Dunántúli napló, 1975. május (32. évfolyam, 118-147. szám)

1975-05-23 / 139. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Ülést tartott a Minisztertanács ■növekedett az ipari termelés A tervezettnél jobban emelkedtek a havi átlagbérek Határozat az orvosok területi és szakmai elosztására XXXII. évfolyam, 139. szám 1975. május 23., péntek Ára: 80 fillér A külterületért A közelmúltban hat megyé­ben rendezett széles körű ta­nácskozásokat, felméréseket a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának falu- és szövetkezet- politikai znunkaközössége. A téma az aprófalvak, társközsé­gek helyzete volt. A tanácsko­záson egyértelműen bebizonyo­sodott, hogy ezekre az apróbb településekre, emberi közössé­gekre még sokáig számítani kell, nem volt igazuk azoknak, akik azt jósolták, hogy 15 év múlva mintegy ezerrel keve­sebb település lesz hazánkban — az aprófalvak megszűnése következtében. Egyértelművé vált az is, hogy ott, ahol a gazdasági-társadalmi igények indokolják, fejleszteni kell eze­ket a lakóközösségeket. Hazánkban jelenleg 3224 helység van, közülük 1483 tele­pülésen a lakosság száma nem éri el az ezer főt, az állam­polgárok nyolc százaléka él tehát kisebb falvakban, társ­községekben. A kisebb települések, falvak gondjainak megoldására, a to­vábbi fejlesztés lehetőségeinek megteremtésére már megalakul­tak az úgynevezett társközsé­gek. Két vagy több község kö­zös tanácsot kapott, körzetesi- tették az iskolákat, s ahol le­hetett és szükséges volt, össze­vonták a termelőszövetkezete­ket. Az intézkedések hasznosak voltak, a székhely és a társ­község között megerősödött a kapcsolat, az apróbb falvak is jobban bekapcsolódhattak a nagyobbak vérkeringésébe, mindennapi életébe. A taná­csok több helyen kiszállásos rendszert vezettek be, heten- ként-kéthetenként meglátogat­ják a társközségeket, ott hely­ben rendezik a lakosság ügyes­bajos dolgait. Kétségtelen vi­szont az is, hogy az aprófal­vakban, társközségekben élők még sok helyen magukra ha­gyottnak, a perifériára szorult- nak érzik magukat. A 2—300- nál csekélyebb lélekszámú fal­vak egyharmadába még bekö­tő út sem vezet. Nehézkes az áruellátás, sok helyen uralko­dik olyan szemlélet, hogy az aprófalvak kereskedelmi háló­zatának fejlesztése haszon nél­küli munka. A néhány száz lakosú telepü- láseken pedig igen erős a közösségi érzés, az emberek tü­relmetlenül várják a „kintről” érkező információt. Nyilvánvaló tehát, hogy a társközségekben, aprófalvakban szükség van va­lamilyen közélet megteremtésé­re. Az ott élő népfront-aktivis­ták vezetésével tanácstagokból, KISZ-esekből olyan közösségi magot lehet létrehozni, amely ha szükséges, -helyettesítheti a tanácsot, szervezheti a köz­életet, megrendezheti a falu­gyűléseket, fórumot teremthet a közösségi élethez. Annál is in­kább, mert összefogásra, közös cselekvésre bármikor kész em­berek élnek ezekben az apró- falvakban. Az MSZMP XI. kongresszusá­nak határozatában olvasható: „Azon kell munkálkodnunk, hogy tovább csökkenjenek a különbségek az azonos jellegű településeken, valamint a város és a falu kommunális, kulturá­lis, egészségügyi ellátásában. Településeink nyújtsanak a szo­cializmust építő embernek mind kedvezőbb életfeltételeket.'" Mindehhez nagy segítséget nyújthat a Népfront, amely a gondok, az igények és a tenni­valók felmérésével, a tapasz­talatok ismertetésével már meg­tette az első lépéseket az apró­falvak, társközségek felemelke­déséhez vezető úton. A Kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A kormány megtárgyalta Szaddam Husszeinnek, az Ira­ki Köztársaság Forradalmi Pa­rancsnoki Tanácsa alelnökének május 7—9. közötti hazánkban tett hivatalos látogatásáról szóló jelentést. A Miniszterta­nács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette és határozatot hozott a tárgyalásokból adódó intézkedések megtételére. Az Országos Tervhivatal el­nöke jelentést tett a népgaz­daság első negyedévi fejlődé­séről. Az ipari termelés dina­mikusan növekedett és időben befejezték a tavaszi mezőgaz­dasági munkák jelentős részét. Bővült a külkereskedelmi forga­lom, de a behozatal továbbra is gyorsabban növekedett, mint a kivitel. A kormány a jelen­tést jóváhagyólag tudomásul vette. Szükségesnek tartja, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a tőkés export fokozására és a vásárlóerő tervszerű szabá­lyozására. Utasította az érde­kelt minisztereket és az orszá­gos hatáskörű szervek vezetőit, hogy az irányító munka további javításával tegyenek meg min-- dent az éves népgazdasági terv célkitűzéseinek maradékta­lan végrehajtása érdekében. A munkaügyi miniszter az 1975. első negyedévi munka­ügyi helyzetről tett jelentést. Megállapította, hogy a terme­lés növekedését az ipar teljes egészében a termelékenység emelkedésével biztosította, s a havi átlagbérek az elmúlt év -azonos időszakához viszonyítva a tervezettnél nagyobb mérték­A BNV-n csütörtökön meg­kezdődött a szakmai napok so­rozata, vagyis a reggeli nyi­tástól délután 2 óráig kizáró­lag a szakembereké volt a vá­sár. Az érdeklődés igen nagy volt a sokezer féle termék iránt. A kiállítók jólképzett mérnököket, technikusokat, a tárgyalásokra felhatalmazott kereskedelmi szakembereket küldtek a vásárra, ők fogadták hazai és külföldi vendégeiket. A ,,B” pavilonban különösen a Borsodi Vegyikombinát, a Pé­ti Nitrogén Müvek és a Tiszai Vegyikombinát termékei iránt különösen nagy az érdeklődés. A Tiszai Vegyikombinát BNV- d íjat nyert Titetrom villamos­szigetelőjét több ország cégei is meg akarják vásárolni. Csütörtökön már csúcsforgal­mat bonyolított le a BNV-n a külföldiek klubja, amelyet ez­úttal is a vásárközpont 21-es pavilonjában rendeztek be. A külföldiek részére a posta inter- unbán telefonvonalat és két telex gépet biztosít. A Ferunion Külkereskedelmi Vállalat csütörtökön a BNV-n aláírta első hosszúlejáratú megállapodását csehszlovák partnerével, a Strojimporttal. A szerződés értelmében a cseh­szlovák vállalat 1976 és 1980 között mintegy 4 millió rubel értékű vasműszaki cikket, a többi között marókat, csigafú­ben növekedtek. Bővült azok­nak a dolgozóknak a köre, akik heti 44 órás munkaidőben dol­goznak. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomá­sul vette. A Minisztertanács jelentést fogadott el az alkalmazotti lét­szám alakulásáról szóló, 1974- ben hozott határozata végrehaj­tásának helyzetéről. A jelentés megállapította, hogy az admi­nisztratív munka egyszerűsítése terén következetesebb végrehaj­tásra van szükség. Ennek érde­kében biztosítani kell a gondo­sabb létszámgazdálkodást. A jelentést a kormány tudomásul vette. A pénzügyminiszter jelentést tett a minisztériumoknak, az országos hatáskörű szerveknek és a szövetkezetek érdekképvi­seleti szerveinek takarékossági intézkedéseiről, amelyek kez­deti eredményei mór mutatkoz­nak. A Minisztertanács a je­lentést jóváhagyólag tudomá­sul vette. Felhívta a figyelmet, hogy fokozottabban kell tőre­rókat, fémkörfűrészeket, prés- légszerszámokat szállít Magyar- országra. A magyar ipar vi­szont más típusú vasműszaki termékeket szállít Csehszlová­kiába, elsősorban kézi szerszá­mokat. kedni az ésszerű takarékosság­ra, az alapanyagok, az ener­gia és az import-anyagok fel- használásában. A rövid távon érvényesülő megtakarítások mellett nagyobb gondot kell fordítani a távlati előnyökkel járó megoldásokra. El kell ér­ni, hogy a takarékos szemlélet minél hamarabb általánossá váljon. A Minisztertanács megtár­gyalta az egészségügyi minisz­ter előterjesztését az oktatási intézmények egészségügyi el­látásáról és határozatot hozott az óvodák, általános és közép­iskolák, valamint a szakmun­kásképző iskolák orvosi ellá­tásának fejlesztésére. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke jelentést tett a vidék orvosellátottságának vizsgálatáról. A jelentés meg­állapítja, hogy az orvosok szá­ma 1958 óta több mint két és félszeresére nőtt, vidéken azon­ban még mindig sok a betöl­tetlen orvosi állás. Hiány van továbbra is körzeti orvosokból, gondot okoz egyes szakorvosi, üzemorvosi, valamint az egész­ségügyi szakigazgatásban meglevő állások betöltése is. A kormány határozatot hozott az orvosok tervszerűbb területi és szakmai elosztása érdeké­ben. A Fővárosi Tanács elnöke tájékoztatta a kormányt Buda­pest 1974. évi beruházási te­vékenységéről és az idei fel­adatokról. A Minisztertanács a beszámolót jóváhagyólag tudo­másul vette. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Kétszintes új szociális léte­sítmény műszaki átadására ke­rült sor a napokban a Dél­dunántúli Kőbánya Vállalat komlói üzemében, ahol nem­rég fejeződött be a technoló­giai berendezések rekonstruk­ciója. A mintegy ötmillió forint értékű létesítmény kivitelezője a Tolna megyei Állami Építő­Csütörtökön Fonyódon meg­kezdődött a KGST szénbányá­szati állandó bizottságához tartozó mélyműveléses szénter­melés fejlesztésével foglalkozó tudományos és műszaki tanács 23. ülése. A hatnapos szakmai tanácskozáson részt vesznek Bulgária, Csehszlovákia, Len­gyelország, Magyarország, NDK, a Szovjetunió és Romá­nia szakértői. Tizenegy napi­rendi pontban tárgyalják meg a mélyműveléssel kapcsolatos időszerű közös tennivalókat. Be­számolnak arról a nagyszabá­sú együttes munkáról, amely során meghatározták a nehéz bánya-geológiai viszonyok komplex gépesítésének módját, megszabták az ezzel kapcso­latos műszaki követelményeket ipari Vállalat, amely női és férfi öltözőt, fürdőt, ruhatárat alakított ki zuhanyozókkal, mosdókkal, szárítószekrények­kel, szellőzőberendezésekkel felszerelve. Az új helyiségeket előreláthatóan ez év második felében vehetik birtokukba a dolgozók. és a technológiát is. Ebben a témában egyébként hazánk szakemberei a témavezető és a koordináló szerepet töltötték be. Több KGST országban, így Csehszlovákiában, a Szovjet­unióban a Donyec vidékén és nálunk is gondot okoz a me­redek dőlésű széntelepekre épülő bányák komplex gépesí­tése. A meredek dőlésű tele­peken általában a szén elhe­lyezkedése 45—90 fokos szö­get zár be. A nehéz bányá­szati tevékenység gépesítése a legszélesebb körű összefo­gást igényli. A műszaki és tudományos ülésen hazánk képviselői rész­letesen beszámoltak a magyar szénbányák komplex gépesíté­sének tapasztalatairól. Nálunk a teljes széntermelés 30 szá­zaléka már komplex gépesített bányákból kerül felszínre a leg­kisebb fizikai erő ráfordítással. A komplex gépesítés különö­sen sok sikert hozott a közép­dunántúli, a várpalotai, a bor­sodi és az oroszlányi szénbá­nyáknál. Ezzel kapcsolatosan beszámoltak a hármas koope­rációban kifejlesztett úgyneve­zett V. O. B. pajzsokról, amely a Várpalotai Szénbányák, az Országos Bányagépgyártó Vál­lalat és a Bányászati Kutató Intézet közös munkájának eredménye. Ezeket a pajzsokat Várpalotán gyártják. A tanács­kozáson a gépesítéssel kap­csolatosan leszögezték, hogy ma már a komplex gépesítés is megoldható a KGST orszá­gokból beszerezhető gépekkel, gépsorokkal. Szó volt a fejtési és elővájó gépek automatizá­lásáról is. Az ehhez szükséges berendezések még főleg kísér­leti céllal működnek, de a jö­vőben nagy szerepük lesz a szénbányászatban jelentkező munkaerő hiány pótlásában. II szakmai napok nyitánya a BNV-n Megkötötték az első megállapodást KGST szénbányászati műszaki tanácskozás Napirenden a mélyművelés gépesítése 111 wMW&l f¥$WKm Nyolc új tűzoltókocsi sorakozott fel tegnap délelőtt Pécsett, a tűzoltóságon. Hét UAZ 452 típusú terepjáró és egy ZUK típusú gépkocsi. Kosteleczky Sándor ezredestől a kocsikat a kiemelkedő tevékenységű és fontosságú községi önkéntes tűzoltó egyesületek vették át. So- mogyapáti, Hosszúhetény, Magyarbóly, Kémes, Vajszló, Nagyharsány, Felsőmindszent és Mázaszászvár. ~N. __________________

Next

/
Thumbnails
Contents