Dunántúli napló, 1975. május (32. évfolyam, 118-147. szám)

1975-05-14 / 130. szám

1975. május 14., szerda Dünantuli napló 3 Tovább fogyatkozik megyénk amatör művészeti mozgalma? Arányok, tendenciák Ác fií/ínvnlr UÍ bemutató rendszert « munyUK dolgoznak ki Baranyában ^^écs-Baranyában két évvel ezelőtt a Megyei Pártbizottság felmérést készíttetett az amatőr művészet hely­zetéről és feladatairól. Baranyában ekkor 401 művészeti csoportban és szakkörben mintegy 8100-an vettek részt. A felmérés megállapította, hogy a természetes sze­lekció mellett a műkö­dési feltételek (patro­náló szerv, próbahelyi­ség, szereplési lehető­ség, szakképzett vezető, stb.) hiányából több területen is csökkent az együttesek száma. A színjátszó együlteseké 1969 és 1973 között negyven­nel; de hasonló tendenciát je­lez a kórusmozgalom is eb­ben az időszakban. Tíz éve kö­zel ötven működőképes kórust tartottak nyilván. Számuk 1973- ig leapadt 13-ra. Jelenleg is ennyi a minősített énekkarok száma; a folyamatot szerencsé­re sikerült megállítani, ám ez is nagyon kevés ahhoz képest, amennyi lehetne . . . Remél­jük, a friss hajtás, a Páva-kö­rök minősítése és gyarapodá­sa enyhít majd e szomorú sta­tisztikán. Milyen lehet a kép ma, ho­gyan alakult az amatőr mű­vészeti mozgalom helyzete az utóbbi két évben? Megbízható adatok nem áll­nak rendelkezésre. Mostanában készül majd róla egy átfogó felmérés. Ezért a közművelődés járási és városi szakemberei­től kértünk néhány adatot. Arra kértünk választ, hogy ez év tavaszán (az utóbbi féi évet alapul véve) hány együt­tes működött „nem papíron”, hanem a valóságban; továbbá milyenek általában a szerep­lési lehetőségek. Fontos-e a „mennyi”? Nyilvánosságot az amatőröknek Megye és megyeszékhely: együtt! dött 1975 tavaszán. A megye területén a különböző képző- művészeti, fotó, díszítőművé­szeti, stb. — tehát művészettel aktívan, céltudatosan és terv­szerűen foglalkozó — körök száma mintegy százra tehető. Vagyis becslésünk szerint: Pécs-Baranyában a műkedvelő együttesek száma alig halad­ja meg a háromszázat. Bár nagyon sokat tévednénk ben­ne! Ha viszont ez a szám meg­közelíti a valóságot, vagyis, ha két év alatt a műkedvelő mű­vészeti mozgalom csökkenő tendenciája újabb 100 csoport, együttes megszűnését (kb. 2000 aktív résztvevő elszakadását) produkálta, akkor mindenfajta mennyiségi szemléletet félre­téve ezt a jelenséget nagyon komolyan kell vennünk. Nem mehetünk el szó nélkül mel­lette akkor sem, ha élvonalbe­li együtteseink sikereit, számos kimagasló rendezvényünket, vagy nemzetiségi kultúránk ápolását országosan is igen nagyra értékelik. Pécs város területén és a járásokban (Mohácsot, Szi­getvárt és Komlót is ide szá­mítva) összesen mintegy 200 amatőr művészeti együttes, csoport, népdalkor, stb. műkö­E helyütt nincs terünk, nem is feladatunk a csökkenés oka­it vizsgálni. Egyre viszont sze­retnénk rávilágítani, mint lét- fontosságú ösztönző tényezőre. Az amatőr művészeti mozga­lomnak éltető eleme a nyilvá­nosság. Pécs város területén ezzel nincs különösebb gond. Több nagyszerű kezdeménye­zés (1974Jben a Pécsi kama­raesték, 1975-ben az Amatőrök fóruma) újabb lendítő erő, újabb országos, illetve megyei bemutatkozási, szereplési lehe­tőség lett. Megyeszerte viszont az utóbbi években ismétlődő a panasz: kevés a szereplési, fel­lépési, találkozási alkalom, le­hetőség. A járások egy részé­ben (Szigetvár, Mohács) ez valamelyest javult az utóbbi egy évben. Művelődési házak közötti kapcsolatok, népműve­lők, csoportvezetők baráti ösz- szeköttetései, egymás meghívá­sa alapján több közös műsor, szakmai bemutató, baráti ta­lálkozó, csere-kapcsolat alakult ki e téren. Ám ezek alkalom­szerűek, esetlegesek. Változat­lanul kevésnek bizonyulnak; nem megoldott a csoportok szállítása; egyáltalán hiányzik a rendszeres szakmai bemutató fórumok lehetősége. Ezt kívánta megadni az ama­tőr művészeti csoportok 1971 — 1975-re kiírt bemutató — és szemlerendszere, amely min­den évben körzeti bemutató­kat, városi és nagyközségi mi­nősítő versenyeket ígért; a leg­jobbak számára pedig vándor­serleget és műsoros megyei be­mutatót hirdetett meg. A ván­dorserleg — „A megye legjobb együttese" címmel - megma­radt, de közvéleménykutatá­sunk szerint ennek nincs külö­nösebb súlya, vonzereje, mert „láthatatlan" . . . Ami igazán vonzó lehetne: a megyei- be­mutatók rendszere — esetleg éppen a megyeszékhelyen, ün­nepélyes külsőségekkel zárva - az sajnos elmaradt. Ennek, illetve az amatőr művészet me­gyei-városi bemutató rendsze­rének visszaállítása, korszerű formában való megszervezése mellett a Megyei Pártbizottság két éve is, legutóbb feladatter­vében is állást foglalt. Kár, hogy ez most, a felszabadulá­si év tavaszán is elmaradt. A feladat végrehajtása — a me­gye amatőr művészeti mozgal­mának fejlődése érdekében — tovább nem halasztható. örömmel hallottuk, hogy a Baranya megyei Közművelődé­si Bizottság nemsokára napi­rendre tűzi az amatőr-mozga­lom helyzetét és a mozgalom eredményeihez és szükségletei­hez méltó bemutató rendszer kidolgozását: a Baranya me­gyei Tanács és Pécs megyei város Tanácsa művelődésügyi osztályainak közös szervezésé­ben. Wallinger Endre Ötszázmillió forintos egyedi nagyberuházás K ét hét múlva a sport- csarnok és a há­romezer fős stadion átadá­sával befejeződik a Bala­toni Úttörőváros felépítése. A gyermeknapi nagy avató ünnepségre meghívták az ország valamennyi úttörő- csapatának egy-egy képvi­selőjét. Az ötszázmillió forintos egyedi nagyberuházás épí­tése 1968-ban a terület „megszelídítésével" kezdő­dött a Balaton északi part­ján, Balatonakali és Zánka között. Alapkövét 1969. au­gusztusában helyezték el. a Balaton északi oldalán 1971 nyarán már több mint kétezer — az úttörőmozgalom 25. évfordulójára kiemelkedő eredményt elért — úttörőnek nyújtott sok szép élményt a Ba­latoni Üttörőváros. 1972-ben már nemzetközi tábort is szer­veztek tizenkilenc testvérszerve­zet tagjainak részvételével. 1973-ban és 1974-ben pedig hu- szonkétezernél több magyar és külföldi gyermek táborozott itt. Korszerű létesítmények Közben folyamatosan felépült az úttörőváros ötvenhat létesít­ménye: a tizenhat nyári és nyolc téliesített — egyenként százhúsz személyes, négy raj három-há­rom tíz fős őrsének szánt — tá­bori épület, a modern konyha és étterem, a személyzeti szálló, ÜJabb kísérleti iskolák A világon 2796 nyelvből anyanyelvként 14 millió ember beszél magyarul, ezzel beletar­tozunk a 20 legnépesebb nyelvcsoportba. A magyar nyelv a világ egyik legössze­tettebb nyelve, ezért szükség van helyes feltárására. A kor­szerű alapműveltség jellegét, terjedelmét napjainkban az anyanyelvi tárgyakhoz kötődő nevelés és a matematikai ala­pú oktatás határozza meg. így érthető, hogy nagy érdek­lődés előzte meg dr. Temesi Mihály tanszékvezető főiskolai tanár előadását, aki az anya­nyelvi oktatásról szólt az óvo­dától egészen az érettségiig. Előadása kapcsán beszélget­tünk az e téren várható, re­formokról, változásokról. — Forradalminak mondható az a változás, mely a magyar nyelv és irodalom oktatásában várható. Úgy tudom, erre el­sősorban a jelenlegi tanköny­vek miatt van szükség. — A magyar nyelvben 250 ezer szó van. Ebből egy átlag­művelt ember 14—15 ezer szót használ állandóan, a minden­napi életben. Egy hetedik ősz­Anyanyelvi nevelés az óvodától az érettségiig tályos gyerek biológiával kap­csolatos tanulmányai során 8 ezer szót kénytelen használni 40 ezer gondolatrelációban. Petőfi Sándor 5800 szót hasz­nált lírai költeményeiben - vi­lághírű költő lett. Kísérletekkel bizonyították be, hogy egy ér­telmes tanuló egyik napról a másikra maximum 30 új szót tud elsajátítani. Sajnos — a jelenlegi tankönyveink alapján — előfordul, hogy 120—130 szót is megtanulnak, de nem „tud­ják". A legtöbb esetben ugyan­is nem kötődnek a gyermek vi­lágképéhez az új információt hordozó szavak, így azok elsa­játítása teljesen passzív. — Hogyan lehetne ezen a problémán segíteni? Mi az, amivel közelebb lehet hozni az új információkat a gyerekek­hez? — Az óvodáskorú gyermek szituációhoz kötötten, ízesen, fantáziadúsan beszél. Az álta­lános iskola második osztályá­ban olyan nyelvtani, természe­ti ismereteket tanul, melyek el­sajátításakor a szituációtól füg­getlenített beszédre kényszerül. Nyelvi megformálása, szókész­lete elszürkül. Később ez csak fokozódik — szinte megemészt- hetetlenné válik számára a rengeteg új szó. A jelenleg működő kísérleti iskoláknak rendkívül fontos a szerepük. A Pécsett tervezett két új kísér­leti iskola célja lesz a beszéd­alkotó készség fejlesztése és az alkotó nyelvhasználatra neve­lés. Jelenleg iskoláinkban a magas osztó lylétszámok, a munkafüzetek miatt nagyon ke­vés idő jut egy gyermekre, hogy megszólalhasson. Tehát túlzottan előtérbe került az írásbeliség. Márpedig a nyejv alapja a beszéd, a spontán szituációkhoz, a gyakorlati helyzetekhez kötődő beszéd.- A felnőtté érés szakaszo­san történik, a készülő új tan­tervben figyelembe vették a valóság körültekintőbb, ala­posabb megismerését? — Ebben a hónapban zártuk le az, új tantervvel kapcsolatos munkákat. Bevezetésére csupán 1978-tól kerül sor. Sajnos, ez a módosított tanterv is csak az alkalomszerűen feltárt hibák­hoz igazodik. Remélem 1980- ra sikerül olyan módosításokat kidolgoznunk, melyek megfelel­nek elképzeléseinknek, de eh­hez nagy reformokra van szük­ség. Hárságyi Margit a vízitelep és kikötő fél kilomé­teres stranddal, a negyvenágyas egészséghóz, egyelőre betöltet­len gyermekorvosi állással és háromszobás szolgálati lakással, a víztorony és a többi, az úttörő kiképzési munkát segítő és a pajtások kényelmét szolgáló épület. Könyvtára, múzeuma, postája, könyvesboltja, élelmi­szerüzlete, fodrászata is van a „városnak". Miközben az építőmunkások, kertészek serényen hajráznak, hogy a május 25-i ünnepélyes átadásra befejezhessék munká­jukat, az előadótermekben, fog­lalkoztatókban és a szabadban kétszáz baranyai pajtás tanul, énekel, ismerkedik az őrsvezetői munkához szükséges tudnivalók­kal. Rajtuk kívül még Nógrád- ból, Hevesből és Tolnából ér­keztek hatodikos tanulók. A ba­ranyaiak a 4-es és a 6-os tábor lakói április 17-től május 14-ig. Látogatásunkkor Hollósi Mária és Kolompár Gyöngyi ügyelete­sek fogadnak bennünket a 6-os bejáratánál. Mindketten Rózsa­fáról jöttek, és játékban, tanu­lásidőben is mindig együtt van­nak. Most épp a hazulról, az úttörőtanácstól érkezett üdvöz­lő lapot olvassák. Milyen gonddal jár és meny­nyiben hasznos ez az egyhóna­pos képzési forma az úttörővá­ros vezetőinek, a pajtásoknak, a közreműködő pedagógusok­nak és az őket nélkülözni kény­szerülő iskolaigazgatóknak? — Erre kerestünk választ Zánkán, miután megcsodáltuk a nagy­szerű létesítményeket. Biztosított feltételek Bognár Mihály, a 6-os tábor vezetője: — Az évközi őrsvezetőképző tanfolyamokon biztosítjuk, hogy a gyermekek jó színvonalon sa­játítsák el a tanfolyam idősza­kára eső tananyagot, és eleget tegyenek a tantervi követelmé­nyeknek. Gyarapítjuk úttörő­mozgalmi ismereteiket, segítsé­get adunk a színes őrsi élet ki­alakításához. Ehhez minden technikai feltétel biztosított az úttörővárosban. Jó eredménye­inkről tanúskodnak a korábban itt járt pajtások beszámoló le­velei, az úttörővezetők látoga­tásainak tapasztalatai. A me­gyéktől biztosított pedagógusok is még jobban megszerették itt az úttörőmunkát. Buzási Anna biológia-mező­gazdasági ismeret szakos ta­nár: — Lippóról jöttem az őrsveze­tőképzőre. Bar otthon is sok jó szemléltetőeszközünk van, az it­teni természeti környezet, az út­törőváros és környékének cso­dálatos flórája kitűnő lehetősé­get ad a hatodikos növénytan szabadban történő évvégi ösz- szefoglalására. A tananyag egy részét — igazodva a tábori le­hetőségekhez és a tanulók élet­kori sajátosságaihoz — igyek­szünk játékos formában feldol­gozni. És hogy vélekednek az úttö­rők? Böhm Veronika Székelysza- barról: „Nekem a sok akadály- verseny tetszik, otthon én is fo­gok ilyeneket szervezni." Both Mária is elégedett mindennel. Sok hasznosat tanult már az első napokban is, de hiányzik nagyon a néptánccsoport, amelyben táncol. Itt másféle táncos foglalkozások vannak. És alig várja már, hogy lássa a Dunát. Marika ugyanis Bárból jött. Valamennyien jól érzik ma­gukat, és mind azt mondják, hogy ide még egyszer el kell jönni I Bizonyára így lesz... Mit válaszol kérdésünkre az az általános iskolai igazgató, aki két nevelője egyhónapi nél­külözésével járul hozzá az őrs­vezetőképző tanfolyam megren­dezéséhez? Dobribán Jakabné, a pécsi Belvárosi Általános Iskola igaz­gatója : — E pillanatban úgy gondo­lom, hogy ez volt az első és egyben az utolsó alkalom, hogy elengedtem kartársaimat ilyen hosszú időre. Távollétük min­denképpen hátrányos mind az itthoni oktatás zavartalansága, mind a nevelők túlterhelése szempontjából. Iskolánk ének­kara eddig minden évben részt vett az éneklő ifjúság napja hangversenyein. Az idén — ének­szakosunk zánkai kiküldetése miatt — nem indulhattunk e szép, hagyományos művészeti bemutatón. Másik kartársunk — matematika és műszaki ismeret szakos - a gyakorlati foglalko­zásokat tartja iskolánkban. Most csak csoportösszevonással tud­juk megoldani gyakorlati órái­nak szakszerű helyettesítését.- De a gondok felsorolása után optimizmussal teszi hozzá: „Azért a mi jövő évi úttörő- munkánk javulását is elősegíti kartársaink mostani zánkai ta­pasztalatgyűjtése." Bizonyára így lesz! Végh József : ---------------------------------------------­M ájas 25-én ünnepélyes étadás Úttörőváros

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents