Dunántúli napló, 1975. május (32. évfolyam, 118-147. szám)

1975-05-20 / 136. szám

1975. május 20 , kedd Dunántúli napló 3 Az igazi nyertesek a rádióhallgatók voltak Pécsi nap. a rádióban Jelképesen is érthettük a tegnapi Déli Krónika utáni közismert és népszerű zenei adás címét: Ki nyer ma? Mi itt városunkért szorítottunk, neki szurkoltunk - hiszen a Magyar Rádió egésznapos mű­sorának terítékére ezúttal Pécs került. Nem számoltuk meg, de leg­alább százszor elhangzott a város neve, hallgatók milliói ismerkedtek meg eredmé­nyeinkkel, amelyekre büszkék vagyunk, gondjainkkal, ame­lyeknek megszüntetésén fára­dozunk. Vendégeink, a Ma­gyar Rádió munkatársai nem is azzal a céllal széledtek szét körünkben, hogy bármit is „leplezzenek", vagy megold­janak helyettünk, netán meg­mondják, mi a teendő azokon a területeken, ahol munkabi­zottságok dolgoznak egy-egy súlyosabbnak számitó feladat megoldásán. Az adás teljes­ségre törekedett, őszintén szól­va mindarról, ami bennünket is nyomaszt, alkalmat adott országos összehasonlításokra is. Ilyen volt például a víz­hiány, amellyel kapcsolatban a megszívlelendő mondatok közül egy is elég most ide: „Vízhiányos városban kocsit mosni vödörből is lehet, nem­csak slaggal. ..” Ugyanebbe a blokkba illő Pécs közlekedése, különösen a belvárosi. A 30-as járaton vé­gigutazni csaknem egyet je­lent egy városnéző körúttal. Igaz - Rapcsányi László hu­morával élve — Pécshez tü­relem kell. De tegyük hozzá: Pécs átalakításához, korszerű­sítéséhez is. Sőt azt mondhat­juk: a türelem nem is elég. Kell ide még valami, ami na­gyon fontos: szeretet... A vá­rosi közlekedés, a kereskedel­mi hálózat javítása, az iskolo- és ezen belül c\ napközi-gon­dok, a középiskolai kollégiumi helyhiány, a szálloda- és köz- étkeztetési gondok felszámo­lása megdolgoztatja még hosszú időn át az illetékese­ket. Egyetértünk a szórakozási lehetőségeket reklamáló öre­gekkel. Igazuk van a fiata­loknak is, abban, hogy egye­lőre valóban kevés számukra a szórakozási, művelődési al­kalom városunkban. Nincs kö­zös egyetemi klub, van azon­ban minden felsőoktatási in­tézménynek önálló klubja. Ba­konyi Péter (nem az ő jóvol­tából) „panasznapos” riportjá­ban az egyik egyetemista azt mondta, hogy nincs kapcso­lat a lakosság és az egyete­misták között. Valóban? Arra gondoltunk (nem tudjuk ugyan hányadéves), annyit már ille­ne tudnia, hogy amíg itt fanul, a „lakossághoz” is tartozik. A fiatalember talán az új orvos- egyetemi kollégiumban száll meg estelente, és az túlságo­san magasan fekszik a domb­oldalban. A kollégiumról mel­lesleg nem volt szó, pedig na­gyon szép .. . Abaligetről és Harkányból a kívánságműsor könnyű-műfajú kérései hangzottak el. Elhang­zott azonban egy-két kevésbé könnyű kérdés is szépséges üdülő-kiránduló helyeinken. Mi­re való például a két abalige- ti tó egyike? Csónakázásra? Fürdésre? Horgászásra? Nem. Halnevelésre — volt a válasz... Délután színvonalas műsor keretében- a pécsi bányák, bá­nyászok jelenéről, jövőjéről, Pécs munkaerő-gazdálkodásá­ról hallottunk. A Pécsi Akadé­miai Bizottság munkájáról, fel­adatairól, a pécsi felsőoktatási intézményekben folyó kutató- és oktató tevékenységről a tu­dományos stúdió műsora meg­Ki nyer ma? A mikrofon előtt: Berdi György könyvtáros. Helyszín: a Nádor Kavehaz. Szakszervezeti taggyűlés a Villányi állami Gazdaságban Rendhagyó helyzetben • Uj szocialista brigádok • Növekvő jövedelmek • Csökkentik a munkaidőt A mezőgazdasági üzemek­ben is megkezdődtek a szak- szervezeti választások. A me­gye állami gazdaságaiban mintegy nyolcezer szakszerve­szólaltatta — többek között dr. Tigyi József, dr. Lissák Kálmán és dr. Bihari Ottó akadémiku­sokat. Ami a „kényes" kérdése­ket illeti, akadtak elég szép számban. Velük kapcsolatban azonban az volt a benyomá­sunk, feltevőik egyre jobban tudatában lesznek azoknak a törekvéseknek is, amelyek ar­ra irányulnak, hogy megszűn­jenek ezek a „kényes" kérdé­sek. Persze, ami például a Csontváry-múzeumot illeti, a műsor alapján azt hihetnénk, ennek a kérdésnek Pécsett nincs szakembere. Van . .. csak nem őt kérdezték meg ... Kulturális életünket múzeu­mainkon, műemlékeinken és a már említett műsorokon kívül még számos esemény, rendez­vény képviselte. Ilyen volt Ro- zov: Kényes helyzet című mű­vének közvetítése a Nemzeti Színházból, a Liszt Ferenc hang- versenyteremben megrendezett „Délutáni házimuzsikálás", a „Könyvről könyvért" vetélkedő az újmecsekaljai könyvesbolt­ból és a Tanárképző Főiskolán megrendezett „Pécsi rébusz” című vetélkedő. De ide tarto­zik a pécsi egyetemekről, fő­iskolákról a tudományos diák­körökről elhangzott műsor is. A nap folyamán több száz kérdést tettek fel telefonon városunk vezetőinek. A dr. Doktor Sándor művelődési központban 19 óra 40 perckor kezdődött „Például Pécs" cí­mű műsor keretében. A Ma­gyar Rádió neves riporterei: Petress István, Rapcsányi Lász­ló és Szepesi György vezetésé­vel a város politikai, gazdasá­gi és tudományos életének vezetői tájékoztatták a hallga­tókat és adtak választ a köz­érdekű kérdésekre. Elsőként Szepesi Györgynek Aczél Györggyel, az MSZMP PB tagjával, a kormány elnökhe­lyettesével készült interjúja hangzott el. Aczél elvtárs a város múltjáról, jelenéről, to­vábbi fejlődéséről szólt. Az adás színhelyén megjelent dr. Nagy Józsel, az MSZMP KB tagja, a Megyei Pártbizottság első titkára, Lukács János, a Városi Pártbizottság első titká­ra, Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács, valamint Wie­der Béla, a Pécs városi Tanács elnöke, akik interjúk keretében válaszoltak a hallgatók által föltett közérdekű kérdésekre. Azzal kezdtük: Ki nyer ma? Vagyis ki nyert tegnap? A pécsiek ... De úgy érezzük, nyertek az ország más részein is mindazok, akik hallgatták az adást. B. K. KEPUISELOIILOLTEK i Tanulmányi verseny Országos középiskolai tanul­mányi versenyben a Leőwey Klára Gimnázium tanulói ered­ményesen szerepeltek. Történe­lemből a hatodik helyet Sar- kadi Eszter, biológiából Sándor Imre a hetedik helyezést és Tímár Tibor angol nyelvű iro­dalomból a kilencedik helyezést szerezte meg. Gázsitv Milutinné. Kustra Pálné Kustra Pálné A sellyei jelölőgyűlésen Mu- ráth István, a nagyközségi pártbizottság titkára a követ­kező szavakkal ajánlotta kép­viselőjelöltnek Gázsity Milu- tinnét: Kommunista munkás­családból származik, 1961 óta maga is pórttcg. Pedagógus munkáját közmegelégedésre végzi, kiváló úttörővezetői ki­tüntetése van. Drávasztárán aktív művelője a délszláv kul­túrának, ezért megkapta a ki­váló népművelő címet . . . Kötődés Gázsity Milutinné nemcsak férje révén kötődik a délszláv nemzetiséghez, hiszen ő maga is nemzetiségi: apja német, anyja horvát, s 1938-ban Ju­goszláviában született. Dráva­sztárán tanít 1961 óta. Peda­gógusi pályájához a véletlen adta az indítást. — Eredetileg mezőgazdász­nak készültem, s a villánykö- vesdi tsz-ben voltam főállatte­nyésztő. Onnan Sellyére jöt­tem képesítés nélküli nevelő­nek, majd Sztárára. Drávasztárán lett párttag, ott ment férjhez, ott kezdte meg főiskolai tanulmányait... Biológia-mezőgazdasági sza­kot végzett, a szokásosnál hosszab ideig: 1972-ben vég­zett. „Mentsége": ezekben az években született három gyer­meke, s mellettük nem na­gyon jutott idő tanításra, ta­nulásra. 11 éve vezeti az is­kola úttörőcsapatát, s ő a lel­ke a neves sztárai délszláv menyecskekórusnak. Most pe­dig országgyűlési képviselő­nek jelölték. A szavazatokért ketten vetélkednek.- Most jöttünk rá Kustráné- val, hogy mi már találkoz­tunk azelőtt is. Úgy érzem, jó barátnők leszünk. Jóleső ér­zés, hogy az emberek bíznak bennem. Tudom, hogy nagy feladatok várnak rám, ha en­gem választanak. Persze, az ilyen nagy dolgokkal mi, akik a megye szélén élünk, ritkán találkozunk. Egyébként opti­mista vagyok. Biztosan el tu­dom intézni, amivel megbíz­nak. A mi rendszerünkben tel­jesíthetők a választók jogos kívánságai. Átváltunk a nemzetiségi kér­désre, hiszen ebben a válasz­tókerületben már hagyomány, hogy nemzetiségi képviselőt küld a parlamentbe. — Nem hiszem, hogy lehet így nemzetiségi kérdésről be­szélni. Minden nemzetiségi megtalálja nálunk a helyét, az iskolából is minden gyerek továbbtanul. Legfontosabb, hogy ápoljuk a nemzetiségi hagyományokat. Maradjanak; meg a dalok, a népszokások, tanulják meg ezeket a gyere­kek és őrizzék tovább . . . Kustra Pálné lép hozzá a beszélgetés végén, s együtU kart karba öltve mennek be a nagyterembe, s egymás mellé ülve vesznek részt a gyűlésen is. A jelölés után Gázsity Milu­tinné ezt mondta: — Bármelyikünk is lesz a képviselő, igyekszünk eleget tenni választóink megbízásá­nak, s rászolgálni a bizalom­ra ... * A drávafoki művelődési ház­ban megtartott jelölőgyűlés után a színpadnál két meg­hatódott asszony állt — Kustra Pálné, a felsőszentmártoni Zrí­nyi Termelőszövetkezet főköny­velője és Gázsity Milutinné, a drávasztárai általános iskola ta­nára. Fogadták a gyűlés sok résztvevőjének gratuláló kézfo­gását. Mindketten megkapták a választók bizalmát, mindket­tőjüket országgyűlési képvise­lőnek jelölték a 11. sz. válasz­tókerületben. — Majd a június 15-i vá­lasztáson eldől, hogy ki kap több szavazatot, de akár Gá- zsityné, akár én, biztos vagyok abban, hogy a jó ügyet jól fogjuk szolgálni —■ mondta Kustra Pálné. Tősgyökeres felszőszentmár- toni, szülei is ott laknak. — Tizenhat éve vagyok a termelőszövetkezet főkönyvelő­je — mondja Kustra Pálné. — Régen, amikor a Dráva Őre Tsz egyesült a Zrínyi Tsz-szel, azt mondták: te leszel a fő­könyvelő. Siklóson, Szabad­Gúzsity Milutinné szálláson vettem részt bent­lakásos tanfolyamokon, meg­szereztem a képesített könyve­lői oklevelet. Férjhez mentem, férjem a 12-es AKÖV buszve­zetője, egy ötödikes kislányunk van. — Milyen érzésekkel fogad­ta jelölését? — Nagy megtiszteltetésnek ve­szem. Ennek a választókerület­nek Ognyenovics Milón elvtárs volt a képviselője. Most, hogy nyugalomba vonult, új képvi­selőre van szükség. Ebben a kerületben sok délszláv lakik, magam is az vagyok. Szorgal­mas nép, magyarok, nemzeti­ségiek jól együtt dolgozunk. Ezt példázza a délszláv lakta Felsőszentmárton termelőszövet­kezete is. Nagyon alacsony szintről indultunk, kezdetben a tsz-ből származó személyi jö­vedelem 15 ezer forint volt. A múlt évben pedig 25 ezer fo­rint. A termelőszövetkezet jelen­tősen segíti a községpolitikai célok valóraváltásót is. Építő brigádja „saját rezsiben" óvo­dát, általános iskolát, utakat épített. A Pécsi Bőrgyár ki­helyezett üzemének épülete is kezük munkáját dicséri. • A köt érdekében A közéleti tevékenység Kust­ra Pálné életének velejárója. Tagja a Siklósi Járási Pártbi­zottságnak, a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsa köz- gazdasági bizottságának, a községi pártszervezet végrehaj­tó bizottságának. Legutóbb a megyei pártértekezleten kért és kapott szót. — Dolgozni, tanulni fejlő­désünk alapvető feltétele — mondja. — Kérem, írja meg azt is, hogy függetlenül majd a választás eredményétől, kö­szönöm már az eddigi bizal­mat is. A köz érdekében min­dig kész vagyok erőm és tu­dásom legjavát nyújtani. zeti tag vitatja meg ezekben a napokban az érdekképvise­leti munkát, s választja meg újabb öt évre az üzemi bizott­ságok vezetőit. A Villányi Ál­lami Gazdaság göntéri üzemi bizottsága hétfőn reggel mun­kakezdés előtt a siklósi mű­velődési házban hívta össze a kerület szakszervezeti tagságát, hogy meghallgassák Ónodi Józsel UB-titkári beszá­molóját az elmúlt négyévi munkáról, s megválasszák az új vezetőséget. A siklósi tag­gyűlésen részt vett és felszólalt Lukics Józsel, a MEDOSZ me­gyei bizottságának titkára is. A beszámolóból és az azt követő vitából kiderült, hogy az itteni szakszervezeti tagsá­got mindenekelőtt jövedelmi és szociális kérdések foglal­koztatják. Speciális szőlőter­melő üzem lévén helyzetük sok tekintetben rendhagyó, el­tér a többi állami gazdaságé­tól. Bár az utóbbi négy évben is sok minden történt itt, a ne­héz munkát gépesítették, meg­szűnt a kézi kapálás, a szőlő növényvédelmét helikopterek végzik. Ennek ellenére még mindig az egyik legmunkaigé­nyesebb ágazat a szőlészet, kézzel végzik a metszést, a szüretet. Tavaly ez a kerület 300 va­gon szőlőt termelt - hektáron­ként közel 80 mázsával orszá­gosan is az élen járnak - de ebből a sok eső miatt 60-80 vagon szőlő tönkrement. A kerület szocialista brigádjai több mint félmilliós vállalást tettek erre az évre. Négy új brigád alakult, szeretnének a tavalyinál jobb évet zárni, hisz a béremelés is a többletter­melés függvénye. Sok e téren a pótolni való. Tolna és Baranya valamennyi állami gazdasága közül itt s legalacsonyabbak a bérek, annak ellenére, hogy az elmúlt 4 évben 20 százalékkal nőtt az átlagkereset. Az oka, hogy nagyon alacsony színvonalról kezdték, 1970-ben 1820 forint, 1974-ben 2374 forint volt a havi átlagkereset. Az éves bérszínvonal 27 150 forint, jó­val alatta marad az állami gazdaságok — 32 ezer forintos - átlagának. A szakszervezet a MEDOSZ és a SZOT támo­gatásával tavaly plusz 2 szá­zalékos adómentes béremelést eszközölt ki a villányiaknak, így tudtak 9 százalékos bérfej­lesztést végrehajtani. Ebben az évben is szorgalmazzák ezt a megkülönböztetett elbírálást, hisz pártunk jövedelempoliti­kájának célja mielőbb ki­egyenlíteni az egyes gazdasá­gok között ma még meglevő, gyakran igen nagy jövedelem- különbségeket, A kerület traktorosai szóvá tették, hogy sem az étkezteté­sük, sem a fürdési lehetőségük nincs biztosítva. Romlott a munkásszállítás helyzete is, hisz a négyéves ciklusban mind a három munkásbuszt ki kellett selejtezni, s most újra teherautón szállítják az embereket. Az új buszok beál­lítása folyamatban van, s a traktorosok problémáját is rö­videsen megoldják - mondot­ták el válaszként a gazdaság vezetői, akik részt vettek a taggyűlés munkájában. A göntériek is örömmel fogad­ták a bejelentést, hogy 1978- ig fokozatosan évente 100 órá­val csökkentik a munkaidőt, s a jelenlegi 2500 óráról 2300 órára állnak be.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents