Dunántúli napló, 1975. május (32. évfolyam, 118-147. szám)

1975-05-24 / 140. szám

1975. május 24., szombat Dunántúli Ilaplo 3 Mi van, mi nincs a takarékossági tervekben? vfcutiitiOn es nzGmgrmmmoK G rammok és tizedgram- mok ... Év eleji cikk­sorozatunkban a takarékos­ság nyomába eredtünk a baranyai vállalatoknál, de ezenkívül is számos Írásunk foglalkozott a takarékosság­gal. A témát természetesen nem lehet lezárni, hiszen a takarékos gazdálkodás — cselekvésünk normája kell, hogy legyen. Arra vállal­kozunk, hogy valamiféle­képpen összegezzük az ed­digi megyei tapasztalato­kat. Koós Lászlóval, a Me­gyei Pártbizottság gazda­ságpolitikai osztályának ve­zetőjével beszélgettünk. — Az önök osztályára tucat­jával futottak be a vállalatok­tól a takarékossági intézkedé­seket magukba foglaló tervek, több vállalatot pedig beszá­moltattak elképzeléseikről. Há­rom dologgal takarékoskodha­tunk: az anyaggal, az energiá­val és a munkaerővel. A taka­rékossági tervek tükrében mi az elképzelésük erről a bara­nyai vállalatoknak? Komplexen kezelni- A nagyobb ipari üzemek általában jó terveket készítet­tek, konkrét elképzeléseik van­nak. Nem egyszeri megtakarí­tásokra szorítkoznak, hanem olyan intézkedésekre töreksze­nek, amelyek később is taka­rékos megoldásokat jelentenek. Ez az igazi, mert a takarékos­ság fogalmát nem szabad le­szűkíteni, komplexen kell kezel­ni. Hiába takarítunk meg ugyanis néhány ezer tonna ola­jat, ha közben új beruházások, új munkahelyek létrehozásával kívánják bővíteni a termelést, nem pedig a meglévő eszközök­kel való hatékonyabb és ered­ményesebb gazdálkodással, gé­pi rekonstrukcióval, a munka jobb megszervezésével.- És a többiek?- A nagyobb gondunk a sok­sok gyáregységgel van. Ezek­ben már kevésbé találkozha­tunk a nagyobb ipari üzemek­re jellemző intézkedésekkel. Vagy nem eléggé ismerik a nagyvállalatuk intézkedési ter­vét, esetleg önmaguk sem ké­szítettek önálló tervet. A taná­csi vállalatoknál és az ipari szövetkezeteknél döntősen csak anyag- és energiatakarékossági elképzelésekkel találkoztunk, nem pedig komplex takarékos- sági tervekkel. A kereskedelem­ben és a fogyasztási szövetke­zetekben is inkább csak rész­feladatokat jelölnek meg.- Mit terveznek a mezőgaz­dasági nagyüzemek?- Az állami gazdaságok ter­vei szépek, komplexek. Terve­zett megtakarításaikat forint­ban is kimutatták, magunk is meglepődtünk, a hat állami gazdaság az idén 25 millió fo­rintos megtakarítást tervez. A tsz-ek tervei viszont, tegyük hozzá, részben rajtuk kívül álló okokból, nem egészen átgon­doltak. Itt nagy adminisztrációs hiba történt. A minisztérium ja­nuár 31-én adta ki az irány­elveket és február 15-re már összesítve kérte a Megyei Ta­nácstól a tsz-ek terveit. A tsz-ek összekapkodtak valamit. Ök egyébként az 1975-ös terveik­hez képest jeleztek megtakarí­tósokat, nem pedig a bázishoz, az 1974-es esztendőhöz. így fordulhatott aztán elő, hogy a tsz-ek az idén tavalyhoz képest 25 százalékkal több műtrágya­igényt jelentettek be. Ez erő­sen vitatható. Célszerűbb lenne inkább a földminőségi vizsgála­tokat elvégeztetni, az eltúlzott adagolásokat abbahagyni, nem utolsósorban a műtrágya rak­tározását megoldani. Beszélgetés Koós Lászlóval, a Megyei Pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetőjével — Mi a helyzet az intézmé­nyeknél? — A költségvetési intézménye­ket nem néztük, de itt is tért kell hódítania a takarékosabb szemléletnek. És itt nemcsak ar­ról van szó, hogy a takarítónő •este, amikor a fogyasztási csúcs van, ne rendezzen díszkivilágí­tást, ne égesse a villanyt az összes szobában. Ennél sokkal •%ibb lehetőség van. — Lássunk most konkrét pél­dákat az intézkedési tervekből. — A vállalatok jelentős villa­mosenergia, szénhidrogén és vasanyag meqtakarításokat ter­veznek. A MÉV-nél 5 millió fo­rint, a BCM-nél 1,2 millió forint és 210 ezer nyugatnémet már­ka megtakarítását. A DÉDÁSZ 3,5 millió forintot, ezen felül további intézkedésekkel — a há­lózati veszteségek csökkentésé­vel — 4700 megawattóra ener­gia, 6,5 tonna fűtőolaj és 192 tonna vasanyag megtakarítását irányozta elő. A DÉDÁSZ a vasoszlopok állítása helyett rá­tér a betonoszlopokra, a drága importból származó kábelek he­lyett pedig a légvezetékes meg­oldást alkalmazza. Szépek a Volán 12-es vállalat tervei, az olaj, a benzin és a gumi fel- használásának csökkentésével 6 millió forintnyi megtakarítást tervez. Az Állami Építőipari Vál­lalat idei tervéhez képest ben­zinből 24 ezer literrel, gázolaj­ból 15 ezer literrel, fűtőolajból pedig 20 tonnával kevesebbet kíván felhasználni. A Hőerőmű a hulladékszenek visszanyerésé­vel kívánja egalizálni a szén termelői áremelkedéséből szár mazó költségtöbbleteket. — És a rossz példák? — Ilyenek is vannak. Például az energiaszerkezet átalakítá­sával kapcsolatban a NIM ér­tesítőjében megjelent, akik gyorsan át akarnak állni az ol esőbb megoldásra, anyagi tá­mogatást kaphatnak az ener­giaracionalizálási alapból. A pályázat benyújtásának határ­ideje-március 31. A NIM érte­sítő pedig megjelent március 29-én. Két nap alatt nyilván semmilyen elképzelést nem le­het kidolgozni. Egy másik kirívó eset. Egyik vállalatunk 1,4 millió forintnyi energia megtakarítását tervezte, s erre 1 millió forint célprémiumot tűzött ki. Az in­tézkedést ugyan már megvál­toztatták, de mindez példa ar­ra, egyes helyeken milyen felü­letesen kezelték a takarékossá­gi terveket. Sajnos egyes vál­lalatok csupán adminisztráció­nak fogták fel, alibinek készí­tették, legyen meg, ha valaki kéri. Mi hiányzik? — Mit hiányol a takarékossá­gi tervekből? — Itt szeretnék eredeti kér­désére felelni. Amint láttuk, az intézkedések zömmel az anyag- és energiamegtakarítások köré csoportosulnak. A vállalatok ke­vésbé gondolnak az állóeszkö­zök jobb kihasználására, új mű­szakok beállítására, a munka­erő megtakarítására vagy át­csoportosítására, ahol is a leg­nagyobb tartalékok vannak. Az adminisztratív létszám csökken­tése a tervekben csak elvétve szerepel. A vállalatok nem akarnak hozzányúlni a létszám­hoz. Hiányolom továbbá, hogy a megyében egyetlen vállalat sem ajánlotta fel, hogy az ál­lami ártámogatásról lemond. — Külön szeretnék kitérni a papírgyűjtésre — mondta Koós László. — A Köztisztasági a meg­mondhatója, mennyi fém- és papírhulladék van a szemétben, megy veszendőbe. Eddig a pa­pírgyűjtést nagyvonalúan csi­náltuk, a gyerekekre bíztuk. Ki kellene mozdulni a holtpontról. A legtöbb papírhulladék a ke­reskedelemben képződik. Isme­rek olyan vállalatot, amely pénzt fizet, hogy a Köztisztasági vigye és égesse el papírhulladékait. El kellene érnünk, hogy a vál­lalatok évente kétszer-háromszor nagytakarítást rendezzenek, a feleslegessé váló papírokat, ügyiratokat összegyűjtsék és el­szállíttassák. Az érte kapott pénz pedig legyen azoké, akik ezt lebonyolítják. Érdekeltté tenni a dolgozókat — Itt elérkeztünk az anyagi érdekeltséghez. — Igen. Anyagilag is ösztö­nözni kell a takarékosságot. Te­gyük érdekeltté a dolgozókat a megtakarításokban, adjunk visz- sza abból, amit ki-ki megtaka­rított.' — Nem akarjuk fetisizálni a terveket — mondta végül Koós László. — A hangsúly a meg­valósításon van, azon, ami a gyakorlatban történik. De az is igaz, intézkedni, az intézkedé­sek hatását ellenőrizni csak jó tervek birtokában lehet. Miklósvári Zoltán ^ • • i /r • • Sütőipari szocialista brigádok vetélkedője Pécsett Hosszú és szép hagyomá­nya, 12 éves múltja van már a Miskolc, Szeged, Szombathely és Pécs sütő­ipari vállalatai közötti szo­cialista munkaversenynek. Az 1974-es időszak győzte­se a Pécsi Sütőipari Vál­lalat volt, így az első hely jogán Pécsett rendezik meg a négy város legjobb sütő­ipari szocialista brigádjai­nak vetélkedőjét, amely­nek győztese 10 000 forin­tos jutalmat kap. Az érde­kes, sok témából szőtt ver­senyre vasárnap reggel 9.00 órától kerül sor a Pannónia Sörgyár nagyter­mében. A zsűriben foglal helyet a négy vállalat igaz­gatója, az elnök dr. Biczó János, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese lesz. Házigazdaként dr. Rugósi Endre, a Sörgyár igazgatója üdvözli majd a versenyző csapatokat, a ve­lük érkező szurkolókat és az izgalmasnak ígérkező vetélkedő nézőit. Miskolc, Szeged, Szombathely és Pécs sütőipari vállalatai öt­öt fős csapattal versenyez­nek szakmai, politikai, sport és egyéb témákban és lesz természetesen ügyességi szám is. A ver­seny után baranyai kirán­dulás és baráti est szere­pel a programban. 25 000 palack óránként Gépcsere a Sörgyár Pepsi-üzemében • Június végén kezdődik a próbaüzem • Film készül oktatási célokra A guru, vagy másnéven ko- ladió gesztenye nagyságú, teobromint, koffeint, vörös fes­tőanyagot tartalmaz. Hatása izgató, felvidító, az éhség és a fáradtság érzését elűzi, na­gyobb testi és szellemi erőki­fejtésre, a kellemetlen klíma könnyebb elviselésére képesít. A szívesen látott vendéget ez­zel kínálják meg a Révai nagy lexikona 1912-es kiadása sze­rint. A századforduló óta a Coca és a Pepsi cégek elárasztották az amerikai kontinenst a titok­zatos receptúra alapján készü­lő üdítőitallal, amely a máso­dik világháborút követően Eu­rópában is megkezdte diadal- útját. Hazánkban, a hetvenes évek eleje óta vált közkedvelt itallá a Pepsi Cola. Bixtcxtő ftapasztalatok Á szakszervezeti jogsegély­szolgálat Pécsett jól vizsgázott Sok még a kérdőjel, - ért­hető, hisz kísérletről van szó Az azonban bizonyos, az ed­digi tapasztalatok biztatók: a jogsegélyszolgálat bevezetését mind a MÉV, mind pedig a POTE dolgozói kedvezően fo­gadták, s bizalommal fordul­tak az üzemi jogsegélyszolgá­lathoz. Mint ismeretes, tavaly az MSZMP KB határozatot hozott a szakszervezeti jogsegélyszol­gálat létrehozására. A pártha­tározat végrehajtásaképen a SZOT a munkaügyi és a pénz­ügyminiszterrel egyetértésben kiadta az irányelveket, amely kimondja: a dolgozók ügyes­bajos problémáinak gyorsabb és jogszerű elintézése, vala­mint a hatékony jogi tanács­adás, tájékoztatás érdekében kísérleti jelleggel 51 nagyobb üzemnél, intézménynél meg­szervezendő ez év január 1-től a szakszervezeti jogsegélyszol­gálat. A kijelölt vállalatok, intéz­mények között szerepelt a Me­cseki Ércbányászati Vállalat, és a Pécsi Orvostudományi Egyetem. A két érintett szerv­nél az elmúlt negyedévben hogyan sikerült megszervezni a szolgálatot? Melyek az eddi­gi tapasztalatok? - erről tár­gyalt egyebek között az SZMT elnöksége a héten megtartott ülésén. Mindkét helyütt a szakszer­Több százán a fogadóórákon Hlehány nyitott kérdés vezeti bizottság elkészítette a szolgálat működési és szerve­zeti szabályzatát. Ennek értel­mében a MÉV-nél 11 tagú jogsegély bizottságot hoztak létre, melynek élén függetlení­tett vezető áll. A vállalat üze­meiben háromtagú panasz­ügyi bizottságokat szerveztek. Az adminisztrációs ügyek in­tézését függetlenített admi­nisztrátor látja el. A szolgálat - szombat és vasárnap kivé­telével — a hét minden nap­ján fogadónapot tart. Április 31-ig 243 dolgozó kereste fel az üzemi panaszügyi bizottsá­gokat, illetve a jogsegély szol­gálatot. A panaszosok közül a fizikai dolgozók száma 222. Az ügyek nagy része munka- viszonnyal, társadalombiztosí­tással kapcsolatos, valamint a polgári jog körébe tartozó volt. A panaszosok közül csu­pán 14-gyel nem tudtak ér­demben foglalkozni. A vállalat szakszervezeti bizottsága jó kapcsolatot alakított ki az ál­lamigazgatási szervek illeté­keseivel, akik több jogi szak­előadást tartottak a szolgála­tot ellátó aktíváknak. A POTE jogsegélyszolgálati teendőit Őt tagú munkabizott­ság látja el, akik közül kettő nyugdíjas jogász, három tag pedig társadalmi munkában dolgozik a szolgálatban. A szolgálat fogadóóráit a hét négy napján délután látogat­hatják az egyetem dolgozói. A szolgálat eddig 99 ügyben járt el, — a 38 lakásügy kivé­telével — valamennyi kérdés­ben eredményesen dolgoztak. A néhány hónapos gyakorlat azt bizonyítja, hogy valóban van társadalmi igény e jogi szolgáltatásra az üzemekben. És a kérdőjelek: Hátrányos-e ha a vállalat állományában van a szolgálat vezetője? Ha a jogsegélyszolgálatnál eluta­sítják a dolgozót, hová for­dulhat? Az SZB döntési jogát átruházhatja-e az SZB-titkár- ra? A szolgálat jogellenes magatartása esetén a dolgo­zónak okozott kárt megtéríti-e a szakszervezeti bizottság? A felvetett tisztázatlan kérdése­ket, csakúgy mint a pécsi jog­segélyszolgálati tapasztalato­kat, az elnökségi ülésen jelen volt SZOT-képviselők tolmá­csolják majd a végleges jog­segélyszolgálati szabályzat ki­dolgozóinak. (M) A Pepsi cég tizenötezer pa­lack óránkénti töltésre alkal­mas gépsorát a Pannónia Sör­gyárban hat évvel ezelőtt he­lyezték üzembe. A gyár ellátá­si körzete a Balaton déli vo­nalától egész Szegedig ter­jed. A ,.piros ital" karrierjét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az elmúlt esztendő­ben már negyvenmillió üveg Colát szállítottak ki a rend­szeresen közlekedő túrajáratok. Ám ez a mennyiség is kevés­nek bizonyult. Ezért jutottak arra az elhatározásra a gyár vezetői a Pepsi céggel közö­sen, hogy a már kiszolgált töl­tősort, a kiegészítő berendezé­sekkel együtt leszerelik — ame­lyet azóta a bocsi sörgyárba szállítottak — és helyette nagy­teljesítményű palacktöltőt he­lyeznek üzembe. Három héten át „öntötték" a kamionok a szóllítólódákat. A Pepsi üzem utolsó gépegysége a múlt hét hét közepén érkezett meg a pécsi sörgyárba s már itt tar­tózkodnak a nyugati szállító cégek vezetőszerelői is. A be­rendezéseket négy nyugatné­met vállalat, a Saitz, a Kett- ner, a Berkefeld, valamint az Ahlborn cégek szállították a helyszínre. Azóta már beállí­tották a palackmosót, hamaro­san befejeződik a töltőgép be­állítása, amelyet a próbaüze­met követően óránként huszon­ötezer palack Cola hagy majd el. A töltősor egyébként a ki­egészítő berendezésekkel együtt több mint hatszázezer dollárba került, s hadd je­gyezzük meg mindjárt, hogy az ország legnagyobb ilyen jellegű berendezése. A láda ki- és berakógépek, a szállító­pályák — pontosabban a tel­jes technológiai sor — szere­lése legalább egy hónapot vesz még igénybe. Addig is a sárvári, illetve a bocsi üzemek biztosítják Dél-Dunántúl Cola ellátását. Azt már rég tudják a Pep­si üzemben dolgozók, hogy egy-egy colás üvegbe mind­össze 1 gramm koncentrátum szükséges, ám az új berende­zést még nem ismerik. Az üze­meltetők fölkészítése tehát leg­alább akkora feladatot jelent a sörgyáriaknak, mint a ma­gasfokon automatizált beren­dezések- beállítása. Éppen ezért a Pannónia Sörgyár „házi” fotósai jóvoltából dia­képeket, illetve filmet készíte­nek a szerelési folyamatokról, az esetleges üzemzavarok okait magnóra veszik. A rend­hagyó kezdeményezés termé­szetesen egyáltalán nem ön­célú, hiszen ilymódon sokkal rövidebb idő alatt sajátíthat­ják el a majdani gépkezelők, műszerészek és karbantartók a töltőgépsor és kiegészítő be­rendezései szerkezetét. S. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents