Dunántúli napló, 1975. május (32. évfolyam, 118-147. szám)

1975-05-20 / 136. szám

6 Dunántúlt napló 1975. május 20., kedd FORUM • • Örökbefogadás, intézeti elhelyezés, állami támogatás TOLLSEPRŰ KONZUM ÁRUHÁZ? A kérdésre ott is a felelet a Kossuth téri palánkra „pin- gálva" — igenis: KONZUM ÁRUHÁZ! Olvasóink kérésére mi most mégis megkérdőjelez­zük: valóban Konzum Áruház­nak kell-e hivni Pécs város egyik jelentősnek ígérkező, új áruházát? A szerkesztőségbe küldött levelek kiemelik a kon­zum szó idegen, sőt: idejét múlt, elcsépelt csengését, s arra is figyelmeztetnek, hogy e szó semminemű kapcsolatban sincs megyénkkel, pedig az áruház a MÉSZÖV támogatásá­val, megyei szövetkezeti jelleg­gel épül. A jogos észrevételeken el­gondolkodva, úgy gondoljuk, nem árt, ha az érintett vásárló közönség hangját is figyelembe vesszük. Még nem késő, hogy változtassunk ezen a sablonos, semmitmondó cégjelzésen. Vegyük csak elő a Magyar értelmező kézi szótárt! A 757. lap adatai felvilágosítanak mindenkit arról, hogy ezt a né­metből, olaszból hozzánk át­szivárgóit, latin eredetű szót régebben a fogyasztási szövet­kezetek, illetőleg az üzemi bol­tok jelölésére használták. A konzumbolt név alkalmazása tehát egyet jelentene a pár év­tizeddel előbbi üzleti hálózat egyik fajtájának felfrissítésével. De ezen kívül a konzumáruház szó tulajdonképpen tautológia is, mert bár a fogalom moder­nebbé vált, mégis azonosítható a régebbi üzemi bolt kifeje­zéssel. Példák igazolják, hogy má­sutt magyar névvel oldották meg a jelentősebb áruházak elnevezését. Kaposváron pél­dául a Zselic és a Somogy, Szabolcsban pedig a Nyírfa Áruházzal találkozunk. És mi­vel a készülő nagy áruház me­gyei jellegű, miért nem lehet­ne a neve Baranya Áruház? A mellette levő kisebb üzlet­testvér, a Baranya Bisztró jó példát mutathat a névadásra. Természetesen más név is el­képzelhető. Ha a nyugati vá­rosrész egyik szép áruháza a Mecsek nevet viseli, miért ne lehetne a neve a Kossuth téri­nek a Mecsek csúcsa, a ze­neien hangzó Zengő. Vagy pél­dául emlékeztethetne bennün­ket a név megyénk déli részé­nek színes néprajzú területére, az Ormánságra is, vagy a Mecsek szebbnél szebb vad­virágainak egyikére. A régi pé­csi „tükék" nagyon találéko­nyak voltak a névadásban (Elefánt-ház, Hattyú Vigadó, stb.) Reméljük, a maiak is ta­lálnak új áruházunkhoz méltó, magyar elnevezést. Akinek tehát jó gondolata akad az áruház elnevezésére, kérjük, mielőbb küldje be a szerkesztőség címére, a boríték­ra TOLLSEPRÜ-t írva. Természe­tesen a fenti nevek bármelyike is választható. Dr. Tóth István Á prilis 18-án „A szü- lő és gyermek jo gai és kötelességei” cím­mel nyilvános fórumot tar­tott a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottsá­ga, a Szakszervezetek Ba­ranya megyei Tanácsa, a Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága és a Házi Jogtanácsadó szer­kesztői. A már korábban bekül­dött vagy telefonon érke­zett kérdésekre a rendez­vényen megjelent érdeklő­dőknek dr. Petrik Ferenc, dr. Bacsó Jenő és dr. Csi- ky Ottó válaszolt. Az idő rövidsége miatt több kér­dés válaszolatlanul ma­radt. A közérdeklődésre számottartókra, — mint ahogy azt dr. Csiky Ottó, a Megyei Bíróság elnöke a megnyitó beszédében elmondta — a Dunántúli Napló hasábjain is vissza­térnek. Az egyéni problé­mákra pedig levélben vagy személyes behívás alkalmával válaszolnak. Az alábbi kérdésekre — me­lyek megválaszolására nem került sor - dr. Somfai Csa- báné, a PTE Állam- és Jogtu­dományi Kar Családjogi Tan­székének tanársegédje és dr. Árvay Lászlóné, a Baranya megyei Tanács V. B. Igazga­tási Osztályának gyámügyi fő­előadója adta meg a választ. Kérdés: Férjem 1969-ben disszidált, jelenleg is ismeret­len helyen tartózkodik. 1971- ben élettársamtól gyermekem született, aki jelenleg is fér­jem nevén szerepel. Élettársam szeretné nevére venni. — Családjogi törvényünk szerint a gyermek apjának azt a férfit kell tekinteni, aki­vel az anya a gyermek szüle­tésekor házassági kötelékben állott. Mindaddig apai elisme­rő nyilatkozatot más személy nem tehet, míg a férj apasá­gának vélelme fennáll. Apai elismerő nyilatkozatot tehát az élettárs akkor tehet, ha a férj apaságának vélelmét a bíróság megdöntötte. Az eljá­rást az illetékes gyámhatóság­nál kell kezdeményezni. Kérdés: Köteles vagyok-e a 18. életévét betöltött, de még továbbtanuló állami gondo­zott gyermekem után tovább­ra is állami gondozási díjat fizetni? Egészségi állapotom miatt gyakran vagyok táppén­zen.- Amíg a 18. életévet be­töltött, volt állami gondozott gyermek tanulmányainak foly­tatását a Gyermek- és Ifjúság­védő Intézet biztosítja, a gon­dozási díj fizetésének kötele­zettsége fennmarad. Ha a szü­lő szociális helyzete azt indo­kolja, a gyámhatóság — kére­lemre — a gondozási díj mér­tékét csökkentheti. Kérdés: Húsz éves vagyok. Házasságon kívül gyermekem született. Körülményeim a gyermek gondozását nem te­szik lehetővé. Szeretném a gyermeket örökbeadni anélkül, hogy állami gondozásba ven­nék. Megtehetem-e? — A szülő az örökbefoga­dáshoz úgy is adhat hozzájá­ruló nyilatkozatot, hogy az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri. Ezt a nyilatkozatot visszavon­ni nem lehet. A gyermek kép­viseletéről, illetőleg az örökbe­fogadás hatálybalépéséig in­tézeti elhelyezéséről a gyám­hatóság gondoskodik. Az eljá­rás ilyen esetben titkos. A szü­lő az örökbefogadásról értesí­tést nem kap. Az örökbefoga­dásról hozott határozatot sem fellebbezéssel sem egyéb mó­don megtámadni nem lehet. Ha a nyilatkozat megtételétől számított egy éven belül a gyermek örökbefogadása nem .történt meg, vagy erre irányu­ló eljárás nincs folyamatban, úgy a gyámhatóság a vérsze­rinti szülőt ismét meghallgat­ja, hogy nyilatkozatát fenn­tartja-e vagy gyermekéről ma­ga kíván gondoskodni. Kérdés: Feleségem meg­halt, egyedül maradtam iker­gyermekeimmel. Nehéz fizikai munkát végzek, három műszak­ban dolgozom, így a gyerme­kek ellátását megoldani nem tudom. Állami gondozásba semmiképpen sem adom őket, azonban érdekelne, van-e olyan általános iskolás kollé­gium vagy egyéb intézet, ahol gyermekeimet elhelyezhetném úgy, hogy a hétvégét velem töltsék? — Új családjogi törvényünk hatálybalépése óta van erre lehetőség: a gyermekek inté­zeti elhelyezéséről (amely te­hát nem állami gondozás) a szülő kérelmére, illetve bele­egyezésével a gyámhatóság gondoskodik. A szülő felügye­leti jogát, a gondozás, neve­lés kivételével továbbra is gyakorolja. Tehát arra is mód van, hogy hétvégén a gyerme­keket hazavigye. Intézeti el­helyezésben a gyermekek cse­csemőkortól kezdve - így ál­talános iskolás korban is — részesülhetnek. Az intézeti el­helyezés költségeihez a szülő­nek hozzá kell járulnia. Ennek mértékét szintén a gyámható­ság állapítja meg. Kérdés: Leányom férjétől el­vált, albérletbe költözött. 