Dunántúli napló, 1975. május (32. évfolyam, 118-147. szám)

1975-05-25 / 141. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIi. évfolyam, 141. szám 1975. május 25., vasárnap Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja személyiséj szocialista arculata A mióta hazánkban is a munkásosztály ke­rült hatalomra és megkezdődött az osztályok kö­zötti korlátok lebontása, azóta oz osztályhovatartozás nem je­löli ki szinte természeti tör­vényszerűséggel az egyénnek a társadalomban betöltendő helyét. Neki kell döntenie, s egyre nagyobb mértékben módjában áll választani, hogy milyen helyet kíván elfoglalni. A döntés kényszere a szo­cializmusban sem hiányzik, de míg más korban csaknem ki­zárólag külső kényszer volt, addig nálunk egyre inkább belső kényszerként jelentkezik, s egyre többen vannak, akik kedvező feltételek közt ezt te­hetik és teszik. Mi több: egyre inkább igaz, hogy az egyén életének viszonylag korai sza­kaszában, s bármelyik későb­bi szakaszában is egyre in­kább beleszólhat a feltételek alakításába is, tanulással, a demokratikus fórumok kihasz­nálásával stb. Mindez azonban önmagában még viszonylag kevés; lehetőség mindössze arra, hogy az egyén modern emberré, a kor szín­vonalán álló szocialista szemé­lyiséggé váljék. E lehetőséget valósággá az teszi, hogy ál­landóan és tartósan hatnak rá a szocializmus viszonyai a ta­nulás és a cselekvés közben. Bár ellentétes irányú hatások olykor lerombolják ezt az ered­ményt, az egyén tudatosan fel­erősítheti, tudatossá teheti a hatásokat. Másként szólva: a társadalmi gyakorlat, s a meg­ismerés szerves egységben for­málják a szocialista személyi­ség arculatát. Aiknek ügye, hogy képessé­gei kibontakozzanak, szemé­lyisége teljessé váljék, az mér­legelni kényszerül. Számba kell vennie a társadalmi fel­tételeket és saját adottságait (mindegyiket maximális pon­tossággal), s ezek ismereté­ben dönteni. Röviden: öntu­datos emberként kell csele­kednie. Adottságokról, s nem vágyakról van szó. öntudatos ember az adottságok értékelé­se alapján engedi kibontakoz­ni vágyait, s csak annyiban lépi túl a külső és belső adott­ságokat, amennyiben azok cél­tudatos cselekvéssel megvál­toztathatók. Az öntudat nem annak tu­data, hogy» mit követelhetek másoktól, mit kívánhatok a társadalomtól. Nem is egysze­rűen tudása és önkéntes el­fogadása annak, amit mások, a társadalom várhat tőlem, amivel másoknak tartozom# Az igazi, a szocialista öntudat e két oldal szerves egysége, szintézise. Csak az lehet ön­tudatos szocialista személyiség, aki tisztában van azzal, milyen viszonyok alakítják sorsát, sze­mélyiségét, milyen igényeket támaszt vele szemben a társa­dalom, s ugyanakkor-azt is, hogy milyen saját, esetleg különös értékei vannak neki magának, mivel járulhat hoz­zá önmaga és a társadalom alakításához. Az ember lényege kora tár­sadalmi viszonyainak összessé­ge — mondja Marx. Minél in­kább éli át és tudatosítja ma­gában ezek összességét, annál több lehetőséggel rendelkezik ahhoz, hogy teljes személyi­séggé formálódjék. Nálunk, ahol a magántulajdon embe­reket megosztó és szembeállí­tó hatása csaknem teljesen ki­küszöbölődik, ahol a tulajdon társadalmi jellege a meghatá­rozó, természetes, hogy az emberek egyre inkább szocia­lista módon gondolkodnak és élnek. Az ár- és bérviszonyok össztársadalmi feltételeinek alakítása személyes gonddá és megoldandó feladattá vá­lik, társadalmi-politikai akti­vitásra serkent, a félreállókat egyre gyakrabban, s egyre egyértelműbben elítéli a közvé­lemény. Mindez látszólag nagymér­tékű korlátozás, az egyéni ar­culat, a tulajdonképpeni sze­mélyiség kialakulása ellen hat, hiszen úgy tűnik, hogy unifor­mizál. Csakhogy ezek a viszo­nyok és hatásaik TTem leg- újabbkori találmányok, ilye­nek mindig is voltak. Ma azon­ban nálunk olyan keretet je­lentenek, éppen mert szocia­lista jellegűek, amelyekben tág tér nyílik az egyének szá­mára a választásra, döntésre és kezdeményezésre, az ered­ményes cselekvésre. Ezeket is­merve, tudva, adottság gya­nánt elfogadva lehetünk sza­badok, mert a szabadság - mint Engels megfogalmazta, — abban áll, hogy hozzáértéssel dönthetünk. A hozzáértéssel hozott dön­tés teszi lehetővé az eredmé­nyes cselekvést, azt, hogy be­folyásaiéivá és felhasználóivá válunk a természeti és társa­dalmi folyamatoknak, s nem a „sors szeszélye" vonszol ben­nünket. Illúzió, ■ hogy lehetsé­ges személyes szabadság a korláttalanság értelmében. Ugyanaz a kispolgári menta­litású ember, aki szabad ide­jében gátlástalanul sóhajto­zik az „igazi", azaz korlátta- lan szabadság után, a gya­korlati életben boldogan veszi tudomásul bizonyos láthatóan javára szolgáló korlátok léte­zését, mint amilyenek a köz­lekedési szabályok, különböző törvényes előírások, amelyek betartása őt védi, s másokat korlátoz az őellene való cse­lekvésben. A személyiség, a kor­szerű személyiség, a kor viszonyai által alakított ember típusa nálunk a szocialista ember típusa, a szocializmusban élő, ható vi­szonyainak összessége, a kor emberének lényege. Ezernyi lehetőség van arra, kezdve a pályaválasztástól a következe­tesség fokáig a szocialista életmód gyakorlásában, hogy önálló, egészen egyéni arcula­tot alakítson ki. Egyre inkább módjában áll - s a szocialis­ta társadalom fejlődésével e lehetőségek mindjobban nö­vekszenek - magaválasztotta irányokban kibontakoztatni ké­pességeit, s közreműködni mások képességeinek kibon­takoztatásában, tudatosan be­leszólni a meglevő létviszonyok formálásába. Amennyit és ami­lyen jelentősét tett mindezért, letörülhetetlen anyajegyként viseli magán saját tetteinek nyomát, s lesz „mint minden ember, fenség ..." Makó István Két űrhajóssal a fedélzetén DSzo vjetunióban felbocsátották a Szojuz—18-at Moszkva : A Szovjetunióban szombaton felbocsátották a Szojuz—18 jel­zésű űrhajót. A legénység tag­jai: Pjotr Klimuk űrhajóparancs­nok, a Szovjetunió Hőse és Vi- talij Szevasztyjanov fedélzeti mérnök, a Szovjetunió Hőse. Már mindketten repültek a vi­lágűrben. Az űrhajó felbocsátásának célja — mint a TASZSZ hírügy­nökség gyorshirben jelentette —, hogy további kísérleteket végezzenek a Föld körül ke­ringő Szaljut—4 szovjet tudo­mányos űrállomással. A földi irányító központ szilárd rádió- és televízió-összeköttetésben áll a szombaton felbocsátott Szo­juz—18 űrhajóval. A kozmonauták jól érzik ma­gukat, a fedélzeti rendszerek kifogástalanul működnek. Az űrhajón a földihez hasonlók a feltételek. Klimuk és Sze­vasztyjanov megkezdte a repü­lési program végrehajtását. ff»üü T’CJ G ALIA Enyhült a feszültség A Fegyveres Erő Mozgalmá­nak Legfelsőbb Forradalmi Ta­nácsa szombaton a hajnali órákban tanácskozott az or­szágban kialakult helyzetről. A Forradalmi Tanács előzőleg külön fogadta a kommunista és a szocialista pórt küldött­ségét. A tárgyalásokról egyelő­re nem adtak ki közleményt. Jólértesült lisszaboni források szerint a két párt a jövő hét elején munkaokmányt terjeszt a Forradalmi Tanács elé és eb­ben körvonalazza az ország helyzetéről és jövőjéről vallott nézeteit. A portugál fővárosban úgy tudják, hogy a jövő hét elejére összehívták az MFA köz­gyűlését. Mario Soares a luxemburgi rádiónak adott nyilatkozatában kijelentette: még korántsem biztos, hogy a szocialisták ki­lépnek a kormányból, még foly­nak a tárgyalások a kormány­ban való'további részvétel fel­tételeiről. Soares szerint a szocialisták azt követelik, hogy „a politikai élet minden szintjén, így a tá­jékoztatásban, az államgépe­zetben és a szakszervezetekben is biztosítsák a pluralizmust és szüntessék be a diszkriminációt a szocialista párttal szemben”. Soares közölte még: szomba­ton délután Franciaországba érkezik, hogy részt vegyen azon a tanácskozáson, amely Mitter­rand kezdeményezésére Latche- ban, Mitterrand vidéki nyaraló­jában folyik a dél-európai szo­cialista pártok képviselői között. A l’Humanité szombati ve­zércikkében a portugáliai hely­zettel foglalkozva hangsúlyozza: Portugáliában még rendkívül aktív a reakció. Külföldi támo­gatói (köztük a CIA) korlátla­nul bocsátanak pénzeszközöket rendelkezésére. (Folytatás az 5. oldalon) Kubai katonai küidöttség Pécsett Barátsági gyűlés a Petőfi-Iaktanyában Fernando Vecino Alegret ve­zérőrnagy, a Kubai Köztársa­ság forradalmi fegyveres erői­nek politikai főcsoportfőnöke, miniszterhelyettes vezetésével május 20-a óta kubai katonai küldöttség tartózkodik hazánk­ban. A delegáció tegnap — helikopteren —, Pécsre érke­zett. Magasrangú vendégeinket a repülőtéren Évin Sándor ve­zérőrnagy, magasabbegység- parancsnok, Bocz József, a Ba­ranya megyei Pártbizottság tit­kára, Megyaszai József, a párt- bizottság osztályvezetője és Pécs város helyőrségparancsno­ka fogadta. A magyar és kubai lobogók­kal díszített Petőfi Sándor hon­védlaktanya kapuján 9 óra 30 perckor gördült be a delegáció és kísérőik gépkocsisora. A ku­bai és magyar himnusz, majd a csapatzászlóval felvonult díszszázad köszöntötte a távoli, baráti ország magas rangú küldötteit. A delegáció kísére­tében Pécsre érkezett dr. Nagy Gábor vezérőrnagy, a Magyar Néphadsereg politikai főcso­portfőnökének általános helyet­tese is. Gyermeknap E gyike a legszebb, szívet-lelket gyö­nyörködtető tavaszi ünne­pünknek A legdrágáb­bat, szemünk fényét, éle­tünk egy részét, folytató­ját ünnepeljük, szeretjük, babusgatjuk, ajándékoz­zuk ezen a napon és for­dítjuk feléjük megkülön­böztetett szülői figyel­münket. A gyermeknap a szülők napja is, amely kedves melegségével ar­ra hívja fel figyelmünket, hogy gyermekünkért a hétköznapokon is min­dent meg kell tennünk, hogy gyermekkoruk, fel­nőtté nevelésük zavarta­lan legyen. A pécsi látogatás első prog­rampontjaként Miski Béla ez­redes adott rövid tájékoztatást az egység történetéről, felada­tairól. Jelentésében kiemelte: , a kiképzési, politikai és harc­készültségi feladatok magas­szintű végrehajtásának motorja a szocialista versenymozgalom, 1974-ben az egység állományú- / ból 53 alegység érte el az élenjáró címet, 196 raj kapott élenjáró, illetve kiváló minősí­tést, s közel nyolcszáz katona tűzhette mellére az Élenjáró, illetve Kiváló katona- jelvényt. Bocz József, a Baranya me­gyei Pártbizottság titkára, Ba­ranya és Pécs fejlődéséről, kul­turális és szociális téren elért eredményeiről tájékoztatta a vendégeket. Az egység munká­járól szólva elmondotta: a ka­tonák részt vesznek a város mindennapi életében: segítet­tek az óvodaépítési program megvalósításában, s ott voltak a felszabadulási emlékművön dolgozó társadalmi munkások között is. Kubai vendégeink a tájékoz­tatót követően az egység tech­nikai bemutatóján vettek részt. Fernando Vecino Alegret tá­bornok és kísérete különös ér­deklődéssel tanulmányozta néphadseregünk fegyverei kö­zül azokat a kézifegyvereket és harcjárműveket, melyek a ma­gyar ipar termékei. A látogatás következő állo­mása: egy alegység klub. A ragyogóan berendezett helyi­ségben ifjú katonák sokasága várta a vendégeket. A klub ki­alakításán, szépítésén oly so­kat dolgozó kollektíva nevében a KISZ-titkár kérte Fernando Vecino Alegret vezérőrnagyot: adományozza a klubnak Che Guevara-klub nevet. A tábor­nok avatóbeszédében forró sza­vakkal méltatta a magyar és kubai nép, a szocialista orszá­gok közösségének testvéri ba­rátságát, majd beszédét így fejezte be: őrizzétek és ápoljá­tok Che Guevara emlékét, igaz eszméit. Che Guevara nevét ma sokan tűzik lobogójukra, harcá­nak igazi célját és értelmét nem kevesen próbálják elferdí­teni. Nem akarta „Che" a for­radalom exportját — a népek jogos szabadságvágyának har­cosa volt, s a Szovjetunió nagy tisztelője, rendíthetetlen barát­ja — élete utolsó pillanatáig. (Folytatás a 2. oldalon)­Fernando Vecino Alegret tábornok (képünk bal szélén) és kísé­rete katonáink fegyvereivel ismerkedik. Fotó: Erb

Next

/
Thumbnails
Contents