Dunántúli napló, 1975. május (32. évfolyam, 118-147. szám)
1975-05-30 / 146. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 146. szám 1975. május 30., péntek Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Itlem ke a tültelje A mai fiatal nagyanyák zömének háborús serdülőkor jutott osztályrészül. Álmaik megrekedtek annál a vágynál, hogy az égbolt csendes és kék legyen. Az ábrándosak képzeletben királyfit, a reálisabbak pedig csak egyszerűen vőlegényt vártak. A jövőt mindenképpen csak férj oldalán, asszony és anyaként tudták elképzelni, nagyjából ugyanúgy, mint anyáik, nagyanyáik, szépanyáik századokon át. Ennek a nemzedéknek jutott először osztályrészül, hogy egyenlő jogúakként a férfiakkal, részt vegyenek a társadalmi termelésben. Lányaik már úgy nőttek fel, hogy a keresőmunka végleges szerepet játszott céljaik között. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy a mai nőideál a dolgozó anya, aki szakmává1 vagy hivatással rendelkezik. Akkor is, ha a régi szemlélet hatására még mindig sok az olyan nő, aki nem szerzett szakképesítést. ,,A jövőben is nagy figyelmet <ell fordítani a nők szakképrésére — mondta Kádár János kongresszusi zárszavában —, és az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének hiánytalan érvényesülésére. Továbbá ;ontos feladatunk, hogy biztosítsuk: több nő kerüljön a vezetői tisztségekbe a pártban, a tömegszervezetekben, az állami, 3 gazdasági, a kulturális posztokra, és minden olyan területen, ahol ez lehetséges és meg- /alósítható." A nőhatározat óta eltelt évek apasztalatai igazolják, hogy lyen biztatás szükséegs mindaddig, amíg nem alakulnak ki azok az arányok, amelyek a tét nemnek a termelésben el- oglalt helyét és társadalmi sze- epét visszatükrözik. Még mindig sokan vannak alyanok, akik a nőkérdést a aők kérdésének tekintik és nem az egész társadalom ügyének. Megoldásán így nem túlságo- :an buzgólkodnak. Vagy nem irtik, vagy nem személyes ér- Jekük. A nőhatározat végrehajtása során számtalan esetben negnyilvánult, hogy ezt a fon- os társadalmi kérdést sokan — olyanok, akiktől a döntések üggenek — formálisan intézik >1. Valahogy így: van egy ha- ározat, tegyünk neki eleget, egyen eggyel, kettővel több nő a vezetők között. Hogy aztán ízt a nagyon szűkre méretezett ;eretet a legalkalmasabbakka1 öltik-e ki, nem túlságosan nérlegelik. Pedig az arányos képviselet- e a különféle vezetői posztokon egyáltalán nem formai okok niatt van szükség. Éppen a lé- lyeg követeli, hogy a legalkal- nasabb nők kerüljenek felelős tisztségekbe. Kiválasztásuknál az igény ma még nem irányul- aat egyedül a szakmai-emberi ulajdonságok együttes meglé- ére, hanem sok más sajátos, felni sítéstöl egyéni körülményt is figyelembe kell venni. Számolni kell bizonyos technikai követelményekkel, továbbá a még mindig ható, ritkábban nyílt, gyakrabban tudat alatt megmutatkozó előítéletekkel. Egy férfi vezető kiválasztásánál általában elhanyagolható körülmény, hogy hány gyermeke van és azok hány évesek, nős-e az illető, vagy nőtlen — nem kell számolni, vagy legalábbis nagyon ritkán a házaspár véleményével, hiszen a nő örül, ha a férjét előléptetik, felelősebb munkakörrel bízzák meg, fordított esetben sokszor egészen más a helyzet. Ha nőről van szó, mindig számításba veszik — néha valóban elengedhetetlen ez —, hogy a szakmai és emberi adottságok mellett hány gyereke van, azok mekkorák, van-e férje, vagy egyedül tartja gyermekeit, házastársa milyen mértékben rabja az előítéleteknek stb. Ha kisebb mértékben is, ezek mindig szérepet játszanak c fiatalabb nemzedékek életében. Joggal figyelmeztetett tehát Kádár elvtárs, hogy a nők vezetői tisztségbe helyezésének „túlteljesítésétől” nem kell tartani. Sajnálatos, de ebben a kérdésben maguknak az érintetteknek, a nőknek is van még mit seperniük saját előítéleteik há- zatáján. Egyik megye KISZ'GV vezetőitől hallottam nemrég, hogy tagszövetkezetük női elnöke nyugdíjba megy. Utódja megválasztásának előkészületei folynak most. Kézenfekvő, hogy ott, ahol csak néhány idősebb férfi dolgozik, s a tagok többsége fiatal nő, ez utóbbiak között keressék az utód-elnöknek alkalmas jelölteket. Sajnálatos azonban, hogy még az elismerten jól dolgozó női elnök sem nőt javasol utódjának, bár munkatársai között szép számmal vannak magasan képzett, minden vezetői feltételnek megfelelő nők is. Az évezredes megszokás, önbizalomhiány, s tudat alatti irigység vegyüléke fékezi a valódi érdekek felismerését. így a legjobb határozatok sem helyettesítik a szívós, meggyőző munkát, a maradi gondolkodás felszámolását. Mindaz, amit ma teszünk, tanítunk, s elfogadtatunk, az elkövetkező nemzedékek — gyermekeink, unokáink — életét határozza meg. Könnyebb dolguk lesz, ha gyorsabban, következetesebben számoljuk fel az előítéleteket önmagunkban, környezetünkben. A nőkérdés megoldása a szocializmtfe kiteljesedését is jelenti. Amikor a nő számára mind a társadalomban, mind a családban a férfival teljesen azonosak a döntések feltételei és az esélyek is. Szemes Piroska Választási nagygyűlés a Csepel Autógyárban Csak a Jól végzett munka teremthet nagyobb Jólétet Gáspár Sándor beszéde Csütörtökön választási nagygyűlést rendeztek Szigethalmon, a Csepel Autógyár új szerelőcsarnokában. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára, Cservenka Fe- rencné, a Pest megyei Pártbizottság első titkára, dr. Mondok Pál, a Megyei Tanács elnöke és dr. Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. A nagygyűlés sokezer résztvevőjét köszöntő ünnepi műsor után dr. Novák Béla, a Csepel Autógyár vezérigazgatója mondott megnyitót, majd Gáspár Sándor, Pest megye 18. számú választókerületének országgyűlési képviselőjelöltje tartotta meg választási beszédét. Bevezetőjében köszönetét mondott választóinak a jelöléséért, majd szólt az ország- gyűlés feladatairól, munkájáról. Ezután így folytatta: a párt politikájának őszinte elismerése és támogatása fejeződik ki azokban a munkasikerekben, amelyeknek napjainkban is tanúi lehetünk. A munkások, a dolgozók százezrei lelkiismeretes, becsületes munkájukkal, a szocialista társadalomért érzett elkötelezettséggel vívják a „mindennapok forradalmát.” Nem mindig látványosak azok a törekvések, amelyek a hatékonyabb, a termelékenyebb munkára, a jobb minőségre, az ésszerű takarékosságra, az önköltség csökkentésére, vagy a műveltség növelésére irányulnak, de végül is ezeknek az-alkotó kezdeményezéseknek az összessége biztosítja a fejlődés alapjait. Nyilvánvaló, hogy csak saját munkánkkal teremthetjük meg szellemi és anyagi boldogulásunk forrásait. Csakis az eredményes munka teremthet nagyobb jólétet. Ezért biztosítunk „zöld- utat” minden olyan alkotó kezdeményezésnek, amely céljainkat segíti. Ezért ismerjük el erkölcsileg is és anyagilag is a becsülettel végzett eredményes munkát. Az igények egyre sokrétűbbek lesznek. Több óvodára, bölcsődére, kórházra, jobb nyugdíj- és családipótlék-rendszerre, magasabb bérekre van szükség. E nagyon sokrétű igények kielégítése azonban csak egy forrásból táplálkozhat: az egyre gyarapodó nemzeti jövedelemből.- A nemzeti jövedelem növelésére - mutatott rá ezután Gáspár Sándor - nagyon sok lehetőségünk van. Ezek közül első helyen említette a műszaki fejlesztést, az üzemszervezés javítását, a szakképzettség növelését, a munkafegyelem megszilárdítását, tisztességes normák megállapítását, valamint az ésszerű", józan takarékosságot. Az igények kielégítésén túl - mutatott rá ezután — erősen foglalkoztatja a hazai közvéleményt az, hogy érinti-e a mi gazdasági életünket, a hazai életszínvonal alakulását és politikánkat a tőkés világot elárasztó inflációs folyamat. Az infláció következményeivel - hangoztatta ezzel összefüggésben — természetesen nekünk is számolnunk kell, hiszen sokrétű kereskedelmi kapcsolatokat tartunk fenn a tőkés országokkal. Pártunknak és kormányunknak azonban elhatározott szándéka, hogy ezt a kedvezőtlen hatást a minimumra csökkenti. Ez az elhatározás tükröződik a Központi Bizottság decemberi határozatában, s többek között ilyen céllal is szorgalmazzuk a nagyobb jólétet szavatoló eredményesebb munkát. (Folytatás az 5. oldalon.) iftf»tas*f<isi gyűlés Alig egy óra alatt Pécs és Baranya életének hosszú, változásokkal teli évei, az itt élők életmódjában bekövetkezett gyökeres fordulatok peregtek le a MECHLABOR pécsi gyáregységében rendezett gyűlésen a választópolgárok előtt. Horváth Lajos, a Megyei Tanács elnöke, Pécs város 3-as számú választókerületének egyhangúlag megszavazott jelöltje ösz- szehasonlítást tett beszédében arról, hogy mit értett munkáspolitikán vitéz Imrédy Béla, egy sok év előtti péssi kortesbeszédében, s mi az, amit a fejlett szocialista társadalmat építő hazánkban megvalósítunk. A MECHLABOR pécsi gyáregységében tegnap délután rendezett választási gyűlésen, amelyen megjelentek többek között Szabó Nándor, az MSZMP Pécs városi Bizottságának osztályvezetője és Gergely László, a Hazafias Népfront Pécs városi Bizottságának titkára, Popp Imre, Pécs megyei város Tanácsának elnök- helyettese köszöntötte a HNF nevében a választópolgárokat s a vendéglátó híradástechnikai gyár munkásait, akik mint később kiderült, éltek az alkalommal s az Újmecsekaljáról, valamint Meszesről körülményesen, sok nehézséggel közleBezárta kapuit a BNV Csütörtökön a BNV záró napján reggeltől estig a nagyközönségé volt a vásár. Az utolsó lehetőséget kihasználva több mint hetvenezren látogattak ki a BNV-re, s bár a szakmai tárgyalások általában már szerdán befejeződtek, néhány helyen még csütörtökön is aláírtak üzleti szerződést. A vásár kezdetétől a csütörtöki kapuzárásig kereken 700 ezer vendége volt a BNV-nek. Az 1975. évi tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár csütörtök este hat órakor bezárta kapuit. A hangosbeszélő így búcsúzott: A viszontlátásra augusztus 29. —szeptember 14. között az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon, majd október 15—23. között az őszi BNV-n, a fogyasztási cikkek szakvásárán. Felavatták a HÓDIKOT fehérgyarmati üzemét, a Hódmezővásárhelyi Divatkötöttárugyár részlegét, Az új üzem 300 fehécgyarmati és környékbeli embert, többségében nőt foglalkoztat. kedő munkások gondjainak megoldására kértek segítséget az országgyűlési képviselőjelölttől. Horváth Lajos sok más mellett nagyon jól ismeri a gyár dolgozóinak közlekedési gondjait is. Mint beszédében hangoztatta: nagyon sok problémával kell még megküzdeni: ilyenek a város közlekedési gondjai, a pincék, a lakáshiány. — Nem lehet a holnapot jól szolgálni a ma feladatainak alapos ismerete és teljesítése nélkül — mondotta. Ezt követően arról beszélt, hogy nem tehetséges mindent azonnal megvalósítani, az igények — sokszor illuzórikus igények — s az anyagi lehetőségek nem állanak mindenkor összhangban. Azt is hangsúlyozta viszont, hogy a mostani idősebb nemzedék dolga, hogy a fiatalok számára (a gyűlás résztvevőinek túlnyomó többsége fiatal volt, az első választó- polgárok külön is köszöntötték jelöltjüket) a magasabbrendű életformát, a szocialista társadalmat hagyja örökül. A következőkben elmondotta, hogy az elmúlt években menynyi mindent tett Baranya és Pécs dolgozó társadalma szű- kebb hazájáért: — ... a tények önmagukért beszélnek — mondotta Horváth Lajos. Baranyában minden öt ember közül 'kettő az iparban dolgozik, minden hatodik faluban valamilyen ipartelep működik, a falusi emberek tömegei járnak a nagy- és középüzemekbe dolgozni. S ez fontos dolog, hiszen az ipar fejlődésétől függ az egész társadalom fejlődése. Horváth Lajos ezt követően a megye mezőgazdaságának kimagasló eredményeiről beszélt. A mezőgazdaság egyre közelebb jut az iparhoz, a falusi emberek ezen keresztül egy újszerű gondolkodásmódhoz. — Pécs város fejlődéséről különösen a kertvárosiaknak nem kell sokat mondani — mondotta többek között Horváth Lajos. — Nem minden pécsi született pécsinek, mint jómagam, de az itt élők gyorsan igazi otthonuknak érzik ezt a várost. Megnőtt, szebb lett városunk és bennünket jobban szolgál... L. J. A ma feladatainak teljesítésével szolgáljuk a holnapot
