseikkel megfelelően segíthessék a parlamenti és a kormányzati munkát. Működik ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági, szociális és egészségügyi, terv- és költségvetési, honvédelmi, külügyi, építés-közlekedési, kulturális, jogi és. igazgatási, valamint mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság. A bizottságok munkamódszere az elmúlt ciklusban új vonásokkal gazdagodott, kapcsolatuk a minisztériumokkal javult, a reális helyzetelemzés érdekében gyakran éltek az ügyek helyszíni tanulmányozásával. Gyakran két vagy három bizottság együttes ülést tartott, mert a téma úgy kívánta. Különös figyelemmel kísérték a kiemelt ágazatok fejlődését, az anyag- és energiatakarékosságot, a külkereskedelmi mutatók alakuását, a bel- és külföldi ármozgások hatását, a szociálpolitikai intézkedések megvalósítását, valamint a lakásépítési tervek megvalósítását. A bizottságokban évente több száz javaslat, észrevétel hangzik el, amelyeket vagy a törvényelőkészítői, vagy a kormányzati munkában lehet hasznosítani. Lényegében a bizottságok teremtik meg a lehetőséget arra, hogy mindenegyes képviselő kifejthesse véleményét törvénytervezetekről, gazdasági és politikai döntésekről, egyszóval, hogy leeleszólhasson az ország dolgaiba. Sok-sok példát lehetne felhozni arra, hogy a bizottságokban elhangzó észrevételeknek foganatjuk van. A kereskedelmi bizottság javaslatára bővítették ki például az áruhitelakciót, az ipari, valamint az egészségügyi bizottság kezdeményezésére módosították a gyógyszer- gyártó vállalatok finanszírozásának rendszerét, a kulturális bizottság javaslatára tették hatékonyabbá a népművelési célokra fordított összegek felhasználását. Már az idén is, de inkább a következő években érezteti majd hatását a képviselői állásfoglalás, amely szerint a népesedéspolitikai intézkedésekből következően növelni kell a szülészeti ágyak számát és javítani kell a meglevő szülőotthonok felszereltségét. A bizottságok munkája igen sokrétű. Ennek érzékeltetésére csupán két bizottság által az elmúlt években megtárgyalt témákból sorolunk fel néhányat. A mező- gazdasági bizottság — amelynek tagjai között a mezőgazdaság és az élelmiszeripar számos, neves szakembere megtalálható — foglalkozott a zöldségfélék termelésével, értékelésével, az öntözés helyzetével, a gépellátással és forgalmazással, a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek helyzetével, a zárt rendszerű termelési módok tapasztalataival, a háztáji gazdaságok szerepével, a szövetkezetek jogi képviseletével, a környezetvédelemmel. A kulturális bizottság az elmúlt ciklusban többek között megtárgyalta a múzeumok ^helyzetét, a művelődési otthonok és általános iskolák gondjait, megvitatta a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulását, az iskolai tanszergyártás és forgalmazás helyzetét, a nemzetiségiek kulturális tevékenységét, a szocialista brigádok művelődésével kapcsolatos kérdéseket. Gyakorlattá vált, hogy az éves költségvetést tárgyaló ülésszakok előtt a bizottságok tájékoztatást kérnek a Pénzügyminisztériumtól és a Nemzeti Banktól. Az 1973-as esztendő költségvetési vitájában például 90, az 1974. éviben pedig 100 képviselő fejtette ki álláspontját. Az 1974-es év költségvetésével kapcsolatban - elhangzottak jegyzőkönyve pedig meghaladja az ezer oldalt. Múlt év decemberében a költség- vetés tárgyalásánál is több kérdésben volt vita a bizottságokban, csak abban nem, hogy az 1975-ben — amikor kedvezőtlen világgazdasági változásokkal kell számolni - a népgazdasági, a vállalati és a szövetkezeti tervek megvalósításának egyik legfontosabb feltétele, hogy közüggyé váljék a tartalékok feltárása és hasznosítása. A parlamenti bizottságok az elmúlt négy év során olyan fontos témákban foglaltak állást — a törvény- javaslatokon kívül —, mint az ipar és a kereskedelem kapcsolatának javítása, a betöltetlen körzeti orvosi állások számának csökkentése, a közutak építésének meggyorsítása, a korszerűbb pedagógusképzés előmozdítása, a nagyberuházások megvalósítási idejének rövidítése, a vidéki városok tömegközlekedésének javítása, hogy csak egy töredékét említsük a témáknak. A bizottsági üléseken a légkör hőfoka témánként változik. Voltak olyan tanácskozások is, amelyeket éles vita, „harcos magatartás” jellemzett, de az általános mégis az, hogy a képviselők és a szaktárcák vezetői a higgadt felelősség hangján szólnak a problémákról és keresik a megoldás útját-módját. Az is megállapítható: ha e „kis parlamentekben" elemző javaslatokban gazdag munka folyik is, ez mégsem csökkenti a plenáris ülések elevenségét. Sőt, néha felerősíti azt, hiszen egyik-másik képviselő már egy kisebb testület állásfoglalásának ismeretében, az érintett tárcák elvi támogatását élvez- vfe, az összefüggéseket jobban látva állhat elő javaslataival. Amit az ország nyilvánossága előtt zajló vitában ma már joggal el is vár a közvélemény minden képviselőtől. Keserű Ernő