9 éves fiúunokám gondozását vállalnám. Van-e erre lehető­ség? Szép nyugdíjjal és más­fél szobás, távfűtéses lakással rendelkezem. — Ha a szülők megegyeznek a gyermek elhelyezésében bí­rósági eljárás nélkül, elhelyez­hető a kiskorú bármelyik szü­lőnél vagy harmadik személy­nél, jelen esetben a nagyszü­lőnél. Megegyezéssel döntenek a szülők arról is, hogy harma­dik személynél történő elhe­lyezés esetén melyik szülő gya­korolja a szülői felügyeleti jo­got. Ennek hiányában a gyám­hatóság jelöli ki a szülői fel­ügyeletet gyakorló szülőt. Ha a szülők között az elhelyezés kérdésében megegyezés nincs, erről a bíróság dönt. Kérdés: Mikor lépett hatály­ba a családjogi törvény?- A házasságról, a család­ról és a gyámságról szóló 1952. évi IV, törvényt az 1974. évi I. törvény módosította, amely 1974. július 1-én lépett hatályba. Kérdés: öt kiskorú gyerme­künk van, férjem keveset ke­res, én a gyermekek miatt munkaviszonyt létesíteni nem tudok. Hallottam a sok gyer­mekes családok állami támo­gatásáról, ezért érdeklődöm, van-e arra mód, hogy a csa­ládi pótlékon kívül is rend­szeres támogatást kapjunk az államtól? — Ha a gyermekek helyes irányú fejlődését környezetük­ben bármilyen ok károsan befolyásolja, vagy veszélyezte­ti, a gyámhatóság — az állami gondoskodás keretein belül — köteles megtenni a megfelelő intézkedéseket. Az állami gon­doskodás egyik formája a se­gélyezés, amely lehet rendsze­res nevelési segély és rend­kívüli segély. Az utóbbi eseti jellegű, míg a rendszeres ne­velési segély havonta vissza­térő juttatás, pénzben, illetve természetben (tanszer, illetve ruházat). A rendszeres neve­lési segély folyósításának azonban nagyon szigorú fel­tételei vannak: Az anyagi rá­szorultságon túl fontos, hogy a lakáskörülmények biztosítsák n «*> V BÉKÉS SÁNDOR £gy baráber élete 15. Szemtől-szembe állt az em­berekkel, azokkal, akik nevel­ték, akik nemcsak azt az arcát ismerték, amit az újságírók fes­tettek róla - s érezte: elismerik, sőt büszkék rá. Mert nemcsak annak ment híre, hogy „tönkre teszi a normákat", harcait is ismerte mindenki. Határozott, szívós, igazságos - mondták a felszólalók. Népszerűségének titka nagyon is nyílt titok volt. Tudott dolgozni, s míg mások, akiket megérintett kissé a di­csőség szele, azon fáradoztak, hogy rangos hivatalt, s lehető­leg szép, nagy íróasztalt kap­janak, Molnár makacsul ra­gaszkodott a bányához. Harmincegy éves, amikor megválasztják képviselőnek. Idős Molnár István akkor Bé­ta-aknán dolgozik, a fatelepen. Szabolcsfalu és az akna között gyalogolva hol ez állítja meg, hol az. A kis öreg, aki bár 1945-ös párttag, s szervezett munkás volt a felszabadulást megelőzően is, most érzi csak át igazán, micsoda változások zajlottak le körülötte. Meghatottan nyilatkozik. ,,A saját fiamra szavaztak, a kisfiámra. Ott állt a papíron: Molnár István képviselője­lölt ...” Több mint húsz éve ennek. Két évtized alatt sok minden változott, sok minden másképp csillog, sok mindent megszok­tunk. Annak az időszaknak a megítéléséhez azonban nem elég a számokat, adatokat fel­sorakoztatnunk. Elemi erővel dolgoztak az emberekben az érzelmek. Idős Molnár István bakancsának talpa lehet, hogy lyukas volt, de hát biztos, hogy ez a legfontosabb szem­pont? Tény: a meglévő nehéz­ségek, hibák ellenére ünnep volt a bányatelepen a válasz­tás, s az ünnepeltek között a legnépszerűbb a „100 méte­res” Molnár. Az is sokat mon­dó tény, hogy Kossuth-bánya képviselőjelöltje az a Bánvöl­gyi Ferenc lett, aki a szénelő- vájás területén elsőnek vitte diadalra a 100 méteres moz­galmat. Molnár István neve a már­ka — de már nincs egyedül. Tucatnyi brigád küzd a 100 méterért, s egyre többen van­nak, akik rendszeresen el is érik. A pécsi területen, Béta- aknán, a 200 métert viszik cél­ba. Molnár, nagy álma tehát a megvalósítás küszöbéhez ér­kezett. Nekik is rá kell kap­csolni. Sólyom József, a neves új­ságíró, a bányában keresi Fel a brigádot. A havi 200 méte­res teljesítményt Molnárék akarják elsőként elérni, s eh­hez percnyi pontosságú me­netrend készül. Egy szak — hat ember —, két munkahe­lyen dolgozik egyszerre. a gyermekek egészséges ne­velését, a családban együtt élő személyek alkalmasak legye­nek a gyermekek helyes irányú nevelésére. Továbbá szüksé­ges, hogy a szülők és a gyer­mekek között a megfelelő csa­ládi légkör és érzelmi kapcso­lat biztosított legyen. A felté­telek fennálltát, illetve a folyó­sítandó nevelési segély mér­tékét és formáját az illetékes gyámhatóság állapítja meg. Kérdés: Feleségemtől külön- váltan élek. A bíróság két és féléves leánygyermekünket az anyánál helyezte el. A gyám- hatósági határozat alapján eddig az anya lakásán talál­koztam gyermekemmel. Édes­anyámmal együtt élek, ezért szeretném, ha legalább ha­vonta egyszer saját lakásomon találkozhatnék vele. — A korábbi szabályozással ellentétben most mód van ar­ra, hogy a három éven aluli gyermeket a rendszeres látha­tás ideje alatt a nem gondo­zó szülő a lakására vihesse. Ennek feltétele — többek kö­zött —, hogy a láthatás ilyen formája a kiskorú egészségi állapotát ne veszélyeztesse. A kérelem elbírálása a gyám­hatóság hatáskörébe tartozik. Ha a láthatás nem a gondo­zás helyén történik, a maximá­lis havi láthatási idő — a gon­dozás helyén történő látha­tással egyezően — nyolc óra, ez azonban a láthatás helyétől függő oda- és visszautazás idejével növelhető. A gyámha­tóság a láthatás szabályozá­sánál minden esetben a kis­korú gyermek érdekeit tartja szem előtt. Kérdés: Első férjemtől 1970- ben elváltam és a házassá­gunkból 1966-ban született le­ányunk velem maradt, 1972- ben ismét házasságot kötöt­tem. Jelenlegi férjem szeretné a kislányt örökbefogadni. A gyermek apja az örökbefoga­dáshoz nem járul .hozzá, ugyanakkor tartásdíjat sem fizet rendszeresen. Többször előfordult, hogy ittas állapot­ban zaklatott minket és durva szavak kíséretében kiabálta, hogy bosszút áll rajtunk, örök- befogadhatná-e jelenlegi fér­jem mégis a gyermeket? — Ha a szülő alapos ok nélkül nem járul hozzá az örökbefogadáshoz, a gyámha­tóság a gyermek érdekében pótolhatja a szülő hozzájáru­ló nyilatkozatát. E hozzájáru­ló nyilatkozat feltétele, hogy a szülő a gyermekével szemben fennálló kötelességeinek ön­hibájából tartósan nem tesz eleget. Annak megállapítását tehát, hogy a szülő kötelezett­ségeit önhibájából nem tel­jesíti, igen alapos bizonyítási eljárásnak kell megelőznie. Ha azonban az illetékes gyám­hatóság megállapítja, hogy a szülő alapos ok nélkül tiltako­zik a hozzájáruló nyilatkozat pótlásával — a szülő kifejezett tiltakozása ellenére — a gyer­mek érdekében engedélyezheti az örökbefogadást. „Sarló György és Bagó Mik­lós kezdik meg a fúrást” — írja Sólyom. — „Először alul öt lyukat, majd mind két ol­dalon két-két lyukat, végül pe­dig középen öt lyukat fúrnak be ... Figyeljük azonban az időt is! A két fúróvájár mun­kájának kezdetétől 120 perc telt el . . . Ezután kezdődik a robbanóanyag betöltése ... Közben mintegy 25 méter tá­volságra vitték a szerszámo­kat. Újabb 45 perc telt el az előkészítési munkák befejezé­séig. A ciklus tervezete 65 per­cet irányoz elő a robbantásra és a füstre várásra, tehát amíg a füst elszáll. A két fúróvájár ezalatt átmegy a 2-es számú munkahelyre. Kövessük őket! Amíg az 1-es számú munka­helyen tartózkodtunk, a csa­pat másik négy tagja a rako­dást végezte el. Rakodógéppel csillékbe rakták és a kashoz szállították a délutáni utolsó robbantásból itt maradt kő­zetet. Megkezdődik a bizto­sítás, az ácsolás... Az 1-es számú munkahelyen időközben már eloszlott a füst. Itt is meg­kezdődhet a rakodás. (Folytatása következik.) Képernyő előtt Arturo Ui! Sajátos és különös felfogás­ban készült tévéfilmet láthat­tunk a csütörtök esti főműsor­ban Bertolt Brecht: Állítsátok meg Arturo Uit! c. drámája alapján. Azért alapján, mert az eredeti mű szövege oly mér­tékben rövidült, koncepciója pedig annyira módosult, hogy szokványos adaptációról nem beszélhetünk. Brecht persze azok közé az írók közé tartozik, akiknek mü­vei „elbírják” a merészebb mó­dosításokat is. Szövege sem változtathatatlan szentség, amelyhez nem szabad hozzá­nyúlni. Csupán az a kérdés, hogyan nyúlnak hozzá. Érzésünk szerint ezúttal nem szerencsés kézzel közeledett a műhöz Szász Péter, aki tele­vízióra alkalmazta és rendezte az Arturo Uit. Semmiképpen nem a „lefényképezett szín­házat” kérjük számon. Annak csak örülünk, ha a tévé a szín­házétól eltérő sajátos lehető­ségeinek megfelelően közeledik a drámákhoz. Miért nem tetszett mégsem a tévé-változat? Először is nem éreztük sikerültnek a keretjá­tékot. A Brecht-drámák ál­talában, s az Arturo Ui is ere­deti dramaturgiai felépítésében és koncepciójában is összetett, „többemeletes", az egész mint­egy idézőjelbe van téve. Ha ezt a sajátosságát mesterséges eszközökkel még tovább fokoz­zuk, ahogy most történt, ez fe­lesleges túlbonyolultsághoz, za­varhoz vezet. S még nagyobb baj, hogy eszmei károsodást is okoz. A keretjáték önmagában is „emeletes”. A drámát a fel­dolgozás szerint egy, Hitlerék által elfogott társulat adja elő, életéért küzdve, a „Führer", azaz — és itt jön az „emelet” — dublőrje jelenlétében. Az el­gondolást magát nem azért ki­fogásoljuk, mert a valóságban nem történt meg. Az a baj, hogy a keretjáték által sugallt feszültséget, az élet-halál harc tétjét maga az eléggé kibele­zett szövegű dráma-előadás „nem vette át". Nem fokozó­dott az izgalom, talán azért sem, mert az eredeti dráma megjelenítése elég gyengére sikeredett. Rosszmájúan arra gondolhatnánk, hogy a rende­zőnek jobban tetszett a maga leleménye, Brechtet magát ki csit „odakente". A dráma-betét alighanem a népszerű és tehetséges Harsá- nyi Gáborra volt felépítve. Ta­lán olyan értelemben is, hogy ő egymaga is elég lesz a si­kerhez. Nem volt elég. Harsá- nyi Gábornak voltak jö részlet- megoldásai, de egészében nem éreztük jelentős alakításnak. Nem tudta megközelíteni a színházakban látott Uikat. Ma­ga alig tehet róla. A sok húzás miatt némely jelenet szinte értelmetlenné vált. Talán arra gondoltak a film alkotói, hogy minden néző pontosan ismeri a. történelmet is, a drámát is. így aztán va­lamiféle Brecht-paródiának ha­tott az egész. Kár. Szederkényi Ervin Exportálunk folyamatosan NYULAT, TYÚKOT, GALAMBOT, GYÖNGYTYÚKOT, PULYKÁT. A felvásárlást az ÁFÉSZ-ek végzik. Felvilágosítást az ÁFÉSZ- ek felvásárlási osztályain és vállalatunk szakosztá­lyán kaphatnak. Telefon: 11-418, 14-636. UNIVERZUM Pécs, Móricz Zs. u. 3.

Next

/
Thumbnails
Contents